KERESŐKÉPTELENSÉG JÁRVÁNY ESETÉN

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

efi99 # 2020.08.13. 17:37

Dödölle1
Nagyon jól lehetett tudni, hogy ez benne van a pakliban. Aki mégis bevállalta, vessen magára. Enélkül is szívatják Európát a viszkető talpú állandóan keresztül-kasul utazgató turisták, meg a minden hülyeséget csak egy 1000 km-re lévő 30 perces személyes megbeszélésen elintézni tudó üzletemberek, azzal, hogy széthurcolják a vírust. Aztán még a többi fizesse utána az otthoni üdülését is?
1 évet ki lehetett volna bírni, de van ez fajta hiperextrovertált embertípus, akinek "jár", hogy ő idén is menjen "Horvátba, Olaszba, Spanyolba vagy Görögbe".

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.13. 14:39

„akkor ez most mi lesz?”
Igazolt hiányzás lesz - csak nem fizetett. (Az már messzire vinne, hogy esetleg a munkáltató érezheti úgy, hogy a munkáltató saját maga idézte elő ezt a helyzetet, és hogy ezzel munkaviszonyból eredő kötelezettségét jelentős mértékben megszegte. Mintha például szándékosan lábon lőtte volna magát.)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.13. 14:37

Nekem ebből csak az az új, hogy eddig járt táppénz ilyen esetben.

efi99 # 2020.08.13. 12:57

Nagyon helyes. Aki magának keresi a bajt, ahelyett miért a többi szívjon? Sajnos, így is lesz még sok "jófej" vállalat, ahol adnak neki 2 hét home office-t, ergo további 2 hétig nyaral otthon, náha valami kis munkát mímelve, miközben a többi meg rohadjon meg a klíma nélküli irodában napi 2 órát utazgatva, meg jó eséllyel helyette is dolgozva.

Dödölle1 # 2020.08.13. 12:42

UJ SZABÁLY

MAGYAR KÖZLÖNY 188. szám 2020.08.12.

A Kormány 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelete a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

(Azaz azoknak, akik a Balaton helyett pl. a jelenleg sárga zónába sorolt Spanyolországban „nyaraltak” hazaérkezésük után karanténba kell vonulniuk, de addig, amíg ez eddig hatósági eltiltás miatti keresőképtelenségnek minősült (7-es betegségi kód) és erre az időre a biztosítottnak táppénz járt mostantól az állam (családbarát Kormány) bár hatóságilag eltiltja őket a keresőtevékenységtől, ugyanakkor nem gondoskodik az ebből adódó keresetveszteség pótlásáról, miközben Otto von Bismarck óta a társadalombiztosítás lényege az, hogy egy esetleges megélhetési zavar esetén –a befizetett járulékokért cserébe- a bérből és fizetésből élő munkavállaló (Újtbj. 6. § szerinti biztosított) kieső keresetét pótolja.)

drbjozsef # 2020.04.07. 10:49

(szerintem nem választ vár, mert meg is válaszolta magának. Tájékoztatás akar ez lenni, vagy mi.)

oligaliga # 2020.04.07. 09:48

Dödölle1

Egyszerre csak 1 topikot nyiss, és azt a megfelelő helyen. A másik lesz az, ahol választ kapsz.

Dödölle1 # 2020.04.07. 09:17

KERESŐKÉPTELENSÉG, TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG
JÁRVÁNY ESETÉN

  • Keresőképtelen állományba veheti-e azt a személyt a háziorvos, aki a járványhelyzet miatt a munkahelyén megjelenni nem tud?
  • Kaphat-e táppénz ellátást az, aki a járványhelyzet miatt munkahelyén megjelenni nem tud?
  • Ha igen milyen mértékben?
  • Van-e betegszabadság?
  • Kell-e fizetni táppénz 1/3-ot?
  • Mi a helyzet akkor, ha nem eltiltás, hanem saját betegség miatt nem tud munkát végezni a biztosított?
  • Mi helyes eljárás akkor, ha az ápoló/gondozó személyzet a munkavégzés során fertőződik meg?

I.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. szakasza határozza meg azt, hogy ki minősül keresőképtelennek.
Az Ebtv. 44. § értelmében keresőképtelen –többek között– az,

  1. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
  2. akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
  3. aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Akinél tehát a fenti feltételek fennállnak, az jogilag keresőképtelennek minősül, azaz ha elmegy a háziorvosához és bemutatja az eltiltásról, elkülönítésről, zárlatról szóló határozatot (igazolást) azt a háziorvos úgynevezett 7-es betegségi kóddal keresőképtelen állományba veheti, és ha az egyéb feltételek is fennállnak (van munkaviszonya stb.) jogosult táppénzre.

7-es betegségi kód esetén a dolgozó az első naptól jogosult táppénzre (azaz betegszabadság nem illeti meg), az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, illetve a munkáltatónak nem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.

A táppénz mértéke viszont 50, vagy 60 % lesz, azaz nem jogosult 100%-os mértékű táppénzre.

II.

Más, a helyzet akkor, ha a biztosított nem eltiltás miatt, hanem azért válik keresőképtelenné, mert a munkáját a saját betegsége miatt nem tudja ellátni. Ekkor az orvos 8-as betegségi kóddal veszi/veheti fel keresőképtelen állományba, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. (Van betegszabadság és táppénz egyharmad, az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, a táppénz mértéke 50, vagy 60 % lesz stb.)

III.

Megint más a helyzet akkor, ha a fertőzést a munkavállaló (orvos, ápoló, gondozó, takarító stb.) a munkája végzése során kapja el. (Pl. a takarítószemélyzet hepatitissel fertőződik, miközben a hepatitises beteg ágyneműjét kezeli (azaz lehúzza, szállítja, kimossa…)

Ebben az esetben a keresőképtelenség akár 100%-os táppénzre jogosító foglalkozási megbetegedésnek is minősülhet, azonban ehhez ekként kell eljárni:

A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon (a lent hivatkozott NM. rendelet 2. számú melléklete) a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.

Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a lent hivatkozott NM. rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek (egészségbiztosító, munkahelyi TB kifizetőhely, Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Iroda stb.) nincs mérlegelési lehetősége.

Ezt követően lehet feltüntetni az orvosi igazolásokon 2-es betegségi kódot.

A dolgozót ilyen esetben betegszabadság nem illeti meg, azaz az első naptól jogosult táppénzre, illetve a munkáltatónak sem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.

A táppénz mértéke pedig 100% lesz.

Foglalkozási megbetegedés esetén 100%-os táppénzre az előzetes biztosítási időtől függetlenül akár egy évig is jogosult lehet a biztosított.)

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.
Lásd még a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét (215-216 oldal).