Iratbetekintés, másolat kérése


xita # 2007.05.17. 06:56

Sziasztok!

A helyi önkormányzatnál a szomszédos ingatlanon történt építési folyamat teljes dokumentációját megtekinthetem-e, illetve kérhetek-e hiteles/hivatalos másolatot mindenről 8plusz teljeskörűségi nyilatkozatot)? Egy tízéves folyamat anyagairól van szó, valószínűleg bíróságra menne a dolog, de előtte szeretném kézhez kapni az összes, ügyben keletkezett hivatalos iratot. Azért lenne minderre szükség, mert ugye lehet, hogy az építéshatóság által kiadott papírok alapján megindíthatom a pert, de aztán nehogy a per során előálljanak azzal, hogy de még itt is-ott is van egy papír.

Szóval 1. kérhetek-e ilyet teljes körűen? 2. milyen jogszabály milyen paragrafusára hivatkozhatom?

Köszi: xita

gitron # 2007.05.17. 07:12

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Az eljárás irataiba való betekintés
68. § (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban.
(2) Nem tekinthet be az ügyfél

  1. a határozat (végzés) tervezetébe,
  2. a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe,
  3. a tanú vagy a bejelentő természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a hatóság a tanú, illetve a bejelentő természetes személyazonosító adatait zártan kezeli,
  4. betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,
  5. a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(3) Az ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél az iratbetekintési jog kizárását csak az üzleti érdekei védelmében kérheti. A hatóság a kérelemnek - a körülmények gondos mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az ellenérdekű ügyfelet nem akadályozza az e törvényben foglalt jogai gyakorlásában.
(4) Az iratbetekintési jog kizárása vagy korlátozása miatt önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha az ügyfél azt az eljárás jogerős lezárását követően kéri, vagy a hatóság azt, aki iratbetekintést kér, nem tekinti ügyfélnek.
69. § (1) A hatóság akkor engedheti meg az ügyfélen kívül az eljárásban részt nem vevő harmadik személynek az iratokba való betekintést, ha igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(2) A harmadik személy a 68. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában említett iratokba nem tekinthet be, a d) és e) pontban foglalt adatot pedig csak az adat megismerésére vonatkozó törvényi feltételek igazolása esetén ismerheti meg.
(3) A szakértő és a hatósági közvetítő az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg az adatokat, a tanú pedig a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvbe tekinthet be.
(4) Ha a harmadik személy az iratbetekintés kizárását vagy korlátozását nem veszi tudomásul vagy vitatja, a hatóság arról öt napon belül önálló jogorvoslattal támadható végzésben rendelkezik.
(5) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult harmadik személyek körét.
(6) A hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül, bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket

  1. állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott;
  2. közérdekű keresetindítással meg lehet támadni;
  3. az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott;
  4. a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott;
  5. az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott;
  6. korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott;
  7. olyan ügyekben hozott, amelyekben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított;
  8. törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a tervdokumentáció jogi oltalom alatt áll, arról másolat csak a szerző engedélyével készíthető. Ezt értelemszerűen neked kell beszerezned.
Megjegyzem, hogy ilyen "teljességi nyilatkozat"-ról még nem hallottam (bár kétségtelenül van benne logika).
A hatóságnál minden beérkező iratot iktatni kell (sőt a hatóságnál keletkező jegyzőkönyveket, feljegyzéseket is), az iktatószámok hiánytalan sorából megállapítható, hogy minden irat ott van. A kimenő iratok (levelek, döntések) viszont ugyanazt a számot kapják mint amire a bejövőt iktatták. Ezeket meg azért nem valószínű, hogy "elveszítenék", mert máshol is megtalálhatóak.

imolka24 # 2007.05.17. 14:05

Másolatot készíteni a Ket. szerint lehet, a Ket ezt kimondja. Korlátozás nélkül.

Fotó nem elég jó?

Jegyzőkönyv felvételét kérd arról, hogy mi a kérésed, s hogy mi a válaszuk.

gitron # 2007.05.17. 14:28

A Ket kimondja, de a szerzői jogról szóló törvény is kimondja, hogy az építészeti tervek szerzői jogvédelem alatt állnak, ezek többszörözése a szerző joga, illetőleg a szerző engedheti ezt meg másnak.

imolka24 # 2007.05.17. 16:22

Jó, de ha becsatolták, az eljárás tárgyává tették, akkor ezzel szerintem erről lemondtak.

Egyébként bele van ez írva a szerzői jogi törvénybe, hogy az efféle szerzői jog erősebb, mint az iratmegismerés ügyféli joga?

Gitron, fotózással szerintem nem többszörözése készül egy dokumentációnak, vagy akár tervnek, pusztán az elmélyült tanulmányozáshoz szükséges adatok felvétele. Még ha papíralapúra át is teszik a fotót, a tervező aláírását honnan hordaná?

Egyébként meg szerintem az előadó engedheti meg a másolást, másolatkészítést.
Max. nyilatkoztatja a felet, hogy milyen célból. Többet szerintem nemigen tehet.

Szerinted akkor Gitron fotózni sem lehet?

gitron # 2007.05.17. 16:25

Javaslom a szerzői jogról szóló törvény tanulmányozását. A szerző a törvény szerint nem mondhat le a szerzői jogáról.

xita # 2007.05.17. 16:26

Köszi, így fogok tenni. Kicsit érdekes szituáció alakult ki, mert a szomszédom annak idején 1. engedély nélkül építkezett.
2. bejelentettük az önkorm. felé, akik leállították az építkezést. 3. a szomszéd benyújtotta a már engedély nélkül felépített részre a fennmaradási engedélykérelmét, illetve továbbépítési eng. kérelmét.
4. megfellebeztük, de megkapták. 5. a használatbavételit is. 6. csakhogy az engedélyekben mondjuk 100 m2-re kaptak minden engedélyt, mára kiderült, hogy 35%-kal túlépítettek. 7. most kértük az önkormányzatot, ha már voltak szívesek elcsalni a dolgot, nem ellenőriztek, stb. akkor állítsák is helyre hatósági jogkörükben a dolgot.

Ugyanis az építési engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély a 100, és nem a 135 m2-re szól. Vagyis a tulaj a 100 m2-re kapott engedélyt, nem a 135-re, ami a valós, a tényleges méret. Úgy gondolom, ezért neki új engedélyt kell kérni, ha a teljes részt használni akarja.

Hát elég érdekes szitu, de van hasonló jogeset: EBH2004. 1027; EBH2002. 815; EBH2001. 490

imolka24 # 2007.05.18. 11:42

Gitron, nem gondolod, hogy az általad említett szerző, adott esetben a tervező cég a konkrét ügyben értékesítette alkotását egy bizonyos célú felhasználási körön belül, és ez felöleli a beleegyezést abba, hogy hatósági eljárás tárgyává-részévé tegyék a tervet, aminek vannak jól ismert velejárói, és ilyen az is, hogy iratbetekintés tárgya lehet?
Persze, a hatóságnak feladata a nem ügyfél érdeklődők kiszűrése, de hát erre van intézményesített rendszer, és szabályozott, hogy ki minősülhet ügyfélnek. A szomszéd azért elég jó eséllyel indul.

Persze, más, ha 3. utcával arrébb ugyanazt megépítik, ekkor valóban felléphetne a tervező a szerzői jogával. De az adott esetben a tervező (ha kifizették) lemondott (illetve hozzájárult) szerintem az adott telekre a terv felhasználásához, és ebbe a körbe beletartozik nem csak a megépítés, hanem az is, hogy - mint a közigazgatási eljárás tárgya - el kell viselni a kapcsolódó eljárás során felmerülő jogos igényeket is, - és elég fura lenne, ha ezt a szerzői jogi törvény korlátozná. Én legalább is így látom.

Mondanál jogszabályhelyet a szerzői jogi törvényben, ami szerinted itt kizárja a másolatkészítést, vagy a fotózást?

gitron # 2007.05.18. 17:27

Jogszabályhely (1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról):

18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

  1. a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
  2. egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

Az iratbetekintés és a másolatkészítés kettő dolog. Az iratbetekintéssel semmi gond.

imolka24 # 2007.05.18. 20:07

Gitron, úgy tűnik védhető az álláspontod.

De, hogy a szerzői jogi művek megtartják-e ezt a jellegüket, és mennyiben egy ép.hatósági eljárásben, az ügyféljogokkal szemben, azért ez nem tiszta. (jogérzékem berzenkedik)

Építészeti alkotásnak (szerzői jogvédelemre érdemesnek) meg nem nevezném az összes ép.hatósági eljárásba kerülő aláírt tervet, vagy dokumentációt.
S ha igen is, szerintem nem mindegy, hogy mely része a tervnek a védendő. Új műszaki megoldás?, vagy az esztétikai, építészeti kvalitásai a tervnek? esetleg az ötletes válasz a helyi előírások 'figyelembevételére'?

A kérdező egy hosszadalmas ügy iratait kérdezte.
Arra - az iratokra, ami nem terv - akkor a fotózás szerinted megengedett?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.19. 04:44

A fotózás is többszörözés, és bármely többszörözés felhasználás.
Jegyzeteket lehet készíteni; illetve, ha perben a bíróság elrendelheti, hogy a másik fél is példányt kapjon.

gitron # 2007.05.19. 09:02

A jogi oltalom ebben az esetben kiterjed az alkotásra, és annak a tervére is.
Európában talán példátlanul erősen védi a törvényünk a szerzői jogot (különös tekintettel arra, hogy az "átkosban" született).
Ami nem terv arról másolat szabadon készíthető. Bármilyen módszerrel.
Jogérzésed berzenkedését helyénvalónak tartom. Arra már van kialakult joggyakorlat, hogy a településrendezési terv addig áll szerzői jogi oltalom alatt, míg azt a képviselőtesület el nem fogadja. Ettől kezdve jogszabály és megszúnik a szerzői jogvédelem. Analóg történhetne így az egyedi tervekkel is. Ha a hatóság engedélyezi, engedélyezési záradékkal látja el, akkor az tulajdonképpen az építési engedély határozathoz tartozik.
És mégsem ez a joggyakorlat.

Nafthali # 2009.07.16. 16:50

Sziasztok!
Nekem az volna a kérdésem, hogy önkormányzati lakáspályázat elbírálása után van-e jogom megtudni, hogy miért utasították el a pályázatomat, hány pontot kaptam, illetve az adott lakásra hányan pályáztak és hány ponttal nyerték azt meg?
Köszönettel: Nafthali

monalisa1 # 2009.07.16. 21:22

Szerintem nem fogják az orrodra kötni - és a többi kérelmezőére sem -, hogy xy miért nyerte el a pályázatot, vagyis mennyivel volt rászorultabb a többinél.

És innentől közömbös, hogy mennyi is volt a jelentkezők száma.

Legközelebb remélve már Te leszel a szerencsés kiválasztott., téged meg az nem fog érdekelni hányat és mivel sikerült leelőzni...

"Lisa"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2009.07.16. 21:24

Amúgy egy bizottság dönt a kiutalásról, a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv meg bizonyára felkerül az önkormányzat honlapjára.

nanemaaa # 2009.07.17. 12:02

A miértre elméletileg kaphatsz választ. A többihez elméletileg semmi közöd.

radar3 # 2009.10.27. 10:11

Sziasztok!
Gyámügyön volt egy tárgyalásom kapcsolattartással kapcsolatban.Lassan már 2 hónapja. Nem tudtam megjelenni.Kérdésem, hogy "szokás" e ilyenkor bármiféle értesítést jegyzőkönyvet akármit postán küldeni a tárgyalásról. Valamint...Nyáron az első bejelentésemről akkor ott a gyámügyes nem adott semmit..hiába kértem..majd egy hónap múlva ismét mentem mert ex ismét nem adta a gyereket. Akkor ismét kértem a jegyzőkönyvet az előző bejelentésemről is. Kifogás akkor az volt, hogy nem tudják hol az ügyirat. Egy hónap múlva küldtem egy tértis levelet,amiben kértem a másolatot. Ennek is már 2hónapja, semmi reakció. A gyámügy igen erősen hülyének néz....Úgy tudom van jogom a jegyzőkönyvhöz, másolathoz, betekintéshez...
Mit tehetek ilyenkor? Mennyek panaszra jegyzőhöz? Küldjek ügyvédet meghatalmazással?
Köszönöm

nanemaaa # 2009.10.27. 12:46

Mindkét megoldás megfelelőnek tűnik. Talán az ügyvéd drágább.

véső (törölt felhasználó) # 2009.10.31. 09:28

radar3
1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről

XXI. fejezet, adatkezelés,betekintési jog.
ne hagyd Magad !

primadon # 2016.02.23. 19:08

Üdvözlök Mindenkit!

Milyen módok léteznek az iratbetekintésre?
Értem ezalatt azt , hogy fax, emailon letudja kérni az ügyvéd?

Köszönöm !

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.23. 19:17

Faxon, emilben hogy nyújtja be az illetékbélyeget?

Dr.Attika # 2016.02.23. 19:28

Üdvözlöm primadon!
Ügyvéd általi iratbetekintés folyamata:

Ügyvéd reggel felkel, megkávézik, reggelizik, zuhanyzik, felöltözik majd elindul a bíróságra "iratbetekinteni". Kezelőirodában közli, hogy milyen számú ügyben kíván betekinteni. Ügykezelő szól a kollégájának, hogy Xaktát hozza elő. Xakta előkerül. Az ügyintéző abból ellenőrzi- ügyvédi igazolványt elkéri- hogy jogosult-e betekinteni.
Jogosult. Ekkor megkapja az aktahegyet és elkezdi lapozgatni. Jegyzetelhet amennyit akar. Ha másolatot akar, akkor jön az irat megjelölési procedúra, majd közli az ügyintéző, hogy mennyi illeték bélyeg kell és mikor lesznek kész a másolatok. megbeszélt időpontban ügyvéd visszamegy , lenyalja az illeték bélyegeket, aláírja az átvételt és viheti is a kért másolatokat.

Dr.Attika # 2016.02.23. 19:29

Üdvözlöm primadon!
Ügyvéd általi iratbetekintés folyamata:

Ügyvéd reggel felkel, megkávézik, reggelizik, zuhanyzik, felöltözik majd elindul a bíróságra "iratbetekinteni". Kezelőirodában közli, hogy milyen számú ügyben kíván betekinteni. Ügykezelő szól a kollégájának, hogy Xaktát hozza elő. Xakta előkerül. Az ügyintéző abból ellenőrzi- ügyvédi igazolványt elkéri- hogy jogosult-e betekinteni.
Jogosult. Ekkor megkapja az aktahegyet és elkezdi lapozgatni. Jegyzetelhet amennyit akar. Ha másolatot akar, akkor jön az irat megjelölési procedúra, majd közli az ügyintéző, hogy mennyi illeték bélyeg kell és mikor lesznek kész a másolatok. Megbeszélt időpontban ügyvéd visszamegy , lenyalja az illeték bélyegeket, aláírja az átvételt és viheti is a kért másolatokat.

primadon # 2016.02.23. 19:30

Értem, akkor ez nem lehetséges ....
Esetleg elévüléssel kapcsolatos okiratokat ,hol ,és hogy lehet megtekinteni?

Köszönöm!

Immaculata # 2016.02.23. 19:39

:)A reggeli órákban úgy, ahogyan Attika leírta. A déli egy kicsit másképp zajlik. Ott a reggeli és a fürdés kimarad.