Lehet e valamit tenni a szomszéd méhei ellen?


malyap # 2019.12.05. 07:55

A méhek elpusztítása semmiképp sem javasolható, mert amellett, hogy hasznosak ők nem tehetnek semmiről.Az első és legfontosabb, hogy szólni kell a szomszédnak, de akkor amikor éppen jelentkezik a zavarás.Hívjuk át és mutassuk be a jelenséget, hogy felmérhessék a zavarás mértékét és meghatározhassák a szükséges technológiai változtatásokat.

jejo # 2019.10.16. 16:16

Ezt egyszerűen meg lehet oldani úgy, hogy a sértett bemászik a kertbe mikor nincs otthon a szomszéd, és lefújja méreggel a kaptárt, vagy kívülről valamilyen méhekre halálos anyagot bedob (ha van ilyen). Vagy felbérel valakit rá. Vagy kifigyelni hova járnak a méhek virágporért, és azt a területet rovarirtóval rendszeresen bepermetezni, talán ez a legbiztosabb büntetéselkerülés végett.

Itthon birtokvédelem kérdésben túl hülye a szabályozás, ilyen tesséklássék igazából. Rövidre kell zárni a problémát, sajnos idehaza csak így lehet hatékonyan, mert jogilag ilyeneket záros határ időn belül nem lehet megoldani, mint más normális országokban. Tőlünk nyugatabbra egyértelmű, hogy ilyen esetben előveszik a szomszédot, nálunk a kegyeit kell keresni, a jogalkotó meg tökfej. Ha valakinek meg nem tetszik a mérgezés, menjen, azt beszélje meg a dolgot ő a szomszéddal.

efi99 # 2019.09.29. 19:01

Gondolom olvassák is 10 év után...

malyap # 2019.09.28. 19:00

A kártérítési igény a méhészeti birtokvédelmi ügyek egyik mellékszála. Leginkább méhürülék szennyezés miatt kérnek kártérítést, kerti bútor, autó bepiszkítás után.
A zavarás és a zavarást okozó méhállomány közötti okozati összefüggés felállítása egyébként igazságügyi méhészeti szakértői feladat. Megvannak erre a módszerek és a szakértői vizsgálat után, általában megállapítható, hogy a zavarást okozó méh, bizonyossággal határos valószínűséggel honnan származik.

A birtokvédelmet kérők leggyakoribb, általuk zavarásként megjelölt okai, egyébként

  • Méhek röppályája miatti méhszúrással járó sérelmek (méh ütközése emberrel)
  • Méhek tartózkodása környező vizes felületeken (kerti dísztó, vízmedence, rendszeresen öntözött gyep, állatitató, esővízgyűjtő tartály, csepegő csap)
  • Esetenkénti zavarás nagyobb létszámú csoportoknál, illetve méhszúrásra érzékenyeknél (óvoda, iskola)
  • Esetenkénti zavarás, kisebb csoportoknál, kertekben (kertművelés, fűnyíró használata, szabadidős és sporttevékenység, szaladgáló gyermek, háziállat)
  • Esetenkénti, tárgyakon okozott, méhürülék szennyezés miatti zavarás, (tisztuló kirepülés miatti, kiteregetett ruha, autó, házfal bepiszkítás)
  • Méhek látogatása zavarásban érintettek virágzó kultúráin (virágzó kert
Debra01 # 2018.03.13. 11:37

Bocsi de elröhögtem magamat a kártérítés szótól! A renitens méhre rá van írva, hogy a szomszédban lakik?
Kártérítést akkor igényelhet valaki, ha bizonyítani tudja a kárt valaki tulajdonában lévő állat, vagy bármi más okozza. Attól, hogy a szomszédban méhek vannak, az nem jelenti azt, hogy valóban a szomszéd méhe szúrt.
Darázscsípáskor, (ha pont a te padlásodon van a darázs fészek) kit fogsz perelni? Szóval hülye tanácsokat ne adjatok!

monalisa1 # 2009.04.02. 19:29

2. Tudomásom szerint tilos az avart égetni., komposztálni kell és/vagy külön megvásárolt "kerti hulladék" nevű kukazsákba összegyűjtve a szemetesekkel elszállítatni.

2. Ez jó ötlet, bárki által hasznosítható.

Laslie # 2009.04.02. 07:42

Tistel rhava87 !

Bár laikus vagyok a jogi ügyekben , de gyakorlati tanácsot tudok adni.(Ezeket kipróbáltam és nekem működtek)

1. Tavaszi avarégetést úgy időzitsd(ha csinálsz ilyet),hogy a szél a füstöt a méhészet felé fújja. A füsttől a méh megnyugszik,de nem pusztul el,így nem támad meg téged.

2 A veszélyeztetett területre (ahol te tartózkodsz és ahova nem akarod hogy a méh menjen) kis tálkákban tegyél ki NITROHIGÍTÓT Ezt háztartási boltban kapsz.
A rovarok nem bírják a szagát.(Lehet, hogy te sem)
Ezt kb 3 napig hagyd kint. A méhek a környéködről is leszoknak.

kadaj01 # 2009.03.31. 19:19

Azonnal tegyen bejelentést a jegyzőnél, valamit ha valóban bizonyitható, hogy a méhek miatt került korházba perelhet kártalanitásért. De ezt már réges régen meg kellett volna tennie!

monalisa1 # 2009.03.31. 19:02

rhava87

A sajnálatos allergiás betegségedről friss kórházi orvosi igazolással menjél írásbeli panaszoddal az önkormányzathoz., egy esetleges ujabb méhcsípés már halálos lehet (...) és ennek felelősségét- és a kártérítés következményeit vélhetően már sem az önkormányzat sem a méhek tulajdonosa nem szívesen vállalná magára....

Akár csak egy kaptár akár száz mindegy, nem lakott területre valók kora tavasztól késő őszig - vagy egyáltalán. Rajtad kívül bárki mást is megcsíphetnek, vagyis bárki más is allergiás lehet a csípésre - tán még nem is tud róla.

Szóval nehogy az ember legyen kénytelen költözni a méhek miatt hanem éppen fordítva.

Monalisa
laikus hozzászóló

Pjotr # 2009.03.31. 09:59

Az állattartást helyi rendeletek szabályozzák.
EL kell menni az önkormányzatra és megkérdezni.

rhava87 # 2009.03.29. 17:55

Köszönöm vzoli!
Azt tudtam eddig is hogy a méhtartás nincs jól szabályozva és hogy arról az oldalról nem lehet tenni semmit. De a cikk alapján van esély hogy a jegyző talán tesz vmit.Mégegyszer köszi.

vzoli # 2009.03.29. 17:24

rhava87!

Véleményem szerint ha erre a linkre kattintasz, és a weboldalt elolvasod (különös tekintettel arra, amit a szövegben sárgával kiemeltem), akkor az összes kérdésedre választ kapsz:

http://awurl.com/smdL32WKC

Továbbá bemásoltam neked a vonatkozó rendelet teljes szövegét:

15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet
­a méhészetről

­1. § ­ A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen, mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
­2. §
­(1) ­ A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a ­(2) bekezdésben­ foglaltak megtartása mellett szabad.
­(2) ­ Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, sajáthasználatú úttól pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A sajáthasználatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
­(3) ­ Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.
­(4)
­3. §
­4. § ­ Vándoroltatás a méhcsaládoknak az állandó telephelyről méhlegelő kihasználása, illetőleg megporzás céljából történő ideiglenes elszállítása, kivéve a rajnak vagy az anyának erre szolgáló ládában való szállítását.
­5. §
­(1) ­ Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.
­(2) ­ Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.
­(3) ­ Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-60 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek! ” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
­(4) ­ Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.
­6-7. §
­7/A. §
­7/B. §
­8. § ­ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a méhészetre vonatkozólag a felszabadulás előtt kiadott jogszabályok, utasítások és egyéb rendelkezések hatályukat vesztik; hatályukat vesztik továbbá a 66. 113/1947. (VII. 11.) FM, a 217. 996/1949. (III. 3.) FM, a 113/1952. (II. 15.) FM és a 16/1958. (VI. 1.) FM rendeletek, valamint a 46/1953. (Mg. É. 18.) FM, a 177/1954. (Mg. É. 42.) FM és a 8/1961. (MG. É. 8.) FM utasítások és a kiadott egyéb rendelkezések.

rhava87 # 2009.03.29. 15:12

Üdvözlök mindenkit!
Az én problémám a méhekkel van.Eddig 3alkalommal kerültem korházba életveszélyes állapotban, anaphilaxiás shock határon, méhcsípés következtében.Allergológián kivizsgáltak súlyos esetnek bizonyultam, a vérteszt is bizonyítja hogy eléggé veszélyesek rámnézve a méhek. Az alapproblémám az súlyosbítja hogy a második szomszédunk méheket (minimum 100család de nemtudom pontosan) tart és el lehetetleníti a helyzetem. Amikor tavasszal kezdődik a jó idő a méhek kirajzanak és temérdek van belőlük a mi udvarunkon is, például ma a házból se nagyon tudok kimenni mert a diszfákon hemzsgnek a méhek, és még a gyümölcsfák nem is virágoznak. Szóval a saját udvarunkra nem mehetek ki mert veszélyes lenne. Na ennyit a történetemről röviden.
A kérdésem az lenne hogy lehet e valamit tenni annak érdekében hogy kötelezzék a szomszédot hogy máshol tartsa a méheket,lakott területen kívül??? A 3.ik alkalommal amikor az intenzívre kerültem a főorvos aki ellátott jelentette az esetet a rendőrségen de nem volt semmilyen következménye. Kérem ha tud valaki valamit tanácsolni segítsen. Előre is köszönöm.