birtokvédelem


jack4 # 2009.06.01. 08:20

Kicsiméhecskének: A birtokháborítás kezdetétől számít az egy év. Elképzelhető, hogy több évig nem történik ilyen, rendeltetésszerű a joggyakorlás, de valamilyen okból ez egyszerre megváltozik. Abban az esetben, ha a birtokháborítástól számított egy éven belül kérik a jegyzőt a birtokvédelemre, intézkednie kell. Pontosabban az eljárást meg kell indítania. Ez nem jelenti azt, hogy kedvező döntést kell hoznia, de nem teheti meg, hogy nem foglalkozik az üggyel.
Az Ök. rendelet alkotással kapcsolatban:

  • a képviselőjének nem szabadna annyiban hagynia az ügyet, hiszen az ön érdekeit (is) kell képviselnie a testületben.
  • az 1990. évi LXV. törvény 49. §-a rendelkezik a helyi népi kezdeményezésről. Az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén előterjeszthető a rendelet megalkotására irányuló igény (5-10% között kell meghatározni a szükséges választópolgár számát.)
  • Korábbi ÁB határozatok alapján az álattartás szabályozása nem csak állategészségügyi, közegészségügyi stb. szempontból válhat szükségessé, mert célja lehet "általában véve a lakóközösség békés együttélésének elősegítése és a jogviták megelőzése." Már csak ezért sem kellene lesöpörni a rendeletalkotásra vonatkozó kérelmeket.
  • a KH. nem tiltakozhat a rendeletalkotás ellen, mert nem tartozik a feladatkörébe. A fenti törvény 98.§. (2) bek. a, pontja : "ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja". Vagyis a tv-i felhatalmazás alapján jogszerűen megalkotott rendeletet nem bírálhatja felül, csakis jogszerűségi szempontból. Az viszont beletartozik, hogy szakmai segítséget nyújtson az önkormányzatnak.
kicsiméhecske # 2009.05.31. 21:47

jack4: Köszönöm válaszát! Sajnos mindenütt falakba ütközök. Az állattartási szabályozás nálunk nem létezik. A jegyzőnőt és a képviselő testületet megkértük ( elmentünk testületi üllésre és elmondtuk a problémánkat), hogy készítsenek állattartási szabályozást, de a jegyző közölte, hogy nincs és nem is készítenek, mert a Közigazgatási Hivatal is kézzel lábbal tiltakozik ellene, valamint azt mondta, hogy akkor mindent le kell szabályoznia olyan nem lehet, hogy csak a méhekre készítenek. Tehát az állattartási szabályozás a mi esetünkben nem volt járható út. Azt kategórikusan kijelentette, hogy nincs és nem is fognak készíteni.Valószínünek tartom, hogy nem tudják elkészíteni! Pici faluban lakunk (kevesebb mint 700 fő)itt mindenki tartahat mindenféle állatot.Egyébként szerintem ebben az ügyben is eljárási illetéket kellet volna fizetni amit meg is kérdeztem, hogy nem e kell, mert én úgy tudom, hogy 2200Ft-ot kell fizetni. Azt mondta a jegyző, hogy utánna néz majd. Nem szólt, így nem fizettem. Szerintem nincs telejen képbe.
A szomszéd 25 éve tartja a méheit, de nekem a problémák tavaly kezdődtek. Most nem tudom, hogy mi számít, az, hogy mióta tarja, vagy az, hogy engem mióta zavar. Ez igazából nem világos nekem. Ha az számít mióta zavar engem és intézkednie kellet volna, felelőségre vonható e , mert miatta fogom még 1-2 évig tűrni a méheket.Mégegyszer köszönöm válaszát és , hogy szakított a mi problémánkra időt.

Grád András # 2009.05.31. 20:20

Utóirat:

Valamint maradjunk abban, hogy egy kérdést egy topikban érdemes feltenni, hacsak nem akar az ember mesterséges káoszt előidézni! :-)


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Grád András # 2009.05.31. 20:18

Kedves Nyugdíjasnéni!

Maradjunk annyiban, hogy közös képviselő az, akit a közgyűlésen a tulajdoni hányadok többsége arányában a tulajdonosok egyszerű szótöbbséggel megválasztanak. "Önjelölt" közös képviselő nincs. :-) Úgyhogy az, hogy ki a közös képviselő, az ténykérdés, kiderül a társasház határozatainak tárából. Közgyűlést is eleve csak ő tarthat, az "önjelölt" nem. A költségvetés elfogadása szintén egyszerű szótöbbséget igényel csak, és szintén a tulajdoni hányadok szerintit (hacsak az alapító okirat mást nem ír elő, de ez nem valószínű). Üdvözlettel:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Nyugdíjasnéni # 2009.05.31. 19:43

Ha mondjuk egy férfi a „közös képviselő“ és egy nő szemtelen módon azt mondja – a mi Társasházunk közgyűlésén és akit sosem láttunk és elég bunkó is!-, hogy ő a közös képviselő, de semmivel nem igazolja illetve közbeszólásaival rágalmazó módon gyanúsítgat, az minek minősül jogilag? Van-e erre valamilyen jogszabály? Ezen kívül meghatalmazást sem mutatott!

Ha mondjuk pénteki napon a „közös képviselő“ leváltásra kerül, akkor a rá következő kedden tarthat-e közgyűlést a társasházban? Mondjuk az éves költségvetés elfogadásáról? Illetve saját maga megerősítéséről?

Az éves költségvetés elfogadható illetve megszavazható-e a közgyűlés által ha azt a megismételt közgyűlésen teszik?

Mekkora szavazati hányad kell az éves költségvetés megszavazásához?

Kérem segítsenek! Nagyon félek!

Már aludni sem tudok!

jack4 # 2009.05.31. 16:53

Kicsiméhecske: A 12/1997.(II.28) AB határozatot a jegyző nem értelmezte helyesen. Egy település álattartásról szóló rendeletének azt a pontját találta alkotmányellenesnek az AB. miszerint: " Amennyiben a méhek ennek ellenére a szomszédokat zavarják, Dunaújváros jegyzője elrendelheti - a fenti jogszabályokban előírt védőtávolság biztosítása esetén
is - tömör kerítés vagy élő sövény létesítését, illetve a méhészet áthelyezését." Ezt is csak azért, mert ezt a JEGYZŐ nem teheti meg, mivel államigazgatási feladatot és hatósági hatáskört kizárólag törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg a jegyzőnek, nem pedig ÖK. rendelet.
Az Ötv. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően azonban önkormányzati hatósági ügyeket kizárólag a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, illetve a képviselőtestület intézhet.
Az idézett ÖK rendelet 5.§. (1). bek. a, pontja szigorúbban szabályozza a méhtartást, mint a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, mégsem alkotmányellenes, mert azt a testület hatáskörét nem túllépve, az alkotmányosság keretei között hozta. Ugye itt szabályozzák a 4 métert - 10 méterre stb.

Nem tudom, hogy beszerezted-e már a településed állattartását szabályozó rendeletet, de gondolom igen. A rendelkezései módosítását - vagy ha hiányzik rendelkezés alkotását - kell kezdeményezni a polgármesternél és kérni, hogy módosítsák a rendeletet, tekintettel a fennálló helyzetre.

A jegyzői birtokvédelemre a Ptk. szabályai szerint egy éven belül kerülhet sor, ezért azt a bíróságon kell kérned, ahogy meg is tetted. Más kérdés, hogy mikor kértél tőle először birtokvédelmet, mert ha a birtoklásban való zavarás kezdetétől számított egy éven belül, akkor köteles lett volna intézkedni.

kicsiméhecske # 2009.05.31. 15:55

A problémám a helyi jegyzővel van. A történet röviden: A szomszéd méheket tart. A méhek mindennap megcsípték éveken keresztül a jelenleg 5 és 8 éves gyermekeimet. Nem szóltunk soha a jószomszédi viszony érdekében, mert igazán tavaly vált zavaróvá a méhtartás, mert az udvarunkat nem tudjuk rendeltetésszerűen használni, a csípések helye 4-5 napig többszörösére megdagad és a kisfiúnak (5éves) szédülés, hányinger jelentkezett a méhcsípés után. A gyerekmedencében a gyerekek nem tudnak fürödni, a fűben nem tudnak játszani, a barátokat nem engedik hozzánk, mert a szülők féltik a gyermekeiket. Tavaly június hónapban a jegyzőnőnek elmondta a férjem a panaszát, jegyzőkönyv nem készült, intézkedés ez ügyben nem volt. Augusztus 4.-én írásban nyújtottuk be panaszunkat, melyre a mai napig nem kaptunk választ. Ez év március 30.-án a jegyzőnőt kihívtam helyszíni szemlére, mire azt válaszolta, hogy nem jön ki , mert ő NEM hatósági személy és ő már megmondta nekem, ha nem tetszik a helyzet menjek a bíróságra. Rövidesen telefonon jelentkezett, hogy menjek be ismét a hivatalban és jegyzőkönyvet vesz fel a problémámról. Én mondtam neki, hogy nem megyek be már voltam sokszor ez ügyben, jöjjön ki ő és győződjön meg mi a helyzet az udvarunkon. Mikor azt találtam mondani, hogy az ügyészségen panaszt teszek ellene, mert nem intézkedik azt mondta azt csinálok amit akarok és lerakta a telefont. 5 perc múlva újból felhívott. Egyből hatósági személy lett, ki jött helyszíni szemlét tartani, látta, hogy HEMZSEGNEK a méhek. Erre leírta jegyzőkönyvben, hogy több a méh az átlagosnál az udvaromon. Megkért, hogy menjek be és felvesz jegyzőkönyvet a panaszomról. Ezután bementem a hivatalba megírta helyettem a birtokvédelmi kérelmet. Ez volt március 30.-án. Intézkedés nem történ ismét. A Hatósági Állatorvost megkeresve felszólította a jegyzőnőt, hogy hatáskör hiányában ők nem tudnak semmit tenni, de ez jegyzői hatáskör és intézkedjen. A felszólítást követő 2. nap tartott egy helyi tárgyalást köztem és a szomszéd között.(ápr.22.-én) megint hallgatás nem történik semmi. Május 14.-én felkerestem az ügyészséget, panaszt tettem. A jegyzőnő tudomást szerezve erről május 18.-án kijött helyszíni szemlét tartani, úgyszintén a fű, a medence környéke hemzsegett a méhektől. Kérdésemre, hogy ő bele engedné e a gyerekeit ebbe a fűbe NEM-mel válaszolt. Ennek ellenére május 22.-én meghozta az elutasító határozatot a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. törvény 191. § (3) bekezdése alapján, miszerint nyilvánvaló, hogy nem vagyok jogosult a bírtokvédelemre, és köteles vagyok tűrni a zavarást.
Véleményem szerint jogos a bírtokvédelmi kérésem, és nem vagyok köteles eltűrni, hogy az udvaromat nem tudom használni, a gyerekeket nem lehet az udvarra kiengedni játszani. Valamint ez ügy kapcsán hivatkoztam a 14/2001(V.14.)és a 12/1997.(II.28.)AB határozatra. A jegyző szerint nem tudom értelmezni a határozatot, mert ebben az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a hivatal alkotmányellenes határozatot hozott a méhész ellen. Az ügyet beadtam a bíróságra, de a kérdésem az lenne: Mit tehetnék a jegyzői intézkedés ellen, hova fordulhatok mivel sem a fényképeket, sem a tanukat, sem a kamera felvételeket nem volt hajlandó megnézni ezen ügy kapcsán. Tehát véleményem szerint elfogult volt velem szemben. (a hivatalban dolgozik a szomszédom rokona) Valamint meggyőződött az udvaromon lévő helyzetről és ennek ellenére arra hivatkozik, hogy a szomszéd törvényesen tarja a méheit.
„helyszíni szemle során megállapítottam, illetve kérelmező is elmondta, hogy az udvarán továbbra is több méh van, mint egy átlagos udvaron. A szomszéd, aki ellen indult az eljárás, azonban az előírásoknak eleget tesz, jogszabályt nem sért az állattartással.”
Aki tud segíteni, legyen szíves válaszoljon, mert kifejezetten irritálónak tartom azt a tényt, hogy a jegyző nem intézkedett szinte egy évig amikor két kiskorú gyerekről van szó, és látta is hogy mi a helyzet az udvarunkon. A bírósági pert ha megnyerem, indíthatok - e a jegyző ellen kártéritési eljárást? Mivel neki lett volna joga a birtokháborítást megszüntetni és most e határozat miatt fogom járni a bíróságot, lehet évekig, mert hanyag, nemtörődöm módon végezte a dolgát!Persze megfeszített munkatempóban, ezt hozzá kell tennem!Az ügyet részleteiben alaposabban ismerő jogot tanult személy szerint, a kissebbik gond a jegyzővel az, hogy fiatal, a nagyobb gond az, hogy nem tudja értelmezni a tövényt, de a legnagyobb probléma az, hogy a neve előtt van az, hogy: Dr. Előre is megköszönöm a válaszát annak, aki segíteni tud.És még egy fontos tény! A jegyző ellen nem léphettem a Közig. Hivatalnál , mert a közeli hozzátartozója a FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING OSZTÁLY vezető-főtanácsosa. Ők vajon nem összeférhetetlenek?

Margiticsné Kobolák Andrea

monalisa1 # 2009.04.30. 19:50

Ismert a lassú víz partot mos., vagyis a föld alá szívárgó esővíz 5 m távolságról, valamint az idő előhaladta, bizony előfordulhat, hogy bizonyos mértékben alámossa a szomszéd épületét.

Ami az ő cseréptetejét illeti, bádogos bizonyára könnyen megoldja arról az esővíz le- és elvezetést. Persze pénzbe kerül...

"Lisa"
laikus hozzászóló

jkircsi # 2009.04.30. 19:01

Immaculata!

Jó-jó, hogy a szomszéd felé de 5 méterre a telekhatártól! Nem várható szerintem olyan eső ami 5 méteres távolságról locsolja a falat. De ha ezen múlik elfordítom a kert belseje felé.
A másik kérdésre egy kicsit részletesebb választ tudnál adni? Természetesen hozzám lejt és cserépfedésű!
Mi a folyamat ha el szeretném indítani a dolgot?

Köszönöm a választ!

Grád András # 2009.04.29. 21:12

Kedves Nyüzüge!

Ha per van folyamatban, nincs helye közigazgatási birtokvédelmi eljárásnak, mellesleg az is a bíróságon folytatódna, hiszen valamelyik fél úgyis megtámadná a határozatot. A jó hír viszont, hogy minden ingatlan elérhető kell legyen közútról, ekként meg fogják állapítani az út-szolgalmat a szomszéd terhére. Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.04.29. 19:43

jaaaj!

Igen, mindkét vizes dolog birtokvédelmi eljárás alá tartozik.
Nem is értem, miért a szomszéd felé van vezetve a csatornátok. Az eszem megáll. Miért kellett felbőszíteni.

Ha a szomszéd épületének teteje nem igényel csatornát, akkor nem kérheted. Pld. hullámpalával van fedve, arra nem szoktak csatornát készíteni, meg ha tőletek lejt, akkor a túloldalon gyűjtik a vizet.

Agyrém, ilyen szomszédvita.

jkircsi # 2009.04.29. 19:26

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget kérek a birtokvédelemmel kapcsolatban.
Lehet-e tárgya a birtokvédelmi eljárásnak a szomszéd vízelvezetési megoldása?
Konkrétabban mire lehet számítani, ha eljárás indul amiatt ellenem, hogy a telkemen lévő épület esővíz elvezető csatornája a szomszéd felé van fordítva (a telekhatártól 5 méterre) és a szomszéd szerint ez veszélyezteti az épületét?

Másik kérdés, hogyan kötelezhető a szomszéd a telekhatáron álló csatornázatlan épület csatornázására? Sajnos már évek óta úgy van, de most már szeretném elérni valahogy a csatornázást. Ez is beletartozhat a birtokvédelembe?? Úgy tudom bírósági úton kezdeményezhetem a határozat hozatalát. Benyújthatom én a bíróságra az ilyen igényemet, vagy csak ügyvéden keresztül történhet ilyen??
Előre is köszönöm a válaszokat!

Nyüzüge # 2008.02.17. 18:53

Sziasztok, én is a segítségeteket, tanácsotokat kérem birtokvédelmi ügyben:
még kb 30 éve vettek a szüleim egy házat, ami nem volt közúttal összekötve, de a szomszéd ingatlan szélén biztosítottak nekünk átjárási lehetőséget egy kb 5 m széles kerítéssel leválasztott úton.
Később megvette más ez utóbbi házat. Ő új kerítést és kaput épített és lebontotta az átjárást biztosító utat leválasztó kerítést.
tavaly februárban a kapuhoz adott a szomszéd nekem távírányítót, de annak a kódját a tudtom nélkül megváltoztatta és közölte, h a továbbiakban nem használhatom a kaput, csak az ő tudtával. egyébként van egy kiskapu, ott szabadon lehet ki-be járni, de a gépkocsival való bemenetelem nem biztosított.
Kérhetem a jegyzőtől birtokvédelmi eljárás keretében, hogy kötelezze a szomszédot, hogy biztosítsa a nekünk a bejárást a nagykapun keresztül?
egyébként per már folyamatban van szolgalmi jog megállapítása iránt,de jó lenne vmilyen gyors megoldás. számíthatok arra h a jegyző javamra ítél?egyáltalán eljárhat, h van folyamatban ez a per?

ObudaFan # 2008.02.11. 17:22

Elsősorban a jegyzőhöz kellene fordulni birtokvédelemért.

Anda # 2008.02.11. 11:13

Sziasztok!

Én is a segítségeteket illetve a tanácookat kérném.

A problémám a következő:

Szomszédunk már 20 éve tart méheket, már többször fellet jelentve a többi lakó kérésére, mivel folyamatosan rajzanak a méhei. Teszem hozzá 200 kaptárrak tart otthon méheket, amiket a tanyájára is kivihetne, de nem teszi meg, mert fél, hoy ellopják. Így marad a kert, ahol zsongnak a méhek. Sajnos odáig jutotottunk, hogy már nemcsak a kertbe, de az udvarra sem tehetjük ki a lábunkat, mer összemarnak a méhek. És édesapám sajnos allergiás a méh csípésre. Állandó veszélynek van kitáve, mert bele is halhat egy csípésbe, mégsem tesz semit a szomszéd. Amit megtett az annyi, hogy 2,5 méteres palakerítést húzott a háza köré, de mitn tudjuk a méhek repülnek. Sajnos a saját telkünkön korlátozva vagyunk és veszélyeztetve.
Mit tanácsoltok ezzel kapcsolatban?
Többen aláírást kezdeményeztek az utcában, hogy tarthatatlan ez az állapot, de mit lehetne még ezellen tenni???
Valami jó tanácsra lenne szükségem, amit előre is köszönök.

Egyjogász # 2007.04.17. 09:17

Tapasztalataim szerint a szomszéd feljelentgetése nem szokott sok jóra vezetni, különösen, ha "kisebbséghez tartozik".
Én a helyedben a feljelentés előtt tájékozódnék, hogy várhatóan, hogyan reagálnak rá, mert vagy megíjednek, vagy vesznek még tíz disznót, azzal, ha nem tetszik, akkor.....

Tóth Marianna # 2007.04.16. 17:55

Szia!
Nézzétek meg a helyi rendeletet, abban szabályozva kell legyen, hogy milyen övezethez tartoztok és ott milyen és mennyi állatot lehet tartani. Ezt az önkormányzatnál megmondják nektek. Ha nem tarthat ott állatot, akkor feljelenthetitek önkormányzati rendelet megszegése miatt, ez szabálysértés. Ekkor pénzbírságot kaphat. Gondolom kifizeti és tartja tovább az állatokat, tehát nem biztos, hogy célravezető, sőt a viszony még jobban megromolhat.
Aztán van a birtokvédelem. Ez 2200 Ft illetékbélyegbe kerül. Ha tudjátok igazolni az állításotokat helyt kap a kérelmetek. Itt csak akkor járnak el, ha a sérelmetek nem régebbi 1 évnél. A jegyző kötelezheti az állattartásmegszüntetésére meghatározott időn belül. Ha nem tesz eleget a szomszéd akkor végrehajtják helyette.

dourden8 # 2007.04.16. 17:32

sziasztok.
Nekünk is hasonló problémánk van. A szomszédunk 6 disznót tart, Budapesten.
És elég elviselhetetlen a szag főleg nyáron.
És ha még vendégeket is hívunk kész ciki.
A szomszédunk kisebbséghez tartozik és nem igazán lehet velük beszélni. Ez nem tartozik ide, de még azt sem lehet mondani hogy rá kényszerülnek mert óriási palotájuk van.
Még nem jelentettük fel őket de nem tudom hogy egyáltalán el lehetne érni-e valamit avval náluk.

Tóth Marianna # 2007.02.11. 17:52

szia.
Véleményem szerint birtokvédelmet felesleges kérnetek, mert ez a probléma már 1 éven túli időszakon tart, így ilyen esetben már nem a jegyző jár el, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulhattok.
Önkormányzati rendelet megszegése szabálysértés lehetne a dologból, ha abban az övezetben nem lehet tartani vagy maximálva van a disznók létszáma.

tóthkinga # 2007.02.07. 19:30

Sziasztok, én is a segítségeteket, tanácsotokat kérem. Problémánk a következő:

Szomszédunk egy kb. 150 nm-es, 1998-ban épült épületben rengeteg disznót tart. Annak idején építési engedélyt is kértek, de azon terménytároló, kamra, mg-i géptároló volt feltüntetve. Erre kaptak használatba vételi engedélyt is, de külön kikötötték, hogy csak a fenti célra használható az épület. Minket szóban is biztosítottak, hogy nem lesznek benne disznók. Persze nem telt el sok idő, beköltöztették a régi, szűkősebb ólból a disznókat. Mi éveken át tűrtünk, nem akartunk haragos viszonyt a szomszéddal. Örömünk határtalan volt, amikor 2005-ben abbahagyták az állattartást. Tavaly azonban újrakezdték. Õsszel szóltunk nekik, hogy jövőre már nem szeretnénk szagolni a bűzt, és ha nem hagyják abba, akár a bíróságig is elmegyünk. Erre egy telefonon történő életveszélyes fenyegetés volt a válasz. Feljelentettük egyelőre csak veszélyes fenyegetés miatt, de a bíróságon tagadta, nem lehet bizonyítani, az ügyet nyilván lezárják. Még most sem húzza meg magát, fenyegetőzik. Feljelentettük az önkormányzatnál a disznók miatt, mert úgy tudtam csak max. 5-öt lehet tartani. Sajnos ez csak kiemelt (óvoda, élelmiszerüzlet, stb) ingatlanok környezetében érvényes. A helyi állattartási rendeletben a következő kapaszkodót találtam: állatok elhelyezésére szolg. új épület csak ép.eng-lyel létesíthető. Ha kérnek rá esetleg fennmaradási engedélyt, akkor a mi beleegyezésünk is kell. Egyébként szerintem állatok tartására alkalmas az épület, zárt trágyatároló is van. A bíróságon lobogtatott vmi állatorvosi papírt is, gondolom ez is erről szól. Sőt még az önkormányzattól is szerettek volna kérni ilyesmit, de csak a polg.mester írt nekik egy levelet, hogy a rendelet értelmében nincs akadálya az állattartásnak. Ez semmit nem ér szerintem.

Adalék: a húst helyben árusítják, az épületet pályázati pénzből építették (sztem nem ilyen célra kapták)

Itt tartunk most. Szerintetek mi lesz ebből? Ez birtokvédelmi ügy, vagy szabálysértés, amit max. 30ezer forinttal szankcionálnak? Mire számíthatunk? El vagyunk keseredve, úgy érzem mélyponton az életem.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 14:15

Bocsánat, de egy kicsit zavaros ez.
Hogyan dönthetett a szövetkezet taggyűlése a kft művelésében lévő földről? Hogyan adhatta azt a földet egy magánszemély tulajdonába? (Ha jól tudom, szövetkezetnek nem lehet termőföld tulajdona, így azt el sem idegenítheti.) Ha a földet eddig művelő kft kért birtokvédelmet, akkor hogyan kell azt érteni, hogy ott volt a szövetkezet taggyűlésén? Egy kft nem ott lenni sehol, lévén jogi személy. (Ami sokak szerint fikció, ugye.) És így tovább...

Tóth Marianna # 2007.02.05. 14:04

Közgyűlésen taggyűlést értsetek!

Namost ezen a taggyűlésen birtokvédelmet kérő jelen volt, szavazott. Azt nem tudom, hogy ő hogyan szavazott, de a jelen lévő tagok többsége elfogadta az érintett terület tulajdonba adását. Tehát megszületett a határozat.
Ahogy gondolkoztam arra jutottam, hogy most már nincs is joga arra a területre, hiszen a taggyűlés más tulajdonába adta.
Persze fordulhat és fordult is bírósághoz, de ennek nincs jelentősége, ha elutasítjuk a kérelmét, az alapján, hogy nem jgosult birtoklásra.

Tóth Marianna # 2007.02.05. 13:53

Valakinek véleménye?

Tóth Marianna # 2007.02.05. 09:32

Sziasztok!
Ismételten birtokvitás ügyben kérek tanácsot!
Van egy Kft., akinek az évek óta művelésében lévő területét a birtokháborító (egy szövetkezet) felszántotta és a jövőben használni is kívánja. A tényállás tisztázása során kiderült, hogy múlt hónapban volt egy szövetkezeti közgyűlés mely úgy döntött, hogy az a terület melyet korábban a Kft. művelt most más magánszemély tulajdonába kerül. (Ez a személy a szöv-nek adta bérbe a földte) Ezen a közgyűlésen ott volt birtokvédelmet kérő, ő is szavazott, aláírt, noha a közgyűlés összehívását és az ott hozott határozatokat törvénysértőnek tartja. Emiatt pert is kezdeményezett a bíróságon.
Ha kiderül, hogy valóban törvénysértő a közgyűlési határozat, akkor birtokvédelmet kérő továbbra is használhatja a területét.
Ez persze elhúzódik. Fel lehet/kell-e függeszetni az eljárást a bírósági per befejezéséig?
Vagy annak ellenére, hogy per van folyamatban lehet-e a birtoklás tényére hivatkozva helyt adni a birtokvédelmet kérőnek. Mert a jegyző nem vizsgál tulajdonjogot, hanem pusztán a birtoklás ténye alapján dönt.

ObudaFan # 2006.12.16. 12:53

Jó lenne a válaszhoz ismerni az LB végzését, de valószínűleg majd csak a jogerős ítélet birtokában.