oliver777
2017.07.05. 12:47
Üdv.
Egy rövid kérdésem lenne, mégpedig, hogy van-e valamilyen feltétele annak, hogy valaki eseti gyám lehessen?
A választ előre is köszönöm.
eseti gyám
- 1
- 2
alfateam
#
2017.07.05. 13:47
„ van-e valamilyen feltétele annak, hogy valaki eseti gyám lehessen?”
Csak annyi,hogy a gyámhatóság rendeljen ki...
Burn Out
#
2017.07.05. 14:36
oliver777: mi a konkrét kérdésed? mire vagy kiváncsi?
alfateam megválaszolta a kérdésed :)a kérdésedre a válasz tényleg csak ennyi.
milyen ügyben kell eseti gyám?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.07.05. 14:46
A kirendeléshez meg ügyvédnek kell lenni.
Burn Out
#
2017.07.05. 14:50
bizonyos esetben lehet még közeli hozzátartozó, esetmenedzser, védőnő, gyámhivatal nem gyámügyi szakügyintézője
alfateam
#
2017.07.05. 14:55
„A gyermekvédelmi gyámok felsőfokú humán diplomával rendelkeznek, ami sokféle lehet: tanár, szociális munkás, szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, hitoktató, teológus, államigazgatási főiskola. ”
Burn Out
#
2017.07.05. 14:57
az gyermekvédelmi gyám és nem eseti gyám
rigoz
#
2018.12.23. 22:09
Az eseti gyám mindig ügyvéd kell, hogy legyen, hiszen egyedi, jellemzően hatósági ügyben kell a kiskorút a szülője helyett, érdekellentét miatt képviselnie.
Tipikus esete lehet ennek a különélő, de házas szülők közül a gyermeket ténylegesen nevelő által a tartási kötelezettségét mulasztó, külön élő szülő elleni perindítás (vö.: Ptk. 4:163. §).
A gyermekvédelmi gyám lehet a lenti felsorolásoknak megfelelő más személy is.
A gyermekvédelmi gyám feladatköre viszont egészen más jellegű.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.24. 11:18
[Ez is egy másfél évvel ezelőtti kérdés volt.
Egyébként a tartásdíj iránti perek pont azok, ahol fel se merül az eseti gyám kirendelése, akkor se, ha az alperes a felperesnek házastársa. A 4:208. § (2) alapján ugyanis a gyereket háztartásában nevelő szülő a saját jogán indít pert a különélő szülővel szemben. A gyermek tehát még csak nem is fél.]
rigoz
#
2018.12.27. 19:04
Kedves KBS!
Nagyon szépen köszönöm szépen a helyesbítést, kiigazítást, így végre sikerült megértenem egy másik ügyem zátonyra futását, ami előtt eddig értetlenül álltam.
Örömmel látom, hogy van itt jelen egy több szakterületen is jártas, rutinos szakember egy személyben, ami egyébként is nagyon ritka. :)
Amúgy látom, hogy több kérdésben - ez mindenkinek szólt, aki ezt szóvá tette az utóbbi napokban - is már idejét múlt egyedi ügyekre vonatkozó kérésekre válaszolok, amikre azért reagálok, mert olyan általános felvetéseket tartalmaznak - hiszen a fórum célja is nem az, hogy adott egyéneknek segítsünk feltétlen, hanem a közösségnek is akár egy-egy egyedi eset által -, amelyeket mások is hasznosíthatnak, magukévá tehetnek.
Üdv,
Rigó Zoltán
Ági512
#
2018.12.28. 10:09
Vettünk egy kertes házat holland-magyar állampolgártól hitellel és csok-kal. December 15.-én a teljes összeg átment a tulajdonos megbízójának számlájára. Akkor megállapodtunk, hogy egy szobában tarthatja a cuccait amíg érte nem tud jönni. Viszont késöbb kiderült hogy a fiának is vannak itt dolgai őt a kifizetés után megkerestük és arrogáns stílusban közölte velünk, hogy őneki még el kell intézni az autója meg a motorja papírjait és különben is ez az ő otthona és hagy döntse már el hogy mikor akar hazajönni. Egyébként a szerződés szerint a kifizetéssel egyidejűleg birtokba kellett volna adnia az ingatlant a tulajdonosnak. Valaki esetleg tudna nekem segíteni hogy mit lehetne tenni az ügyben, mert már a szerződést kiállító ügyvéd sem foglalkozik velünk a tulajdonos fia pedig úgy van vele ha bebukjuk a csokot az is a mi bajunk mert minek intézzük el ilyen hamar amikor ő még nyaralni is itt fog.
gerbera317
#
2018.12.30. 17:03
OFF Ennek mi köze az eseti gyámsághoz? És hogy jön ide a hitel meg a csok? ON
Az számít, mi van az adásvételi szerződésben. Ha az eladónak vannak ott dolgai akkor azt a szerződés szerint vagy köteles őrizni (vagy nem őrizni). Harmadik személy cuccait viszont nem. Illetve, ha azok elférnek ugyanott, mint az eladó cuccai, azokat ott őrizheted, de ha az eladó elvitte a cuccait, többre nem vagy köteles.
Szólítsd hát fel írásban, megfelelő határidő megadásával a harmadik személyt, hogy vigye el a cuccait, különben (és itt kilátásba helyezed, mit teszel a dolgaival). És addig is számíts fel tárolási díjat. Az arroganciáját pedig dugja fel magának. Így. Az arrogáns ember csak a pofonból ért.
Noaemy
#
2021.02.04. 19:49
Kedves Fórumozók!
Az alábbi esetre vonatkozóan szeretném a véleményetek kikérni:
Adott egy kérelem, melyben az édesapa eseti gyám kirendelését kéri a gyámhivataltól, tekintettel arra, hogy ingatlanokat szeretne ajándékozni kiskorú gyermekének. A kérelemből nem derül ki egyértelműen, hogy ki(k) a kiskorú törvényes képviselője/i. Ettől függetlenül ki lehet rendelni az eseti gyámot a kiskorú részére?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.05. 07:04
Törvényi vélelem áll amellett, hogy a kiskorú törvényes képviselői a szülei.
Noaemy
#
2021.02.08. 20:56
Kedves Béla!
Nagyon szépen köszönöm az ismételt segítségedet! :)
Ez alapján például, ha a határozatba - úgy, hogy a kérelemből csak az derül ki biztosra, hogy az édesapa törvényes képviselő - leírom, hogy Molnár Kinga kiskorú törvényes képviselői szülei, Molnár Zsolt, illetve Molnárné Szűcs Elvira, nem követek el hibát?
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.09. 05:42
Én azt nem tudhatom, hogy valóban így van-e. :)
Mindenesetre nem ártana azt is írni, amit mondtam: "törvényi vélelem..." Azt ugyanis, hogy kik a szülők, ők hivatalból tudják. Az értetlenkedésük mögött nem ez van, attól tartok. Valszínűleg valami igazolást szeretnének tőled, hogy nem szünetel a szülői felügyeleti jogod - csakhogy erre nincs szükség a vélelem miatt.
Noaemy
#
2021.02.10. 09:45
Kedves Béla!
Nagyon szépen köszönöm! :)
Nekem, mint ügyintézőnek a törvényi vélelemből kifolyólag nem kell utána járnom, hogy esetleg nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogukat? A vélelemnél jogszabályilag mire lehet hivatkozni?
Ha egy ügyvéd – akit az édesanya, mint törvényes képviselő bízott meg – eseti gyám kirendelését kéri korlátozottan cselekvőképes kiskorú számára arra hivatkozással, hogy az adásvételi szerződést és az egyéb okiratokat szükséges aláírnia a kiskorú törvényes képviselőinek, de a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a kapcsolata az édesapjával, illetve a szülei egymással való kapcsolata nem konszenzusképes, kirendelhető eseti gyám ennyi információ birtokában? Releváns, hogy az apa valójában tud-e a történetről vagy sem? A kiskorú a nevén lévő ingatlant szeretné eladni egy kívülállónak.
Előre is nagyon köszönöm a segítséget! :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.10. 14:40
Szerintem nem. A vélelem azért vélelem, mert nem szorul igazolásra.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.10. 14:42
A konkrét esetben épp az szorul igazolásra, hogy a másik szülőnek nincs szülői felügyeleti joga. De úgy látom, ezt még az anya sem állítja.
Arra pedig, hogy nem tudnak megegyezni a szülők, nem megoldás az eseti gyám. (Megjegyzem, ha csak az anya gyakorolná a szülői felügyeleti jogot, akkor sem kell eseti gyám az eladáshoz - ha csak nem tulajdonos ő is.)
Noaemy
#
2021.02.10. 17:03
Kedves Béla!
Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat, a sok segítséget! :)
Vagyis, ha például a kiskorú tekintetében a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják,
és az egyikük nem akarja aláírni az adásvételi szerződést a kiskorú nevében, akkor a szülők egymás közötti vitájában a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhatóság dönt, s adott esetben az illető szülőt kötelezi a szerződés aláírására vagy a gyámhatóság határozata pótolja az adott szülő beleegyezését?
Vagy a gyámhatóság a 4:166. § alapján dönt a vitában, és a Ptk. 6:20. § (1) bekezdése értelmében „a gyámhatóság rendelkezése folytán” eseti gyám rendelhető ki?
Időközben új információkkal lettem gazdagabb az előző kérdésemhez kapcsolódóan.
A kiskorú szülei elváltak még a régi Ptk. idejében, s a bíróság az anyánál helyezte el a gyermeket.
Ugyanakkor a földhivatal nem akarja elfogadni az ítélet régi Ptk. szerinti szóhasználatát, és ragaszkodik hozzá, hogy az apa is írja alá a szerződést, akitől a gyermeke fél, és ebből kifolyólag kérik eseti gyám kirendelését. Ebben az esetben lehetséges eseti gyám kirendelése? Amennyiben igen, a Ptk. mely §-ára hivatkozással?
Előre is nagyon szépen köszönöm! :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.10. 17:20
„a gyámhatóság határozata pótolja az adott szülő beleegyezését?”
Szerintem igen.
Nem. Az eseti gyám kirendelésének ilyenkor sincs helye. A földhivatalt kell meggyőzni, hogy ha a gyereket az anyánál helyezték el, akkor ő egyedül a törvényes képviselő. (A Csjt-ben, régi Ptk.-ban ez benne van.) Ha nem hajtanak a szóra, akkor be kell adni az anya mint törvényes képviselő által aláírt szerződést, és ha elutasítják a kérelmet, akkor mehet a közigazgatási per. Majd a bíróság helyre teszi őket.
Noaemy
#
2021.02.10. 19:08
Kedves Sándor!
Nagyon szépen köszönöm! :)
Vagyis ebben az esetben semmilyen jogszabályi helyre hivatkozással nem lehet kirendelni eseti gyámot?
Ha jól érzem, nem szeretnének szembemenni a földhivatallal, az apát is szeretnék elkerülni, és ragaszkodnak az eseti gyámhoz.
Előre is nagyon szépen köszönöm! :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.02.10. 19:17
Legalábbis nekem ez a véleményem.
Noaemy
#
2021.02.10. 20:05
Kedves Sándor!
Nagyon szépen köszönöm a fáradozásodat és a sok segítséget! :)
Noaemy
#
2021.04.06. 17:29
Kedves Fórumozók!
Az alábbi eset kapcsán szeretném a véleményetek kikérni:
Adott egy ajándékozási szerződés, az ajándékozó az apai dédnagymama, a megajándékozott a 4 éves kiskorú dédunoka.
Szükséges eseti gyám kirendelése?
Előre is köszönöm a segítséget!
- 1
- 2
