társasházi közös képviselő

Kedves Mindenki!

• az ember alapvető tulajdonsága, hogy téved.
• az ellenőrzést lehet védelemnek is tekinteni, mert ugye több szem többet lát.
• igaz volna az ütk felelőssége, ha felelősségre lehetne vonni. Ma már a perléshez is közgyűlési határozat kell. Tehát a SzVB aláírás joga nem véletlen. Mi van a fizetési határral, amelyet az SzMSz vagy a szerződés vagy a kgy határozat szabályoz.

A bank nem figyeli a határ összeget (ugyan kellene, ha a kgy határozatban benne van ;-)

Őrnagy úr!
Amennyiben Ön bruttó 800Ft/alb elvállal képviseletet, akkor Önhöz özönlenek a megbízások. Talán akkor a "katonás stílusát" is elviselik a tulajdonosok. Bocsánat vessző
Aki nem bírja a vért, ne menjen orvosnak ;-)

Nandy!
Csak mert a szónak van egy pejoratív érelme, attól még szolgálom (vagy ha így jobban tetszik, szolgálatot nyújtok). Lásd: szolgálom a hazámat, állok szolgálatodra... senkinek nincsen rossz érzése, ha ezeket hallja. Egyébként ez játék csak a szavakkal. A lényeg, hogy én ezt a tevékenységet szolgáltatásnak tekintem. Talán a hiba az én készülékemben van. Meglehet.
Az utalásnál annyiban van felülbírálási joga a másik aláírónak, hogy a kk. nem utalhat bármit bárkinek. Volt olyan ház, ahol bizony nem találtunk számlát itt-ott, és nem kis összegekről volt szó.
Jó, ez nem volt éppen frappáns példa a döntéshozatalra, ezt elismerem. :)

Dezső!
Ha most pályázol meg egy házat, az esetek nagy részében feltétel a kettős, esetenként a hármas (nem röhög, ilyen is van) aláírás. Az emberek nagyon bizalmatlanok lettek, sokszor joggal. Gyönyörűen működik, csak interneten keresztül kell az utalásokat intézni.
A bizalmat pedig előbb ki kell érdemelni.

Tisztelt Jogi Fórum, Tisztelt Fórumozók!

Azt vélelmezem, hogy egyik lakónak megtetszett a képviselői munka és valamilyen ürüggyel meg akarja szerezni a képviselőséget.
Mindenféle indokot talál ki, hogy ő legyen.

Pl. - jogellenes egy rács el kell távolítani és ha nem bepereli a közös képviselőt mert joga van neki ott tartózkodni,

• az egyik albérlő teszik neki a másik nem, az egyik zajong a másik nem.

Érdekes ha a busz zúg az nem zavarja.

20 lakásos házban lakom amely nem tartozik a társasházi tv hatálya alá (szerintem) mert a szmsz ami lehet, hogy nincsen nem hivatkozza a társ tv-t.

3 hete volt közös gyűlés a házban. Hirtelen az egyik lakónak nem tetszik hogy a 4. emeleten van egy régen felhelyezett rács és az ő javaslatára napirendre vették az ügyet. Meg is szavazták, hogy eltávolítsák a rácsot, de érvénytelen, mert nem szerepelt a kiküldött értesítőben.

Személyi kérdések nem vetődtek fel.

Látta, hogy rács ügyben milyen jól áll csak érvénytelen lett.

Egy vélelmezem, hogy egy ürügyet keresett, hogy ismét legyen egy lakógyűlés.
Azt találta ki, hogy két lakó a közös képviselőhöz fordult, legyen gyűlés a közös képviselő azt válaszolta, hogy nem ér rá. E miatt mivel 15 napon belül nem hívta össze a gyűlés ezért jogellenesen működik a közös képviselő.

Nálunk a képviselő az egyik lakó ingyen csinálja. (telefon pénzt kap)

A gyűlés csak jövőre lenne összehívva. Nincsenek ügyek.

Azt szeretném kérdezni, hogy 20 emberből 2 főt nem hallgatott meg a közös képviselő le kell e ezért váltani?
A társasházi tvben van idevágó paragrafus. 35/2 A közgyűlés összehívása a tulajdonosok 1/10-ének kezdeményezésére

Tehát ha ketten összefogunk, akkor akár én is lehetek képviselő.

Válaszukat köszönöm.

Kedves PestFan! # e-mail 2011.07.10. 23:55

Az Alapító határozat mondja ki, hogy az épület együttes társasház vagy sem.

• Már két lakás esetén is lehet th. és a Társasházi tv vonatkozik rá.
• Figyelem a tulajdoni hányad 10+1% kell a közgyűlés összehívásához.
• a közösképviselő és a SzVB indok nélkül leváltható a közgyűlésen résztvevők 50+1 th% (tulajdonihányad %) igen szavazatával.
• a meghívónak meg kell felelni a Ttv előírásainak.
• napirendi pontként és határozati javaslatként kell a leváltásnak megfelelni.

A email címre küldök egy aktuális Ttv-t.

Mufurc_nagyon

Biztos hogy az aktuálist küldöd? Egy hete változott!

Kedves ragyasdezso # e-mail 2011.07.11. 21:23

Még nem kaptam email címet.
Az infót köszönöm

Az aktuális Ttv változat
http://jogszabalykereso.mhk.hu/…/njt_doc.cgi?…*#xcel

Tisztelt Fórumozók,

A társasházunkat képviselő Bt. rendszeresen túlszámláz, egy héten belül kétféle számlát állít ki, késedelmi kamatot számít fel, még akkor is, ha a tárgyhóban érkezik be a közös költség.

Azzal a kéréssel fordulok hozzátok,hogy jogos-e a késedelmi kamat és kihez lehet fordulni egy esetleges számvizsgálat ügyben, mivel az a feltételezésünk, hogy nincsenek rendben a könyvek. A közös képviselő nem együttmőködö / ügyvédi kérésnek sem tett eleget /.

Hachney

Számlát a közös költségről nem állíthat ki. Ha mégis számláz, akkor a szakértelmével is baj van! Ha az SZMSZ tartalmazza a késedelmi kamatról szóló részt, akkor jogszerű a felszámítása, egyébként nem.

Kedves Hachney # e-mail 2011.07.13. 10:24

Ha jól értem a képviselet az ügyvédi felszólításra sem reagált.

Amennyiben a képviselet üzletszerúen végzi a tevékenységet,
( Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:
6. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetve üzletszerűen végzett
ingatlankezelő tevékenység: társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői
szolgáltatás, mely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak
szerint önálló, üzletszerűen – nyereség elérése érdekében rendszeresen,
gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység.)

akkor a felügyeleti szerve a területi jegyző.

Jelezni kell a képviselet együttműködésének hiányát.
Esetleg lehet kérni birtokvédelem keretében a kifogásolt kivetés forrásadatainak tanulmányozhatóságát. (2200 illeték bélyeg)

Ha egy másik tulajdonostárs intézi az ügyeket egy üveg konyak kiséretében szomszédolni kell;-)

A számlázás szerintem csak téves terminológia volt (a helyes,- kivetés, előírás)

A kamat ügye lásd alant.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kicsit összetett probléma megoldásában kérném a segítséget:

A tegnapi napra rendkívüli közgyűlést hívott össze (remélem ez a pontos terminus technikus, a lakók több mint 1/10-e kezdeményezte, májusban volt a rendes éves közgyűlés) a lakók egy része (egy 250valahány lakásos zuglói panelról van szó), aminek első - és legfontosabb

• napirendi pontja a jelenlegi közös képviselet visszahívása volt. Saccra azt mondom (sem levezető elnökként, sem jegyzőkönyvvezetőként nem működtem közre, ezért csak tipp) hogy 35-40 lakó volt ott, és a végére úgy nézett ki a szavazás, hogy 1 szavazattal a leváltás mellett szavaztunk.

És itt jön a csavar: volt 1 lakó, aki meghatalmazást adott mind a jelenlegi közös képviselet megtartása mellett lobbizó lakóknak, mind az "ellentábornak". A közös képviselet helyszínen tartózkodó vezetője (tehát nem maga a közös képviselő) kijelentette, hogy akkor ő a 2 meghatalmazást ma beviszi a rendőrségre, és közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesz. Nem tudom, hogy ehhez egyáltalán volt -e joga? Többen azt mondtuk neki, hogy ő - mint az egyik érdekelt fél - ne vigye sehova, inkább hívjunk rendőrt, de ebbe nem egyezett bele. (Laikusként én azt gondolom, hogy ilyen esetben az lett volna a jogszerű, ha az ominózus szavazatot ÉRVÉNYTELENNEK tekintjük, többen ezen az állásponton voltunk, de nem sikerült ennek érvényt szereznünk).

A másik: hadovált valamit a képviselet vezetője, hogy az összes albetét vonatkozásában elenyésző volt a leváltásukat akarók száma (a jelenlévők feles többsége meg volt jelzem, a kérdéses meghatalmazás érvénytelenítése esetén 1 szavazattal). Ilyen esetben minősített többséget ír elő a társasházi törvény (vagy valamely más jogszabály? ezt sajnos nem tudom).

Mára ígérte a jegyzőkönyv írásos formáját, de szeretném tudni, hogy ebben a kacifántos helyzetben mit lehet tenni? (privát véleményem ugyanis az, hogy ha másért nem, azért az ordenáré stílusért, amit ez az ember ott VELÜNK - tulajdonosokkal - szemben megengedett magának, az vérlázító, a közös képviselő szakmai teljesítményébe nem mennék bele, mert az hosszú litánia lenne).

Várom a hozzáértők segítségét!

Köszönöm!

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdésben kérném jogi tanácsát:
Édesapám pár évvel ezelőtt eltartási szerződést kötött idősebb testvéremmel, majd mikor viszonyuk az együttélés során megromlott, elköltözött és közös megegyezéssel életjáradéki szerződésre módosították! A szerződésnek
megfelelően testvérem már 5 éve minden hónapban fizetett apámnak míg nem a napokban bejelentette, h miután felesége elválik tőle és az egy gyermek vele marad tehát mostantól egyedül kell eltartania, nem fizet tovább és követeli vissza az elmúlt 5 évben fizetett járadék összegét ami kb. 2,5 millió Ft.-ot jelent apámnak akinek nyugdíja kb. 60e Ft.! Fontos talán tudni, h testvéremmel apám évek óta rossz viszonyban van, apám unokáját sem láthatja (legutóbb fél éve találkozott vele) mert testvérem többször kérte, h apám tekintsen el a fizetéstől - anyagi problémákra hivatkozással - de Ő ezt nem tette meg hiszen ez volt a szerződés tárgya melynek fejében a testvérem nevére került a szülői ingatlan! Miután apám felélte a nyugdíját és a járadék összegét is az elmúlt 5 évben ami együtt kb. 110e Ft. havonta (nyugdíj 60e + járadék 45e Ft) ezért a követelést nem tudja de nem is akarja teljesíteni hiszen a házát adta cserébe, most nem tud előszedni hirtelen 2,5 milliót de ami a legfontosabb, h van-e jogalapja annak, h most 5 év után ezt visszakapja a fizetésre kötelezett? Apámnak ezt vissza kell fizetnie ha most úgy dönt, h miután testvérem nem fizet a szerződés megsemmisítését kezdeményezi és visszakapja az ingatlan tulajdonjogát! Testvérem már megfenyegette, h mindenképpen fizetnie kell csak nem értjük, hogy lehet az, h a kötelezett kvázi eláll a szerződéstől mert nem fizet és hogyan követelheti vissza az apám megélhetésére fizetett összeget visszamenőleg 5 évre ??? Apám nagyon el van keseredve kérem segítsen, mi legyen a következő lépés ha azt szeretné, h álljon vissza az eredeti állapot?
Kérdéseim tehát:

• mi van akkor ha az életjáradéki szerződésben foglaltak ellenére a kötelezett nem fizet többé?
• követelheti az eddig fizetett járadék összegét apámtól?
• meg lehet szüntetni az életjáradéki szerződést és ha igen hogyan?
• polgári peres úton lehet megszüntetni a szerződést?
• a kötelezetten kívül álló, tőle függetlenül bekövetkező rendkívüli eseménynek számít-e ha a kötelezett éppen válik feleségétől és anyagilag megterhelő számára a járadék fizetése jelenleg a gyermeke eltartása miatt mert a gyermek is vele maradt?

Jogilag ez a körülmény hogyan befolyásolja a kötelezettségszegést vagyis a nem fizetést?

• jelen esetben a jog feltételezem azt érinti hátrányosan aki megszegi a szerződést vagyis nem fizeti a járadékot vagy rosszul gondolom?

Köszönöm megtisztelő és megnyugtató válaszát!

Elnézést kérek a téves beillesztésért, már elhelyeztem a megfelelő topicban!

Tisztelt Fórumozók!

A társasházi törvény alábbi pontjával kapcsolatban lenne kérdésem:

„38. § (3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.”

Egy összehívott közgyűlés esetében, ha nincs meg a szükséges létszám, az akár félórán belül összehívott, megismételt közgyűlésen a jelenlévők egyszerű többségével határozat hozható.

Az idézett szabály viszont a rendes gazdálkodást meghaladó kiadások esetében, értelmezésem szerint, az összes tulajdonos egyhangú (tehát mindenki?) igenlő szavazatát követeli meg.

A kérdés arra vonatkozna, hogy hogyan lehet itt differenciálni?

Mi nem számít a rendszeres gazdálkodás körébe? Ha az egyszeri, nagyobb összegű kiadások pl.: panel felújítással kapcsolatos költségek, biztosítás kötés, nagyobb összegű javítások (mi a nagyobb összeg?) , mind ide tartoznak, akkor ezek esetében hozhat-e határozatot egy megismételt közgyűlés a lakók egy részével?

Ha ezt mégis megtenné és esetlegesen ezen határozat alapján kifizetések is történnek, ki vonható felelősségre és visszakövetelhető e a kifizetés ?

Kinek van felelőssége? Csak a közös képviselőnek, vagy a döntésben résztvevő tulajdonostársaknak is?

Továbbá kérdésem lenne, hogy hogyan szankcionálható, ha a közös képviselő nem juttatja el a közgyűlések jegyzőkönyveit, jelenléti íveit, szavazási eredményeit a lakástulajdonosokhoz ill. a meghozott határozatok nem kerülnek „kifüggesztésre” vagy csak részben ?

Seduxen! A k.k. leváltása napirendi pont kapcsán nyilván van k.k. jelöltetek. Miért nem segítenek eligazodni Nektek. Valóban ésszerű érvénytelennek tekinteni a két oldalra is szavazó meghatalmazást. A rendőrség semmi érdemit nem fog tenni. A k.k. leváltásákoz a jelenlévő tul. hányad fele + 1 szükséges. Egy ekkora tház k.k

• jénel leváltása / ha nem akar menni, és ált. nagyon nem akar/ komoly szervező munkás előkészítést igényel.A meghatalmazások begyűjtése, a levezető elnök, jgykvezető és hitelesítők személy döntő fontosságú. Feltehetően új kgy. összehívását kell kezdeményezni, hacsak a jgyk.-ben nem a leváltása fog szerepelni, ami igencsak meglepne.

Egy k.k.-t leváltó kgy.-en mindjárt célszerű a következő megválasztása, még akkor is marad elég probléma....

school

Van törvényi meghatározás:

Thtv. 56. § E törvény alkalmazásában:
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.
2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,
2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése,
2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka.
2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet:
2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése,
2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,
2.3.3. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése.

3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.

Ha vita van (értsd: bármelyik tulajdonostárs határidőben megtámadja a bíróságon a határozatot), a bíróság eldönti. A bíróság ideiglenes intézkedéssel a felperes kérelmére meg is tilthatja a beruházás megkezdését.

osmi: igen, a terv ez lett volna, hívtak is jó néhány jelöltet, akiket terveztünk meghallgatni, de egyrészt a közgyűlés végére elég "feszült" volt már a hangulat, másrészt ugye abban sem sikerült "zöld ágra vergődni", hogy akkor most mi is lett a szavazás végeredménye.

laikusként azt gondolom, hogy az írásos közgyűlési határozatot bíróságon kell majd megtámadni, illetve mihamarabb összehívni új közgyűlést, és végre egyértelmű döntést hozni.

school!
A panelfelújítást ált. a bíróságok nem sorolják a rendes gazd. körét mehaladó, azaz teljes egyetértést kívánó döntések körébe. Az is egyértelműen a tv.alkotó bűne, hogy a tház hitelfelvételét pedig semmiféle minősített többségi akarathoz nem köti.
Sajnos szankcionálni is csak Ti tudtok, a Ti megbízottatok; azaz menesztitek. Igen; felelősen gondolkodó tházi tulajnak lenni nem könnyű...:)

„A panelfelújítást ált. a bíróságok nem sorolják a rendes gazd. körét mehaladó, azaz teljes egyetértést kívánó döntések körébe. ”

Aminek az az oka, hogy a törvény elég egyértelműen kizárja onnan. :)

Számomra nem olyan egyértelműen, valamint esete válogatja, de én csak alanya /tárgya/ vagyok a jogalkalmazásnak...:(

Seduxen!
Sztem bíróság helyett egy jól megszervezett kgy.-i váltás kell. Gyakorlatilag a néhány felelősen gondolkodó aktív tulaj dönti el minden esetben, hogy a "falka" kit bíz meg.Ennek "lezongorázása" nem könnyű, és sokszor esnek a közösségek csöbörből vödörbe - és nincs mindig nyár....:)

2.3.3. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése.

Tisztelt Fórumozók!

Köszönöm a válaszokat, segítettek a helyzet megértésében, bár nem értek egyet vele :), de ha ez a bírói megítélés kénytelen vagyok elfogadni. (hacsak nem indul valami érdekvédelmi mozgalom a hitelfelvételre kényszerítés ellen… :))

A dokumentumokkal kapcsolatban, ha esetleg lenne valami véleménye valakinek…

Ha közgyűlés után csak a közös költségre vonatkozó határozatok kerülnek kifüggesztésre, egyéb határozatok nem, mit lehet tenni?

Kikérhetőek e utólag a jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, szavazati eredmények részletei, határozatok könyve? Tudomásom szerint igen, de ha részben vagy egészben megtagadják, mit lehet tenni? Egyáltalán, hogyan követelhető meg a rendezett ügymenet?

A kk. leváltás mondjuk kérdéses, mert megosztottság van a tulajdonosok között ismeretlen arányban.

Másrészt a példaként említett biztosításra vonatkozóan, ha egy társasház, a lakók többségének szavazata alapján egy biztosítási csomagra köt szerződést, mely tartalmazza a közös helységek, de egyben az összes magánlakás biztosítását is, de a lakók egy másik része csak a közös helységekre vonatkozó becsült részt hajlandó fizetni, mondván a lakásukra meg van a saját biztosításuk. Kinek van igaza, érvényes e a közgyűlés döntése. Gyanítom itt nem csak a thtv. számít?

"átalakítása vagy kicserélése." Azaz vmi eleve van...

school!
Minden kikérhető, de k.k.függő, hogy kiadja-e. Aki nem, az - nekem legalábbis - gyanus. Amennyiben csak Neked hiányzik az átláthatóság a tulajdonoddal kapcsolatos ügyekben, úgy elég nehéz helyzetben vagy. Győzködd a tul.társaidat..., szép hosszú és tartalmas időtöltés.
A lakásbiztosításokból az érintettek vetessék ki a többit /ne legyen kétszeres bizt./ és maradjon az ingóság biztosítás. A díjuk csökkenni fog, feltehetően.
A távlati cél utópikus; megbízható megbízott, aki megfelelő gondossággal látja el a megbízását és erről számot is ad időnként.Állítólag már vki találkozott ilyennel, bár az nagyon régen volt...:), ja és más kontinensen.