Fiktív jogeset

Valaki?

Egy jo gondolat?

Valaki?
Jo gondolat?

1. Amennyiben X fellebez a menekult ugyeben, hivatkozhat -e arra, hogy szeretne, ha sulyos mentalis betegsegeit figyelembe venne a birosag es valtoztassa meg a donteset?

2.Van -e lehetosege a bironak a menekult ugyi eljarasban kiszolgaltatott, serulekeny szemelynek embersegbol meltanyossagi alapon megadni a menekult statuszt hazankban, vagy az ilyen jellegu betegsegek nem befolyasoljak a menekult ugy elbiralasat?

3. Erre gondolok peldaul: betegsege miatt fokozottan stressz erzekeny, a stressz kifejezetten a skizofren roham kivalto oka. A hazatelepules es visszaillasztkedes nehezsegei, a hazajaban varhato zaklatasok es diszkriminacio komoly stresszel jar, magat megvedeni kevesbe tudja masoknal betegsege, rokkantsaga, serulekenysege, kiszolgaltatottsaga miatt. Ezek alapjan valoszinusitheto, hogy allapota ezen okok miatt komolyan romlana, betegsege sulyosbodna, ezert ot hazajaban jelentos erdekserelem erne.

A kérdésben van egy állítás, ami egyáltalán nem biztos, hogy igaz.

Endre, volt fellebbezés is (bíróságon?). Oltalmazotti státuszt sem kapott?

Milyen állampolgár?

KEdves Endre!

1. Fent leírt egészségi állapota ellenére igen kitoloncolható.
2. Igen, de a Hatóság dönthet úgy, hogy ad mellé szakorvos kísérőt.

X szemely Magyarorszagon menedekjogot kert, a targyalasa megvolt, elutasitottak. Ezek utan az orszagot adott hataridoig el kell hagynia. Erre onerejebol keptelen, mert kronikus, sulyos betegsege van. Paranoid skizofreniaban es egyeb mentalis betegsegekben szenved, gyakran pszichotikus. Gyamsag alatt nem all, beszamithato, viszont munkakeptelen, magat nehezen latja el. Betegsegenek prognozisa rossz. Mivel tavoli orszagbol erkezett Magyarorszagra tobb ezer kilometer tavolsagrol, ezert haza utazasa kizarolag repulovel lenne lehetseges. Torvennyel osszetuzesbe soha nem kerult.

1. Kiutasitottak, de o egeszsegi allapota miatt nem tudja elhagyni az orszagot. Jogszeru -e ilyen esetben a kitoloncolas?
2. Ha megis megprobalna onkentesen haza telepulni (bar nem szeretne) ilyen allapotban egyaltalan utazhat repulon? (at is kell szallnia, es 6-8 oras a repulout)?

Article 77
Functions of depositaries

1. The functions of a depositary, unless otherwise provided in the treaty or agreed by the
contracting States, comprise in particular:
(g) registering the treaty with the Secretariat of the United Nations;

A 77. cikk miért lenne diszpozitív? Eleve a nemzetközi szerződéseknél ez az eljárás: kezdeményezés más állam(ok) felé, szerződések szövegének kidolgozása és hitelesítése, aláírás, kötelező hatály elismerése és esetleg a fenntartások tétele, hatályba léptetés, és végül a BEIKTATÁS! Nem kötelező ugyan, de csak akkor fordulhatnak a felek az ENSZ-hez, ha a szerződés be van iktatva. A Bős-Nagymaros ügynél is pont ez volt, hogy amikor bírósághoz akartak fordulni, a bíróság a keresetet azzal visszautasította, hogy nincsen beiktatva a szerződés, és csak úgy tudták megindítani az eljárást, hogy a szerződés létrejötte után 15 évvel iktatták be.

Viszont felmerült még egy kérdés; van egy teljesen aggálytalan szerződés két állam között, az egyik fél megszegi a szerződés valamely pontját, és mondjuk a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő Választottbíróság elé kerül az ügy; hoznak egy jogerős határozatot, ahol megállapítják, hogy a sértett tagállam részére kártérítést kell fizetnie a másik tagállam. Erre a szerződést szegő tagállam azt mondja, hogy már pedig nem fizet, és leszarja, hogy jogerős-e az ítélet, vagy sem, őt nem érdekli az egész, és hagyják békén a francba. Na, ilyenkor hogy hajtják végre az ítéletet? Nyilván fegyveresen nem lehet kikényszeríteni, mert az ütközne az ENSZ alapelveivel. Nincsen az eljárásnak végrehajtási szakasza??

A 77. cikknél nincs igazad, mert az diszpozitív, a 102-nél igen. De ezt még lecsekkolom jobban, mert nekem így hülyeségnek tűnik - a tippem az hogy valami miatt csak látszólagos az ellentmondás vagy akkor a Statútum szövegezői nem nagyon vettek tudomást az alapokmányról.

1969. évi bécsi egyezmény 77. cikk g): "a szerződést az Egyesült Nemzetek Titkárságánál beiktatni", továbbá az Alapokmány 102. cikke is előírja ezt a követelményt, ugyanezen cikk 2. pontja pedig kimondja, hogy olyan nemzetközi szerződésre, vagy megállapodásra, amelyeket nem iktattak be, a szerződésben vagy megállapodásban részes felek az Egyesült Nemzetek egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak. Szóval van ilyen jogszabály.

„az olyan nemzetközi szerződésekre, amelyek hatályba lépésük után nem lettek beiktatva az ENSZ Főtitkárságnál, nem lehet hivatkozni a Nemzetközi Bíróságnál.”

Ilyen szabály nincs, az az ipso facto joghatóságra vonatkozik, Te az Art. 36 (2)-(4) alapján fennállóról beszélsz, de az fennállhat alávetés alapján Art. 36 (1) szerint is.

Pill.

Kicsiben, mármint gazdálkodók között rendes bíróságtól kell kérni a végrehajtást. Csakhogy itt nincs rendes bíróság. :)

Sehogy. Állítólag már gazdaságilag sem lehet senkit megszorongatni.

Na, ez az! Felmondja a szerződést, kéri az elszámolást. A károkozó állam azt mondja, hogy nem fizet. OK, választottbíróság elé kerülnek, kimondják, hogy a követelés jogos, károkozó, fizess! És itt jön a bibi! A károkozó állam a jogerős ítélet ellenére sem fizet. Hogyan hajtják végre az ítéletet?

Igen, a végrehajtása nem kikényszeríthető.

Tehát térjünk vissza az alapkérdéshez.

Szerződésszegésre hivatkozással egyoldalú nyilatkozattal fel kell mondani a szerződést és kérni kell az elszámolást.

Ha a másik állam vitatja a felmondás jogszerűségét, akkor ő gondolkozzon el, hogyan orvosolja az esetleges (jogtalan felmondást).

Választottbíróság elé is járulhatnak.

Már eleve beleszarnának azért, mert nincs beiktatva a szerződés, mondván, hogy nem két ENSZ tagállamról van szó, és mint tudjuk, hogy az olyan nemzetközi szerződésekre, amelyek hatályba lépésük után nem lettek beiktatva az ENSZ Főtitkárságnál, nem lehet hivatkozni a Nemzetközi Bíróságnál. Egyébként sem tudna mit tenni az ICJ, hiszen nem is lenne joghatósága, ahogy azt előbb említettétek..

Ha olyan kétoldalú szerződés aminek nincs letéteményese akkor kiköthető, hogy csak közös megegyezéssel lehessen felmondani. De mivel csak kétoldalú (és nincs lettéteményes vagy gyámkodó fórum), így túl sok minden nem történik ha csak nem tartják be - Pakisztán és Banglades ráadásul pont nem olyan országok, akik épképzláb lobbival rendelkeznek, hogy kikényszerítsék. Az ICJ ebben az esetben szerintem pont a joghatóságon bukna el; mert ha alávetnék magukat az országok az eljárásnak (márpedig a jogsértő nyilván nem fogja), onnantól az ENSZ BT és kikénszeríthetné az ítélet végrehajtását - más kérdés, hogy azok is szarnának rá.

Baromi meleg van :D Ja, tudom, azért mondják ezt, mivel a nemzetközi jog végrehajtása nem működőképes..

Ezért állítják többen is, hogy az ún. nemzetközi jog nem is jog.

Amúgy nálatok még mindig nagy a meleg?

Nem, nem tartoznak a WTO alá :D

Miért ne lehetne olyan szerződés, amit csak közös megegyezéssel lehet felmondani? Főleg akkor, ha egyik állam sem tartozik az ENSZ-hez (pl. ha Pakisztán és Banglades között köttetik meg egy ilyen szerződés)? Az ilyen szerződésekre is érvényes az 1969. évi bécsi egyezmény? Vagy nemzetközi ius cogens is vonatkozik a nemzetközi szerződések szabályozására? A Nemzetközi Bíróságnak ilyenkor van joghatósága, amikor az is egy ENSZ intézmény?

Kereskedelmi szerződés lévén kérdés, hogy a WTO alá tartoznak -e?

:) Ez annyira fiktív, hogy életszerűtlen.

Az államok nem kötnek olyan szerződést, amelyben ne kötnék ki valamely bíróság joghatóságát, sőt az alkalmazadó jogot is.

Nincs olyan, hogy egy szerződést csak közös megegyezéssel lehessen felmondani.

A Nemzetközi Bíróságon lehet orvosolni, de ha a kárt okozó állam ENSZ tagországon kívüli, akkor bele kell egyeznie, hogy elfogadja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát.

Egy ENSZ tagállam és egy nem ENSZ tagállam köt egymással egy bilaterális nemzetközi szerződést, mondjuk egy kereskedelmi megállapodást. A szerződést nem iktatják be az ENSZ Főtitkárságánál abból adódóan, hogy az egyik fél nem ENSZ tagállam, a szerződést pedig csak közös megegyezéssel lehet felmondani. Az egyik fél a szerződést valamely pontján megsérti, amivel a másik államnak nagy vagyoni kárt okoz. Hogy lehetne az ilyen jogsértést orvosolni, hol tudná beperelni a sértett állam a károkozó államot, hogy tudnák szankcionálni az adott jogsértést, milyen jogi keretek között működik egy ilyen szerződés megkötése, végrehajtása?