drbjozsef
2019.05.20. 13:46
Abban a fizetési meghagyásban, amit kaptál, nincs semmi tájékoztató erről? Szokott lenni.
ingatlanszerzési illeték
Marton Zoli
#
2019.05.20. 13:54
Ami abban volt annak alapján a NAV honlapról azt láttam hogy a FAM01-es űrlap kell. Nem tudom azonban hogy mi a helyzet ha 500eFt felett van az illeték és hogy honnan tudhatom hogy megbízható adózónak számítok-e.
drbjozsef
#
2019.05.20. 16:30
Szerintem az nem kell neked.
„Art.153. §(1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:”
Feltételezem, egyik se vagy.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.20. 16:37
Esetleg a KÖMÁ-ba bejelentkezhet.
CsZsuzsi75
#
2019.05.23. 13:24
Üdvözlöm!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: 2019.03.26-án kifizettem az ingatlan lízing teljes összegét. A lakást 2007-ben "vásároltam" ez alapján meg is kaptam a vagyonszerzési illetéket. Rögtön értékesítettem a lakást, melyből lett bevételem. Most júniusban pedig a férjem lakásának felét vásárolom meg.
Ha jól tudom házastársak között illetékmentesség van?
Az illetéket mindenféleképpen ki kell fizetnem úgy is, hogy rögtön eladtam? Köszönöm Zsuzsa
drbjozsef
#
2019.05.23. 15:41
CsZsuzsi75,
A házastársak közötti ügyletek illetékmentesek.
Ha volt jövedelmed az eladásból, akkor kell fizetned SZJA-t.
(jövedelmed, nem bevételed!).
A vagyonszerzési illetéket a lízingelt lakásra ki kell fizetned. Ezt nem tudod kikerülni.
Fel lehetne ezt az eladást használni illetékkedvezményre, amikor másik lakást veszel, de esetedben eleve illetékmentes.
anoliter
#
2019.05.24. 12:37
Üdvözlöm,kérem jogi segítségét az alábbi ügyben:
2017 májusban eladtam a lakásomat 29 millió forintért.
2017 szeptemberben eladtam egy örökölt lakás tulajdonrészét 7 millió forintért.
2018 januárban vettünk feleségemmel lakást, ebben nekem 29,15 millió tulajdonrészem lett.
Ebben az utóbbi adásvételi szerződésben kértem a 2017 májusban eladott lakás beszámítását az illeték kiszabásánál.
(Így alig kellett volna fizetnem.)
De a NAV csak a 2017 szeptemberben eladott lakást hajlandó beszámítani.
Idemásolom a hivatkozást, amit küldtek:
„…ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”
Mielőtt befizetem az illetéket, szeretném tudni, hogy Ön szerint igazuk van?
Előre is köszönöm válaszát.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.24. 16:17
„ "a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.””
Miért lenne a számodra kedvezőbb az, ha többet kell fizetni?
Határidőben vagy még a megtámadáshoz?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.24. 16:19
Ja, hogy a közvetlenül megelőző...
drbjozsef
#
2019.05.24. 18:16
anoliter,
Sajnos igazuk van, amit küldtek levelet, az pontosan a törvény szövege.
Csak a közvetlenül megelőző vagy követő eladás számíttatható be, és csak e kettő közül lehet a kedvezőbbet választani.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 21§(4).
kotzo
#
2019.05.28. 11:57
Üdvözletem!
50 %-os tulajdoni részem van - 20 éve - egy lakásingatlanban, a másik 50 %-át idén márciusban hozzávásároltam. Az immár 100 %-os tulajdonomat most el szeretném adni. Kérdésem: alkalmazható-e az illetéktörvény 29.y) passzusa az esetemben; azaz elfogadja-e a NAV "másik lakástulajdon" gyanánt a már 20 éve birtokolt lakásrészemet (amit így várhatóan egy éven belül eladok, vélhetően drágábban, mint a most szerzett fél ára) a jelenlegi illetékkiszabásnál?
Köszönöm
drbjozsef
#
2019.05.28. 12:45
Ravasz ötlet.
Szerintem nem.
Én törpöltem olyanon, hogy eladok egy lakást rokonnak (bizonyos okokból nem lehetett a nevemen), aztán visszaveszem, és akkor nem kell illetéket fizetni. De a "másik lakástulajdonra" azt mondták, hogy "másik" kell legyen.
Esetedben ez egy "másik" RÉSZtulajdon, legfeljebb úgy... de nemigen hinném.
"A" lehetőség, hogy írsz a NAV-nak és kérsz egy állásfoglalást. Szerintem elhajtanak.
"B" lehetőség, kéred utólag a beszámítását, aztán vagy megadják, mert elsiklanak felette, vagy nem.
Egy próbát megér.
Én azért mondanám azt, hogy NEM jár a kedvezmény, mert általában a résztulajdon egy tekintet alá esik a tulajdonnal, vagyis MÁSIK lakás résztulajdona számítható be, nem ugyanezen lakás MÁSIK résztulajdona.
csokieper
#
2019.05.28. 13:45
Sziasztok!
Szeretnénk megkérdezni, hogy milyen illetékkedvezményre számíthatunk a következő szituációban:
- ha vásárolunk egy új építésű lakást (31 millió értékben)
- 50-50% arányban a Párommal
- 30 év alatt vagyunk
- nekem öröklésből 8 évvel ezelőtt lett 1/6-od részem egy lakásban (édesapám halála után), majd ezt a lakást később elárverezték
Előre is köszönjük a választ!
Üdv.
kotzo
#
2019.05.28. 13:58
Szóval most fizessem ki az illetéket és majd ha eladtam a lakást jöjjek elő a farbával, hogy kérem vissza a pénzt... Ha utalni is kell, nem valószínű, hogy elsiklanak fölötte. De köszönöm a választ.
Egyébként meglátásom szerint a törvény is mindenütt önálló ingatlanként kezeli az ingatlanRÉSZeket is - jóllehet részarányosan - így ha valóban két elkülöníthető ingatlanrészről beszélünk, én nem látok csalafintaságot benne, hogy az illetékfizetés mellett az illetékkedvezmény nyújtásakor is külön ingatlanként kellene kezeljék őket.
Mivel most épp a fizetési meghagyás kézhezvételénél tartok az ügymenetben - ha ezt most szépen leírom a NAV-nak, akkor ezt vajon fellebbezésként fogják kezelni ami plusz illetékköteles - vagy van esetleg kíméletesebb eljárás is a kommunikációra?
Köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.28. 15:52
A kedvezmény céljával ellentétes lenne, ha ilyen esetben igénybe vehető lenne. Nem ok nélkül hívják "a cserepótló vétel kedvezményének".
drbjozsef
#
2019.05.28. 17:56
csokieper,
Belenyúltatok, sajnos semmilyen kedvezmény nem érint titeket.
- örökölt nem számít, pláne, ha árverésen ment el, pláne ha 3 évnél régebben volt
- 30 év alatt nem számít, az legfeljebb 15milliós ingatlanhoz jár első lakásszerzőknek
- új építés 30 milliós ingatlanig jár.
Az illeték a 31millió 4%-a lesz össz, vagyis fejenként 620ezer forint.
drbjozsef
#
2019.05.28. 18:08
Egy ideje napirenden van, hogy az utóbbi pár évben vágtázó ingatlanárakhoz kellene passzítani a törvényben szereplő összeghatárokat. Sajnos még nem történt semmi ezzel kapcsolatban.
Tíz éve egy 60 millió ingatlan luxus volt.
Ma már egy jobb helyen lévő panel sem kapható lassan ennyiért.
Mondjuk, mostanra elértük, hogy a panel is luxus legyen...
csokieper
#
2019.05.29. 09:32
Kedves drbjozsef,
Az nem számít, hogy fele-fele arányban vásároltuk?
Hiszen, ha valaki résztulajdont szerez egy lakásban vagy házban, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben szükséges illetéket fizetnie.
drbjozsef
#
2019.05.29. 10:44
csokieper,
Hogyne számítana.
A 31millió 4 százaléka 1.240.000.- forint.
Ezt 50%-50%-ban kell fizetnetek ketten, fejenként 620.000.- forintot.
mindennev
#
2019.08.09. 09:30
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbiakban kérném újfent támogató segítségüket.
Első kérdés:
2013 novembere óta nyílt végű lízingszerződéssel lakom egy 2013-ban épült új építésű házban, amelynek lízingbevevője én vagyok. Ebben a hónapban az ingatlanlízing felé végtörlesztek, így a ház várhatóan szeptember hónapban a nevemre is kerül. Az ingatlan 2013-as vételára 15.500.000 forint volt. Az ingatlan az önrész (3.200.000 forint), eddig kifizetett törlesztő részletek (összesen 6.000.000 forint) és a végtörlesztés (8.900.000 forint) megfizetésével kerül a tulajdonomba (mindösszesen 18.100.000 forint).
A ház 2013-as vásárlásakor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 26. § (továbbiakban Illetéktörvény) (1) bekezdés f) pontja alapján az ingatlanlízing rám hárította a vagyonszerzési illetéket, mely akkor 4%, esetemben ¬– a 15 millió forintot meghaladó 500 ezer forint után ¬– 20.000 forint volt.
Illetéktörvény fent említett pontja az alábbiakat tartalmazza: „Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt”.
Az ingatlan a lízing végtörlesztését követően a tulajdonomba kerül és illeték fizetésére vagyok köteles, azonban annak alapja összegszerűen számomra a fent említett törvény rendelkezései alapján nem egyértelmű.
Véleményem szerint az illetéktörvény 102. § (4) és (5) bekezdésének ide vonatkozó rendelkezései alapján az eddig lízingelt lakás még mindig új építésűnek fog számítani.
A fent említett jogszabályi hivatkozások az alábbiakat tartalmazzák:
"102. § (4) * A 26. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követő első - illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követően az (5) bekezdés szerinti vállalkozótól a 23/A. § (1a) bekezdése szerinti vállalkozó, a 23/A. § (2) bekezdése szerinti ingatlanalap és a 23/A. § (4) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet vásárolja meg, akkor második - megvásárlásáig.
102. § (5) * A 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet.
…
- vállalkozó: az ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző olyan gazdálkodó szervezet, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, továbbá az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó)"
A fent leírtak alapján így az illeték összegének számításakor az alap a 15.000.000 forint feletti rész, azaz 3.100.000 forint, amely után kell megfizetnem az illetéket (4%), mely esetemben 124.000 forintot.
Második kérdés:
A már említett ingatlant jövő év elején el fogom adni 50.600.000 millió forintért. A fenti összeget új lakóhelyem megvásárlására fordítom, amelynek megvalósításához zárt végű ingatlanlízinget fogok igénybe venni (az ingatlan értéke 54.000.000 forint, melyből 34.000.000 forint önerő, 20.000.000 forint az ingatlanlízing által folyósított összeg). Az előző ingatlannal ellentétben itt már férjemmel ketten leszünk lízingbevevők és majdani tulajdonosok (90% lesz az én tulajdoni hányadom és 10% a férjemé).
Az ingatlanlízing tájékoztatása szerint a szerződés megkötésekor 2% vagyonszerzési illetéket ők ránk fognak terhelni, majd néhány hónapon belül újabb 2%-ot kell fizetnünk, ekkor már névre szólóan mi fogjuk az illetékről szóló határozatot megkapni.
Értelmezésem szerint a második alkalommal kiszabásra kerülő 2%-os illeték esetünkben névre szólóan az eltérő tulajdoni hányad miatt 1,8% (972.000 forint) és 0,2% (108.000 forint) lenne. Ugyanakkor mivel én ezt megelőzően 50,6 millió forintért értékesítem a kizárólagos tulajdonomban lévő fent említett ingatlant, a cserét pótló vétel szabályai szerint – az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés y) pontja alapján – mentesülnék az illetékfizetési kötelezettség alól és ebben az esetben csupán férjemnek kellene vagyonszerzési illetéket fizetni az ő 10%-os tulajdoni hányada után (a vételárra vetítve, az 5.400.000 forint esetében ez így 2% alapján 108.000 forint lenne).
Kérem a fenti két kérdések vonatkozásában szíves álláspontjukat, megerősítésüket!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 11:27
Honnan veszed, hogy kétszer kell illetéket fizetni?
(Azt a grafomán mindenit neki!)
wers
#
2019.08.09. 12:03
Úgy rémlik, szeretsz olvasni Béla. ;)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 15:56
Pl. téged. :P De messze nem mindenkit.
(Ezt a kérdést például egyetlen, nem is hosszú mondatban fel lehetett volna tenni.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.09. 15:59
(Bár az is igaz, hogy ha ezt az egy mondatot a kérdező meg tudta volna találni, akkor már nem is kérdezett volna - olyan kézenfekvő rá a válasz.)
mindennev
#
2019.08.09. 21:04
Számunkra az értelmezés nehézségét az első esetben a nyílt végű, a második esetben pedig a zárt végű pénzügyi lízing okozza.
A nyílt végű lízing megkezdésekor, 2013-ban az ingatlan az Ingatlanlízing Zrt. tulajdonába került, ezért nekik – az akkori Illetéktörvény szerint – 4%-os vagyonszerzési illetéket kellett fizetniük, amit természetesen ránk hárítottak. Az ingatlan ekkor csak abban az esetben kerülhet az lízingbevevő nevére, ha végtörleszt, vagy a futamidő leteltekor kifizeti a maradványértéket. Természetesen a földhivatal is ezekben az esetekben fogja tulajdonosként bejegyezni a lízingbevevőt, ezért ekkor ismét vagyonszerzési illetéket kell fizetni (4%-ot). Mivel mi jövő héten végtörlesztünk, várhatóan szeptemberben a nevünkre kerül az ingatlan, ezért vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk – legalábbis most így értelmezzük a szabályt.
A másik ingatlan esete annyiban különbözik, hogy a lízing megkezdésekor az először az Ingatlanlízing Zrt. nevére kerül, ezért a jelenleg hatályos illetéktörvény szerint 2% vagyonszerzési illetéket kell fizetni, melyet egyoldalúan ránk fognak terhelni – az Ingatlanlízing Zrt-től is ezt a tájékoztatást kaptuk. Azonban a lízing zárt jellege miatt – mivel néhány hónapon belül tulajdonjog fenntartás kerül bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásba a lízingbevevők nevére – már névre szóló illetékfizetésről szóló határozatot fog küldeni az illetékes hatóság ismét 2% vonatkozásában – legalábbis mi így értelmeztük, és ilyen esetről hallottunk. Arra vonatkozóan ugyanakkor nem rendelkeztünk információval, hogy ezen 2-2% vonatkozásában lehet-e érvényesíteni a cserét pótló vétel szabályát úgy, hogy a lízingbevevők eltérő tulajdoni hányaddal fognak rendelkezni és csak egyikük esetében kell majd illetéket fizetni.
Jelenleg így értelmezzük a törvényt, de a megerősítés/megcáfolás végett fordultunk szakemberekhez.
Elnézést, ha hosszúra sikeredett, de mindenképpen szeretnénk tisztán látni!
