Tisztelt Szakértők!
Remélem jó helyen teszem fel a kérdést!
Autókat szeretnék behozni külföldről eladásra. Úgy gondoltam, hogy havi 3-4- autót tudnék behozni, és nálam, az udvarban helyezném el őket eladásig. Az autókat internetes portálokon hirdetném, külföldi okmányokkal. Ez legális? Úgy értem kell-e valamilyen engedély hozzá?
Tisztelt Szakértők!
Remélem jó helyen teszem fel a kérdést!
Autókat szeretnék behozni külföldről eladásra. Úgy gondoltam, hogy havi 3-4- autót tudnék behozni, és nálam, az udvarban helyezném el őket eladásig. Az autókat internetes portálokon hirdetném, külföldi okmányokkal. Ez legális? Úgy értem kell-e valamilyen engedély hozzá?
Nem 2003-tól hanem 2000-től van lehetőség közvetett vámjogi képviseletre. Az ÁFA tv. csak a képviselt és képviselő közötti ÁFA elszámolást szabályozta. A vámtörvény (1995.évi C. tv) un. eu-s harmonizációs módosítása vezette be a közvetett vámjogi képviseletet.
„Én úgy 0993 körül kezdem ”
Végül is 1000 évnek elégnek kellett volna lennie :)
Kár, hogy elbeszélünk egymás mellett.
Ott vesztem el a fonalat, hogy egy gondolatba szősz két különbözőt.
„Két megoldás van:
nagy import forgalom esetén saját jól képzett vámügyintézők alkalmazás,
kis forgalom esetén közvetett vámjogi képviselő megbízása.
”
Az, hogy két megoldás van, vagy alkalmazni szakembert, vagy vámügynökség, az 1991-ben indult, négy év átmeneti időszakkal, a un. VÁN91' bevezetésétől a az egységes európai vámokmány alkalmazásáig. Én úgy 0993 körül kezdem elvégezni, mert a külker már nem volt elég.
„ kis forgalom esetén közvetett vámjogi képviselő megbízása.
”
ezt csak 2003-tól engedi az ÁFA tv., de közvetlent még most is. Választható. A kérdésem az lett volna, hogy minden esetben válaszható-e a közvetett képviselet, ezzel még nem dolgoztam, hátha okosodom.
De ígérem nem kérdezem meg többet.
Nem véletlen, hogy az Unió vámjogában jogszabály szintjére emelték a közvetett vámjogi képviselet tartalmát. A nagyon bonyolult vámjogszabályok ismerete nélkül nem lehet szabályosan, jogkövetkezmények nélküli vámkezelést végrehajtani. Ezért is alakultak a vámügyintézésre szakosodott cégek. Sok magyar importőr nem vállalja az ezzel járó többlet költséget, hanem saját maga "barkácsol" vagy trükközik.
Két megoldás van:
persze inkább elismerte a felelősségét :))
Kedves wanabe!
„50%-ot ajánlottak, tekintettel arra, hogy a vámkezelést követő 10 napon belül nem jeleztük nekik a hibát, hogy mint meghatalmazottak módjuk legyen a hibát kijavítani és módosítani, ezért egyetemleges a felelősségünk szerintük.”
Akkor beismerte a felelősségét, csak a mértékén alkudozik. Ne hagyd magad.
Szerintem akár a maga nevében vámoltat az ügynökség, akár a megbízó nevében, mindenkinek megmaradnak a kötelezettségei, és felelősségei. Vajon mit is tenne fordított esetben a DHL, vinné a balhét? Pl. szinte kizárt, hogy a megbízó importőr helyett vállalná a helytelenül kitöltött vámárunyilatkozatból eredő többlet vámterhet, vagy bírságot, ha a megbízó sara. Ilyenek pl. a számla tartalma, összege, fordítása, az áru pontos megnevezése, meghatározása. Azon kívül jönnek még az áru birtoklására, forgalmazására vonatkozó szabályok, pl. pirotechnikai eszközök, jövedéki termékek, az áru magyar megnevezéssel ellátása, magyar nyelvű kezelési utasítások stb., ezek mind az importőr felelősségei. Fura lenne, ha az objektív felelősség alapján ezeket a DHL-től kérné bárki is. Bennem az is felmerül, hogy tényleg minden esetben belföldiesíthet a DHL az importőr nevében? (ezt nem ismerem, Dr.Attika biztos jobban tudja.)
„Ott még lehet variálni, mint vizsgált cég, hogy bocsika, nem mi vámoltunk, a DHL a hunyó, és ha a DHL akkor még bead egy módosítást, akkor minden rendben, buksi simi, enyje-bejnye, de nincs bírság, se felelősségre vonás?”
Nem. Ezt magatok között kell elrendezni. A hatóság nem fogja nyomozni, ki volt a felelős.
„Elvárható lenne egy ilyen szintű multunacionális vállattól 2015-ben, hogyha gondatlan volt, akkor vállalja a következményeket 100%-ban és nem sikálgatni jobbra-balra a felelősséget,
”
Elvárható, de nem a cég méretétől függ, akár egy egyszemélyes magánvállalkozótól is. Hogy 100%-ban-e, az attól függ, ki mennyit hibázott. Szerintem a te esetedben a DHL 100%-ban.
Fuvarköltség megosztás alapjában nem a vámügyintéző felelőssége, de, hogy meg legyen osztva, és hivatalosan a fuvarozó által, az igen. Ő sem csaphat a hasára, és figyelmeztetni kell a megbízót is, hogy ő se tegye. Egyébként a legtöbb gond a légi fuvaroknál szokott lenni, mivel elég nehéz behatárolni, hogy hol is a határ, mivel légi közlekedésben alapban Ferihegy, de fuvarköltség szempontjából nem.
Szerintem a 100% felelősségnél nem csak a bírság jöhet szóba, hiszen te az ő által megadott terhek ismeretében importáltál, ha nagyobb a vámteher, az akár veszteségessé is teheti az ügyletedet.
„Köszönöm szépen "wers"-nek a konstruktív véleményét, a DHL, mint szállítmányozó felelősségével kapcsolatban, mert beleszőttem a nekik írt levelembe, s úgy tűnik legalább félig hatásos volt.”
Bíztam benne, hogy nem azt a részt idézted be, hogy „hülyén halok meg”. :))) Bár itt úgy tűnik, sokan értettek egyet. Ezt éppen nem öniróniának szántam anno. De abba is belefér.
Sok sikert!
Még egy tanúlság. Nem szabad megelégedni a vámkezelési megbízásoknál a blanketta szöveggel, hanem ki kell kötni a vámáru-nyilatkozatok téves, nem szabályszerű kitöltése esetében a kártérítés viselés szabályait.
"Nem a pénzbírság érdekes (egyébként 30e Ft), hanem az elv, ha ne adj isten tovább folytatódna valahogy az ügy."
Arról nem is beszélve, hogy a későbbiekben súlyosító körülmény lehet egy újabb vámigazgatási bírság kiszabásánál az előző.
Összességében azt gondolom, hogy több ezer dollár értékben szállítmányoztat a beszállítónk DHL-el évente, amit mi fizetünk, mint a katonatiszt.
Vagyis több ezer dollárt fizetünk a DHL-nel közvetve.
Elvárható lenne egy ilyen szintű multunacionális vállattól 2015-ben, hogyha gondatlan volt, akkor vállalja a következményeket 100%-ban és nem sikálgatni jobbra-balra a felelősséget, amennyire engedi a szerződés és a mi tudatlanságunk.
Ja, és a határozat, melyben a NAV részletezte a hiba tényét és okát, nem kész ténynek számít?
Ott még lehet variálni, mint vizsgált cég, hogy bocsika, nem mi vámoltunk, a DHL a hunyó, és ha a DHL akkor még bead egy módosítást, akkor minden rendben, buksi simi, enyje-bejnye, de nincs bírság, se felelősségre vonás?
Kedves Hölgyek, Urak!
Vázoltuk a DHL-nek a tényállást, és kártérítési igénnyel léptünk fel a bírság 100%-ára.
50%-ot ajánlottak, tekintettel arra, hogy a vámkezelést követő 10 napon belül nem jeleztük nekik a hibát, hogy mint meghatalmazottak módjuk legyen a hibát kijavítani és módosítani, ezért egyetemleges a felelősségünk szerintük.
Biztos voltam benne, hogy belénk kötnek valahogy és nem fogják 100%-ban vállalni a felelősséget, a kérdés csak az, hogy jogosan teszik-e?
Egy utólagos ellenőrzés során, ahol minket vizsgáltak könyvelt számlákat, bankbizonylatokat kellett küldenünk, feltételeznünk kellett volna, hogy a DHL egyáltalán hunyó lehet? Bevallom nem feltételeztük. Ráadásul az első határozattal nem is jött bírság, csak a hibáról egy magyarázat és pótbefizetési kötelezettség. Ezért azt gondoltuk, hogy befizettük a hiányzó összeget, és téma lezárva, ezért nem mentünk a DHL-hez, hogy szarul vámoltak. A bírság csak egy jóval későbbi levéllel érkezett.
Nem a pénzbírság érdekes (egyébként 30e Ft), hanem az elv, ha ne adj isten tovább folytatódna valahogy az ügy.
Köszönöm szépen "wers"-nek a konstruktív véleményét, a DHL, mint szállítmányozó felelősségével kapcsolatban, mert beleszőttem a nekik írt levelembe, s úgy tűnik legalább félig hatásos volt.
Sziasztok. Ha Ukrajnában foglalkozok új ruhák árusításával és Magyarországról van rendelésem, akkor hogyan kell elküldeni? Így megfelelő: átviszem a határon, aztán felteszem magyar postára és egy 500 forintért már házhoz is megy? Meg ugye ilyesmi mint a magyar számla, stb nincs nálunk, fizetjük az adót aztán kész.
Ez még mindig nem a kérdésemre a válasz. A Dhl és a megbízója közötti jogviszonyt kérdeztem.
De tudom csak értetlenkedem és belezavarok
A vámigazgatási bírságot a vámhiány miatt szabták ki. Teljesen mindegy, hogy a vámhiány szándékosan téves vámáru-nyilatkozat kapcsán keletkezett vagy gondatlanul téves miatt. A szándékosság esetén az a többlet szankció, hogy vámárúra elkövetett költségvetési csalás miatt ( leánykori nevén: csempészet) büntetőeljárást indítanak. Ha a gondatlanság áll fenn, akkor szabálysértési eljárást.
Nem derül ki, de szinte biztosan felróhadó.
Azért ez nem-egészen így van...
vanhttps://www.nav.gov.hu/data/cms239727/Birsagolasi_utmutato_2012.pdf
:))
A felróhatóság hiánya azt jelenti, hogy az ügyintéző ha a legjobb tudása szerint is járt el, de a kár mégis bekövetkezett, akkor is felelős, ha minden szabály betartása mellett történt meg a károkozás.
„most már biztos elkerülhetetlen, hogy hülyén halok meg”
Kár, hogy nem hallottad a hatalmas kacagást...:))))
Objektíve akár engemet is megbírságolhatnak, ha éppen ehhez van kedvük. :)))
most már biztos elkerülhetetlen, hogy hülyén halok meg
Semmi alapján. A vámigazgatási bírság objektív szankció, tehát a felróhatóság hiánya sem mentesíti a kötelezettet.
hogy mi alapján mentesül a felelősségtől a megbízott közreműködő
Melyik kérdésedre is gondolsz pontosan?
A másik oldalról nézd, két havi bér azért nem csekély egy munkavállalónak, ösztönzően hathat, hogy figyeljen a munkájára.
Valamikor kaphatnék választ a kérdésemre?