ingatlanszerzési illeték

Andi29_

„Azt olvastam, hogy ha olcsóbban veszek egy éven belül, mint amit eladtam akkor ez illetékmentes.”

Amennyiben fele-fele arányban voltatok tulajdonosok, ahogy írtad, akkor ha 15 milláért - tehát a tulajdonrészed értékéig - vagy olcsóbban veszel új lakást, akkor nagy valószínűséggel nem kell illetéket fizetni. De ha drágábban, akkor is csak a különbözetet fogják illetékalapként kezelni. És hogy mekkora értéket fognak figyelni az eladott ingatlanból? Nyilván csakis a tulajdonrészed értékét, nem a teljes ingatlanét.

Annyi még a szabály, hogy egyetlen eladott ingatlant vesznek csak ilyenkor figyelembe, tehát ha még egy másik eladott ingatlant is szeretnél esetleg ebbe az akcióba bevonni, akkor célszerű mindig a nagyobbik értékűt beírni.

Kedves Fórumozók,

Exemmel eladunk egy 1/2-1/2 tulajdoni hányadú lakást, az ára 30.000.000 ft.

Ennél olcsóbban, 24.000.000 ft-ért szeretnék venni egy újat, már 1/1 tulajdoni hányaddal.

Azt olvastam, hogy ha olcsóbban veszek egy éven belül, mint amit eladtam akkor ez illetékmentes.

Mi van abban az esetben ha a lakásvásárlásból nekem itt csak 15.000.000 ft jött be bevételként és 24-ért veszek, ilyen esetben a 24-15=9 millióra kell illetéket fizetnem? Vagy nem kell fizetni,mert csak azt nézik, hogy a régi ingatlan értéke nagyobb volt, mint a mostani, hogy az milyen arányban ment már lényegtelen.

Várom mielőbbi válaszukat,
Andi

Zoli88888,

Nehezen érthető, hogy egy illetékes topikban miért SZJA-t kérdezel, de végülis mindegy.

Egyébként igen, ajándékoz jogcímen szerzett ingatlannál is él az öt év, vagyis a 2012-es szerzés után már nem kell adót fizetned, a mostani után pedig az eladási ár felének (mert az 1/2 hányad mostani szerzés) 25%-ának a 15%-a lesz az adó. Nem számít, hogy milyen értéket írtatok az ajándékozási szerződésbe. Csak az eladási ár.

Ha pl. 6 millióért adod el, akkor 112.500.- forintot.

Bevallani, megfizetni jövő év május 20-ig, a rendes adóbevallással együtt kell majd.

(Mivel egyenesági rokonok között minden ügylet illetékmentes, célszerűbb lett volna, ha adásvétellel szerzed az ingatlant, legalábbis az idei részt, és akkor csak a különbözet után kellett volna adót fizetni, az meg alakítható úgy, hogy lényegében megspórolhattad volna az egészet)

Tisztelt Szakértők!

A szüleim a házukat 2 részletben nekem ajándékozták.
Először édesanyám ajándékozta nekem a ház 1/2-ed részét 2012-ben 3 millió Ft értékben, majd édesapám a ház másik felét idén márciusában szintén 3 millió Ft értékben, tehát összesen 6 millió Ft együtt.

Az lenne a kérdésem, hogyha én idén elszeretném adni a házat, akkor csak az idei 3 millió Ft után kell kifizetnem az SZJA-t és ha igen, akkor mennyit?

Kedves József, köszönöm a válaszát.

molyos,

Szerintem minden további nélkül.

A kérelembe ezt így szépen le kell írni, felsorolni, mellette jelezve a haszonélvezeteket. Szerintem még csak össze sem kell adni, de ha össze is kellene sem kizáró ok ez. Nem kell bő lére ereszteni, legyen benne a lényeg, néhány mondat.

Egyébként érdemes tudni, hogy a 12 havi részletfizetést szinte az emberek után dobják, aki kéri, megkapja. Még akár annak is, aki nem első lakástulajdonos, csak talál valami indokot.
Komolyan csak az illetékkedvezményt (a 26.§(6) szerinti), és az általános illetékelengedést, ingatlanmérséklést veszik, de azt nagyon. Főleg az utóbbiakat, tényleg csak nagyon kivételes esetben engednek el az illetékből, ahhoz már nagyon jó indokot kell találni.

(megj.: mit veszítetek amúgy? Kérni kell, oszt jólvan)

Tisztelt Szakértők!

Párommal lakásvásárlás előtt állunk és az ingatlanszerzési illetékkel kapcsolatban lenne kérdésem.

Részletfizetést szeretnénk kérni, és a jogszabályban az alábbi szerepel: "Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga."

Mindkettőnknek két-két 25%-os tulajdoni hányada van (szülői és nagyszülői lakás mindkettőnk esetében), és gondolom ezeket összeadják, így összességében mindkettőnknek fejenként 50%-os tulajdoni hányada van.

Azonban a jogszabály így folytatódik: "A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt (...) lakástulajdont." Négyből három lakás esetében az özvegyeknek haszonélvezeti joga van, így ha jól gondolom, ezek most nem számítanak.

Ezek alapján Önök szerint jogosultak lehetünk a részletfizetésre?

Válaszukat előre is köszönöm.

Foglaltmindennick,

Igen, nem.

Igen, a CSOK levonható, 40M lesz az illetékalap.

Nem, az új építésű kedvezmény nem érvényesíthető, mert a törvény így fogalmaz : „...15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;”

Tehát a FORGALMI ÉRTÉK számít, pontosabban a CSOK-kal csökkentett, de még az is több mint 30M.

Gondolod, ha résztulajdon számítana, nem mindig egész családok vennének fejenként 14M-ért 60+ milliós lakást? Nem lehet így kijátszani.

Tisztelt szakértők,

Párommal új építésű ingatlant szeretnénk vásárolni beruházótól. Az ingatlan értéke legyen pl. 50M Ft. Szeretnénk igénybe venni 10M Ft CSOK-ot is.

Jól gondolom-e, hogy az illetéket a következő képpen kell kiszámolni?

50M-10M(CSOK) = 40M Ft az adó alap.

Mivel 50%-50%-ban vennénk a feleségemmel, ezért 20M-20M lenne. Itt érvényesíteni lehet (és ez a kérdés) a beruházótól való vásárlás miatti adó kedvezményt, tehát 15M-ig adómentes, így 5M-5M után kell megfizetni a 4%-ot ami 250.000 FT fejenként.

A kérdésem az, hogy a fenti számításom helyes-e, illetve, hogy több tulajdonos esetén így érvényesíteni lehet-e a fenti adókedveményt.

A segítséget előre is köszönöm.

Sürgős a fizetés? Nyugodtan utalhatsz előre is.

Üdvözlöm, a kérdésem az, hogy mit jelent az illetékfizetésről május végi keltezéssel érkezett nav levélben, hogy:

"Az ügyintézési határidQ leteltének napja: 2020. február 17.
Az adózás rendjérQl szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiak-
ban: Art.) 141. § (3) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték
kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára
nyitva álló határidQ 60 nap."

Milyen dátumhoz képest 60 nap, és mi a helyzet, ha ezt átlépi a nav?
Előre is köszönöm!

Szerintem akkor most gondolkozz el mégegyszer alaposan a kérdésen : abból mi baj lehet, ha legalább részteljesíteni elkezdesz (a semmihez képest) ?

Ez inkább egy kérdésbe öltöztetett tanács, mint igazi kérdés, ha érted, mire gondolok.

Azért kerdezem, mert nincsen elbíralva, így nem tudom, hogy várjak vagy kezdjek el bírálat nélkül részletfizetni?

Abból mi baj lehet, ha legalább részteljesítesz?

Tisztelt Tanácsadó,

A kérdésem az lenne, hogy megkaptam az ingatlan szerzési illeték papírt és adott határidő szerint holnap kellene befizetnem az összeget. 4 napja adtam be az 1 évre elosztási kérelmet. Mennyi ideje van a navnak ezt elbírálni, illetve van-e most teendőm mielőtt ezt a kérelmet elbírálnák? Attól tartok, hogy holnapig nem fogjak elbírálni, el kéne kezdenem a részletfizetést a nav felé?

Üdvözlettel,
Nagy Tamás

Kedves József!

Köszönöm válaszát!

üdv,
Lujo

Csilla0502,

Több feltételnek kell megfelelned 35 év alatti ÉS a teljes lakás forgalmi értéke 15millió alatt kell legyen.

Ha ez stimmel, akkor még meg lehet nézni a kivételeket :

„Itv. 26. §(9) A (6) és (15) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a (6) vagy (15) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkoznia.”

Ez alapján egy esélyed lehet még, ha 2011-ben még kiskorú voltál.

Tisztelt Tanácsadó!
Lakásvásárlás előtt állok, de 2011-ben édesanyám a tulajdonában lévő ingatlan 50%-át ajándékozási szerződéssel a részemre átadta. Ez az ingatlan ugyanebben az évben eladásra került.
Az én kérdésem az lenne, hogy ez mennyire zavarja az első lakásvásárlás illetékére vonatkozaó kedvezményt? Teljes illetéket szükséges majd fizetnem vagy ilyen esetben van-e olyan, hogy elévülési idő és nem veszik figyelembe az illetékem megállapításánál.
Válaszát előre is köszönöm!

Lujo,

Nem számít, hogy a vásárlásnál nem nyilatkoztatok, ezt lehet utólag is. Adjátok be most a kérelmet, hogy 1 évre (a vásárlástól) függessze fel a NAV az illeték kiszabását. Ha közben megtörtént, és jön a fizetési meghagyás, az abban leírtak szerint azt hiszem még mindig lehet kérelmezni a felfüggesztést (de ebben nem vagyok biztos, ezt az eljáró ügyvédtől kellene megkérdezni).

Viszont az fontos, hogy a vásárlást követő 13. hónap végéig igazold a NAV-nak az eladás tényét a szerződés beküldésével, különben visszamenőleg pótilletéket szabnak ki pluszban.

Tisztelt Szakértők!

Ingatlanszerzési illetékkel kapcsolatban lenne kérdésem. Vásároltam egy lakást, az adásvételire nem írtuk rá, hogy 1 éven belül tervezek ingatlan értékesíteni és az illetékről beadtuk a papírt. Még nem szabták ki az illetéket, nem fizettünk még semmit. Most úgy alakult,hogy lehet mégis értékesítenénk egy lakást 1 éven belül. Ilyenkor még kérhető az illeték kiszabás felfüggesztése 1 évig, vagy ennek mindenképpen rajta kellett volna lenni az adásvételin? Előre is köszönöm válaszukat!

Szerintem nem sajnos.

Kedves József,

Köszönöm a gyors választ.
Az eladott telekkel az volt a helyzet,hogy a férjem nevén lévő telekre a cégünk épített ccsaládi házat.Az értékesítésnél 2 adás-vételi szerződést írtunk.A telek részt a férjem mint magánszemély adta el,a házat a cégünk.
De gondolom itt most ez sem mérvadó akkor sajnos...

csadri80,

Sajnos egyik sem járható út.

Az előbbibe én is futottam bele. Ki is kellett fizetni. Az illetéktörvén egyértelmű, külön definiálja az építési telket :

„lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll”

Bármilyen bejegyzés van a tulajdoni lapon, az már nem építési telek. Nincs mérlegelés, nincs méltányosság.

A másik, az illetékkedvezmény sem játszik. Az meg azért, mert az eladott ingatlan telek volt (már ha az volt).

„ lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon”

CSAK és kizárólag két lakás ingatlan között igényelhető ez a kedvezmény. Ha akár csak az egyik telek/zártkert/nyaraló/akármi, akkor már nem. Itt sincs mérlegelés.

Észre kellett volna venni, és az eladónak kellett volna elintézni az építési telekké nyilvánítást, és úgy kellett volna megvenni tőle. Tudom, ez nem vígasztal.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

2019 novemberében vásároltunk egy telket,amin a vásárlás előtt egy faház állt,de még a vásárlás előtt le lett bontva.A földhivatal felé viszont a tulajdonos nem jelezte a bontást,így ott szerepel az egyéb épület megnevezés.Ennek okán a NAV ma megkülte a vagyonszerzési illeték kiszabásáról az értesítést.Arra hivatkozva,hogy a mentességi kérelmünket elutasítja mivel nem üres telekként szerepel az ingatlan a nyilvántartásban.
Kérdésem,hogy lehet-e valahogy kérelmezni az ügy kivizsgálását?Van-e lehetőség bármivel bizonyítani (pl.fotók,szomszédok beszámolója),hogy a faház a vásárlás előtt ke lett bontva?
Amennyiben ez nem járható út, számításba lehet-e venni,hogy a férjem 2019 elején eladott egy másik telket?Csökkenthető-e annak a teleknek az értékével a vagyonszerzési illeték alapja?
Ha csökkenthető,akkor azt így lehet egyáltalán utólag kérelmezni?

Kata 1001,

Ha több mint 5 éve szerezted a lakást, akkor nincs jövedelmed az eladásból, nincs adófizetési kötelezettséged az eladás után, bevallanod sem kell az eladást. Semmi teendőd nincs.

Ha veszel másikat 3 éven belül (ez már jó ideje fel lett emelve 3 évre), akkor a különbözet után kell csak illetéket fizetned, ha olcsóbbat veszel, akkor nem kell illetéket fizetned. Itt annyi a teendőd, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor jelzed az ügyvédnek, hogy adtál el másik lakást, vidd el az eladáskori szerződést, hogy az adatokat be tudja írni a megfelelő adatlapba.

Egyenesági rokonok között minden ügylet illetékmentes. Gyermekednek ajándékozás esetén - legyen az ingatlan, készpénz vagy bármi -, nem kell illetéket fizetnie, és pénz ajándékozás esetén már bejelenteni sem kell azt sem. Szintén nincs teendőd.