Osztatlan közös tulajdon?

Köszönöm!

Ha más megállapodás nem volt a felek között, akkor 5 évre visszamenőleg.

Ismételten lenne egy kérdésem:
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan használójától hány évre visszamenőleg lehet használati díjat vagy valami hasonlót követelni?

Köszönöm a segítségedet Két Lotti!

Ákos

Látom, meglettem szólítva:-)

Szerintem itt a fél ingatlan a vitás, tehát a perérték is ennek megfelelően alakul, és ez lesz a 6% alapja.

Lehet kérni személyes költségmentességet, ezt nyugdíjasnak meg is szokták adni.  A lényege, hgoy nem kell semmilyen költséget (illetéket) előlegezni, és vesztés esetén sem fizetni.  A kereset levél benyújtásakor kell kérni.

A szabály a következő:

6. § (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap.
(2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
 
Ha nem adják meg, akkor még mindig lehet illetékfeljegyzési jogot kérni:

60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
 
Ha a másik felperes külföldi áp. is, ezt jobb ha nem mondjátok meg, elég a magyart bejelenteni. Mert ha igen, akkor még esetleg kérhetnek perköltség biztosítékot is mint külfölditől.

A bírót ki kellett volna zárni, ha tényleg a msáik fél ügyvédjének házastársa volt.

Ha öt éven belül vagyunk, akkor lehet esetleg perújítással próbálkozni.

Hogy mit lehet kezdeni velük peren kívül, azt nem tudom, szerintem pereld őket be, ajánld fel, hogy pénz helyett ingatlant is elfogadsz, de mivel nem láttam az eredeti bírósági határozatot (a kizárt bírósat), így többet a részletek nélkül nem tudok tanácsolni.

üdv

Két Lotti

Szerintem KÉT LOTTI tud ebben a kérdésben segíteni. Haggyj neki üzenetet az 'ÜZENÕBEN'!

Igyekszem röviden és tömören előadni a dolgomat, mert elég hosszú.

Adva van egy telek, házzal. Az ingatlan 1/2 1/2 arányban oszlik meg a tulajdonosok között.A tulajdonosok mostohaapja haszonélvező.
Az telek felét a helyi Önkormányzat kisajátította közcélra. Helyette egy cseretelket adott.
A tulajdoni hányad nem változott.
A haszonélvező gyermeke visszaperelte az ingatlanok 1/2-ed részét 5 évvel ezelőtt. Tehát az eredeti tulajdonosok most 1/4 1/4 arányban osztoznak mindkét ingatlanon, míg az új tulaj 1/2 arányban.
Az újdonsült tulajdonos beköltözik az házba a családjával.
A két másik (eredeti) tulaj messze lakik az ingatlanoktól.
Most a két eredeti tulajdonos szeretné rendezni ingatlanok helyzetét.
Kitalálták, hogy az új tulaj mivel a teljes (osztatlan közös tulajdonú) házat használja 5 éve, ezért használati díjat kérnek visszamenőleg. De mivel egy többgyermekes, nehéz helyzetű csládról van szó (akiknek 5 éve az 'ölükbe hullott' az ingatlan) azt találták ki, hogy a cseretelek értékének a felét kérnék az 5 éves használat fejében.
Így csak le kellene mondani a 1/2 arányú tulajdonjogról az eredeti tulajdonostársak javára. Utána majd beszélnének a ház további használatáról.
Az illető tulaj bele is ment volna, de a rokonai (amikor megtudták, hogy alá akarja írni a megállapodást) szabályosan 'eltüntették' a lakót.
Most ott tartanak, ahol eddig: semmi sem változott.
Mivel a peren kívüli megállapodás nem jö(hete)tt létre, perre viszik az ügyet.

Kérdésem az lenne igaz-e, hogy ilyenkor a perelt érték 6 %-át kell eljárási illetékként az állam felé befizetni a tárgyalás előtt?
Ha igen, akkor a teljes ingatlan értékét kell alapul venni, vagy csak a tulajdoni hányad szerinti értéket?

Az egyik felperes nyugdíjas. Nincs valamiféle illetékkedvezmény vagy mentesség?
A másik felperes külföldön élő kettős állampolgár. Van valami hátránya ennek?

És a nagy kérdés: Nem lehetne olyan kiutat találni, amely peren kívül mindhárom fél számára megoldást jelentene?

Egy apró megjegyzés:
Amikor az elején visszaperelték az ingatlan felét, a felperes ügyvédje házastársa volt a javukra döntő bírónőnek. Nem volt ez szabálytalan (elfogultság, stb..)?

Nagyon szépen köszönöm az esetleges tanácsokat.

Kenderice Ákos