KET-az új eljárási törvény

Üdvözletem! Nekem a Ket. és az adózás rendjéről szóló törvény összefüggéseiről és különbségeiről kellene írnom (pl. tekintettel a helyi adókra). Tudnátok segíteni ötlettel, hogy mik azok, amiket nem kellene kihagynom? Előre is megköszönöm a segítségeteket.

Gratula!

Kedves Gitron és KBS!

Köszönöm a segítséget! A természetvédő panasza kontra
jóhiszeműen szerzett jogok esetében ez utóbbi győzött. Emellett, azonban elfogadták az indokaimat és azt, hogy ezt a problémát más szempontból is meg lehet közelíteni. Örülök, mert ez a kérdés okozott nekem egy pár álmatlan éjszakát, de szerencsére a vizsga sikerült. Így most már nem látom olyan nehéznek a kérdést, vizsga előtt viszont nagyon paráztam.

Üdv. Huby

Kedves Gitron és KBS!

Köszönöm a segítséget! A természetvédő panasza kontra
jóhiszeműen szerzett jogok esetében ez utóbbi győzött. Emellett, azonban elfogadták az indokaimat és azt, hogy ezt a problémát más szempontból is meg lehet közelíteni. Örülök, mert ez a kérdés okozott nekem egy pár álmatlan éjszakát, de szerencsére a vizsga sikerült. Így most már nem látom olyan nehéznek a kérdést, vizsga előtt viszont nagyon paráztam.

Üdv. Huby

Ügyfél
15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója.
(3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.
(4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
(5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Ennél pontosabb megfogalmazást szeretnél?

Az a gondom, hogy a Ket. ben pontosan nincs megfogalmazva, hogy milyen indokokkal lehet elutasítani a term. védő szervet. Az új Ket. tervezetben már egyértelmű, hogy abban az esetben illeti meg a jogorvoslati jog, ha az első fokú eljárásban részt vett. Szerintem egyébként a másodfokú eljárásban az ügyféli jogállás kérdéséröl határozattal kellene dönteni és elutasítani a kérelmet. Ezzel szemben a gyakorlatban az ill. szerv végzéssel utasítja el az ügyféli jogállást. Lehet súlyos eljárási szabálysértésnek minősíteni, ha az első fok nem megfelelően értesítette az érintetteket? Pl. valamelyik ügyfél kimaradt. Állítólag a gyakorlatban építésügyben a szervek nem igazán alkalmazzák a hirdetményi kézbesítést, holott erre lehetőségük lennel. Próbálom magam meggyőzni az érveiddel. Az a jogforrás amire hivetkozol, 2004-es, akkor még nem volt Ket.

Igen.
kbs pontosan rávilágított: a környezetvédő civil szervezet (ill. bármilyen civil szervezet szóba jöhetne, de pillanatnyilag csak a környezetvédelmi szervezeteknek van erre törvényi felhatalmazásuk) saját maga dönti el, hogy ügyfél kíván-e lenni az egyedi hatósági ügyben. Ha igen, akkor bejelentkezik a hatóságnál, ha ez a döntés meghozatala előtt történik, akkor a hatóság vagy elismeri az ügyféli jogállását - ilyenkor nincs teendő, majd a döntésről értesíteni kell -, vagy nem, erről döntést kell hoznia, ami ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
Ha az érdemi döntés meghozatala után jelentkezik ügyfélként, akkor mind az ügyféli jogállás elismeréséről, mind annak a megtagadásáról döntést kell hozni (persze itt is van jogorvoslat).
De ragozhatnánk még a kérdést más szempontok szerint is. Például ha a hatóság az eljárás megindítását hirdetményi úton közölte az érdekeltekkel, majd hirdetményi úton közölte a döntés meghozatalát is, akkor a civil szervezet mehet a sóhivatalba (már hogy szakszerű legyek).

Gitron!

Biztos, hogy az a jó válasz amit írtál, ezt fogadták el jónak? Fontos lenne tudnom...

Egyre jobban kezdem úgy érezni nem jól döntöttem. Csak Ket.-ben gondolkodtam, az alapelvekben, megtett- e mindent az első fokú szerv, hogy mindenki értesüljön adott hat. területen az építkezésről stb. és szerintem fontos megvizsgálni adott civil szervet bevonták-e. De egyébként, ha nem akkor is megilleti, hogy bejelentést tegyen szab. építkezdés miatt.

A környezetvédő egyesület nem az a fajta ügyfél, akit szükségszerűen be kell vonnia a hatóságbak az eljárásba. (Mégis, hogy? Menjen el az ügyintéző a bíróságra, és nyálazza át az egyesületek nyilvántartását, hogy melyik foglalkozik környezetvédelemmel?) Az a fajta ügyfél, amelyik saját elhatározásból bekapcsolódhat, ha akar. De ha ezt elmulasztotta, akkor úgy járt.
Szerintem.

Én azt írtam, hogy meg kell vizsgálni, hogy az eljárásba bevonták-e az ügyfélként a természetvédő szervet a Ket. 15. § (5) bek alapján, mivel megilletti az ügyfél jogállása. Az építéshatósági eljárásnak része a természetvédelmi szakhatósági hozzájárulás. Az is kérdéses, hogy abban az esetben, ha az első fokú eljárásban nem vett részt ügyfélként. Akkor az építéi engedély kiadása és az építkezés megkezdése után fél évvel milyen jogai lehetnek és a felügyeleti szerv mit tehet. Teljesen belebonylódtam ebbe a kérdésbe, sz'tem már nem látom az erdőtől a fát. A felügyeleti eljrás a Ket. szerint hivatalból induló jogorvoslati eszköz. Az ügyfél jogorvlati eszközeit is meghatározza a Ket. Hivatalból indulhat eljárás úgy, ha pl.társadalmi szervezet tesz bejelentést. De nem szükséges ilyenkor megvizsgálni, hogy milyen jogok illették volna meg az első fokú eljárás során?

Köszönöm a választ, én nem találtam a kérdést ennyire egyszerűnek.Én is a közig szakvizsgán kaptam. Nem kell megvizsgálni ilyenkor, hogy bevonták-e az ügyfelet első fokon? Ha nem vonták be a természetvédő szervet annak ellenére, hogy megillette volna az ügyfél jogállása az nem jogszabálysértő. Az a baj, hogy a feladat túl sok mindent nem tartalmazott.

„ovábbá ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti”

No, a tárgybéli esetben ez nem fog menni. Már, ha maga az engedély volt jogsértő, és az építtető nem tért el attól.

Ezzel a vizsgakérdéssel már volt szerencsém találkozni.
Először is azt ekll eldönteni, hogy a környezetvédő szervezet ügyfél-e vagy sem az építésügyi hatósági eljárásban. Erre ad választ a Ket 15 § (5), a Kvt 98. §-ának (1) bekezdése; amelyek értelmezésére kiadta az LB az 1/2004. KJE jogegységi határozatot.

Lényeg: a környezetvédelmi szervezet a környezetvédelmi hatóság eljárásaiban, illetve az építésügyi hatósági eljárás során a környezetvédelmi szakhatsági közreműködés, állásfoglalás tekintetében ügyfél. Jelen esetben tehát nem ügyfél, így kérelmére eljárás nem indítható. A felügyeleti szerve erről határozatot hoz. Ezután eldönti, hogy folytat-e hivatalból felügyeleti eljárást. Ennek során a jogszabálysértő döntést - ha azt közig. bíróság még nem vizsgálta felül, továbbá ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti - megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására utasíthatja. (Ket 115. §)

Sziasztok!

Van egy kérdésem az építésüggyel kapcsolatban, próbálok keresni Bh-t de sajnos nem találtam még megfelelőt. A kérdés: első fokú építési hatóság engedélyt ad egy bevásárló központ építésére. Ezt követően az építkezés során kiderül hogy sokkal nagyobb terültet építenek be, mint amennyit a jogszabály alapján lehetne. Emiatt egy környezetvédő szervezet a felügyeleti szervhez fordul jogszabálysértésre hivatkozva. Kiadott jogerős építési engedélyt követően, fél évvel mit tehet a másodfokú szerv ? Van erre Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás?

6. végzés a végrehajtás elrendeléséről
7. végzés bírságról
8. végzés bírságról..... egyidejűleg árajánlat kérése
9. végzés határozat hatósági úton történő végrehajtásáról .... esetleg a költségek megelőlegezéséről, ha a hatóságnak erre nincs saját kerete (jobb ha van, mert az újabb idő kiesés és az ügyfél kevésbé veszi komolyan)
10. elszámolás a kivitelezővel
11. végzés a végrehajtás költségének megtérítéséről
12. be nem fizetett bírságok és költségek behajtója az APEH

Egyébként két komolyabb bírság (modjuk 100 és 500) + árajánlat kérése lehetőleg komoly cégektől (amelyről nem árt értesíteni az ügyfelet is) meg szokta hozni a várt eredményt, mert azt az egyszeri magyar is tudja, hogy ha hivatalból történő végrehajtással történik a bontás, az többe kerül, mint ha a hétvégén szétlöki a család.

Én így csinálnám. :-)

Kedves Fórumozók!

A segítségeteket kérem építéshatósági ügyben a KET- el kapcsolatosan: Ügyintézőként szeretném megtudni milyen folymatot kell pontosan végigcsinálni az alábbi eseten:

1. adott (több) külterületi ingatlan amely mezőgazdasági övezetű építési tilalommal.
2. engedély nélkül építkeztek rá (többen)
3. megírtuk a bontásra kötelezést melyben felhívtuk a figyelmét, kötelzettség nem teljesítése esetén 500 e Ft-i gterjedő bírság a számítsanak
4. nem történt semmi (nem bontottak) és jogerős lett a határozat.
5. helyszíni ellenőrzés megtörtént.
6. folyt köv???

(a) VÉGZÉS a végrehajtásról
(b) VÉGZÉS a bírságról+újbóli bírságra utalás kötelezéssel.HA nem fizet akkor azt átküldöm a helyi adócsoportnak, vagy jelzálogbejegyzést kérek? Aztán elszórakozunk 60 naponkénti bírságokkal amíg meg nem unja....
(c) VÉGZÉS a végrehajtásról + külön VÉGZÉS a bírságról
7. és utánna??? Nincs Végrehajtási társulás a környéken: hová tegyem az (a) variáció végrahajtás elrendeléséről szóló VÉGZÉSÉt? a Fiókba? vagy kérjek árajánlatot a bontásra és ha bejött több, kiválasztok egyet és odaadom a vállakozónak a Végrehajtó papírt? Esetleg újabb Végzést írok hogy előlegezze meg a költségeket a kötelezett,(Ha nem azt levonom az adósokkal vagy jelzálogként bejegyezzük
???) és aztán rendőrséggel karöltve mehet a vállalkozó a papírokkal (milyen papírokkal ) lobogtatva?

Fontos kérdés mert kb 25 bódészerű illetve hétvégiházról van szó azaz sok embert érint akik bontani nem, de fellebbezgetni fognak! A bontási határozatot is fellebbezték többen, de másodfok is helybenhagyta...

Köszönöm!

Zita

Éptésügyek, erről biztos tudsz; telephely engedélyezés; a legkülönböző működési engedélyek ( szociális és gyermekvédelmi intézmények), közgyógyellátás, ápolási díj( emelt összegű), ezek általában kiesnek látókörből, a többi közismert..

egész országra kiterjedő illetékességű hatóság : ORTT, GVH, Közbeszerzési Db. , stb.

BM már nincs, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium van.

én is sokat profitálok a hozzászólásokból, éppen a szakvizsgámra készülök közigből. Lenne egy-két kérdésem, mert gyakorlati szempontból lövésem sincs a Ket-hez, nem hazsnálom, és azzal, hogy meganulom, még nem sokra megyek.
szóval felmerült egy két szaksznál, hogy gyakorlati példát nem tudnék mondani rá, ezért felsorolom őket itt, hátha tapasztaltabb és képzettebb kollégák megteszik....
29. § (4) a és b pontja
területszervezési eljárásnál, a külön tv. a belügyminisztert említi több helyen. Ez még hatályos, vagy már az önkormányzatokért felelős új minisztert kell érteni helyette?
kötelező szakhatósági állásfoglalásra tudok egy pár példát, de minél többet tudok, annál jobb... :)
egész országra kiterjedő illetékességű hatóság (21.§)
tudom triviális kérdések, de én utoljára az államvizsgán foglalkoztam ilyesmivel, az meg rég volt....

Elolvastam ezt az egész aloldalt, és nagyon tetszik a kedves kollegák magas szintű és elmélyült vitakultúrája.

Jogi helyzettel kapcsolatban a "hivatalos" álláspontra most bukkantam BM honlapon, idézem: "A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 5. számú
módszertani állásfoglalás a jogi helyzet értelmezéséről: A Ket. 15. § (1) bekezdése bővítette az ügyfélre vonatkozó definíciót. A bővítés egyik eleme a jogi helyzet törvénybe foglalása. Ezt a Kodifikációs Bizottság azért javasolta, mert nemcsak a jognak és a jogos érdeknek az adott üggyel való kapcsolata eredményezi (eredményezheti) az ügyféli jogállás létrejöttét, hanem a jogi szabályozáson nyugvó kötelesség is. A jogi helyzet tehát kötelesség fennforgását jelenti, amely szintén megalapozza az ügyféli jogállást. Ez az értelmezés összhangban van a hatósági ügy definiálásával. „Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt, vagy jogosultságot igazol … (Ket. 12. § (2) bek. a/ pont) Megemlítjük, az 1957. évi IV. törvény ügyfél fogalma a jogi helyzetet magába foglalta."
Megnyugodtam, hogy ennyire okosak mi is voltunk.

Advo-cat, a Lőrincz Lajos - féle könyvben a jogi helyzetre a következőt írja: "A jogi helyzet egy fennálló, jogilag minősített állapot. A hatóság tevékenysége ezt az állapotot érinti, pl, igazolja a jogot, esetleg megállapítja annak gyakorlása pontos tartalmát. A jogi helyzet megváltoztatása már vagy alanyi jogot érint, vagy a jogos érdek körébe vonható. A fennálló kötelezettségekre vonatkozó hatósági döntés az alanyi jog érintettségével analóg, a kötelezettségek változtatása pedig maga is jogos érdeket érintő döntés, hiszen mindenkinek jogos érdeke, hogy kötelezettségekkel ne terheljék."

A hatásterülettel kapcsolatban annyit érint, hogy ha nincsenek spec. szabályok annak megállapítására, akkor a hatóság dönti el annak nagyságát - és így az ügyfélképességet is.

Szerintem a pp és a ket ügyfélfogalma kicsit eltér egymástól, amennyire én látom a ket kevésbé szigorú. De ennek nem néztem hosszabban utána.

Én eddig csak olyan idézést láttam, aminek IDÉZÉS volt a neve... :) Érdekes lenne egyébként fellebbezni ellene... :)))

Üdv mindenkinek!

Köszönettel vettem a válaszokat, de nem nyugodtam meg...:)
Remélem jó vitaindítót dobtam be és felpörög egy kicsit a közig. fórum is.
Úgyhogy ha még valaki ki szeretné fejteni a véleményét a kérdésemmel kapcsolatban, csak rajta, ha pedig szintén segítségre szorul, annak én is megpróbálok segíteni.

Üdv, advo-cat-nak!
Ügyfélfogalom kiterjesztésével kapcsolatban ugyanazt olvastam egy tanulmányban (Dr. Gelencsér Józseftől) mint amit írtál: azért a "jogi helyzet", mert az jogot, kötelezettséget egyaránt jelenthet, miért nem így írták a törvényben nem tudom.
Ugyanitt a hatásterületről azt az eszmefuttatást olvastam -sokat nem segít - hogy először meg kell nézni, van-e különös vagy ágazati jogszabály, ami ad vmi támpontot, ha nincs akkor szakértői véleményekre támaszkodhatunk (milyen véleményre, ha még eljárás sem indult?), ha pl. üzem beruházás, hasonló működővel való összevetés is segíthet, végső soron mérlegelés alapján kell dönteni.
Attól nem tartanék hogy a jegyző túl tágan húzza meg a területet, ez neki is plusz vesződség (még több ügyfél) és gondolom kapna a képviselő-testülettől is, pont azért mert elriasztja a befektetőket...
Ha viszont valaki a településről jelentkezik, hogy ő igenis ügyfél, jogos érdekét az ügy érinti (pl. kamionok háza állagát rongálják) nincs mit tennie, annak kell tekinteni. Vagy majd a másodfok erre hivatkozással. Hogy mi az ami "érint" valakit, ember nincs, aki megmondja, a Ket nem - megintcsak mérlegelés kérdése.
Abban egészen biztos vagyok hogy a Ket ügyfélfogalmát önkormányzati rendelet nem szűkítheti, nincs erre felhatalmazás.