A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás

Pontosabban: csak a társasház vehetne fel hitelt a lift építéséhez!

A bank által megkövetelt % arányban.

Nekem legutóbb 51 %-ot írtak elő,vittem 94%-ot irásbeli szavazással.
Magánszemélyek lifközössége a bank számára nem partner.

Amit drb.. leírt,az pontosan úgy van. magánszemély vesz fel hitelt,egy lift most 21 millió ha a helye megvan.

Hogy ki lesz a hülye aki bevállalja hogy a többek fizetik neki 10 évig a részletet?

Ha eladja a lakását akkor viszi magával a liftet?

Az a megoldás hogy készül egy okirat a "liftes társulat" részéről, hogy a tulajdonosok vállalják a lift költségeinek fizetését.
Az szmsz-t módositani ell ennek megfelelően ahhoz elég az 50%+ szavazat.
Ezt követően a közös képviselő rendelje el az írásbeli szavazást ezzel az írásban ismertetett feltétellel.
Ha nem kell fizetniük,az ellenzők is hozzájárulnak.

Az a kérdés,milyenek az erőviszonyok?

Milyen %-ot képvisel az ellenzék?
Ha 10 %-nál többet akkor reménytelen az ügy.

Laciapu51,

Tekintve, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, tehát 100% egyetértés kellene a határozathoz is, ezért a hitetlfelvételhez is a bank ugyanezt a határozatot, és 100% egyetértést követelne meg.
Társasházként ehhez hitelt nem vehettek fel.

Hogy magánszemélyként, valamilyen adóstársi közösségként milyen lehetőségek vannak a gyakorlatban a bankoknál, azt nem tudom, de sajnos nem gondolom, hogy repesnének az örömtől. Hiszen az építmény meg menne a társasházba, nem lenne fedezet, önállóan egy lift az nem fedezet.
Ha felajánlotok fedezetet, mondjuk a saját lakásotokat jelzálogba, akkor valszeg lehet, de hát ki fog a szomszédokkal egyetemleges adóssá válni, aki bármikor elköltözhet, vagy nem tud töreszteni, stb. Nagyon necces.

Tisztelt Fórumozók!
2023.06.11-én a lift építésével kapcsolatosan felmerült még egy kérdés. Ha megalakul a "liftes közösség" hogyan tudunk felvenni az építéshez kölcsönt (pl: OTP kölcsön)? Ehhez milyen szavazati arány szükséges a lakóközösség részéről, vagy a liftes közösség önállóan is köthet hitel-szerződést? Milyen lehetőségek vannak?
Válaszukat előre is köszönöm! Domján Lászó

Amit írsz az logikus is lenne csak sajnos ez nem igy működik.
(Émi Önkrmányzat szőrözik)

„Hogy fog bekerülni az Alapító Okiratba mint közös tulajdon?”
Miért kellene? A Tht. 9. §-ban én csak épületrészek felsorolását látom, az épületberendezésekét nem. Mivel a törvény több helyen használja az épületrészeket és mellette külön az épületberendezéseket (pl. 1. § (2), vagy 56. § 2.3.3. és 3.), ha akarta volna a jogalkotó, a 9. §-ba is beírta volna, hogy a berendezéseket is fel kell sorolni.

„Hogy köt rá a közös képviselő karbantartási szerződést és fizeti ki a közös költségből,amit úgye mindenki fizet.”
Mint minden másra, ami a társasház tulajdona. Ha van fűnyírójuk, azt is javíttatják valahogy... Én nem feltétlen kódoltatnék, pláne ha csak 1-2 tulaj van, aki nem fizetett az építésbe. Ellenben a közös költségbe beépíteném a fenntartást mindenkinek.

Ha ez ilyen egyszerű lenne.

Hogy fog bekerülni az Alapító Okiratba mint közös tulajdon?
Hogy köt rá a közös képviselő karbantartási szerződést és fizeti ki a közös költségből,amit úgye mindenki fizet.
.
Abban drb..nek igaza van hogy kódosra kell a liftet megcsinálni mert hirtelen sok gazdája lesz.
..
S akkor arról nem is beszéltünk,hogy önkormányzati nyilvántartásba kell venni, ahhoz A.Okirat, Émi felülvizsgálat,központi nyilvántartás stb.

Annyit tennék drbjozsef kommentjéhez hozzá, hogy ha a tulajdonostársak egy része felépíti a liftet, akkor az az ő közös tulajdonuk lesz, nem a társasházé. A működtetés, javítás, költségelszámolás stb. gyorsan bonyolult tud lenni, ha van a lakóközösségen belül egy kisebb "liftes" közösség, pláne, ha aztán azok közül néhányan elköltöznek, meghalnak, stb. Épp ezért érdemes még az építkezés előtt elfogadni egy közgyűlési határozatot (a jelenlevők feles többsége elég), ami utasítja a közös képviselőt, hogy kössön az építőkkel egy ajándékozási szerződést, és fogadja el a liftet mint az építtetők ajándékát a társasháznak. Az építők meg kössék meg ezt a szerződést a társasházzal még az építés előtt.

Ezzel a kész lift a társasház tulajdonába kerül, és innen a társasháznak kell megszerveznie és fizetnie a fenntartást.

Laciapu51,

Igen, ez nyilvánvalóan a rendes gazdálkodás körén kívül esik.

Ugyanakkor, a törvény csak a rendes gazdálkodás körén kívül eső költségek viselésére írja elő a 100% egyetértést.
Ha azok, akik meg szeretnék építeni a liftet, összedobják rá a pénzt, akkor magához a határozathoz, hogy a társasház közössége engedi a lift megépítését, elég csak a sima feles többség egy közgyűlésen (szerintem még a jelenlévőké is elég).

Persze, ha erre képesek, van rá elég pénzük, akkor én biztosan kártyásra vagy kódosra csinálnám meg, és akkor csak azok is használhatnák, akik fizettek bele pénzt.

Tisztelt Fórumozók!
75 lakásos társasház vagyunk. Kb. a 60-as évek végén épült úgy, hogy a tervek szerint lift is lesz benne. Ennek megfelelően meg is épült a lift gépháza, a hozzá tartozó aknával és az un. süllyesztékkel. Az építkezés során azonban a lift beépítését kispórolták. Most a lakóközösség szeretné megépítettni a liftet, de sajnos van aki ezt ellenzi. A Közös Képviselő szerin ez a munka a rendes gazdálkodást meghaladó beruházás lenne, ezért 100%-os szavat szükséges hozzá. Kérdésem az lenne, hogy valóban így van-e, és ha igen akkor van-e valami más megoldás arra, hogy a lift megépüljön? Nem vagyok jogász, csak egy olvasójuk, remélem a kérdésemet azért érthetően tettem fel! Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Domján László

Ha közterületre "néz" a kerítés akkor esélyes hogy az önkormányzat beleszól az ügybe.

Kérdezzétek meg őket.

pumukli1

„Közös tulajdonként fel van sorolva az alapító okiratban a telek határoló kerítése.”

Akkor nem vitás, újra kell építeni.

„Arról hogy milyen kerítés nem rendelkezik. Megbeszéltük hárman, hogy drótkerítésre fogunk szavazni.
Ha a földszinten levőknek ez nem tetszik, akkor saját költségükön olyat építenek amilyet csak akarnak.”

Ennek azért járjatok utána még szavazás előtt részletesen, nehogy aztán a településkép miatt bontassák el veletek később. Az nem jelent semmit, hogy máshol is láttál olyat, az sosem lesz mérvadó összehasonlítási alap. A hivatalos végszót a helyi építési iroda fogja kimondani. Vagy esetleg keresd meg azt a hatóságot, aki a lebontást elrendelte, ők is lehet okosabb választ tudnak rá mondani. Ha viszont a földszinten levők mást akarnak, mint ti, akkor is azt a részt muszáj lesz belőle bevállalnotok, amibe a drótkerítés kerülne, nem terhelhetitek rá a teljes költséget erre a két lakóra. Talán ezt hívják egészséges kompromisszumnak. De ha településképileg nem felel meg a drótkerítés, akkor kénytelenek lesztek a teljes költséget közösből rendezni, hiába is tiltakozol itt (is) ellene.

„Nekünk így is százezrekbe fáj a hülyeségük, hogy feketén lett felépítve a lebontott kerítés.”

Miért is? Hány éves a ház? A talajviszonyok is simán megváltozhattak a megépítés óta, amikor ráadásul te még csak a ház közelében se voltál, mint tulajdonos. Ne fújj rájuk ezért, rossz viszony lesz utána belőle - bár már most úgy sejtem, hogy a jó viszonynak lőttek.

Közös tulajdonként fel van sorolva az alapító okiratban a telek határoló kerítése. Arról hogy milyen kerítés nem rendelkezik.
Megbeszéltük hárman, hogy drótkerítésre fogunk szavazni. Ha a földszinten levőknek ez nem tetszik, akkor saját költségükön olyat építenek amilyet csak akarnak. Nekünk így is százezrekbe fáj a hülyeségük, hogy feketén lett felépítve a lebontott kerítés.

Na,szóval mi is van az Alapító Okiratban a keritésről?

pumukli1

„Már tudom, hogy a bűnözők általában nem a legélesebb elmék, de azért nagy valószínűséggel a gyorsabb megoldást választanák a behatolásra.”

Vagy inkább arra a megoldásra fognak ők is szavazni, ahol a legkisebb megerőltetés nélkül, észrevétlenül be tudnak menni. Na most az nem az utcafront lesz, hanem annak a kerítésnek a hűlt helye, ami ellen te foggal-körömmel tiltakozol most. Szerintem engedd ezt el, nem megy ez neked.

Egyébként meg Majordomus nagyon szépen leírta - ő épp egy közös képviselő - hogy ha volt kerítés és az szerepel is az alapító okiratban - ahogy emlegetted már, hogy a kizárólagos használati jog is ott van rögzítve - akkor azt a kerítést vissza kell építeni a hatályos helyi településkép szabályozás alapján. Mivel ha nem építed vissza, akkor szerintem - én laikusként is felfogom - alapító okiratot kell módosítani, hogy az a valóságot tükrözze, ahhoz pedig ti hárman édeskevesek lesztek, kell(ene) hozzá a másik három személy is. És nem a két alsó lakó kizárólagos költségén, hanem közös költségből, mivel az közös tulajdon. Pont!

Szomorú örökös
Aki be akar jutni az udvarba annak először a szomszéd területére kell behatolnia, majd átsétálni a lebontott kerítés helyén, végül átmászni az alsó tulajdonos kerítésén. Nem lenne egyszerűbb az utca felől egyetlen kerítésen keresztül bejutni a közös udvarba? Már tudom, hogy a bűnözők általában nem a legélesebb elmék, de azért nagy valószínűséggel a gyorsabb megoldást választanák a behatolásra.

Kerítésépítést azzal indokolni, hogy ne juthassanak be? Mármint olyan illetéktelen, aki esetleg be AKAR jutni?
Hát ez még a déli határkerítésünk esetén is vicces, de egy ingatlannál pláne. Röhögjünk inkább ezen együtt.

pumukli1

„Csak az alsó két tulajdonos biztonságát érinti, ez egy oldalsó kerítés az általuk elkerített részen.”

Vagy csak megpróbálod ezt bemagyarázni magadnak, de az a baj, hogy még el is hiszed. Persze ha azon a szakaszon bejutnak a társasház udvarára akkor hozzád már nem is foglak tudni felmenni, ugye? Na ne viccelj már! Bocsi de maximum már csak röhögni tudok rajtad, ne haragudj. :-D

A lebontásra ítélt kerítés építését is ez a két tulajdonos intézte, de akkor még nem voltam tulajdonos. Nem kért a társasház számlát, ezért kellett saját költségen lebontani, nem tudjuk a kivitelezőn bevasalni a költségeket. Megjegyzem, hogy ez a két tulajdonos most is számla nélkül egy ajánlat alapján akarja megépíttetni.
Csak az alsó két tulajdonos biztonságát érinti, ez egy oldalsó kerítés az általuk elkerített részen. Maximum a szomszéd tud átmenni.
Benne lennék én akár táblás vagy bbetonkerítésben is, de a jelenlegi alapra azt nem lehet építeni, ezért kellene a támfal, amely kapásból megsokszorozza a költségeket.

Majordomus

„Az valószínű nem szerepel benne hogy aranyból vagy zsalukőből készült, igy akár drótkerítésként is ujjáépíthető.”

Vagy esetleg keresni kell egy másik vállalkozót hozzá, aki nem aranyáron építi meg.

pumukli1

„A lebontás kötelezettség volt, az új kerítés létesítése viszont a tulajdonosok döntésén múlik.
Fordított esetben biztos vagyok benne, hogy ez a két tulajdonos is nemmel szavazna.”

Azért erre ne vegyél mérget, mert lehet az a két tulajdonos nálad sokkal jobban ismeri a társasházi törvényt.

„Valóban közös tulajdon lenne az új kerítés, de én csak az ablakból nézhetném,
hogy jaj de szép kerítésünk van. Remek befektetés lenne rêszemről.”

Mint ahogy az is remek „befektetés” volt, hogy el kellett bontani. Érdekes, akkor nem balhéztál, hogy a két tulajdonos bontsa el a saját költségén, ha már kizárólagos a területre a használatuk, csak most teszed, amikor újra kellene építeni, pedig ez nem kicsit a te biztonságodat is szolgálja. Erre azért egy drótkerítés eléggé lópikula megoldás. Fura ez a kettős mérce, nem gondolod?

„Valóban még egy tulajdonos van, aki támogatja a kerítést, de ő a kettő közül az egyik közeli hozzátartozója. A másik három lakás tulajdonosa, köztük én nem támogatom. Tehát 3-3 a támogató és ellenző, de szerencsére 520-480 tulajdoni hányad arányban az ellenzők vannak többségben.”

És te ennek ezek szerint nagyon örülsz, csak ne feledd, ez bármikor változhat, ugyanis a társasház belső udvarának biztonsága múlik rajta. Ha bárki a jelenleg még melletted álló két tulajdonos közül ezt felfogja, akkor ugrott a többség és máris kisebbségben leszel. Gondolom te a legfelső szinten laksz, így rohadtul nem érdekel az egész, de ha majd a biciklidet vagy motorodat ellopják, esetleg feltörik a kocsidat, akkor is ennyire örülj neki!

„A kizárólagos használati jog az alapító okiratban van rögzítve. Annak módosításához egyszerű többség nem elég.”

Ha egy ilyen döntésre sor kerül, akkor elhiheted, meglesz hozzá a minősített többség is.

Hibás a kiindulási alap és ezért a végkövetkeztetés is.
.
Ha az eredeti kerítés szerepel a társasház Alapító Okiratában,akkor az közös tulajdon. Azt újjá kell épiteni,mert atársasház tartozéka.

Az valószínű nem szerepel benne hogy aranyból vagy zsalukőből készült, igy akár drótkerítésként is ujjáépíthető. Ez nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás,hanem helyreállitás.
.Egyszerű közgyűlési döntést igényel.

Van az utcában máshol is drótkerítés. Ha ez nem megfelelő a két tulajdonosnak akkor saját költségen megépíthetik a támfalas megoldást ahogy drbjozsef is írta.

Van az utcában máshol is drótkerítés. Ha ez nem megfelelő a két tulajdonosnak akkor saját költségen megépíthetik a támfalas megoldást ahogy drbjozsef is írta.

Nincs semmi ellentmondás. A lebontás kötelezettség volt, az új kerítés létesítése viszont a tulajdonosok döntésén múlik. Fordított esetben biztos vagyok benne, hogy ez a két tulajdonos is nemmel szavazna.
Valóban közös tulajdon lenne az új kerítés, de én csak az ablakból nézhetném, hogy jaj de szép kerítésünk van. Remek befektetés lenne rêszemről.
Valóban még egy tulajdonos van, aki támogatja a kerítést, de ő a kettő közül az egyik közeli hozzátartozója. A másik három lakás tulajdonosa, köztük én nem támogatom. Tehát 3-3 a támogató és ellenző, de szerencsére 520-480 tulajdoni hányad arányban az ellenzők vannak többségben.
A kizárólagos használati jog az alapító okiratban van rögzítve. Annak módosításához egyszerű többség nem elég.

pumukli1

„a talajviszonyok miatt a kerítés alapját támfallal kellene megerősíteni..........Maximum egy drótkerítésben lennék benne”

Ezzel kapcsolatban nem érzed, hogy az a drótkerítés rohadtul nem felelne meg annak a szabálynak, amit a HÉSZ előír esetleg oda? Nem kötelező a kerítés építése, de ha mégis megteszed, akkor a drótkerítés eléggé sovány megoldás lesz - főleg ha nem felel meg a településképi szabályoknak - és akkor azt is lehet elbontatják. Megéri?