árvasági ellátás

pore

A 168/1997-es kormányrendeletet egy ideje már módosították az alábbiak szerint:
A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt rokkanttá vált gyermek az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával a rokkantsága tartamára akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.
Tehát, ha valaki rokkant és a fent említett életkorokat követően lesz árva, akkor sajnos nem jár árvaellátás.

Minden jót: Gy.

Köszönöm szépen a gyors választ

Üdvözlettel:Pore

Jón napot !

Lenne egy nagyon fontos kérdésem!
ÉN most fejeztem be az iskolát ebben az évben!!
És meddig kapom az árvasági segélyt meg a családi pótlékot?

Én úgy tudom még a nyári hónapokban ez igaz?
Vagy meddig jár ez?

Nagyon szépen kérem segítsenek, mert munkát meg eddig nem találtam sehol sem :-(

Stallone20..

Stallone20

Annak a hónapnak a végéig ameddig a tanulói/hallgatói jogviszonya fennáll(t). Nyári hónapokra csak akkor jár, ha szeptemberben is létrejön a jogviszony.

Minden jót: Gy

Kedves Mindenki!

Visszaolvasva látom, hogy a téma nagy szakértői vannak itt jelen, ezért remélem választ kapok kérdéseimre.

Ebben a félévben végeztem az egyetemen, ezért a hallgatói jogviszonyom június 26-án megszűnt.
Az utolsó félévről szóló jogviszony igazoláson (amit februárban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság is megkapott) viszont az szerepel, hogy a "hallgató jogviszonya a 2008/2009 tanév 2. félévében (melynek ... utolsó hónapja 2009 év július hónap)". Kérdésem, hogy a júliusi ellátást ez alapján még jogosultan kaptam-e meg, illetve vissza kell-e majd fizetnem?

Második kérdésem: szeptembertől elkezdek egy posztgraduális képzést, levelező tagozaton. Tudom, hogy az ellátás feltétele a nappali tagozat, de még csak 23 éves vagyok, így van arra esély hogy méltányossági kérelemmel 25 éves koromig kapjam (illetve édesanyám ugyanaddig az özvegyi nyugdíjat)? Mi alapján bírálják el ezeket a kérelmeket?

A segítséget előre is köszönöm!

Idézet, az 1997. évi LXXXI. törvény ide vonatkozó részéből:
2. Cím
Az árvaellátás

Az ellátásra jogosultság

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is -, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

(2) Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

55. § (1) Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

1. az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
2. huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

(4)
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással

1. középiskolai tanulmányok esetén évente,
2. felsőfokú tanulmányok esetén félévente,

a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni.

(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

Kedves Sz.Márton!

Köszönöm a gyors választ, azonban egy dolog nem teljesen világos.
Mi is számít pontosan felnőttoktatásnak?
Eddig mindenhol azt hallottam/olvastam hogy csak nappali képzés esetén jár az ellátás. Az 55/3/b pontban viszont nincs külön említve, hogy az esti/levelező tanrend kizáró ok lenne. (Esetemben konkrétan a Corvinus Egyetem mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzéséről van szó.)

Kedves ppeter

amennyiben a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányokat igazol úgy nem szükséges a méltányossági kérelem az árvaellátás és édesanyádnak az özvegyi nyd törvény szerint jár.
a méltányossági engedély esetén csak az engedélyezett ellátás jár.

Kedves Gittus!

Igen, ezt tudom, a probléma, hogy én levelező tagozatra fogok járni.(Eddig nappalira jártam és kaptam is.) Ami nem volt tiszta, hogy felnőttképzésnél mi a helyzet, ott is csak nappali-e a "nyerő". Azóta sikerült utánanéznem, és kiderült hogy ott is nappali tanrend a feltétel. Arra továbbra is kíváncsi lennék, hogy a méltányossági dolgot mennyire adják könnyen, mit néznek, mitől függ. Ha esetleg valaki tudja, megírhatná.

Szép Napot!

Nem rég fejeztem be 3éves tanulmányaimat, 06.09-n a Nyugdíjfolyósító kiküldött egy végzést, hogy 07.01-től megszüntetik az árva ellátásit, idő hiányban nem igazán tudtam fellebbezni, sőt még az se volt biztos hogy tovább tanulok szeptembertől. Két nap múlva lehet beiratkozni a volt iskolámban technikusi képzésre, természetesen nappali tagozatos. Kérelmet minden képen írnom kell, hogy újra kapjam az árva ellátásit vagy elég ha be iratkozáskor kitöltetem az 1éves igazolást és felküldöm nekik!? Ha kell kérelmet írni, ahhoz honnan tudok letölteni valami sablont, vagy hivatalos okiratot amit csak értelem szerűen ki kell töltenem.
Előre is köszönöm a választ!
További jó munkát.

Sziasztok!

Az a helyzet, hogy édesanyám másfél hónapja elhunyt. Már igényeltem árvaellátást, amit jó esetben a hét végéig el is utalnak
Édesapám már korábban, 1995-ben hunyt el. Utána a mai napig kapok árvaellátást.

Na mármost, ma azt vágták a fejemhez a nyugdíjfolyósítónál, hogy a két árvaellátás közül a nagyobb összegűt fogják CSAK utalni. Ez azért furcsa, mert a nyugdíjbiztosítónál azzal hitegettek, hogy összevonnak, vagy kiszámolnak valami harmadik X összeget, amit folyósítanak.

Mivel teljesen egyedül maradtam testvéremmel budapesti lakásunkban, mindenféle kereset nélkül, és egyetemen tanulok Pécsett, nincs arra valamilyen mód, hogy egy nagyobb összeget kaphassak?
A bátyám sajnos szintén nem rendelkezik jövedelemmel, 32 éves, és büntetett előéletű, jelenleg állást keres, erkölcsi bizonyítvány híján azonban alkalmi munkából próbál pénzt szerezni.Így eléggé rossz helyzetben vagyunk, nincs miből fizetni a rezsit, semmit.

Jelenleg édesapám után 38.000 Ft-ot kapok, édesanyám után pedig 46.000 Ft-ot számoltak ki, amit majd utalnak elvileg.

Tudna valaki valamilyen tanácsot adni?

Előre is köszönöm, minden segítség jól jön, ugyanis egy lakást 38, de 46 ezer forintból is lehetetlen fenntartani.

sziasztok!
az lenne a kérdésem, hogy ha főiskolán passziválom a következő félévet/évet, tehát halasztok, akkor azt jelentenem kell a nyugdíjfolyósítónak is? eddig aktív nappali tagozatos hallgató voltam és megkaptam juliusban is az árvaságit, de attól félek hogy ha szeptembertől passziválok akkor a nyáron kifizetett árvaságit vissza kell majd fizetnem és utána meg nem fogok kapni a passzív félévre.(tehát passzív hallgatói jogviszonyra jár e árvsági??)ha valaki tud légyszives válaszoljon mert ez most nagyon nem hagy engem nyugodni:S

• D3vi7

• flyinstead

• nagyee

A tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése/passziválása esetén csak akkor jár árvaellátás, ha a szünetelés/passziválás az árva betegsége, vagy szülése miatt történik. Önnek bejelentési kötelezettsége van a folyósító szerv felé minden az árvaellátásra jogosító körülmény megváltozása esetén. Amennyiben a következő félévben már szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, akkor a megelőző félév utolsó hónapját követő hónaptól jogalap nélkül vette fel az ellátást, melyet sajnos vissza kell fizetni.

gyertya köszönöm szépen a válaszodat!!

Gyertya, köszönöm szépen a gyors választ!

A legrosszabb az egészben, hogy a nyugdíjbiztosítónál azt hitették el velem, összevonható a két árvaellátás.
Ugyanezt megtették velem most az önkormányzatnál is a temetési segéllyel.
Hát így jártunk!

Köszönöm mégegyszer!

Szervusztok!

A kérdésem az lenne, ha nem államilag finanszírozott egyetemi képzésre járnék, hanem költségtérítésesre, ugyan úgy járna az árvasági ellátás, mint eddig?
Véleményem szerint igen, mivel nappali tagozat és még nem múltam el 25 éves, de annyi kiskapu van már, hogy inkább megkérdezlek Titeket, hátha tudtok segíteni.

A választ előre is köszönöm!

D.B.

Amennyiben az egyéb árvaellátásra jogosító feltétellel rendelkezik, akkor igen.

Üdv: Gy

Sziasztok!

Ha jól olvastam a fórumot akkor ha az árva tanul és rendelkezik bejelentett munkahellyel azért még jár az ellátás?
Augusztusban felakart venni a jelenlegi munkahelyemre ahol most tanulóként dolgozok, ezért lenne fontos a válasz.

Előre is köszi a választ.

shure

Igen, jól olvasta.

Üdv: Gy.

Tisztelt Cím !
Abban az esetben, ha egy 47 éves nő rákbetegségben nagyon rövid idő leforgása alatt sajnos meghal és nem szerzett (nem szerezhetett nyugdíjjogosultságot)- akkor az életben maradt házastársa és kiskorú gyermeke milyen további ellátásban részesülhet?
Milyen egyszeri és milyen rendszeres járandóságokra számíthatnak?

Köszönöm a segítséget, nagyon fontos lenne.

Kedves Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni.
A szituációm a következő: 27 éves vagyok, apám 1992-ben, anyám 1981-ben (születésemkor) meghalt. 2006 júliusában 100%-os munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nálam, amit aztán az orvosi felülvizsgálaton ez év februárjában 70%-ra módosítottak ("leszázalékoltak"). Tekintettel arra, hogy az egészégkárosodás az alatt az időtartam alatt következett be, amíg az árvaellátást folyósították, ezért arra a koromra való tekintet nélkül jogosult vagyok a rokkantság időtartama alatt. Jelenleg felsőoktatásban tanulok. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben munkába állok és a keresetem okán a rokkantsági nyugdíjra már nem leszek jogosult (több a keresetem, mint a minimálbér), akkor az árvaellátásra való jogosultság is megszűnik?
A Nyugdífolyósító honlapján feltüntetett "rokkant" kategória az egészségügyii kategória, vagy munkaképesség-csökkenést jelent? Előbbi esetben életem végéig fenn fog állni az állapot, utóbbi esetben, természetesen ha elkezdek dolgozni, már nem.
Segítségeteket előre is köszönöm.

xplosion

Ameddig az egészségkárosodásának mértéke az 50 %-ot eléri, addig nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultsága. Még akkor sem, ha a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága megszűnik a mellette folytatott munkavégzés miatt.
A rokkantság, mint társadalombiztosítási fogalom, az egészségkárosodás legalább 50 %-os elérését jelenti.

Üdv: Gy.

oregano

• Amennyiben az elhunyt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkelkezik, és az özvegy rendelkezik az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételekkel, akkor kivételes özvegyi nyugdíj engedélyezhető, ha a kérelmező nem részesül külön jogszabályban meghatározott rendszeres pénzellátásban.

• Amennyiben az elhunyt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkelkezik, és az árva rendelkezik az árvaellátásra jogosító feltételekkel, akkor kivételes árvaellátás engedélyezhető. Rendkívül indokolt esetben az árvaellátás akkor is engedélyezhető, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett.

Üdv: Gy.

Kedves flyinstead!

Nem vagy egyedül ezzel a problémával. Ugyanebben a helyzetben vagyok én is annyi különbséggel hogy nekem 34000 forint jár.
Nekem a legnagyobb érvágás az volt hogy a családi pótlékot is megvonták tőlem.
Elég rossz a rendszer.....

teljesen egyetértek.
Ha mind az apa mind az anya fizetett járulékot akkor miért nem járhat mindkettő után az árvaellátás.
Sajnos ez a jelenlegi jogi szabályozás nem jogosan, járulékfizetés arányában rendezi ezt a nagyon fájdalmas és kiszolgáltatott helyzetet.
Azonban csak együtt érezni tudok más javaslatom most nincs.