Osztatlan közös


tuli # 2003.05.30. 09:02

Kedves Hekatee!

Köszönöm a válaszodat.
Megpróbálom pontosabban megfogalmazni a problémát.
Az egész telek 1970 nm, ebből a felső szint 600 nm, az alsó 1370 (a különálló ingatlanként kialakítható telek méretének alsó határa viszont 1000 nm, tehát az önkormányzat helyből visszapattintott.)
Két téglalap felülnézetben egymás mellett, 4 m-es szintkülömbséggel (hogy egész pontos legyek, az alsó rész is két szinten helyezkedik el, de azokon egy egybeépült hatlakásos ház van.)
Mindkét telekrész különbejáratú, külön víz,  gáz, áram, csatorna van.
A házak nem lakás célú részei, úgymint tető, padlás, fal, lábazat közös tulajdonban vannak.
A többi tulajdonos biztosan hozzájárulna a leváláshoz. (Itt az egyetlen problémát az jelentheti, hogy a felső szint  kb 56 nm-rel nagyobb, mint a tulajdonhányad alapján nekünk járó rész, ami 276/1000.  De ebben meg fogunk tudni egyezni.)
Tehát úgy néz ki, hogy az egyetlen legyőzhetetlen akadályt a hatósági engedély megszerzése jelenti.
Jó lenne, ha a speciális földrajzi adottságok miatt valahogyan kivételesen lehetne elbíráltatni, de azt sem tudjuk, hol kezdjünk hozzá. (Önkormányzat? Földhivatal?)
Ha viszont nem lehet szétválni, akkor szeretnénk az A. O.-t úgy módosítani, hogy a lehető legtöbb dolog, ami a mi szintünkön van, kerüljön a mi külön tulajdonunkba. Gondolom, a padlás, meg a kerítés, meg ilyesmik nem problémásak. De mi van a telekkel? Lehet-e a telek egy része a mi külön tulajdonunkban? Vagy csak a használati, hasznosítási, vagy milyen jog választható szét? (Bocs, hogy hülyén fogalmazok, de nem ismerem eléggé a terminológiát.)

Ha gondolod, szívesen elküldöm az A.O. vonatkozó részeit, ill. egy térképet.

Köszönettel

tuli

Hekatee # 2003.05.29. 18:59

Nem, nem érdektelen, és nem is annyira bonyolult, csak az A.O. ismerete nélkül nem lehet igazán mit mondani. Érdekes pl. hogy hogyan szabályozza az A.O. a ti külön felülépítményetek tulajdonlását. hisz ott nincsenek 'közös felmenő falak' közös vezetékek, közös tető stb, hiszen az a ti külön tulajdonotokban áll(-hat).
Leválni, azaz megosztani csak akkor lehet ha ehhez a hatóság hozzájárul.
Kérdés: mekkora az egész telek?
hozzájárul-e a tulajdonosok összessége, hogy ti kiválva a társasházi közösségböl, önálló ingatlant alakítsatok ki akként, hogy - ha megfelelő nagyságú az egész telek, akkor 1000 nm. nagyságú telekkel  önálló ingatlant alakítsatok ki-kiváljatok, ha ehhez minden tulajdonos hozzájárul. Ha van önálló megközelítési lehetösége a telerészeteknek, magyarul az utcáról be lehet-e menni, nen kell-e más tulajdonán átjárni majd a kialakítás után. Ehhez pl. jó lenne a térképet látni. Ha igen, akkor ennek az ingatlannak a tulajdonosa hozzájárul-e az átjáráshoz, mennyiért, és hogyan?
Annyi sok ' ha' van, hogy emiatt képtelenség kézzelfogható tanácsot adni. Írd le pontosan a tényállást. Mi mennyi, mekkora, milyen elrendezésben
stb. csak konkrétumból kiindulva lehet tanácsot adni. Sajnálom....

tuli # 2003.05.29. 06:43

Sajnálom, hogy kérdéseimre nem kaptam választ. Annyira érdektelen a téma, vagy annyira bonyolult?

Üdv

tuli

tuli # 2003.05.26. 11:53

Kedves Jogászok.

Társasházunk telke - szokás szerint -   osztatlan közös tulajdonban van. A telek a hegyoldalban két szinten helyezkedik el, a szintkülönbség kb 4m, függőleges betonfallal elválasztva. Az alsó szinten áll egy hatlakásos ház, a felsőn egy egylakásos családi ház - ez a miénk. Szeretnénk 'leválni', de a mi telekrészünk túl kicsi (600 nm, és itt 1000 nm a minimum), az Önkormányzat nem engedélyezi.
(Amúgy a leválásnak minden feltétele adott: külön bejárat, külön közművek, stb.)
Kérdéseim:

  1. Van-e valamilyen 'kiskapu', fellebbezési lehetőség arra, hogy a speciális körülményekre való tekintettel a szétválást mégis engedélyezzék?
  2. Ha nincs, akkor milyen lehetőségek vannak arra, hogy az Alapító Okirat úgy legyen megfogalmazva, hogy a lehető legjobban elhatárolja a két házat? Most pl. a házak felújítására és karbantartására nézve kimondja az A.O., hogy azok külön-külön intéződnek, de a tulajdonjog nem válik szét (ha jól értelmezem az alapító okiratot). Lehet-e ezen változtatni? (Tehát pl. a hatlakásos ház padlása kerülhet-e a lenti hat lakó közös tulajdonába, míg a mi padlásunk a miénkbe?) Mi a helyzet a telekkel? Milyen fokon lehet megosztani? (Használati jog, rendelkezési jog, tulajdonjog, nem ismerem a pontos kategóriákat.)

Első körben ennyi.

Köszönettel

tuli