(tarsashaz) haszonelvezeti jognyilatkozat

Egy bejegyzett kb. 40 albetétböl álló vegyestulajdonú társasház alapitó okiratának a modositásához kötelezö-e az egyes albetétek haszonélvezöjének is jognyilatkozatot adnia ? Kötelezhetö-e erre, annak az albetétnek a haszonélvezöje is amelyiket nem érinti a módositás és az albetét tulajdonosa már aláirta az okiratot? Perelhetö-e és helyt ad-e a biróság a keresetlevélnek, hogy a haszonélvezö jognyilatkozatát birósági itélettel pótolják, annak ellenére, hogy vannak még tulajdonosok akik még nem járultak hozzá a modositáshoz? Van-e erre jogszabály, itélet, egyéb leirás ?

Szerintem a társasház felé csak a tulajdonosnak van szavazati joga.  A haszonélvező max. perelgetheti a tulajdonost, ha az olyan nyilatkozatot tesz, ami az ő haszonélvezetét akadályozza.

Két Lotti írta - 2002.04.26 16:40
„Szerintem a társasház felé csak a tulajdonosnak van szavazati joga.  A haszonélvező max. perelgetheti a tulajdonost, ha az olyan nyilatkozatot tesz, ami az ő haszonélvezetét akadályozza.”
Kedves Két Lotti !
Köszönöm segitökeszségedet. A válaszod egy része a tulajdonosi szavazast illetöen megnyugtatott. A valoságban ez azt jelentené, hogy a Társaház felé a haszonélvezönek nem kötelezö semmiféle jognyilatkozatot adni, mivel nincs felruházva ilyen joggal? (A felvetett témában ugyanis az albetét tulajdonosa és a haszonélvezöje között nincs nézeteltérés, hanem az a problema, hogy a közösképviselö szabályszerüen üldözi a haszonélvezöt, hogy ö is adjon jognyilatkozatot az alapitó okirat módositasához, mert ha nem ad akkor  bíróság itélettel akarja pótoltatni)Megteheti ?

Az lehet, hogy a közös képviselőnek abban igaza van, hogy a társasház alapító okirata előírja, hogy haszonélvezettel terhelt albetét esetében a haszonélvezőnek is nyilatkoznia kell.  Ebben az esetben tényleg nem lehet semmit tenni, mert az alapító okirat ilyet tényleg tartalmazhat.  Tanácsom: nézd meg Te is az alapító okiratot, anélkül nehéz dönteni.

üdv.

Két Lotti

Két Lotti írta - 2002.05.14 12:20
„Az lehet, hogy a közös képviselőnek abban igaza van, hogy a társasház alapító okirata előírja, hogy haszonélvezettel terhelt albetét esetében a haszonélvezőnek is nyilatkoznia kell.  Ebben az esetben tényleg nem lehet semmit tenni, mert az alapító okirat ilyet tényleg tartalmazhat.  Tanácsom: nézd meg Te is az alapító okiratot, anélkül nehéz dönteni.

üdv.

Két Lotti”

Kedves Két Lotti !
Tanácsodra átolvastam az alapitó okiratot, de nem találtam benne utalást a haszonélvezökre. A közös képviselö saját jogkörén belül dönthet-e arról, hogy bepereli a haszonélvezöt az aláirás kikényszeritésére vagy elötte be kell-e szereznie a közgyülés hozzájárulását ahhoz, hogy birósági pert inditson a haszonélvezö ellen ?

Én elküldeném a közös képviselőt egy ügyvédhez, mielőtt még bárkit is perelni akarna.  Most már tényleg nem értem, hogy mit akar a haszonélvezőtől.

Az pedig, hogy a perindításhoz kell-e közgyűlési felhatalmazás megintcsak az alapító okiratban lehet benne, de a főszabály szerint (törvény) a közös képviselőnek perinditáshoz nem kell felhatalmazás.

Két Lotti

Két Lotti írta - 2002.05.16 11:03
„Én elküldeném a közös képviselőt egy ügyvédhez, mielőtt még bárkit is perelni akarna.  Most már tényleg nem értem, hogy mit akar a haszonélvezőtől.

Az pedig, hogy a perindításhoz kell-e közgyűlési felhatalmazás megintcsak az alapító okiratban lehet benne, de a főszabály szerint (törvény) a közös képviselőnek perinditáshoz nem kell felhatalmazás.

Két Lotti”

Kedves Két Lotti !
Àtolvastam újra az alapitó okiratot, de a perinditásra nem találtam utalást. A közös képviselö rossz viszonyban van a haszonélvezövel, ezért macerálja.
Megdöbbentett a hired, hogy a közös képviselönek nem kell felhatalmazás a perinditáshoz. Csak arról hallottam, hogy a befizetést nem teljesítökkel szemben járhat el. Hol olvasható ez a törvény, hogy ilyen nagy hatalommal ruházták fel a képzetlen közös képviselöket ? Ezek szerint nagyon ki vannak szolgáltatva a kisebbségben levök, nem lehet csodálkozni, hogy ezért dugják a sok fekete pénzt nekik.
üdv.

Most már nem kell 100% az alapító okirat módosításhoz csupán 2/3-ad.
A határozatot követően van 60 napja a kisebbségnek, hogy okkal(!) megtámadja a döntést bíróságon.

Azt hogy kell-e a haszonélvező aláírása?

Érdekes kérdés.
A tulajdon jogokkal és kötelezettségekkel jár.
A haszonélvező a tulajdon hasznait élvezi (kötelezettség nélkül), az összes kötelezettség a tulajdonost terheli.
Az a kérdés hogy ez a nyilatkozási lehetőség hova tartozik.
Szerintem ez jog (kötelességnek nem nevezhető) s így a haszolélvező joga.
Azaz lehet hogy a tulajdonos aláírása nem is kéne csak a haszonélvezőé.

A kk lehetőségeit pedig közgyűlési határozatokkal be lehet korlátozni.

elfmage