Gyámhivatal "felettese"


Oxi2019 # 2021.08.01. 17:32

Üdvözlet!
2019-ben peren kívüli jogi segítségnyújtás szolgáltatást vettem igénybe állami előlegezéssel jogosult félként, nemperes eljárásban. Az igénybe vett szolgáltatás díját az 1 éves határidő alatt nem tudtam visszafizetni, a visszatérítési kötelezettségem elmulasztottam.
A határidő lejárta után a végrehajtást még nem indították meg, fizetési felszólítást még nem kaptam, a visszafizetési határidő lejártát követően pár napon belül fizetési kedvezményt kértem, mivel rajtam kívül álló okok lehetetlenné tették a határidőre való teljesítést, és az számomra még jelenleg is aránytalan nehézséget jelentene.
A visszafizetési határidő idő letelte után nyújtottam be a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kérelmet – indoklással, és az ezt alátámasztó dokumentumok, iratok, igazolások csatolásával, mely a kérelem elbírálhatósága érdekében csatolni szükséges, – , melyben kértem egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő halasztást a teljesítésre.
Kérelmemnek az indoklás alapján helyt adtak, hat hónapra terjedő halasztást adtak a teljesítésre.
Jelenleg szükségem volna folyamatban lévő polgári perben pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételére. 2020-ban három gyermekemnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, így talán állami előlegezéssel jogosult félnek is számítok már.
Ha most pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet adok be, az elfogadásra kerülhet, mert halasztást kaptam korábbi nem peres ügyben a szoláltatás díjának a visszafizetésére vagy mindenképp elutasításra kerül – mert korábban a visszafizetésnek határidőre nem tettem eleget, még akkor is, ha az 1 éves visszafizetési határidő utáni kérelmemnek helyt adva 6 havi halasztást engedélyeztek?
Mentesültem a halasztás engedélyezéssel a kizáró oknak számító visszafizetési kötelezettségem elmulasztása alól?

Bagoly17 # 2021.05.24. 16:07

Üdvözlük Mindenkit!
Tanácsot szeretnék kérni másodfokú gyámahtósági eljárással kapcsolatban. Jelen állás a következő: gyermekemmel elmaradt telefonos kapcsolattartás miatt még 2018-ban fordultam az elsőfokú gyámhatósághoz, ahol kapcsolattartás pótlása iránti kérelmemet elutasította a hivatal. Ezért a másodfokú gyámhatóság segítségét kértem a fellebbezésemben. Egy héttel ezelőtt a másodfok kipostázta a végzést, melyben megváltoztatta az elsőfok döntését. Most néhány év elteltével saját háztartásomban él gyermekem, így okafogyottá vált véleményem szerint, hogy a többi ugyan ilyen jellegű ügyben döntsön a másodfokú gyámhatóság. A kérdésem: Kérhetem-e a másodfokú gyámhatóságot, hogy szüntesse meg az általam megfellebbezet, még döntéshozatalra váró ügyeket? Válaszokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel Bagoly17

alfateam # 2020.08.26. 04:39

hollipop!
A gondodat, gondjaidat le-ne írd, inkább kérdezz, talán akad aki válaszol a kérdésedre!

rigoz # 2020.08.26. 04:12

Nem feltétlen, de mi lenne a gond? A többség ennek ellenére azért van itt, hogy segítsen. :)

hollipop # 2020.08.25. 20:39

Van itt olyan esetleg, aki gyámügyi ügyintézőként dolgozik?

Burn Out # 2020.03.07. 19:52

Van rá közig bírósági döntés, hogy kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban nincs ügyintézési határidő, illetve nem kell 10 ezer forintot fizetnie a gyámhatóságnak, mivel nem Ákr. szerinti "alapeljárásról" van szó, hanem egy döntés végrehajtásáról és végrehajtási eljárásban nincs 10 ezer forintos szankció.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.07. 15:59

De a kérdésben megint van egy hamis állítás, ami sose vezet jóra.

rigoz # 2020.03.07. 15:40

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 51. § b) pontja szerint, amennyiben a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárásért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10.000Ft-ot megfizet az ügyfél részére, aki mentesül az eljárási költségek viselése alól is.

Ezen túl az ügyintézési határidő túllépésének érdemi közvetlen következménye nincs.

Panasszal fordulhat az illetékes megyei kormányhivatal kormánymegbízottjához, illetve a Miniszterlenökséghez, ami legfeljebb felelősségrevonását eredményezheti az ügyintézőnek, de ezen túl sok mindent nem lehet kezdeni, amennyiben a hatóság az eljárást határozattal befejezte már.

Zoltán_22 # 2020.03.07. 14:21

Amennyiben gyámhatóság kevesebb mint három évvel ezelőtt, a 30 napos határidőn belül beadott kérelemre(kiskorú gyermekkel való elmaradt kapcsolattartás pótlásával kapcsolatban, amit fél éven belül - 183 nap - lehet végrehajtani) 209 nap után hozott határozatot, akkor milyen lehetőségek vannak a jogsértő határozattal kapcsolatban?

drbjozsef # 2018.12.26. 15:59

Burn Out,

rigoz hozzászólásaihoz csak akkor tegyél hozzá, ha tényleg semmi jobb dolgod nincs, mert a fél, egy, néha két évvel ezelőtt kérdezők feltehetőleg már nem fogják figyelemmel kísérni a válaszokat.

Burn Out # 2018.12.25. 19:40

Csatlakozom rigoz hozzászólásához. Sok esetben az ügyfelek a normális kommunikációt már összejátszásnak gondolják.

Inkább az alábbi eljárási problémák merülnek fel, amit fellebbezésben lehet majd előadni:

  • a gyámhatóságnak meg kell hallgatnia a 14. életévét betöltött gyermeket is. nem derült ki, hogy erre sor került-e
  • a 149/1997. Korm. rendelet 33/B szakasza így rendelkezik:

33/B. §(1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

  1. a felek – kérelemre vagy a gyámhivatal elrendelése alapján – igénybe veszik a közvetítői eljárást, vagy
  2. a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását.

Magyarul a 14. életévét betöltött gyermek kérheti a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását, megvonását a befolyásolásmentes, önálló akaratnyilvánítása alapján.

Az meg nagyon nem tanácsos, ha Te ott se voltál a tárgyaláson, akkor úgy panasszal vagy egyéb más beadvánnyal beleokoskodj egy folyamatban lévő ügybe, csak mert a fiad azt mondta, hogy baráti hangnemben beszéltek egymással.

rigoz # 2018.12.23. 23:49

Tisztelt B.Trixi!

Erre a válasz annak a függvénye, hogy pontosan miért akar a feletteshez fordulni, melyek lehetséges célzata szerint az alábbi felettes fórumok állnak rendelkezésére:

  • kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, amennyiben a kizárási indítvány ügyintézőre vonatkozik
  • ügyintéző magatartása miatti panaszt a hivatalvezető, hatóságra vonatkozó panaszt a kormánymegbízott bírálja el
  • a felügyeleti szervi jogkört (jogszabálysértő döntés hivatalbóli megváltoztatás vagy megsemmisítése), a fellebbezés elbírálására jogosult hatósági (elsőfokú hatóság határozata vagy eljárást megszüntető végzés, visszautasító végzése és más, önállóan fellebbezhető döntése elleni fellebbezés elbírálása), illetve a szakmai irányítási (utasítási) és ellenőrzési (iratanyag bekérése, "kiszállás", "vizit", iratanyagok átnézése az elsőfokú hatóságnál helyben, "raportálás") a területi illetékes megyei kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya gyakorolja

A felügyeleti szervi, illetve a fellebbezés elbírálására jogosutl hatáskörben hozott döntés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül, az elsőfokú hatóságnál benyújtott keresettel közigazgatási per indítható, amennyiben pedig a megyei Kormányhivatal sem tesz semmit a mulasztás felszámolása végett, akkor előbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi felzárkóztatásért és Szociális ügyekért felelős Államtitkárság Szociálpoilitikáért felelős helyettes Államtitkárság Gyermekvédelmi és Gyámügyi Osztályához kell fordulni (1054. Budapest, Báthory u. 10., gyergyam@emmi.gov.hu, a megyei kormányhivatalok Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályai Szociális és Gyámügyi Osztályai tekintetében gyakorolja felügyeleti szerv, a szakmai irányítás és ellenőrzési, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatósági jogkört), annak eredménytelensége esetén a bírósághoz közvetlenül benyújtott keresettel, az ügyintézési határidő leteltét követő 90 napon belül mulasztási per indítható.

Emellett, a mulasztási per megindítása helyett a területileg illetékes, megyeszékhely szerinti járási ügyészséghez is lehet fordulni, kérve annak fellépést a mulasztás megszüntetése végett.

Az ügyintéző kizárásáról szóló döntés ellen kifogást az ügy érdemében hozott döntést tartalmazó határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet emelni, illetve a felügyeleti szerv azt hivatalból felülvizsgálhatja és annak eredményeként megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.

Kizárásnak viszont csak:

  • elfogultság, ügy tárgyilagos megítélésére képtelenség
  • az ügyben ügyfélként, illetve képviselőként való részvétel okán,

továbbá akkor van helye, ha az ügyintéző(t)

  • tanúként hallgatták ki vagy tanúkénti kihallgatása indokolttá vált
  • ügyfél hozzátartozója, ismerőse, barátja, haragosa

A bizalmatlanság nem kizárási ok, azt is tudnia kell továbbá, hogy a kizárási ok nyilvánvalóan alaptalan bejelentése, illetve az ugyanazon ügyben, ugyanazon személy által, ugyanazon alapon nyugvó, ismételten alaptalan kizárási indítvány előterjesztése eljárási bírság kiszabását teszi lehetővé.

Nem kizárási ok az ellenérdekű fél és az ügyintéző közti kommunikáció oldott, tegeződő jellegű hangvétele önmagában, ahogy a mulasztás sem.

B.Trixi # 2018.06.08. 09:41

Nonolet
Ez így értelmetlen.
Azt szeretnénk változatlanul megtudni, ki a járási gyámhivatal felettese panasztétel esetére

B.Trixi # 2018.06.08. 09:21

Nonolet!
Ekkora hülyeséget!
Ha jogász lennék, nem itt tölteném az időmet. Annyit viszont tudok: bírósági ítélet van arról, hogy az édesanya köteles gondoskodni arról, hogy a gyerek az előírt időben láthatáson legyen!

nonolet # 2018.06.08. 09:08

"nem köszön ha kedve tartja,"

És akkor mi van?!!!! semmi.

"Telefonon azt mondta, most nincs kedve elmenni az édesapához."

És akkor mi van?!!!! semmi.

B.Trixi # 2018.06.08. 08:52

Tisztelt Szakértők!
Gyámhivatali ügyben szeretnék tanácsot kérni.
Ügy a következő:A fiamnak van láthatása két hetente. A váláskor így egyeztek meg. Eleinte aránylag nem volt probléma. Viszont egy két éve a gyerek - 14 éves fiú - szó szerint nincs gondozva, nevelve./nem köszön ha kedve tartja, fogalma sincs róla, mikor mosott hajat utoljára, stb./ Egy hónapja történhetett valami, mert a láthatáson sem jelent meg. Telefonon azt mondta, most nincs kedve elmenni az édesapához. Természetesen az apa a gyámhatósághoz fordult. Tegnap volt a megbeszélés és megdöbbenve tapasztalta hogy a gyámügyi előadó hölgy és az édesanya igen csak baráti hangon beszéltek egymással. Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogyan tudjuk elérni, hogy mindkét féltől idegen, független, részrehajlástól mentes hivatalnok járjon el az ügyben.

kovasza # 2015.02.18. 18:23

Kedves Gitta 4804!

Hasonlóképpen értelmeztem én is, de vártam egy megerősítést, hogy más is úgy látja-e ahogyan én, ugyanis elég nyakatekerten van megfogalmazva. Köszönöm szépen a választ!

Üdvözlettel:
Kovasza

Gitta4804 # 2015.02.13. 14:42

A válasz az én értelmezésem szerint:

  • a járási gyámhivatal megegyezik az elsőfokú gyámhatósággal. A rendelet felsorol több feladatot. Ezek között van sok olyan, amelyekben eljárhat a gyámhatóság, és vannak benne olyanok, amelyekben NEM járhat el. Ezeket (tehát amelyekben NEM járhat el) nevezi meg úgy a rendelet, hogy kivételek.

Lehet, hogy nem olyan választ írtam, amilyenre vártál, de nekem az Általad írtakból az derült ki, hogy igazából arra vagy kíváncsi, hogy az elsőfokú gyámhatóság és a járási gyámhivatal külön "szervek" vagy egy és ugyanaz. Én úgy értelmezem, hogy egy és ugyanaz. Járási gyámhivatal a szerv neve, de ha egy folyamatban lévő gyámhatósági ügyet nézünk, akkor a járási gyámhivatal jár el első fokon az ügyben, tehát a járási gyámhivatal lesz az ügy tekintetében az elsőfokú gyámhatóság.

Tordesillas # 2015.02.13. 12:22

Mi a kérdés?

kovasza # 2015.02.12. 09:01

Kedves Fórumozók!

Valaki tudna nekem segíteni 331/2006. (XII.23.) kormányrendlet ezen szakaszának értelmezésében?
2. § (1)A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános első fokú hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a járási gyámhivatal. A járási gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsőfokú gyámhatóság hatáskörébe utal.

(2) Az e rendeletben meghatározott ügyekben első fokú hatóságként jár el a szociális és gyámhivatal.

Kíváncsi vagyok a véleményekre és előre is köszönöm a segítséget.

További szép napot!

Tordesillas # 2014.05.09. 06:10

A főszabály szerint ön jogosult a kiskorú gyermekeivel történő kapcsolattartásra (láthatásra). Az anya lakóhelye szerinti járási gyámhivatalnál kell elindítani a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárást.

evibaba1995 # 2014.05.08. 09:02

Tisztelt Hozzáértő!
Nekem olyan problémám van,hogy egy évvel ezelőtt a nagykorúságomat betöltöttem, elköltöztem otthonról. Édesanyám állítása szerint kiállított bíróság által egy olyan papírt hogy a szülői házba ne térhessek vissza. Nem követtem el se ellene se a testvéreim ellen semmit, mindössze annyi problémája van édesanyámnak, hogy megigényeltem a családi pótlékomat illetve abbahagytam az iskolát. Telefonon beszéltünk akkor közölte velem hogy meg ne próbáljak hazamenni mert kihívja rám a rendőrséget, ill. kihagyott a végrendeletéből, a testvéreimet megtagadja tőlem, és a temetésére se leszek meghívva. Igazából nem tudom miért kaptam ezeket édesanyámtól kétségbe vagyok esve mert amikor elköltöztem nem ilyen állapotban hagytam őket ott. (Azóta már bulizni jár (iszik) csalja nevelő apámat.) Nem értem mi változott benne. A kérdésem az lenne hogy szabad e ilyet csinálni és ha igen akkor én kérhetek esetleg láthatóságit? A testvéreimet több mint fél éve nem láthattam és édesanyám nem engedi hogy látogassam őket! Nagyon kérem segítsen nekem ebben az ügyben! Válaszát előre is köszönöm!

Sherlock # 2014.05.08. 06:33

Nem. (de hogy ez hogy tartozik egy gyámügyes topicba...)

gyógyszerész # 2014.05.08. 05:02

Kedves Fórumozók!Városunk szennyvízelvezetése és tisztítása c. projektjében végre eljutottunk,hogy ássák a fővezetékeket.Céges ingatlanom becsatlakoztatását csak másik két ingatlanon keresztül,közös csatornával,a fővezetékkel párhuzamosan vezetve és két ingatlannal odébb kivezetve a fővezetékig tudják megoldani.Míg ingatlanomon 3 méter szélességű sáv van ,ahol ki lehetne kerülni egy állítólagos gázvezetéket,mely ottlétére hivatkoznak.Betekintést fogok kérni az ezt bizonyító műszaki leírásba.Köteles-e igényemet,hogy külön legyek mindenkitől bekötve a rendszerbe, a vízközmű társulat figyelembevenni és teljesíteni.Köszönöm.

GNapocska # 2014.04.26. 12:58

Kedves Panna,
köszönöm.