A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás

drbjozsef

„Le lehet azt is papírozni, hogy nekik is megérje, bár egy ilyen bonyolult, támfalas, drága kerítésnél elég nehéz.”

Én egészen konkrétan arra gondoltam, hogy ha ezt a két lakót kötelezik - bár a kérdező leírása alapján nem csak kizárólag ők szeretnék, mert majdnem a lakók fele szeretné már - a kerítés megépítésére, akkor abban a pillanatban, hogy esetleg később egy társasházi közgyűlési döntést követően megvonják tőlük a kizárólagos használati jogot, be fogják nyújtani a jó vastag számlát a kerítés megépítéséről - szerintem teljes joggal.

pumukli1

„A lebontásra a kormányhivatal kötelezte a társasházat, így az jogilag az én költségem is volt”

Na ja, csak amikor lebontatták a kerítést, egyáltalán nem hőbörögtél, hogy ahhoz a kerítéshez neked semmi közöd, bontassa el saját költségén a kizárólagos használója, ugye? Most meg mikor felmerül, hogy újra kéne építeni, akkor egyből lázadozol ellene. Holott az ugyanúgy közös tulajdon volt a lebontáskor is és most is az maradna, ha újraépítenék, tehát bolond lenne a két kizárólagos használó saját költségén újraépíteni. Vagy ha mégis megteszik, akkor a kizárólagos használati jog megvonása esetén - ami bármikor megszavazható - nyugodtan felkészülhetsz rá, hogy be fogják nyújtani érte a számlát - teljesen jogosan - és kérni fogják a pénzüket. Az, hogy hány évig használták kizárólagosan, az egyáltalán nem számít ilyenkor.

De ha meg a kerítés hiányában esetleg a szomszéd felöl átjön egy vagy több zsivány és téged (is) kirabolnak, akkor majd mindjárt más lesz a véleményed, elhiheted nekem. Egyébként az egész történetben nem érzel egy kicsike ellentmondást sem benne? Mert én nagyon. Egyébként meg ha a többségi döntés a közgyűlésen megszavazza, akkor pontosan hiába kattogsz akár most, akár később, mert ez esetben közös költségből lesz a kerítés újraépítve.

Egyébként te így írtad: „A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza. (Jelenlegi tudásom szerint 50 százalék tulajdoni hányad alatt vannak, de mindössze 1 tulajdonoson múlik)” Tehát ha összejön a kicsivel 50 % feletti többség, akkor közös költségből fogják újraépíteni, hiába mégy bárhová is panaszkodni miatta.

„Nem tartom valószínűnek, hogy lemondanának a kizárólagos használati jogról, ez a teraszuk előtti terület.”

Egy társasházi összefogás, egy döntés elég hozzá, a lőtéri kutyát nem fogja érdekelni,
meg se fogják őket kérdezni, hogy ez a két lakó ragaszkodik hozzá és nem mond le róla.

„Kezdem azt érezni, hogy nálam kevesebbet ért a joghoz vagy pedig trollkodik.”

1. Itt a fórumon általános tegeződés van, mint a legtöbb internetes helyen, szokj hozzá! Köszi!
2. Lehet egy kicsit többet tanultam már meg a jogból, mint te, mert szükségem volt rá. A kedves rokonom is jogi úton tettem helyre az itt kapott tanácsok alapján, amikor gané módon pereskedett meg áskálódott ellenem. És az meg külön érdekes, ha valaki nem ad neked igazat, az már mindjárt trollkodik? Próbálok több oldalról is rávilágítani a visszásságokra, mert te túlságosan egyoldalúan kezeled az egészet. Már megbocsáss, de beszólogatni jöttél ide vagy tanácsért? Hidd el, a tanács nem feltétlenül mindig a te szájad íze szerinti lesz, de akkor is tanács.

Szomorú örökös
"De érdekes, amikor el kellett bontani, akkor miért nem járt a szád hogy akkor is az ő költségük legyen?"
A lebontásra a kormányhivatal kötelezte a társasházat, így az jogilag az én költségem is volt. Kezdem azt érezni, hogy nálam kevesebbet ért a joghoz vagy pedig trollkodik.
A kerítés építése nem kötelező, jogom van azt nem támogatni. Maximum egy drótkerítésben lennék benne, és más tulajdonosoknak is hasonló a véleménye.
"A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható." Nem tartom valószínűnek, hogy lemondanának a kizárólagos használati jogról, ez a teraszuk előtti terület.

„A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható. És az hogy nézne ki hogy ők most saját költségükön csináltassák meg a kerítést, majd egyszer csak lekerül az ő kizárólagos használati joguk róla és akkor helyből már közös tulajdonná válik?”
Hát, ha akar kerítést, fizesse ki. Mint a boltban a kiflit. Nem kötelező megvenni, de ha megveszed, ki kell fizetni.
Le lehet azt is papírozni, hogy nekik is megérje, bár egy ilyen bonyolult, támfalas, drága kerítésnél elég nehéz.

pumukli1

„Jogilag csakugyan az én tulajdonom is lenne a felépülő kerítés, de egyébként a közelében sem mehetek. Szerintem annyira nem meglepő, hogy nem támogatom.”

Szerintem ez cseszi csak a csőrödet. De érdekes, amikor el kellett bontani, akkor miért nem járt a szád hogy akkor is az ő költségük legyen?

A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható. És az hogy nézne ki hogy ők most saját költségükön csináltassák meg a kerítést, majd egyszer csak lekerül az ő kizárólagos használati joguk róla és akkor helyből már közös tulajdonná válik?

Szomorú örökös
Már leírtam, hogy a kerítés újraépítését nem írta elő a kormányhivatal, csak a bontást. A HÉSZ sem írja elő kerítés létesítését.
Jogilag csakugyan az én tulajdonom is lenne a felépülő kerítés, de egyébként a közelében sem mehetek. Szerintem annyira nem meglepő, hogy nem támogatom.
Ha a konkrét kérdésemre, hogy rendes gazdálkodáson kívüli kiadásnak minősül -e kapnék választ Öntől azt megköszönném.

pumukli1

„Tisztába vagyok azzal, hogy a kizárólagos használati jog mit jelent.
A bontási költségek rám eső részét nem is vitatom.”

Akkor az újraépítését miért vitatod? :-O

Szomorú örökös
Tisztába vagyok azzal, hogy a kizárólagos használati jog mit jelent. A bontási költségek rám eső részét nem is vitatom.

pumukli1

„A kormányhivatal a társasház kerítésének egy részét elbontatta annak dőlése miatt, aminek a társasház eleget is tett......A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza......Számít -e az, hogy az említett kerítésszakasz két tulajdonos kizárólagos használati joggal rendelkező területén van? A terület le is van kerítve a többi tulajdonos elől. Tehát milliós összeget kellene fizetnem ha átmegy a javaslat úgy, hogy a területet nem is használhatom.”

Attól, hogy használati joguk van rajta, még nem lett az övéké, az továbbra is a társasház kerítése maradt.

pumukli1,

Szerintem ha azt se az önkormányzat nem írta elő, se a HÉSZ nem teszi kötelezővé a kerítést, akkor az csakis a rendes gazdálkodáson kívüli lehet. Az összes tulajdonos beleegyezésével lehet újraépíteni - legalábbis a társasház költségére, az érintett tulajdonosok saját költségre persze megcsináltathatják.

A kormányhivatal a társasház kerítésének egy részét elbontatta annak dőlése miatt, aminek a társasház eleget is tett. A kormányhivatal helyreállításra nem írt elő kötelezettséget, illetve az önkormányzati rendelet sem kötelezi a kerítés építését. A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza. (Jelenlegi tudásom szerint 50 százalék tulajdoni hányad alatt vannak, de mindössze 1 tulajdonoson múlik) A kapott ajánlat alapján közel 10 millió forintba kerülne, mivel a talajviszonyok miatt a kerítés alapját támfallal kellene megerősíteni.
A kérdésem az, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül -e? Milyen többség kell a beruházás elfogadásához?
Számít -e az, hogy az említett kerítésszakasz két tulajdonos kizárólagos használati joggal rendelkező területén van? A terület le is van kerítve a többi tulajdonos elől. Tehát milliós összeget kellene fizetnem ha átmegy a javaslat úgy, hogy a területet nem is használhatom.

Kezdjük az elején!

1. Úgye 5 lakás van. Rajtad kívűl 4.
Csak kettőt kell meggyőznöd arról hogy támogasson és a terv megbukott.
.
2. A törvény egyértelműen fogalmaz:
minden tulajdonos jogosult a közös tulajdon használatára,de senki sem teheti ezt a többi tulajdonos érdekeinek sérelmére.
.
3. Közöld ac felekkel, hogy pertibdítasz a kisebbség érdekeinek sérelme miatt a bíróságon.
.4. A normálisabbnak tűnő 2 szomszédot külön-külön hívd félre és súgd meg neki hogy a jó viszonyra való tekintettel nem akarod hogy nekik komoly perköltségük merűljőn fel emiatt.

Sok sikert.
.

Egyébként vannak olyan értelmezések, ahol a 100% hányad kell a rendes gazdálkodás körét meghaladó határozat megszavazásához akkor is, ha a költségeit nem egyformán osztják ki a tulajdonosok. Nem mondom, hogy nem logikus, de speciel a Tht. is pont ugyanígy fogalmaz : a kiadásokhoz kell a teljes egyetértés.
A te szempontodból még kedvezőbb is lenne, ha így értelmeznék (vagyis csak 100%-kal lehetne egyáltalán a munkálatokat eldönteni), ugyanakkor a sérelmed szempontjából tulajdonképpen mindegy : ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy jogosak a fenntartásaid, akkor úgysem engedi az átalakítást. Ha viszont úgy, hogy alaptalanok, akkor a bíróág ítélete pótolhatja az egyetértésed hiányát, és átalakíthatja a kertet a többi tulaj az akaratod ellenére is.

drbjozsef, nagyon szépen köszönöm a válaszait!

drb1984,

„Társasházi alapító okirat az létezik a 80-as évekből, de se szmsz, se közgyűlés, se közös képviselő.”
Nem baj, nem is kell, ha 5 lakás van, és direkt nem határoztatok a Tht. alkalmazásáról.

Szerintem nem helyes. A törvény egyértelműen fogalmaz. Ugyanakkor kicsit félrevezető a példa : Nagy úr természetesen nem építhet egyedül liftet, legfeljebb akkor, ha a tulajdoni hányada meghaladja az 50%-ot, vagyis egyedül többségben van. Mert az érvényes határozathoz kell a többség (osztatlan közös esetén szerintem a tulajdonosok 50%-a, nem a közgyűlésen jelenlévőké mint egy megismételt társasházi közgyűlésen, hiszen nincs is közgyűlés a Ptk. alapján), csak nem minősített többség. Az a költségviseléshez kell.

„A jelenlegi udvaron egyébként igen, most is elfér egymás akadályozása nélkül a 4 autó, és jelenleg is mindenki bent parkol, de mivel valakinek nem tetszik a saját helye, ezért egészet a kertbe akarják áttelepíteni az ablakaim alá.”
Valakinek? Neki nincs szerintem többsége. De ha rajtad kívül a többiek is akarják, akkor már peched van.
A legjobb mindig, minden szempontból a közös megegyezés. Próbálj beszélni velük, megértetni, hogy milyen kellemetlenséggel jár neked, így nem tudod elfogadni, ha belekezdenének, pert fogsz indítani, kérve ideglenes intézkedésként az építkezés azonnali felfüggesztését a per végéig. Hátha közösen ki tudtok találni valami kompromisszumot.

A jelenlegi udvaron egyébként igen, most is elfér egymás akadályozása nélkül a 4 autó, és jelenleg is mindenki bent parkol, de mivel valakinek nem tetszik a saját helye, ezért egészet a kertbe akarják áttelepíteni az ablakaim alá.

drbjozsef,

köszönöm.
Társasházi alapító okirat az létezik a 80-as évekből, de se szmsz, se közgyűlés, se közös képviselő.

ezek szerint akkor ez a cikk nem helyes: https://ecovis.hu/…sashazunkban

"Azonban nem csak az anyagi vetülete fontos ennek a kérdésnek. Nagy Úr akkor sem építheti meg a liftet, ha vállalja, hogy annak teljes költségét megfizeti, ebben az esetben is szükséges a társtulajdonosok egyhangú, 100%-os egyetértése."

drb1984,

„Egy 5 lakásos társasház vagyunk, alapító okirat ugyan létezik, de hivatalosan nem vagyunk társasház ezért ha jól gondolom ptk szerint működünk.”
Öööö... ezt rágjuk meg még. Alapító Okiratot írt egy szomszéd unalmában egyik szombat este, aztán berakta a fiókba? Ez esetben nem vagytok társasház valóban.
De tulajdonképpen mindegy is : a Tht. szerint ha a legfeljebb hat lakásos társasház határozhat úgy, hogy a Tht. szerint működik, ilyen határozat hiányába valóban a Ptk. alapján működtök. Feltételezem, hogy ez utóbbi a helyzet, vagyis társasház vagytok ti, csak nem a Tht szerint üzemeltek. Ha mégsem társasház, akkor meg eleve Ptk.

Igen, egy parkoló kialakítása nem a rendes gazdálkodás körébe tartozik (Tht.56.§(3)), DE valóban csak a költségvállaláshoz kell a minősített többség.
Vagyis az egyszerű többség megszavazhatja a parkoló létesítését, ha annak költségét ők maguk állják.

„Ptk. 5:78.§(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;”

Ettől független, hogy a Te érdeked sérül-e a parkoló miatt, az milyen mértékben okoz neked hátrányt esetleg kárt.
Ha NEM szavazod meg a kialakítást, ÉS úgy érzed, hogy a többség által hozott határozat sérti a jogos érdekeidet, akkor bírósághoz fordulhatsz, és megtámadhatod a határozatot. Nem evidens a kérdés, mert ha máshol, máshogy is megoldható a parkolás, akkor van esélyed, de az, hogy közelebb lesznek az ablakodhoz autók, az _önmagában_ nem feltétlenül jogellenes érdeksérelem. Más emberek is élnek utcára néző ablakokkal...

Kedves Szakértők!
Egy 5 lakásos társasház vagyunk, alapító okirat ugyan létezik, de hivatalosan nem vagyunk társasház ezért ha jól gondolom ptk szerint működünk.
A társasház az osztatlan közös tulajdonban lévő kertből parkolót akar csinálni. ha jól tudom ez rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás ezért ptk szerint egyhangú határozat szükséges. Viszont több, különböző véleményt is találtam arról, hogyha egyhangú döntés nincs, akkor ezt sima többséggel keresztül lehet-e tolni akkor, hogy ezt az ezt megszavazó többség finanszírozza?
Sérül-e az én kisebbségben maradt érdekem akkor, ha a parkoló csak és kizárólag az én házrészem elé kerül, és a jelenlegi parkosított kilátásom parkoló autókra fog nézni úgy, hogy a parkolás egyébként máshol jelenleg is megoldott, garázsa is van minden lakónak, mégis mindenképpen az előkertet akarják erre a célra használni.
köszönöm

Sajnos.És egy ilyen emberrel próbáljunk megegyezni.

Az üth...

Ja és a slusszpoén,kiderült hogy aki megtámadta a méretlen villanyvezeték felújítását liftet szeretne,és szerinte az nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét,de a villamos felújítás az igen. Sosem volt lift a társasházban.Ezen kívül az sem zavarja,hogy egy 50 éves agyonterhelt hálózatról még 1 liftet is üzemeltetni mennyire jó ötlet.

Anig...
Semmilyenre.
A bíróság hoz egy itéletet. Valakinek igazat ad,de azt nem fogja kimondani hogy helyre kell állitani az eredeti állapotot.

Ha ezt a pert végigviszitek a Kúriáig nyerni fogtok.

A felújitás és korszerűsités nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás!

Ezen az alapon egyetlen társasházat sem újitanának fel.

ÜTH (ügyeletes társasházi hülye) minden épületben van.
.Én minden évben végzek 1-2 épületben hálózatfelújitást mert 60 éves alu rendszer van kátránypapir szigeteléssel. Mindig van aki tiltakozik mert nem akar többet fizetni.
Tavalyelőtt az Üth feljelentett a rendőrségen és a Jegyzőnél hogy nincs 100 % beleegyezés? Ő továbbra is a régi közös költséget fizette.

A rendőrség lezárta az ügyet hogy nem bűncselekmény,a Jegyző új határozat hozatalra utasitotta a közgyűlést mert alacsony volt a részvétel(sic!).
Kiirtam az írásbeli szavazást 87 % igen lett.

Elvégeztük a munkát,az Üth lakásának kivételével(fal átfúrása a kismegszakitó táblába bekötés).
Három napig bírta áram nélkül,addig a családja elvitte magukhoz.

A lánya jött tárgyalni.
Befizették a hátralákot, a lány beengedett a lakásba,elvégeztük a munkát,azóta béke van.

A kúria állásfoglalásában találtam egy ilyet:

"gáz alapvezeték felújítása, cseréje – a rendes gazdálkodás körébe tartozik"

Ez ugyan miben különbözik egy villamos méretlen hálózat cseréjétől?Gáznál is a mostani szabványoknak kell majd megfelelni,pl 50éve nem kellett strangonkénti elzáró csap,most kell,akkor a + csapok az már bővítés?Ha nem miért nem?

Kár,hogy a villamos méretlen hálózatról nincs szó az állásfoglalásban.

https://kuria-birosag.hu/…efoglalo.pdf

osztalap

Februárban amikor az árajánlatot elfogadta közgyűlés,ott már nincs szó bővítésről,felújítás szerepel mindenhol.Árajánlattal kapcsolatos napirendi pontnál és a költségvetés tervezetnél is.

Amit megtámadott az egy tavalyi közgyűlési határozat,amiben úgy szerepelt.Az is egy szerencsétlen megfogalmazás miatt..