Zaklatás, birtokháborítás, telekhatár stb...

Vagy huzzatok fóliát a kerités helyére 5 m -magasan !

Most már legalább mindkettőtöknek van jogalapja birtokvédelemért feljelenteni a jegyzőnél a másikat. :)
Mondd a szomszédnak, hogy csak egyenlíteni akartatok...nehogy csak őt büntessék meg. :D

Kicsinyes dolog valóban, de sok kicsi sokra megy.

Mikor a párom permetezett és nem tudtunk szólni át mentünk letakarni a sóskáját, mert a kerítése mellett volt azonnal azzal jött hogy birtok háborítást követtünk el. Pedig csak jót akartunk. Tudom hogy nem vagyunk tökéletesek,de vannak dolgok amit el kell nézni a szomszédnak, de nem egyoldali dolog, mint ahogy ők csinálják nekik mindent nekünk semmit.

Amúgy uralkodó szél Északi és fújt, gyerek ruhák is lógtak kint.

Nehéz lenne bizonyítani hogy a szél pont akkor fújt és pont felétek amikor ő permetezett - jöhetett az a permet másfelől/máshonnan is, akár.

A további hasonló elkerülése végett vagy akkor kell mosni/teregetni amikor általában nincs otthon, vagy várhatóan nincs oka újból permetezni, de a végső megoldás a ruhaszáritó áthelyezése a telken máshová.

Amúgy kicsinyes dolog...

Tisztelt Fórumozók.

Szeretnék tanácsot kérni.

Nem vagyunk jóban a szomszédal. A szomszéd kertjétöl kb 3m-re áll a ruhaszáritónk. Szólás nékül ,úgy ált neki permetezni hogy a ruháink ki volt teregetve.Mi a teendőnk? Türjünk, vagy állandóan veszekedjük?

Fel kell jelenteni ! Továbbá kérhetsz birtokvédelmet a Jegyzőtől !

Köszönöm a hozzászólásokat. Hasznosak voltak. Már elkezdtem intézkedni. Meglátjuk mi lesz.

Szakértő, tanuk földmérés 100 ezerből megvan az egész.

MD
A telekhatár megállapításának joga kizárólagosan a bíróságé. ;)
Ha pör, hát lögyön pör... Kinek is fütyöl...

Zsibet !

Ne bonyolitsuk !
Kérj a jegyzőtől birtokvédelmet, s majd az önkormányzat hivatalból utánanéz ki rendezkedik a másik telkén,illetve hol a telekhatár.

Zsibet!

Igazad van. Nem kell tűrni, hogy zaklasson.Feljelentést kell tenni a rendőrségen.
Amennyiben nem ismeri el a telekhatárt, neki kell bizonyítani, hogy rosszul mértek, és az ezzel kapcsolatos költségeket is, neki kell állnia.
Az átjárással kapcsolatban:

Érvényesülnek a polgári jogi alapelvek: a tulajdonjogot csak e jog társadalmi rendeltetésének a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően lehet gyakorolni, a tulajdonból folyó jogosultságok gyakorlása során a szomszédok is kötelesek kölcsönösen együttműködve eljárni, az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, egymás zaklatása joggal való visszaélésnek minősül.

Kizárólag a szomszédjogi viszonyokban irányadó alapelv a szükségtelen zavarás általános tilalma, mely a Ptk. 100. § szakasza alapján így hangzik:

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A telekhatárt jelölni kell, ezt kerítéssel szokták megoldani. Abban az esetben, ha a kerítést elbontja, és továbbra sem tartózkodik, az átjárástól, akkor birtokháborítási eljárást kell indítani.

A birtokvédelmi eljárás jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási eljárás, amely kizárólag az ügyfél kérelmére indul. A kérelemben – a sérelmezett magatartás, illetve cselekmény rövid összefoglalásán túl - meg kell jelölni a birtokháborító személy pontos nevét, idézhető lakcímét, valamint, hogy a birtokháborítás mikor történt, illetve mióta tart. A hatóság 30 napon belül bírálja el a kérelmet, mely határidő szükség esetén további 30 nappal meghosszabbítható. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében 2.200,- Forint illetékköteles, amelyet az eljárás megindításakor a kérelmen kell illetékbélyegben leróni. A tényállás tisztázása után a hatóság határozatot hoz, és ha kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, az eredeti állapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja.

Dexter!

A kitűzés során a földmérő csak az ingatlannyilván-tartási térkép szerinti határt tűzheti ki. Ha a tulajdonosok ettől eltérő határban egyeznek meg, akkor azt telekalakítási vázrajz útján lehet érvényesíteni.
A kitűzésről értesíteni kell a szomszédos telkek tulajdonosait, hogy ők is részt vehessenek a kitűzésen. Amennyiben a kitűzés során a földmérő a nyilvántartástól eltérő birtokhatárokat talál, akkor azt beméri, és az eltérés területének, méretének és hovatartozásának feltüntetésével kitűzési vázrajzot készít. Fontos tudni, hogy a kitűzés nem birtokba adás, ezért a tulajdonos az eltérésként kimutatott területet nem veheti birtokba, csak a szomszédos földrészlet tulajdonosának beleegyezésével, vagy jogerős határozat alapján! Az erre vonatkozó záradék szövege a kitűzési vázrajzra is rákerül.

Ha a kitűzés során a földmérő túlhasználatot állapít meg, vagyis valamelyik szomszéd telek tulajdonosa használja a kitűzött telek egy részét, a kitűzési vázrajz egy másolatával együtt ajánlott (tértivevényes) levélben fel kell szólítani a szomszédot a telekhatár rendezésére. Ez azért is fontos, hogy elkerülhető legyen, hogy elbirtoklás alapján az elkerített területrészt a tulajdonos végleg elveszítse! Ha a szomszéd tulajdonos nem hajlandó visszaadni a jogtalanul birtokolt területrészt, akkor a terület visszaszerzése bírósági úton lehetséges.

Tiszteletem!

Néhány napja egy problémával szembesültem. Egy valamikor vasúti szolgálati lakást vettem meg 2005-ben. Ezeket a lakásokat 1999-ben eladta a vasút. Így én már mint magán lakást vettem meg és nem mint szolgálati lakást. Amikor a Máv eladta a lakásokat a lakóközösség hívatott egy független földmérőt,
hogy a telekhatárok pontosan meg legyenek határozva pont az én "jóságos" mostani szomszédom végett,
akinek az eladás előtti telekhatárok nem tetszettek. Hozzáteszem, hogy az eladott ingatlan 6 ikerházat/12 lakást érintett. Ezekhez tartozott egy bizonyos méretű telek. A 6 ház 2 társasházként lett meghatározva. Azaz 3 ikerház/6 lakás egy társasház lett. Az én telkem és a szomszéd telke a két társasház határán található. Mindkét társasházhoz azonos méretű telek került eladásra. Miután a földmérés megtörtént a kedves szomszéd úr nagyot koppant, mint kiderült az ő része eleve nagyobb volt, mint ami minden egyes lakáshoz járna. A minap a kedves szomszéd úr szépen elkezdett rendezkedni az én telkemen (virágok kirakása...stb) azzal a címszóval, hogy az még az ő telke, merthogy az 1999-es földmérő nem jól dolgozott. Ő mint nyugdíjas villanyszerelő egész biztosan jobban ért a földméréshez, mint egy hivatalos földmérő (a telekhatárt jelző cölöpöket kirugdosta, majd azt állította, hogy kirohadtak).
Én a lakást 2005-ben a hozzátartozó telekkel együtt vettem meg, amit az 1999-es földmérés határozott meg.
Szóbeli vitánk során arra jutott a kedves szomszédom, hogy hívjunk megint földmérőt és akinek nincs igaza az fizeti ki. Nos kérdezem én, ha volt egy földmérés és azzal csak neki van baja, akkor miért is fizetnék én ki bármit. Hangsúlyozom a földmérés bő öt évvel azelőtt történt, minthogy a házat megvettem volna.
A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor, ha nem szeretnék földmérőt hívni illetve fizetni? Mert nekem már az is elég nagy érvágás lenne. Remélem érthetően fogalmaztam, mert abszolút nem vagyok jártas az ilyen témákban.
Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel TJ!

1./ kövesd Mózes példáját : dobd át a botodat, s változtasd kigyóvá
2./ kutyádat cseréld le mangalicára, ott a hizlalás neked- hoz hasznot.
3,/ ha még ez sem elég,épits magasabb keritést

/ ha még-mindig elégedetlen vagy, akkor vedd fel videora az ételhajigálást, s kérj a jegyzőtől birtokvédelmet /

Segítséget kérnék!

A helyi jegyző és az állatvédő sem tudott megoldást a problémámra, így talán a birtokjog megvéd...
A szomszédom a kerítésen át ételt dob át a 7 hónapos golden kutyánknak. Többször kértük normális hangon és stílusban, ne csinálja. Kutyánknak megvesszük a tápot és a konzerv kutyaeledelt, nem éhezik, vigyázni akarunk rá. 3 kiskorú gyerekünk is van, és nem normális dolog, hogy repkedő kaják között játszanak az udvaron.

Kérem segítsen valaki, mit tehetünk ?

Köszönöm!

Várd meg a hatóság döntését. Ha kell fellebbezz.
Ha nincs elegendő jövedelmed, akkor elvileg kérhetsz költségmentességet.
Sajna megoldást nem fogsz találni, csak hogy eladod a házad. Bár vélhetőleg ilyen szomszédság mellett nem lesz egyszerű vevőt találni, max a szomszéd családjából családegyesítés címszó alatt.
Ez nem az a hely, ahol ilyet lehet terjeszteni, de talán ismered a neten terjengő " a tücsök és a hangya" című képregényt. Ez van. :(

Szerintem köszönjétek meg hogy a tüzfalat levakolják.
Biztos hogy önkormányzati, ott várják még a csodát.

Az új háznak mi köze a ti belső udvari homlokzatokhoz? Kik azok akik évekkel ezelőtt igértek, majd letagadják? Kik azok akik a ti házatokat hagyták lepukkanni?...

Önkormányzati tulajdon a házatok vagy társasház - tök nem mindegy.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Extra esethez kérek tanácsot, segítséget.
Birtokháborítás?
A társasházunk melletti üres telket beépítik, az egyik tűzfal határos az új építésű házzal, a másik szabad marad, az új ház udvara rá nyílik.
Engedélyünk nélkül beálványozták, kezdik lefesteni.
Mit lehet tenni?
Évek óta kérjük, hogy az egész belső udvart (egy közös, kerítéssel elválasztott udvar jött létre) tatarozzák, hiszen a romhalmaz épületünk az új lakóknak nem lesz szívderító. Először igérték, majd letagadták. Most a tűzfalat kezdik levakolni, festni.A belső homlokzatunkat hagyják. Jogosan?
Mit lehet tenni?

Előre is köszönöm a segítséget.

Maciej

Zárfeltöréssel (lakat lefeszítésével) bejutni egy ingatlanba szerintem nem birtokháborítás, hanem betörés. Ilyet csak rendőrség, vagy hatóság tehet, de ők is csak hatósági tanúk jelenlétében...és különösen indokolt esetben.

Távnyitós zárat megcsináltathatod, az árának a tulajdoni hányad szerinti részét elkérheted (követelheted) a társtulajdonostól.

Birtokháborítási és egyéb lakótársviszony problémában kérném a tanácsát a kedves forumozóknak!

Az történt, hogy én egy régi, kétlakásos házban lakom az emeleti lakásban, alattunk egy iroda van, a lépcsőház közös. Ahol én most lakom, ott a nagynéném lakott anno, aki most a közelben lakik, és jóban van az irodásokkal, és szereti - sokszor dolgok elbagatelizálása árán is - fenntartani a jó viszonyt velük. Egyébként mi sem vagyunk különösebben rossz viszonyban az irodásokkal, de vannak gondok, kettő is jelenleg.

Történt az, hogy a vízművek még a mi ideköltözésünk előtt írt levelet, hogy mindkét lakásban új vízórát kell felszerelni. Mi nemtudtunk róla, de mikor jött az első felszólítás, visszajeleztünk, jöttek a vízművektől, és kicserélték az órát. Az alattunk lévő lakás tulajdonosa, az irodában lévő cég tulaja is egyben, nem foglalkozott vele, húzta az időt. Tudni kell, hogy, mivel a ház régi, laksonként több vízóra is van, és az ő egyik vízórája a mi pincénkben van, még a 60 as években szerelték oda, akkor még rég mások laktak mind a két helyen. Történt az, hogy többszöri figyelmeztetés ellenére sem hívta a vízműveket, akik egyszercsak megjelentek, és azt mondták, hogyha most azonnal nem ellenőrizhetik a vízórákat, azonnal kikapcsolják a vizet. Mivel én is és a feleségem is dolgoztunk, meg sem próbáltak minket elérni, lement a pinceajtón keresztül az iroda tulaja a pincébe, egy feszítővassal leszakította a lakatot a pincénkről, bement a vízművesekkel ellenőrizni az órát. Utána gány módon visszacsavarta a kitépett csavarokat a faajtóba, de így nem tart semmit. Én először a nagynénémnek szóltam, aki mondta, hogy "jaj hát ez semmi, be kellett mennie, nem olyan nagy dolog ez, rendes ember, mi mást tudott volna tenni...". Bennem meg felmerült, hogy ez véletlenül nem birtokháborítás jó kis erőszakos behatolással fűszerezve? Mert ha az, gondolkodom, hogy feljelentem. Nekem sok holmim van a pincében. Büntethető ez? Mi ennek a büntetési tétele?

A másik dolog meg, hogy a háznak van egy kapuja, ami napközben nincs bezárva, és van egy előkert, ahonnan egy lépcső vezet le az utcai vas kertkapuhoz. Az utcai vas kertkaput a mi lakásunkból is, meg az irodából is kaputelefonnal lehet nyitni, ha a látogató felcsönget, de elromlott ez a rendszer, és sajnos le kell menni kinyitni a kaput kulccsal. Kb másfél hónapja romlott el, és most rászoktak arra, hogy nyitva hagyják a kertkaput, mert ha jönnek az ügyfelek, akkor nekik kényelmesebb csak a ház ajtaját kinyitni, mint megtenni 10 lépcsőfokot a kertkapuig. Kérleltük őket többször, hogy csukják be a kertkaput, de ha napközben hazaszaladok valamiért, akkor mindíg nyitva van. Ha a gyerekeim jönnek haza az iskolából, akkor is nyitva van. Innentől kezdve bárki bejön a kertbe, benyit a házba (mert napközben azt csak egy kilincs nyitja), felmegy a padlásfeljáróhoz, és amikor a gyerekeim jönnek haza, egyszerűen betaszítja őket a nyitott lakásba, azt csinál amit akar, az iroda nem vesz észre belőle semmit. Mikor a 90 es években egy darabig itt laktam, én értem már arra haza, hogy sötét emberek matattak a padlásajtónál, mert az akkor aktuális alsó lakó nyitvahagyta az ajtókat. Mit lehet tenni, ha többszöri kérés ellenére sem hajlandóak ügyfelekre hivatkozva becsukni az ajtüt? Nekem nincs pénzem a kaputelefonrendszer felújítására, azt a 3 embert, aki egy hét alatt jön hozzám, így is be tudom engedni.

Köszönöm a hozzászólásokat!
Természetesen nyáron az esővíz folyik a hordóba, nem a hólé!Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy nyáron amikor el tudja használni a vizet akkor felfogja egy hordób. Ősszel amikor már nem locsol, elveszi a hordót és átereszti a vizet hozzánk. A garázsa egy 10×5 méteres épület aminek a tetejéről az összes víz hozzánk folyik le. Ez azért jelentős vízmennyiség. Nekünk azon a részen gyümölcsfák, mogyoróbokrok vannak. Valóságos kis patakmeder van már amit a víz kimosott magának. Régen málna volt ott, de amióta észrevettem, hogy odajár pössenteni kivágtuk, mert előfordult, hogy málnaszedés közben szembe találtam magam a fütyijével.
Hát ennyi a történet.

Az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm rendelet 47. § ...
"(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti."

A kérdés már csak az, hogy mikor épült az épület és hogy az átszivárgó víz milyen kárt okoz. Mert valljuk be, ha a szomszédban esik, akkor a te telkeden is esik az eső...legalább is többnyire.

Ha nyáron folyik a hólé a hordóba akkor télen mi folyik.

Ha hozzád- folyik a viz, akkor-az birtokháboritás.
Ird le ugyanezt a Jegyzőnek s kérj birtokvédelmet. Majd ő kioktatja a szabályokról.

Segítséget kérnék én is egy régóta tartó szomszéd vita miatt.
A szomszédunk garázsa kb 80 cm-re van a telekhatártól. Évek óta vitázunk az esőviz elvezetésen. Becsatornázta úgy a garázsát, hogy az esővíz és a hólé egy hordóba follyon, nyáron! Télen meg levezeti a kerítés mellé úgy, hogy hozzánk follyon a víz. A telkek lejtenek, tehát alap esetben a víz az ő telkén tudna elfolyni. Hogy ez ne így legyen, kiépítette úgy az elfolyót, még a beton alapot is kiütötte, hogy hozzánk jöjjön a víz.
Van erre valamilyen szabály, hogy hogyan kell megoldani az esővíz elvezetést?
Köszönettel várom a válaszokat.