Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


"állati"fogyasztóvédelem

dr. Bubo # e-mail 2005.06.06. 17:20

Természetesen, van anyagi következménye, eljárási költség is lehet, főleg ha szakértőt is igénybe vesztek, de illetékfizetés mindenképpen terhel. Ez utóbbi a követelés értékének 6%-a, minimum 7000 Ft. Az illetéket előre kell megfizetni az általános szabályok szerint, de az ítéletben az eljárási költség viseléséről és az illeték megfizetéséről a bíróság rendelkezik.

Bizonyítani nehéz azt, hogy az FVF későn meghozott határozata okozta a keresőképtelenséget és az üzletet is ezért kellett eladni. Más kérdés az, hogy munkanélkülinek kell megfizetni a bírságot. Magánszemély legfeljebb egyéni vállalkozóként kereskedhet. A vállalkozó mulasztása miatt szerintem nehezen vonható felelősségre a természetes személy.

A bírságot nem lehet átváltani közmunkára, mert nem büntető, illetve szabálysértési ügyben keletkezett!!! A hatóság az Áe. szerint legfeljebb részletfizetést engedélyezhet, de ezt is kérvényezni kell.

pálkatapéter # e-mail 2005.06.06. 16:57

Arról szeretnék még tájékoztatást kapni, hogy ha a bírósághoz fordulok, annak van-e anyagi konzekvenciája? Pontosabban van-e eljárási költség és az kit terhel?
Egyébként eset kár. Az eladó az esetbe belebetegedett. Hónapogig betegállományban volt, van. Még az üzletet is eladták. Azóta sem dolgozik. Van két kiskorú gyermeke. Az idén hagyták abba a családi ház építést. Igen nem befejezték, abbahagyták, mert az apa keresete a hiteltörlesztésre és a megélhetésre már aligha elég. Most a munkanélkül maradt anyukára rónak ki 25-50 ezer forintos bírságokat, mindezt azért mert nem volt "annyira jogkövető", mint a fogyasztóvédelmi hatóság.
Ha az intézkedés időben történik, talán nem okozott volda ilyen gondot a bírság megfizetése. Végsőkig elkeseredett asszony, ha lehetne átváltaná közmunkára. Van ennek lehetősége?

derill # e-mail 2005.06.06. 15:51

A határidő csuszás miatt államigazgatási jogkörben okozott kár miatt indithatnál eljárást, ha egyáltalán a határidő csuszás okozott volna neked bárminemü kárt, de nem okozott.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

dr. Bubo # e-mail 2005.06.06. 10:51

A probléma az, hogy - amint azt a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította - nem szabálysértésről van szó, hanem "csupán" fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt szabott ki bírságot, a 1997. évi CLV. tv. alapján. Erre az esetre - mivel nem mint szabálysértési hatóság járt el - csak az Áe., illetve külön jogszabályként az Fgytv. eljárási szabályai vonatkoznak.

Elvileg van rá lehetőség, hogy a felügyelőséggel, illetve a Főfelügyelőséggel szemben bírósághoz fordulj, azonban ez nem a határozat elleni fellebbezéssel, hanem a általános, illetve a közigazgatási szerv álatal okozott felelősség (Ptk. 339. §, és 349. §) körében lehetséges. Igy bizonyítani kell a kárt, okozati összefüggést is. Ha szerinted megéri a fáradtságot, akkor pereskedj, de nem tartom valószínűnek, hogy sokra mennél vele.

pálkatapéter # e-mail 2005.06.06. 08:46

Én arra a jogszabálysértésre gondoltam, hogy nem tartották be az államigazgatási eljárás során előírt határidőt, a 30 napot. Azt nem hosszabbitották meg újabb 30 nappal, igy arról a revizáltat sem értesítették. 9 hónapon keresztül bizonytalanságban tarották. A főigazgatóság válaszában azt írja" a vállalkozónak semmilyen hátránya nem származott abból, hogy az általa okozott jogsértéssel kapcsolatos jogkövetkezmény a törvényben az előírtnál később súlytotta" továbbá. " Az első fokú hatóság valóban túllépte az Áe. által biztosított 30 illetve 60 napos határidőt, azonban a törvény nem tartalmaz semmilyen szankciót a hatósággal szemben a határidő túllépésének esetére, ezt alátámasztja a bírói gyakorlat is." Hogy is van ez? A törvény a hatóságokkal szemben nem, csak a magánszemélyekkel, vállalkozókkal szemben alkalmazhat szankciót. Jogkövető magatartás a hatóságoktól nem várható el?Továbbá arra, hogy az 1999.évi LXIX tv. 11. §szerint felelőségre vonásnak nincs helye, ha 6 hónap eltelt. Erre vonatkozóan így oktat a határozat: " Az elsőfokú hatóság az eljárást azonban nem a Szvt.alapján folytatta le, hanem a Fgyvt. és az Áe előírásai alapján, ezért az Szvt.-ben foglaltak jelen eljárásban nem alkalmazhatók."
A formajegyzőkönyv címe:" JEGYZÕKÖNYV államigazgatási, szabálysértési hatósági ellenőrzésről Különben is mi történt, ha nem szabálysértés.
Én tehát a bírósághoz fordulást nem azért fontolgatom, hogy vitatja a vállalkozó a jegyzőkönyvbe írtakat, hanem az eljárásbeli jogszabálysértésekre gondolok.

wili # e-mail 2005.06.06. 07:34

... eljárásban szinte kizárt ...

wili # e-mail 2005.06.06. 07:33

Sajnos úgy tűnik számomra, hogy ebben az esetben megvan a jogszabályi háttér - ezek ugyanis valóban mind törvényi előírások. A bizonylat célja, hogy az áru ne bizonytalan eredetű legyen, a tájékoztató a vásárlók alapvető infohoz való jogát szolgálják, az ár-egységár feltüntetés is alapvető kötelezettség.
A jegyzőkönyv aláírása pedig azt jelenti, hogy az eladó elismerte, hogy ezek a hiányosságok megvannak - így a bizonyítás a bírósági eljárásban kizárt.

pálkatapéter # e-mail 2005.06.05. 23:23

Tisztelt Fórumozók!
Segítség kellene, kérem aki tud segítsen.
2004.május 19.-én fogyasztóvédelmi felügyelők szállták meg a kis állateledel boltot és az általuk feltárt égbekiáltó hiányosságokról jegyzőkönyv készült izibe.

1. Bizonyos árúféleségekről beszerzési bizonylat nem az üzletben, hanem a könyvelőnél volt.
2.Nem volt feltüntetve a vitaminokon stb. az eladási ár mellett az egységár.
3.Kutya, macska etetőtálakon, nem volt vásárlási tájékoztató.
4.Kutyapórázok nem rendelkeztek minőségtanúsítással.
Ennyi bűn után elkészült a jegyzőkönyv, majd a marcona ellenőrök a derekasan elvégzett munka után magára hagyxták a kellően bepánikolt boltost.
Aki gyomorszorítva várta a retorziót. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 hónapig. Ennyi kellett ugyanis, hogy a fogyasztóvédelem meghozhassa pédát statuáló ítéletét.az 1997.évi CLV.törvény alapján - az árú árának feltüntetésére, forgalomba hozatalára, minőségtanúsítási kötelezettség megszegése miatt 50 ezer forint fogyasztóvédelmi bírság. Az indoklásból:...a bírság összegének meghatározásánál súlyosbító körülményként kellett értékelnem a többszörös szabályszegést....stb.
Fellebezését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség csak részben fogadta el és a fogyasztóvédelmi birságot jogerős határozatában 50 ről 25 ezerre mérsékelte.
A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a megyei Bíróságtól lehet kérni.
Kérdésem: megáll-e az alábbi jogszabályok sérelme?
1957.éviIV.tv.15.§.(1)(5) bek.
1999.éviLXIX.tv.11.§.
Van-e értelme a bírósághoz fordulni? Határidő közeleg, kérem aki tud segítsen. Köszönöm tisztelettel.