tulajdoni hányad kiszámítása

Hogy mennyire bonyolult lehet néha a tulajdoni hányad és a tényleges használat közötti eltérés, azt a következő példa illusztrálhatja. A történet úgy 25 évvel ezelőtti.
Az egyik nagynéném a férje ágáról rászállt 80 nm -es lakásban lakott. Mellette egy 40 nm-es un. leválasztott lakás. Ez a két ingatlan 'képződmény' úgy 40 éve jött létre, maga az ingatlan most cirka 100 éves a félidőben volt egy bővítés, de a két lakás ami majd tökéletesen szétválasztott.... minden külön, a tulajdoni lapon a sok öröklés lemondás folytán 24/24 törtben szerepelt, a nagynéni 16/24, a másik tulaj, egy unoka öcs pedig 8/24 arányban. Probléma semmi.... egy darabig. Az unoka öcs titkos reménye az volt, hogy a nagynéni ráhagy mindent.
Ettől függetlenül a 40 nm -ét ami 33 % és a 8/24 hányad szintén 33 %, tehát fedte a tul - hányad a tényleges állapotott, az adásvételibe csak 7/24 et írtak. Az újtulaj különösebben nem foglakozott vele, sőt ha belegondolunk az általa megvettnél több birtokába jutott. Az új helyzet :nagynéni 16/24,
új tulaj 7/24,

.unoka öcs 1 /24
Matematikailag minden stimmel. csakhogy a nagynéninek nem akaródzott a meghalás, sőt úgy gondolta, hogy más, az ő ágából valónak adja az egész obere vancott.
Az unoka öcs elvesztette a türelmét és állandóan szólítgatta a nagynénit, hogy fizesse ki azt az 1/24- et rész. Ami alapjában véve nem is létezett, csak egy, vagy tudatos vagy véletlen folytán került be az adásvételibe.
Majd a tulajdoni lapra.
Mert az unokaöcs ténylegesen eladta a 40 nm -ét azt a 8/24 részt azt a 33 % -át, de az adásvételibe csak az került, hogy 7/24 -et adott el, az pedig 29 %.

Hogy véletlen vagy tudatos volt nem derült ki soha, a nagynéni sokára , de meghalt az új örökös pedig simán elküldte az újra próbálkozását. Mondta adja el ő megveszi ad érte 100 ft -ot. Aztán az unoka öcs is belátta nincs tovább értelme a próbálkozásnak.

Valaki hibázott.....

Írtam korábban :
„Hogy véletlen vagy tudatos volt nem derült ki soha, a nagynéni sokára , de meghalt az új örökös pedig...”

Így utólag inkább tudatos volt, mert az illető állandóan kérte a részét. A tudatos elírás pedig nem hibázás, hanem csalás. Eladta minden részét, de papíron azért meghagyott egy tulajdonrészt.

Ügyvédnek nem tünt fel?

Pont ez az.

Eladhatott volna 1/10000 részt is, ha a megosztási szerződés szerinti használati jogot ahhoz tartozónak elismeri.

Ezzel tök mindegy, hogy mekkora eszmei hányadot tart meg : annak piaci értéke nulla. Nem tartozik hozzá semmilyen használati jog. Legfeljebb szavazásnál tud kellemetlenkedni, szóval a valóságban nem szerencsés.

„Ügyvédnek nem tünt fel?” kérdi MD.
Régen volt, nem tudom-
A lényeg volt egy 80 nm -es lakás és egy 40 nm-es.
Tulajdoni lapon 16/24 és 8/24 szerepelt.-
Ez a 67 és 33 % valóságban is tényleges helyzet volt. Sok évig semmi probléma, majd a kisebb tulajdonos eladta az egész 40 nm -ét, birtokba adta, de az egészet nem íratta le a névéről.
Jelen volt mint tulajdonos 1/24 résszel ezt próbálta érvényesíteni.... pénzzel, de amikor megkapta a 100 ft -os ajánlatot , eltakarodott.
A nagynénit viszont zaklatta vagy 5 évig.

Amúgy nagyon sok résztulajdonos nincs tisztában azzal, hogy a résztulaj sokszor semmit sem ér.
Legyen egy 100nm -es 50 millás ingatlan ... mondjuk egy lakás. Ebben lehet valaki pl. 1 /8 -as hányadban tulaj, kiszámolhatja ,hogy neki elvileg 12,% 5 van, ha nem tudja értékesíteni akkor az nem 6 milla hanem néha semmi.

Az unoka öcs a férj lévén volt az. Azaz a néhai férjnek volt az unoka öccse.
Amikor kiderült hogy nem ő lsz az egyetemleges örökös, sőt semmilyen, jöttek a Zsófika nénihez a levelek, hogy le kellene rendezni a tulajdonrészét Zs. néni túl a 80 -on a z unoka öcs olyan 60.
Végül már a Zs néni halála után , az új tulaj adott egy ajánlatot, hogy kapsz 100 ft -ot és eltakarodsz.
Ezután a téma elhalt !!

És mi lesz az 1%-al?

MD. !Nem tudom, de nem 1 % hanem olyan 4,2 % körüli volt a követelése . Amikor ez a móka zajlott, a két ingatlan értéke úgy 50 milla lehetett, tehát kb. 2- 2,5 millában reménykedett. Olyan 20 és 25 év előtti eset. Tehát a két ingatlan 40 + 80 nm az akkor kb. 50 milla lehetett mint írtam, a pórul járt unokaöcs 1/24 részével próbált jelen lenni. Nem jött be neki.
Tényleg mi a helyzet egy töredék tulajdon részre ? Lehet arra árverést kérni. Ha lehet is , aki kéri sokat nem profitálhat belőle .
Vagy tévedek ??

Ja látom József dr már korábban leírta :

„Ezzel tök mindegy, hogy mekkora eszmei hányadot tart meg : annak piaci értéke nulla.
De mindegy végül egy 3. unoka öcs " becsúszó szereléssel"
” lett a 3. nevető szereplő. Ő vitt mindent. Én voltam a 2 . számú.

Egy közel 90 éves idős asszonnyal kötni eltartási szerződést nem nagy kockázat.

Na,na
A harcos szupernagyi 103 évesen kiröhögte a koronavírust és felgyógyult.

Kedves Forumozók.Hátha valaki tud tanácsot adni.Vettünk egy osztatlan közös tulajdonú telken egy házat és egy telekrészt 6/10 tulajodni hányadban.A maradék 4/10 tulajodoni hányadon lakik valaki,akinek nagy banki tartozása van,ez a tulajni lapon is látszik,hogy az ő hányadára lett ráterhelve.Úgy vettük a mi telkünket,hogy bemutatták a használati megosztó megállapodást,amiben le van írva,hogy az ő adósága nem terhető a többi tulajdonosra.Megnézettük ügyvéddel,mindent rendben találtak,még a bank is azt állította,hogy neki elég az használati megosztó.
A használati megosztón a nm-ek nem a tulajdoni hányad szerint arányosan voltak kiszámolva, a mi telekrészünk nem 6/10-ed,hanem 100nm-el nagyobb,az övé értelemszerűen kisebb.Most,hogy már van aláírt szerződés,kiderült,hogy amikor a hitelt felvették,akkor még egy másik használati megosztójuk volt,ahol az ő telekrészük volt nagyobb 4/10-nél,a bank is azt a megosztót látta anno.
A földhivatali adatokon csak hányadok szerepelnek, az adásvételin nekünk a tulajdoni hányad mellett a nm is fel van tüntetve az új megosztó szerint,de nem tudjuk,hogy a bank mit fog nézni,ha esetleg elárverezia szomszéd házát.A tulajdoni lap szerinti hányadot,az előző használati megosztót,vagy a jelenlegit?Mind hiteles,ügyvéd és tulajdonostársak által aláírt megállapodás.Valaki tudna tanácsot adni?Köszönöm:Gergő

Kedves Forumozók.Hátha valaki tud tanácsot adni.Vettünk egy osztatlan közös tulajdonú telken egy házat és egy telekrészt 6/10 tulajodni hányadban.A maradék 4/10 tulajodoni hányadon lakik valaki,akinek nagy banki tartozása van,ez a tulajni lapon is látszik,hogy az ő hányadára lett ráterhelve.Úgy vettük a mi telkünket,hogy bemutatták a használati megosztó megállapodást,amiben le van írva,hogy az ő adósága nem terhető a többi tulajdonosra.Megnézettük ügyvéddel,mindent rendben találtak,még a bank is azt állította,hogy neki elég az használati megosztó.
A használati megosztón a nm-ek nem a tulajdoni hányad szerint arányosan voltak kiszámolva, a mi telekrészünk nem 6/10-ed,hanem 100nm-el nagyobb,az övé értelemszerűen kisebb.Most,hogy már van aláírt szerződés,kiderült,hogy amikor a hitelt felvették,akkor még egy másik használati megosztójuk volt,ahol az ő telekrészük volt nagyobb 4/10-nél,a bank is azt a megosztót látta anno.
A földhivatali adatokon csak hányadok szerepelnek, az adásvételin nekünk a tulajdoni hányad mellett a nm is fel van tüntetve az új megosztó szerint,de nem tudjuk,hogy a bank mit fog nézni,ha esetleg elárverezia szomszéd házát.A tulajdoni lap szerinti hányadot,az előző használati megosztót,vagy a jelenlegit?Mind hiteles,ügyvéd és tulajdonostársak által aláírt megállapodás.Valaki tudna tanácsot adni?Köszönöm:Gergő

„Vettünk”
A felsorolt problémákat a vétel előtt kell általában tisztázni... vagy a vételár bizonyos részét visszatartani !!

Köszönöm a gyors választ.Igen,mi is erre gondoltunk,hogy nem fizetjük ki az egészet,eddig még sak a foglalónk van benne és bár aláírtuk az adásvételit,az abban szereplő nm-ek nem felelnek meg a valóságnak,a tulajdonosok és főleg az ingatlaniroda eltitkolta,hogy volt már egy másik használati megosztó...Ilyenkor teljesen új szerződést kell írni?

Álláspontom szerint a későbbi használati megállapodás a bankkal szemben hatálytalan, az ő fedezetének a tárgya a 4/10-es tulajdoni illetőség a használati megosztáshoz tartozó rajzon feltüntetett területtel (amely többlethasználatot tartalmaz a 4/10-ed tulajdoni illetőség tulajdonossa/birtokosa javára). Az adásvétel szempontjából ez jogszavatossági kérdés és felelősség.

Nem is érdekli őket!

Köszönöm a hozzászólásokat.Még egy kérdés érdekelne:mi a helyzet akkor,ha egyértelmű,hogy a korábbi megosztó el lett írva,mert a 4/10-ed telek méretéhez hozzáadta az ügyvéd a rajta lévő 100nm-es ház méretét,így lett hibásan 100nm-el több az ő 4/10-ed része? A bank nem a 4/10-edet árverezi el,hanem a korábbi megosztón feltüntetett 100nm-el nagyobb telket,ami nem is csak a szomszédé? Nem az számít ami a telekkönyvben le van írva?Köszönöm szépen a választ.

Sosge,

Ne keverd a használatot a tulajdonnal.

Árverezni a 4/10 eszemi hányadot fogják. Mást nem is lehet.

Viszont ehhez tartozik egy használati szerződés, ami megmondja, ennek a 4/10 eszmei hányadnak a tulajdonosa mit használhat kizárólagosan, mit közösen, mit meg egyáltalán nem.

Az eszemei hányadnak, és a használati jognak nem kell fednie egymást, bár célszerű a félreértések elkerülése végett. (Elvileg 1/100 hányaddal is használhatná a 99/100-ad részét a teleknek. Nem tilos, csak nem szerencsés).

Ha egyértelműen kiderül a megosztási szerződés helyszínrajzából, hogy a nm szám tévedés, be van jelölve ki mit használ, és a kialakult rend a valóságban is ez, akkor pont ezt fogja majd használni az árverési vevő is (akik általában alig tájékozódnak arról, hogy mit vesznek).

Ha hepciáskodik az új tulaj, pereskedhet legfeljebb, de ha szerinted védhető a szerződés egyértelmű hibája, és a kialakult rend illeszkedik az eszemi hányadokhoz is, akkor nem sok esélye lenne szerintem a változtatásra.

Köszönöm József, ez némileg megnyugtató...

Ha ketten csináltok egy társasházat,akkor ezeket kőbe lehet vésni.