Túrázás magánterületen

„Ha nincs engedélye, akkor nem vadászhat”

Ettől még ő marad a vadászati jogosult, viszont az sem kötelező, hogy egy adott területen vadásszanak. Ezt kifelejtetted a történetből.

„szerencsére az ekkor életbe lévő lépő lehetőséget is beidézted”

Nem automatikusan lép életbe és csakis egy lehetőség számára, ha az illető úgy gondolja, hogy haszonbérletbe szeretné adni ezt a jogot. Egyáltalán nem kötelező számára, ha nincs vadászengedélye, csakis vadászati jogosult. :-)

„Köszönöm, hogy igazoltad azt amit írtam.”

Uncsi már ez a szöveg, valami újat, frappánsabbat találj ki helyette. :-)

bermuda háromszög

„De az idézett vadászati törvényből kiderül, hogy...az erdő-(de ha már vadászat, akkor természetesen a mezők és a szántók is) tulajdon nem jelenti azt automatikusan, hogy a tujalnak van vadászengedélye és fegyvertartásija is.”

Viszont mégis ő a vadászatra jogosult. Elolvastad ezt?

„6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.”

Pontosan azért idéztem be, mert egyáltalán nem egyértelmű belőle, hogy aki vadászatra jogosult, az egyben vadász is. Próbáld meg értelmezni a vadászati törvényt, különösen ezt a paragrafust (és lehetőleg személyeskedés mentesen). Köszi!

„Általános, hogy nem is a tulajdonos jogosult vadászni a saját erdejében. Ilyenkor még ő is ki lehet tiltva onnan.”

Bár a kérdező szempontjából ez a beírás, amire most reagálok, legalább annyira OFF, de mielőtt ezt a baromságot még bárki elhinné, itt a vadászati törvény is:

„A vadászatra jogosult

6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.

(2) * A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak. A tulajdonosi közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

(4) * A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.

7. § (1) * A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a vadászatra jogosult felel.

(2) * A vadászatra jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.”

Tehát fontos, hogy nem összekeverendő - mivel ez nem mindig egy személy - a vadászati jogosult magával a fegyverviselési engedéllyel rendelkező vadásszal:

„A vadász

59. § * Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki

1. vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,
2. a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel,
3. elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
4. vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
5. magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.”

És itt vannak a lehetőségek a vadászati jog gyakorlására is:

„A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

10. § (1) * A vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:

1. e törvényben előírt feltételek megléte esetén saját tulajdonában álló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik;
2. az általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);
3. írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság, gazdasági társaság számára meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”

Ergo nem feltétlen szükséges, hogy a vadászati jogosult saját maga vadásszon egy adott területen.

És hogy a saját területén vadászat idején ki is lehet tiltva? Akkor vajon ki végzi el a feladatát helyette? :-O

„(2) A vadászatra jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért.”

A gyengébbek kedvéért mégegyszer, az egzakt dolgok, csak azért, hogy akit érdekel a téma, a sok egyéni kombinálás közt megtalálja az objektív tartalmat is. Na meg ha Örökösnek lehet folyamatosan offolni, nekem meg akkor ismételni:

1 Erdő: Erdőben, független állami vagy magán státuszától, mindenki szabadon közlekedhet gyalogosan, akár az útról lemenve is (nyilván a fokozottan védett területeken érvényes korlátozásokat figyelembe véve). Magánerdőben a tulajdonos időszakosan lezárhat erdőrészeket a jogszabályban meghatározott módon, azonban erre ugyancsak a törvényben meghatározott módon a figyelmet köteles felhívni. Ennek hiánya és az ebből fakadó következmények nem a túrázó felelőssége.

"2009. évi XXXVII. törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
...
91. § (1) * Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles...
...
94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását...
...
96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról."

Rét, legelő, szántó: Ezekre sajnos az erdőhöz hasonló szabályozást nem találtam, de az ezeken vezető utakra igen. A jogszabály alapján gyalogosan magánterületen vezető beton vagy földúton haladni szabad, amennyiben azok a vonatkozó törvényi előírások alapján lezárva nincsenek. Ellentmondást mindössze abban találtam, hogy magánútnak minősül-e a bejegyzetlen út. Egyes Kúriai értelmezések szerint igen, mégpedig a Kreszből kifolyólag, a Kkt. 47. § 7-8. alapján viszont nem. Ettől függetlenül 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet szerint a tulajdonos kötelessége, hogy a területén levő utakat megfelelő módon lezárja a forgalom elől, függetlenül attól, hogy az út nyilvántartásba vett út-e, vagy sem. Azaz ha a túrázó nyilvántartásba nem vett magánútra téved lezárás hiányában, akkor ezért ő felelősségre nem vonható.

"A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény:
...
3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
...

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
...
„2. §

(1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
...
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
...

az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa, köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.“
A következő szerint a be nem jegyzett magánút is magánútnak tekintendő, ha azon jármű vagy gyalogosforgalom zajlik:
"Tájékoztató a Bfv.II.336/2014. számú ügyhöz
...
Másként fogalmazva a KRESZ 1. §-a alapján az a hely, amelyen ténylegesen közúti járművek és gyalogosok forgalma zajlik, útnak tekintendő, éspedig függetlenül attól, hogy az adminisztratív feltételek rendszerében egyébként útnak minősül-e. A jelen ügybeli magánút, miként azt a másodfokú bíróság a tényállás részéve tette (másodfokú végzés 2. oldal 2. bekezdés), nem volt a forgalom elől elzárva."

Ahol lehet túrázni, ott turista jelzésekkel ellátott, táblával jelzett túraútvonalak vannak feltüntetve több helyen.

Ahová viszont a túrázó nem mehet be, akármennyire is harsogja a nem létező jogait, ott ki van írva, hogy belépés csak engedéllyel. És ezt minden túrázónak illik tudomásul venni. A linkelt kép pont erre utalt.

Egyébként is hivatalos táblával jelzett túraútvonal nem vezet át magánterületen.
Márpedig a megnyitott topik címe pont erre utal: Túrázás magánterületen
Tehát ez valóban egy tök felesleges fingreszelés. :-)

Ergo az én magánterületemen senki se akarjon túrázni akkor sem, ha épp az nincs körülkerítve, mert az attól még magánterület, nem csak erdőkre utalt az indító kérdés. Ez ilyen egyszerű! Pont!

A linken egy tábla található, amely szigorúan védett természeti területet jelent egyértelmű utasítással alatta:

https://termeszeterdeszet.files.wordpress.com/…dsci0700.jpg

Van egyáltalán, aki ezt a feliratot nem érti?

„én egy egészen konkrét, velem is megtörtént ellenpéldát hoztam.”

azt az ellenpéldát meséld el örökös, hogy te voltál túrázni és megharapott egy sünmalac, mindenki repesve szeretné olvasni ezeket, írj ki magadból minden ellenpéldát...

:O

Szomorú örökös!

Kezdjük azzal, hogy beírkáltál ide egy csomó paragrafust még az erdőtörvényből. Igen, én is olvastam ezeket, csak nem értem hogy ennek mi köze a témához? Arról volt szó túrázóként mihez van jogom. Ezek a részek amiket még beírtál arra vonatkoznak, hogy mi történik ha gépjárművel hajt az ember magánerdőbe, ha 24 óránál tovább akar erdőben tartózkodni vagy valami rendezvényt tartani. Én hol írtam ilyet, hogy Land Roverezni mennék az erdőbe vagy sporttábort szerveznéK? Így nem értem hogy mi köze mindehhez, amiről szó van. Bár abban igazad van, hogyha valaki mozgássérült, akkor lehet nem lesz elég neki 24 óra, hogy az erdőn áthaladjon, bár én még ilyen esettel nem találkoztam. Azt is olvastam én is, hogy az erdőt lezárhatja a tulajdonos, BIZONYOS esetekben!!! Tehát nem azért, hogy zártkertként agarakkal tegye tele, hanem: vadászat folyik, fakitermelés, vagy valami veszélyezetető helyzet áll fenn. Ilyesmi az év során max. párszor fordul elő. Tehát revelanciája megint csak csekély. Továbbá ha ilyen lezárás van, ami hangsúlyozzuk, bizonyos esetekben kezdeményezhető, azt is írja a törvény, hogy milyen procedúra keretében kezdeményezheti és hogy erről ő köteles tájékoztatni a nagyérdeműt, és az is írva vagyon benne hogyan. Ha ezt elmulasztja, az ő felelőssége. Én azt értem persze, hogy meg lehet ezekben találni a kiskaput, de nem tudom észrevetted-e, hogy miről szól a topik indító kérdés? Nem arról, hogy hogyan találok kiskaput az erdőtörvényen tulajdonosként. Én értékelem, hogy szeretnél ebben a tulajoknak segíteni, csak legyél szives már akkor ezt egy arra nyitott topikban megtenni, és ne itt fárassz vele minket feleslegesen, hogy arról elmélkedsz, hogy te ezt hogyan tennéd meg. Köze nincs a témához, engem speciel meg nem is érdekel. De értékeljük az igyekezeted. Jobb lenne viszont ha ezentúl arra szorítkoznának a kommentjeid amiről kérdeztem: mire van jogom mit túrázó magánterületen? Együttműködésedet előre is köszönöm!

A másik: ha már szót ejtettél róla, rendben, akkor vegyük át ezt is: miért akarok én magánterületen túrázni? Én meg azt kérdem: miért ne? Szerintem semmi rossz nincs ebben. ÉS így van ezzel némely nálunk fejlettebb ország is Európában. Ott teljesen bevett dolog, hogy túrázóként bemehetsz mezőgazdasági vagy erdőgazdasági magánterületre, és ott túrázz vagy táborozz, feltételek mellett persze, de a tulajtól kért engedély nélkül. Úgyhogy látod, élő példa is van arra a véleményre amit én képviselek. Rendben van, te nem ezt a véleményt osztod. Nincs ezzel semmi gond. De hadd kérjelek már meg arra, hogy ha erről a témáról akarsz diskurálni, akkor nyissál róla magadnak erről is egy arra hivatott topikot, ne pedig itt fárassz velünk minket efelőli véleményeddel, mert speciel engem nem is érdekel, márészt meg szintén köze nincs a topikindító kérdéshez. Ezen felül ugyebár mint túrázó itthon is vannak jogaim. Engedtessék már meg nekem, hogy ezekről tájékozódhassak, és az adott jogokkal éljek. Én sajnálom, ha ebbéli igyekezetem téged zavar, de totál nem érdekel. És mivel köze nincs ugyancsak az indító kérdéshez, ne minket fárassz itt vele, hogy minderről mit gondolsz. Ha zavar téged, hogy egyesek magánterületen túráznának, nyiss erről egy topikot és mérgelődd ki magad ott, vagy írd meg panaszaid levélben az igazságügy miniszternek. De ne itt offold szét vele ezt a topikot, ha megkérhetlek!

wers

„látom, közben a moderátor is dolgozik”

Sőt egy másik topikban is!
Részemről is köszi!

látom, közben a moderátor is dolgozik

(köszi)

„az állami erdőgazdaságokat, akikre elsősorban a törvény vonatkozik”

Idéznéd (csak nekem)?

wers

„hol máshol, hiszen szinte minden erdő-mező magántulajdon”

Kétlem, hogy minden erdő magántulajdon lenne. Ha kiveszed belőle az állami erdőgazdaságokat, akikre elsősorban a törvény vonatkozik, máris alig marad.

Mellesleg szerintem Mészáros Lölö vagy Semjén magánerdeibe se tanácsos csak úgy bemenni túrázni. Lehet utána az illetőt nem látnák többé. :-O

„Én meg azt olvastam, hogy megjelent itt egy kérdező, aki úgy gondolja, hogy neki joga van mindenhol túrázni, ha épp ahhoz van kedve és ebben semmi és senki nem akadályozhatja meg.”

Ugye te képes vagy akár saját magaddal vitatkozni. Szerintem te is el tudod olvasni, hogy kérdezni jött. Te meg egyből a torkának ugrasz. Irgumburgum.

Szerintem pedig az erdő - mező tulajdonosok tisztában vannak a törvényekkel és jelentős többségük táblákkal segítik a túrázókat, hova ne menjenek be.

Az elenyésző kisebbség játssza a földesurat. Bár az igazi Földesúr tiszteletben tatja a törvényeket.

Csatlakozom: „Amúgy a kérdést csak fin§greszelésnek tartom.”

bermuda háromszög

„igen olvastam, de te azt írtad, hogy önbíráskodni fogsz.”

Én meg azt olvastam, hogy megjelent itt egy kérdező, aki úgy gondolja, hogy neki joga van mindenhol túrázni, ha épp ahhoz van kedve és ebben semmi és senki nem akadályozhatja meg. Erre írtam néhány jogszabályt, hogy azért ez nem teljesen így van. Kár, hogy nem érted, nem fogod ezt fel.

Ha hozzánk a múltkor az a bizonyos biztonsági őr a halgazdaságban rendőrt hívott volna, egy árva szavunk nem lehetett volna ellene, mivel magánterületen sétálgattunk, ráadásul pontosan az volt kitáblázva, hogy csakis engedéllyel mehetünk oda be. Bármilyen furcsa felfogni, de magánterületen okos épeszű ember nem fog túrákat vezetni. Vagy ha mégis ezt szeretné, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy a tulajdonostól engedélyt kér rá.

Egyébként itt van teljesen jó példának egy fotó a Brauschwetter villáról Horgoson. Emléktábla is van az oldalán, hogy ott jegyezte le Bartók Béla anno a „Kedves édesanyám...” kezdetű népdalt.

https://kepguru.hu/…wetter-villa

Mégis bizony úgy tudom, hogy magántulajdonban van - talán svájci a tulaj - a tulajdonos szépen újítgatja fel önerőből, amikor van rá pénze. Ettől függetlenül még az is előfordul, hogy rendezvénynek is helyet ad a feltehetően műemléki védelem alatt álló villa épülete előtt, mint ahogy tavaly is volt, de gondolom ezt is az ő engedélyével teszik. A bejáratnál van egy kapu, de mellette semmilyen kerítés nem veszi körbe a hatalmas területet. Épeszű embernek mégsem jut eszébe - pedig a kapu mellett bármelyik oldalról simán megtehetné - hogy oda bemenjen csak azért, mert az egy szép villa. Ha ott van a tulajdonos, akkor esetleg udvariasan megkérdezem, hogy lehetne-e néhány szép fotót készíteni róla, de máshoz semmmilyen jogom nincs, mert magánterület. Érted már?

bermuda háromszög

„NONO! csak lassan az agarakkal!”

Tovább is olvastad vagy csak megint kötözködni jöttél és leragadtál az első paragrafusnál, amit megláttál?

„94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

1. életet vagy testi épséget veszélyezteti

......

96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.”

Sőt még ez is ott van ugyanazon törvényben:

„91. § (5) * Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével - gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

1. az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
2. az erdőrezervátum magterülete.”

„92. § (1) * Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak

1. a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
2. a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
3. az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton

szabad.”

Tehát csak óvatosan azzal a túrázással, mert annak is vannak szabályai, amiket be KELL tartani.

Úgy bizony.

Kandúrbandi

„Örülök hogy iyen jól sikerült elrágódnotok a kérdésfeltevésem szükségességén. Na, én közben viszont kikerestem a vonatkozó jogszabályokat”

Én is örülök, hogy gyakorlatilag tök feleslegesen túráztattál bennünket, helyette inkább magad megkerested, ami téged igazol és nem a mi állításainkat. Gyakorlatilag te is csak okoskodni jöttél ide, nem kérdezni.

De egyet biztosan ígérhetek! Ha nekem valaha erdőm lesz és ott ki lesz írva, hogy kizárólag engedéllyel lehet belépni, akkor onnan kutyákkal foglak kihajtani a saját szervezett túráddal együtt, amennyiben ezzel az engedéllyel nem rendelkezel. És meg fogsz lepődni, még a rendőr is engem fog igazolni. :-)

Egyébként meg te másoltad ide:

„3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.”

Tehát „jogszabály korlátozhatja”, azaz ha sorompó és tájékoztató tábla is jelzi, hogy az adott útszakasz egyáltalán nem „közforgalom elöl el nem zárt útvonal” kizárólag engedéllyel lehet igénybe venni, akkor te akármilyen túraszervezői bizonyítványt is lobogtathatsz, ott nem kizárt, hogy esetleg épp három rotweiler társaságában futva kell elhagynod a területet, mivel nem a tulajdonos engedélyével léptél be és a szakképzett idomított kutyák pedig be vannak rá tanítva, hogy hol a birtok határa, azon kívül nyugi, nem fognak menni. Mellékesen megjegyzem, ezt alapesetben ezt magánbirtok háborításának nevezik.

Örülök hogy iyen jól sikerült elrágódnotok a kérdésfeltevésem szükségességén. Na, én közben viszont kikerestem a vonatkozó jogszabályokat, és akkor be is írnám ide mindazok számára, akiket érdekel ez a téma.

Tehát:

1 Erdő: Erdőben, független állami vagy magán státuszától, mindenki szabadon közlekedhet gyalogosan, akár az útról lemenve is (nyilván a fokozottan védett területeken érvényes korlátozásokat figyelembe véve). Magánerdőben a tulajdonos időszakosan lezárhat erdőrészeket a jogszabályban meghatározott módon, azonban erre ugyancsak a törvényben meghatározott módon a figyelmet köteles felhívni. Ennek hiánya és az ebből fakadó következmények nem a túrázó felelőssége.

"2009. évi XXXVII. törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
...
91. § (1) * Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles...
...
94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

1. életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
2. az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását...
...
96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról."

Rét, legelő, szántó: Ezekre sajnos az erdőhöz hasonló szabályozást nem találtam, de az ezeken vezető utakra igen. A jogszabály alapján gyalogosan magánterületen vezető beton vagy földúton haladni szabad, amennyiben azok a vonatkozó törvényi előírások alapján lezárva nincsenek. Ellentmondást mindössze abban találtam, hogy magánútnak minősül-e a bejegyzetlen út. Egyes Kúriai értelmezések szerint igen, mégpedig a Kreszből kifolyólag, a Kkt. 47. § 7-8. alapján viszont nem. Ettől függetlenül 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet szerint a tulajdonos kötelessége, hogy a területén levő utakat megfelelő módon lezárja a forgalom elől, függetlenül attól, hogy az út nyilvántartásba vett út-e, vagy sem. Azaz ha a túrázó nyilvántartásba nem vett magánútra téved lezárás hiányában, akkor ezért ő felelősségre nem vonható.

"A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény:
...
3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
...

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
...
„2. §

(1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
...
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
...

5. az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa, köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.“

A következő szerint a be nem jegyzett magánút is magánútnak tekintendő, ha azon jármű vagy gyalogosforgalom zajlik:
"Tájékoztató a Bfv.II.336/2014. számú ügyhöz
...
Másként fogalmazva a KRESZ 1. §-a alapján az a hely, amelyen ténylegesen közúti járművek és gyalogosok forgalma zajlik, útnak tekintendő, éspedig függetlenül attól, hogy az adminisztratív feltételek rendszerében egyébként útnak minősül-e. A jelen ügybeli magánút, miként azt a másodfokú bíróság a tényállás részéve tette (másodfokú végzés 2. oldal 2. bekezdés), nem volt a forgalom elől elzárva."

Ezeket ismeri.
Az erődjáráshoz nem szükséges az tulajdonos/kezelő hozzájárulása. A mezőt nem tudom, de valószínűleg ott sem kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem is szólnak érte, ha a sportolót ott átmenni látják. A biciklist sem szokták megszólítani. Ha ugyan meglátják. Mert azt illik tudni, hogy sem az erdőben, sem a mezőn nem szokott a tulajdonos /kezelő körmét rágva kint őrködni, mert sokkal jobb a kocsmában, vagy a meleg nappaliban. Vagy valahol szabadságon. De ha mégis éppen arra jár a tulaj, nem szokott szólni.
Kivétel persze, ha a terület azért van elkerítve, mert veszélyes bent tartózkodni. Például marhalegelőn. Ott azért rá szoktak szólni az ott bóklászó idegenre, hogy húzzon már ki onnan.
A "behajtani tilos" tábla és a sorompó eleve nem a gyalogosoknak szól, a "magánterület" kiegészítő tábla pedig csak magyarázza, hogy egyébként mire fel a sorompó vagy a behajtási tilalom, tehát ha gyalog oda bemegy a sportoló, ő azt csak tudomásul veszi. Más persze, ha eleve olyan tábla (nem kresz-tábla!) áll ott, hogy "belépni tilos".
Egyébként ritka, hogy az erdő meg a mező közterület lenne; ezek általában mindig magánterület. A kérdés pedig nyilván nem arra irányul, valljon szabad-e a szomszéd kertjében, vagy valamely üdülőházas körzetben - nyilvánvalóan - magánterületen sportolni.
Egyébként sportolni leginkább kijelölt turistautakon lehet/érdemes, illetve olyan területeken, ami akár kijelölt turistaút is lehetne. A magánvéleményem az, hogy egy gyakorlott túrázó mindig érzi, ha olyan területre lép, ahová talán nem kellene.
Amúgy a kérdést csak fin§greszelésnek tartom.

Kandúrbandi,

Olvasgasd ezt :

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kandúrbandi

Mellesleg te is ugyanúgy kekeckedve válaszoltál vissza, de mindegy. De íme egy idevágó történet:

Anno ajánlottak nekünk néhány szép tavat a környéken, hogy érdemes megnézni őket. Az odavezető út sorompóval van lezárva - ahogy te is írtad. Ki van írva, hogy magánterület, belépés csak engedéllyel. És ez bizony így is van! Mi gyakorlatilag már majdnem a teljes területet végig sétáltuk, mikor a végén egy tanyánál udvariasan megkérdeztünk néhány embert, hogy merre tudunk kimenni vissza a főútra, mert nézelődtünk, madarakat fényképeztünk, de valahogy elvesztettük a fonalat és nem találunk ki. Ők pedig szintén udvariasan megkérdezték, hogy a papírjaink rendbe vannak-e, mert az a terület bizony a halgazdaság területe és oda csakis írásos engedéllyel lehetne bemenni még nézelődni, fényképezni is.

Ahogy írtad, sorompó esetében ha ilyen feliratot találsz, talán jobb, ha eleve nem mégy be, mert bár sós puskával nem fognak fenékbe lőni, de hogy kérdezősködhet, számon kérhet a magánerdő tulajdonosa, ha szembejön veled, az egészen biztos. Van egy csomó olyan szép hely, ahová bemehet az ember legálisan kirándulni, válogass inkább azok közül, főleg ha még szervező is van, rajtad van a felelősség másokkal kapcsolatban is.

Egy szóval neked is meglehet, hogy jogod van oda bemenni, de ugyanúgy nagy valószínűséggel joga van a tulajdonosnak is téged számon kérni, felelősségre vonni ha bemégy az ő területére. Te nem hajthatod el a csudába, mert nem közterületen vagy.

„A szabálysértési törvényben van egy olyan passzus, hogy magánterület közforgalom elől el nem zárt része közterületnek minősül.”

Szerintem nem túraterületekre vonatkoztatta a törvényalkotó, hanem ezt olyan területekre értette, mint pl. a TESCO, Aldi vagy Lidl parkolója. Ott ugyanúgy szabálysértést követ el az pl, aki rokkant parkolóhelyet foglal el jogtalanul és ugyanúgy a rendőrség fogja megbüntetni érte, hiába magánterület. Nyilván ez csak egy példa volt, de számtalan hasonló lehetőség van, amire a szabálysértési törvényben ezt a passzust érvényesítik.

Ha már hozzászólsz a dologhoz, akkor a kérdésre válaszolj már légyszives. A kekeckedésekre nem vagyok kíváncsi. Ha érdekel amúgy, hogy miért akar valaki magánterületen túrázni, akkor nyugodtan menj be egy túraszövetségbe, és ott hoznak rá számtalan példát. Úgy tudom ez egy jogi forum, nem fejmosoda.

Kandúrbandi

„Ehhez szeretném összeszedni a vonatkozó jogszabályokat, hogy tudjam pontosan mihez is van jogom magánterületen mint túrázó.”

Magánterületen??? Miért akarsz te egyáltalán túrázni magánterületen??? :-O

Jómagam sokat szoktam túrázni, szervezek is olykor túrákat, és elő-előfordul, hogy magánterületen mikor áthalad az ember, akkor elkezdenek méltatlankodni a tulajdonosok, hol higgadtabban, hol forróbb fejjel. Ehhez szeretném összeszedni a vonatkozó jogszabályokat, hogy tudjam pontosan mihez is van jogom magánterületen mint túrázó. Most kizárólag a klasszikus értelemben vett túrázás és az ehhez kapcsolódó szabályok érdekelnének, a gyűjtögetés meg egyéb az most nem foglalkoztat, tudom annak külön szabályai vannak.

Tehát, a fő dolgok amik érdekelnének:

1. Azt kiderítettem, hogy az erdőtörvény szerint magánerdőben is köteles a tulajdonos tűrni a turisták tartózkodását, sőt azt is, hogy sátrazzanak benne 1 napig. De nem tudom például mi van olyankor, hogyha az erdőbe bevezető út sorompóval van lezárva, és ki van írva magánterület, viszont maga az erdő nincs körülkerítve. Ilyen esetben is tartózkodhat benne turista, vagy ez lezárásnak minősül?
2. A fentiből kiindulva, van-e hasonló szabály rétre, legelőre? Ott is hasonlóképp tartózkodhat turista, vagy az már más kalap alá tartozik? Esetleg ha tartózkodni nem is, de az ezen területeken levő földúton haladhatok?
3. A szabálysértési törvényben van egy olyan passzus, hogy magánterület közforgalom elől el nem zárt része közterületnek minősül. Nem tudom ez még érvényes-e, de ha igen, akkor ez hogyan árnyalja az említetteket? Pl. Alföldön réten, szántón, legelőn ennek fényében jogszerűen tartózkodhatok és végighaladhatok az ott található földúton? Valamint mi tekinthető pontosan törvényes elzárásnak?

Az emberi tényezőtől most tekintsünk már el, ilyesmire gondolok, hogy jogszabály ide-oda, ha forrófejű a tulaj akár felindulásból még rám is lőhet, ha úgy adódik. Most kizárólag a jogszabályi háttér érdekelne, nem a magánterületen potenciálisan rám leselkedő veszély.

Megköszönném, ha hozzáértők ezek kapcsán fel tudnának világosítani, hogy jobb rálátásom legyen ezekre a szabályokra.