A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás

Kerítésépítést azzal indokolni, hogy ne juthassanak be? Mármint olyan illetéktelen, aki esetleg be AKAR jutni?
Hát ez még a déli határkerítésünk esetén is vicces, de egy ingatlannál pláne. Röhögjünk inkább ezen együtt.

pumukli1

„Csak az alsó két tulajdonos biztonságát érinti, ez egy oldalsó kerítés az általuk elkerített részen.”

Vagy csak megpróbálod ezt bemagyarázni magadnak, de az a baj, hogy még el is hiszed. Persze ha azon a szakaszon bejutnak a társasház udvarára akkor hozzád már nem is foglak tudni felmenni, ugye? Na ne viccelj már! Bocsi de maximum már csak röhögni tudok rajtad, ne haragudj. :-D

A lebontásra ítélt kerítés építését is ez a két tulajdonos intézte, de akkor még nem voltam tulajdonos. Nem kért a társasház számlát, ezért kellett saját költségen lebontani, nem tudjuk a kivitelezőn bevasalni a költségeket. Megjegyzem, hogy ez a két tulajdonos most is számla nélkül egy ajánlat alapján akarja megépíttetni.
Csak az alsó két tulajdonos biztonságát érinti, ez egy oldalsó kerítés az általuk elkerített részen. Maximum a szomszéd tud átmenni.
Benne lennék én akár táblás vagy bbetonkerítésben is, de a jelenlegi alapra azt nem lehet építeni, ezért kellene a támfal, amely kapásból megsokszorozza a költségeket.

Majordomus

„Az valószínű nem szerepel benne hogy aranyból vagy zsalukőből készült, igy akár drótkerítésként is ujjáépíthető.”

Vagy esetleg keresni kell egy másik vállalkozót hozzá, aki nem aranyáron építi meg.

pumukli1

„A lebontás kötelezettség volt, az új kerítés létesítése viszont a tulajdonosok döntésén múlik.
Fordított esetben biztos vagyok benne, hogy ez a két tulajdonos is nemmel szavazna.”

Azért erre ne vegyél mérget, mert lehet az a két tulajdonos nálad sokkal jobban ismeri a társasházi törvényt.

„Valóban közös tulajdon lenne az új kerítés, de én csak az ablakból nézhetném,
hogy jaj de szép kerítésünk van. Remek befektetés lenne rêszemről.”

Mint ahogy az is remek „befektetés” volt, hogy el kellett bontani. Érdekes, akkor nem balhéztál, hogy a két tulajdonos bontsa el a saját költségén, ha már kizárólagos a területre a használatuk, csak most teszed, amikor újra kellene építeni, pedig ez nem kicsit a te biztonságodat is szolgálja. Erre azért egy drótkerítés eléggé lópikula megoldás. Fura ez a kettős mérce, nem gondolod?

„Valóban még egy tulajdonos van, aki támogatja a kerítést, de ő a kettő közül az egyik közeli hozzátartozója. A másik három lakás tulajdonosa, köztük én nem támogatom. Tehát 3-3 a támogató és ellenző, de szerencsére 520-480 tulajdoni hányad arányban az ellenzők vannak többségben.”

És te ennek ezek szerint nagyon örülsz, csak ne feledd, ez bármikor változhat, ugyanis a társasház belső udvarának biztonsága múlik rajta. Ha bárki a jelenleg még melletted álló két tulajdonos közül ezt felfogja, akkor ugrott a többség és máris kisebbségben leszel. Gondolom te a legfelső szinten laksz, így rohadtul nem érdekel az egész, de ha majd a biciklidet vagy motorodat ellopják, esetleg feltörik a kocsidat, akkor is ennyire örülj neki!

„A kizárólagos használati jog az alapító okiratban van rögzítve. Annak módosításához egyszerű többség nem elég.”

Ha egy ilyen döntésre sor kerül, akkor elhiheted, meglesz hozzá a minősített többség is.

Hibás a kiindulási alap és ezért a végkövetkeztetés is.
.
Ha az eredeti kerítés szerepel a társasház Alapító Okiratában,akkor az közös tulajdon. Azt újjá kell épiteni,mert atársasház tartozéka.

Az valószínű nem szerepel benne hogy aranyból vagy zsalukőből készült, igy akár drótkerítésként is ujjáépíthető. Ez nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás,hanem helyreállitás.
.Egyszerű közgyűlési döntést igényel.

Van az utcában máshol is drótkerítés. Ha ez nem megfelelő a két tulajdonosnak akkor saját költségen megépíthetik a támfalas megoldást ahogy drbjozsef is írta.

Van az utcában máshol is drótkerítés. Ha ez nem megfelelő a két tulajdonosnak akkor saját költségen megépíthetik a támfalas megoldást ahogy drbjozsef is írta.

Nincs semmi ellentmondás. A lebontás kötelezettség volt, az új kerítés létesítése viszont a tulajdonosok döntésén múlik. Fordított esetben biztos vagyok benne, hogy ez a két tulajdonos is nemmel szavazna.
Valóban közös tulajdon lenne az új kerítés, de én csak az ablakból nézhetném, hogy jaj de szép kerítésünk van. Remek befektetés lenne rêszemről.
Valóban még egy tulajdonos van, aki támogatja a kerítést, de ő a kettő közül az egyik közeli hozzátartozója. A másik három lakás tulajdonosa, köztük én nem támogatom. Tehát 3-3 a támogató és ellenző, de szerencsére 520-480 tulajdoni hányad arányban az ellenzők vannak többségben.
A kizárólagos használati jog az alapító okiratban van rögzítve. Annak módosításához egyszerű többség nem elég.

pumukli1

„a talajviszonyok miatt a kerítés alapját támfallal kellene megerősíteni..........Maximum egy drótkerítésben lennék benne”

Ezzel kapcsolatban nem érzed, hogy az a drótkerítés rohadtul nem felelne meg annak a szabálynak, amit a HÉSZ előír esetleg oda? Nem kötelező a kerítés építése, de ha mégis megteszed, akkor a drótkerítés eléggé sovány megoldás lesz - főleg ha nem felel meg a településképi szabályoknak - és akkor azt is lehet elbontatják. Megéri?

drbjozsef

„Le lehet azt is papírozni, hogy nekik is megérje, bár egy ilyen bonyolult, támfalas, drága kerítésnél elég nehéz.”

Én egészen konkrétan arra gondoltam, hogy ha ezt a két lakót kötelezik - bár a kérdező leírása alapján nem csak kizárólag ők szeretnék, mert majdnem a lakók fele szeretné már - a kerítés megépítésére, akkor abban a pillanatban, hogy esetleg később egy társasházi közgyűlési döntést követően megvonják tőlük a kizárólagos használati jogot, be fogják nyújtani a jó vastag számlát a kerítés megépítéséről - szerintem teljes joggal.

pumukli1

„A lebontásra a kormányhivatal kötelezte a társasházat, így az jogilag az én költségem is volt”

Na ja, csak amikor lebontatták a kerítést, egyáltalán nem hőbörögtél, hogy ahhoz a kerítéshez neked semmi közöd, bontassa el saját költségén a kizárólagos használója, ugye? Most meg mikor felmerül, hogy újra kéne építeni, akkor egyből lázadozol ellene. Holott az ugyanúgy közös tulajdon volt a lebontáskor is és most is az maradna, ha újraépítenék, tehát bolond lenne a két kizárólagos használó saját költségén újraépíteni. Vagy ha mégis megteszik, akkor a kizárólagos használati jog megvonása esetén - ami bármikor megszavazható - nyugodtan felkészülhetsz rá, hogy be fogják nyújtani érte a számlát - teljesen jogosan - és kérni fogják a pénzüket. Az, hogy hány évig használták kizárólagosan, az egyáltalán nem számít ilyenkor.

De ha meg a kerítés hiányában esetleg a szomszéd felöl átjön egy vagy több zsivány és téged (is) kirabolnak, akkor majd mindjárt más lesz a véleményed, elhiheted nekem. Egyébként az egész történetben nem érzel egy kicsike ellentmondást sem benne? Mert én nagyon. Egyébként meg ha a többségi döntés a közgyűlésen megszavazza, akkor pontosan hiába kattogsz akár most, akár később, mert ez esetben közös költségből lesz a kerítés újraépítve.

Egyébként te így írtad: „A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza. (Jelenlegi tudásom szerint 50 százalék tulajdoni hányad alatt vannak, de mindössze 1 tulajdonoson múlik)” Tehát ha összejön a kicsivel 50 % feletti többség, akkor közös költségből fogják újraépíteni, hiába mégy bárhová is panaszkodni miatta.

„Nem tartom valószínűnek, hogy lemondanának a kizárólagos használati jogról, ez a teraszuk előtti terület.”

Egy társasházi összefogás, egy döntés elég hozzá, a lőtéri kutyát nem fogja érdekelni,
meg se fogják őket kérdezni, hogy ez a két lakó ragaszkodik hozzá és nem mond le róla.

„Kezdem azt érezni, hogy nálam kevesebbet ért a joghoz vagy pedig trollkodik.”

1. Itt a fórumon általános tegeződés van, mint a legtöbb internetes helyen, szokj hozzá! Köszi!
2. Lehet egy kicsit többet tanultam már meg a jogból, mint te, mert szükségem volt rá. A kedves rokonom is jogi úton tettem helyre az itt kapott tanácsok alapján, amikor gané módon pereskedett meg áskálódott ellenem. És az meg külön érdekes, ha valaki nem ad neked igazat, az már mindjárt trollkodik? Próbálok több oldalról is rávilágítani a visszásságokra, mert te túlságosan egyoldalúan kezeled az egészet. Már megbocsáss, de beszólogatni jöttél ide vagy tanácsért? Hidd el, a tanács nem feltétlenül mindig a te szájad íze szerinti lesz, de akkor is tanács.

Szomorú örökös
"De érdekes, amikor el kellett bontani, akkor miért nem járt a szád hogy akkor is az ő költségük legyen?"
A lebontásra a kormányhivatal kötelezte a társasházat, így az jogilag az én költségem is volt. Kezdem azt érezni, hogy nálam kevesebbet ért a joghoz vagy pedig trollkodik.
A kerítés építése nem kötelező, jogom van azt nem támogatni. Maximum egy drótkerítésben lennék benne, és más tulajdonosoknak is hasonló a véleménye.
"A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható." Nem tartom valószínűnek, hogy lemondanának a kizárólagos használati jogról, ez a teraszuk előtti terület.

„A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható. És az hogy nézne ki hogy ők most saját költségükön csináltassák meg a kerítést, majd egyszer csak lekerül az ő kizárólagos használati joguk róla és akkor helyből már közös tulajdonná válik?”
Hát, ha akar kerítést, fizesse ki. Mint a boltban a kiflit. Nem kötelező megvenni, de ha megveszed, ki kell fizetni.
Le lehet azt is papírozni, hogy nekik is megérje, bár egy ilyen bonyolult, támfalas, drága kerítésnél elég nehéz.

pumukli1

„Jogilag csakugyan az én tulajdonom is lenne a felépülő kerítés, de egyébként a közelében sem mehetek. Szerintem annyira nem meglepő, hogy nem támogatom.”

Szerintem ez cseszi csak a csőrödet. De érdekes, amikor el kellett bontani, akkor miért nem járt a szád hogy akkor is az ő költségük legyen?

A használati jog nem örökre szól, úgyhogy bármikor változtatható. És az hogy nézne ki hogy ők most saját költségükön csináltassák meg a kerítést, majd egyszer csak lekerül az ő kizárólagos használati joguk róla és akkor helyből már közös tulajdonná válik?

Szomorú örökös
Már leírtam, hogy a kerítés újraépítését nem írta elő a kormányhivatal, csak a bontást. A HÉSZ sem írja elő kerítés létesítését.
Jogilag csakugyan az én tulajdonom is lenne a felépülő kerítés, de egyébként a közelében sem mehetek. Szerintem annyira nem meglepő, hogy nem támogatom.
Ha a konkrét kérdésemre, hogy rendes gazdálkodáson kívüli kiadásnak minősül -e kapnék választ Öntől azt megköszönném.

pumukli1

„Tisztába vagyok azzal, hogy a kizárólagos használati jog mit jelent.
A bontási költségek rám eső részét nem is vitatom.”

Akkor az újraépítését miért vitatod? :-O

Szomorú örökös
Tisztába vagyok azzal, hogy a kizárólagos használati jog mit jelent. A bontási költségek rám eső részét nem is vitatom.

pumukli1

„A kormányhivatal a társasház kerítésének egy részét elbontatta annak dőlése miatt, aminek a társasház eleget is tett......A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza......Számít -e az, hogy az említett kerítésszakasz két tulajdonos kizárólagos használati joggal rendelkező területén van? A terület le is van kerítve a többi tulajdonos elől. Tehát milliós összeget kellene fizetnem ha átmegy a javaslat úgy, hogy a területet nem is használhatom.”

Attól, hogy használati joguk van rajta, még nem lett az övéké, az továbbra is a társasház kerítése maradt.

pumukli1,

Szerintem ha azt se az önkormányzat nem írta elő, se a HÉSZ nem teszi kötelezővé a kerítést, akkor az csakis a rendes gazdálkodáson kívüli lehet. Az összes tulajdonos beleegyezésével lehet újraépíteni - legalábbis a társasház költségére, az érintett tulajdonosok saját költségre persze megcsináltathatják.

A kormányhivatal a társasház kerítésének egy részét elbontatta annak dőlése miatt, aminek a társasház eleget is tett. A kormányhivatal helyreállításra nem írt elő kötelezettséget, illetve az önkormányzati rendelet sem kötelezi a kerítés építését. A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza. (Jelenlegi tudásom szerint 50 százalék tulajdoni hányad alatt vannak, de mindössze 1 tulajdonoson múlik) A kapott ajánlat alapján közel 10 millió forintba kerülne, mivel a talajviszonyok miatt a kerítés alapját támfallal kellene megerősíteni.
A kérdésem az, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül -e? Milyen többség kell a beruházás elfogadásához?
Számít -e az, hogy az említett kerítésszakasz két tulajdonos kizárólagos használati joggal rendelkező területén van? A terület le is van kerítve a többi tulajdonos elől. Tehát milliós összeget kellene fizetnem ha átmegy a javaslat úgy, hogy a területet nem is használhatom.

Kezdjük az elején!

1. Úgye 5 lakás van. Rajtad kívűl 4.
Csak kettőt kell meggyőznöd arról hogy támogasson és a terv megbukott.
.
2. A törvény egyértelműen fogalmaz:
minden tulajdonos jogosult a közös tulajdon használatára,de senki sem teheti ezt a többi tulajdonos érdekeinek sérelmére.
.
3. Közöld ac felekkel, hogy pertibdítasz a kisebbség érdekeinek sérelme miatt a bíróságon.
.4. A normálisabbnak tűnő 2 szomszédot külön-külön hívd félre és súgd meg neki hogy a jó viszonyra való tekintettel nem akarod hogy nekik komoly perköltségük merűljőn fel emiatt.

Sok sikert.
.

Egyébként vannak olyan értelmezések, ahol a 100% hányad kell a rendes gazdálkodás körét meghaladó határozat megszavazásához akkor is, ha a költségeit nem egyformán osztják ki a tulajdonosok. Nem mondom, hogy nem logikus, de speciel a Tht. is pont ugyanígy fogalmaz : a kiadásokhoz kell a teljes egyetértés.
A te szempontodból még kedvezőbb is lenne, ha így értelmeznék (vagyis csak 100%-kal lehetne egyáltalán a munkálatokat eldönteni), ugyanakkor a sérelmed szempontjából tulajdonképpen mindegy : ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy jogosak a fenntartásaid, akkor úgysem engedi az átalakítást. Ha viszont úgy, hogy alaptalanok, akkor a bíróág ítélete pótolhatja az egyetértésed hiányát, és átalakíthatja a kertet a többi tulaj az akaratod ellenére is.

drbjozsef, nagyon szépen köszönöm a válaszait!

drb1984,

„Társasházi alapító okirat az létezik a 80-as évekből, de se szmsz, se közgyűlés, se közös képviselő.”
Nem baj, nem is kell, ha 5 lakás van, és direkt nem határoztatok a Tht. alkalmazásáról.

Szerintem nem helyes. A törvény egyértelműen fogalmaz. Ugyanakkor kicsit félrevezető a példa : Nagy úr természetesen nem építhet egyedül liftet, legfeljebb akkor, ha a tulajdoni hányada meghaladja az 50%-ot, vagyis egyedül többségben van. Mert az érvényes határozathoz kell a többség (osztatlan közös esetén szerintem a tulajdonosok 50%-a, nem a közgyűlésen jelenlévőké mint egy megismételt társasházi közgyűlésen, hiszen nincs is közgyűlés a Ptk. alapján), csak nem minősített többség. Az a költségviseléshez kell.

„A jelenlegi udvaron egyébként igen, most is elfér egymás akadályozása nélkül a 4 autó, és jelenleg is mindenki bent parkol, de mivel valakinek nem tetszik a saját helye, ezért egészet a kertbe akarják áttelepíteni az ablakaim alá.”
Valakinek? Neki nincs szerintem többsége. De ha rajtad kívül a többiek is akarják, akkor már peched van.
A legjobb mindig, minden szempontból a közös megegyezés. Próbálj beszélni velük, megértetni, hogy milyen kellemetlenséggel jár neked, így nem tudod elfogadni, ha belekezdenének, pert fogsz indítani, kérve ideglenes intézkedésként az építkezés azonnali felfüggesztését a per végéig. Hátha közösen ki tudtok találni valami kompromisszumot.