A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás

Tedd hozzá :

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Ez a járható út.

„Én mondjuk sikoltva menekülnék ebből a lakásból, tehát minél gyorsabban megszabadulnék tőle (akár veszteséggel is),mert ebből a leírtak alapján a közeljövőben nem lesz társasház. Enélkül pedig egy időzített bomba ez az ingatlan.”

Én inkább elgondolkodnék azon, hogy pert indítsak az összes többi tulajdonos, meg a tullapra bejegyzett jogok jogosultjai ellen, közös tulajdon megszüntetését kérve, társasházzá alakítással. Ehhez jól jön egy dolgozni akaró ügyvéd, és elég tőke, hogy a saját lakás értékének 6%-át illetékként meg tudja előlegezni a felperes, de a végén az összes költséget ráterheli majd a bíróság a többi kedves tulajdonostársra. Még az is lehet, hogy hirtelen létrejön egy megegyezés a felek között, ha megtudják, hogy ha nem jön létre a társasház, akkor a bíróság árverezteti az egész ingatlant (minden lakást).

drbjozsef,Majordomus! Ismét köszi a választ. Igen a kérdést azért tettem fel amit leírtál. Én is így gondolom,hogy fizetem tovább
úgy mint előtte 35.9 alapján. Célbefizetést nem vagyok hajlandó fizetni,de ezt már közöltem velük. A hölgyike erre csak annyit mondott a telefonba,hogy ezt a főnökével beszéljem meg,közben meg folyamatosan azt hajtogatta,hogy jogerős meg jogerős és fizetni kell. Erre mondtam,hogy "puszira" nem fogok pénzt utalni (egyszer már bevittek az erdőbe) most nem fognak. Közöltem,hogy akkor fizetek ha az orrom alá tolták az alapító okiratot. Ma voltam a Földhivatalban kértem egy másolatot az adásvételi szerződésről. (Csütörtökön mehetek érte azt mondta a hölgy,hogy addig előkeresik.) Elküldöm a cégnek azon szerepel
a lakás hasznos négyzetméter. Megkérem Őket illedelmesen,hogy korrigálják a hibát,amennyiben nem hajlanak rá akkor felajánlom,hogy egy egyeztetett időpontban jelenjenek meg az ingatlanba és legyen a zsebükbe egy mérőszalag is, mert mérni fogunk.

Én mondjuk sikoltva menekülnék ebből a lakásból, tehát minél gyorsabban megszabadulnék tőle (akár veszteséggel is),mert ebből a leírtak alapján a közeljövőben nem lesz társasház. Enélkül pedig egy időzített bomba ez az ingatlan.

Nem az a kérdés, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladja-e. Gondolom, azért kérdezed, hogy nem kellett volna-e erről 100% szavazat. Indifferens, ez tulajdonképpen egyáltalán nem is a gazdálkodás körébe tartozik, de azért mindegy, mert a társasházzá alakuláshoz amúgy pont kell a 100% szavazat.

„hogy a közgyűlésen nem jelent meg elég lakó,ezért harminc perc elteltével megismételték így elég volt a pár ember. (ergo: megszavazták a céget mint közös képviseletet ellátó cég)”
Na, ez esetetekben teljesen szabálytalan. Semmi közötök nincs osztatlan közösként a társasházi törvényhez.

Mi az igazi problémád? Mit szeretnél? Nem akarod befizetni a pénzt?
Mond meg a "közös képviselőnek", hogy egyszer, öt éve már eljátszották ezt, az egész határozathozatal teljesen szabálytalan, úgyhogy kenje a hajára a célbefizetését. Ha megvan az alapító okirat, akkor aláírod, de fizetni csakis akkor fizetsz, ha mindenki más is aláírta, és be lett nyújtva a földhivatalhoz.

Ahogy közös költséget sem kellene fizetned. Mert nincs olyan. Olyan lenne, hogy van az ingatlannak költsége, azt tulajdoni hányad arányosan vagy köteles fizetni, HA A TÖBBSÉG (NEM jelenévő!) megszavazta.

Hm.
Amig van egy tucat birka aki engedelmesen béget amikor kell akkor igy jártok.
Fizesd tovább a közös költséget a 35.9 m2 után.
.
Ha a "Társasháznak" ez nem tetszik majd elinditja a végrehajtást. Vagyis inditaná. Csak érdekes végkifejlete lesz ....

drbjozsef,Majordomus! Köszönöm a válaszokat. Teljesen igaz ez egy nagy anomália. Mi alapján működünk?
Fogalmam sincs. Mi ebbe az anomáliába úgy csöppentünk bele. Mikor megvásároltuk a lakást volt itt egy hölgyike aki
egyik lakónak a menye. Nála fizettük a szemétdíjat és a közös költséget. Úgy öt év eltelte után, lett egy férfi közös képviselőnk
akinek már semmiféle rokoni kapcsolatai nem voltak az itt lakókkal. Teljesen máshol élt, nem is járt túl sokat ide. Ekkor kaptunk
egy bankszámla számot ahová minden hónapban fizettünk. Alkalmanként jött, tartott gyűlést szinte mindig ugyan annak a 8-10
főnek. Egyszer ez a kis csoport felvetette, hogy társas házi alapító okiratot szeretnének. Ekkor mindenki kapott levelet ettől a
közös képviselőtől,hogy mindenki fáradjon be Dr. XY irodájába a fizesse be a levélben közölt összeget. Ki mennyit fizetett azt nem
tudom. Nekünk 30000 Forintot kellett fizetni. Egy hónapra rá kaptunk Dr.XY-tól levelet, hogy kikérte a földhivatalól a tulajdoni
lapokat és nagyon sok lakáson van hitel illetve rengeteg bejegyzett jog van még végrehajtási jog is nem is egy. Mellékelve volt a
borítékban egy nyomtatvány amin O.p. pénzintézet logója volt és kért mindenkit írásban,hogy töltesse ki. Mi nem küldtük el,mert
nem ennél a pénzintézetnél van a hitelünk. Jeleztük,hogy ez a papiros nekünk nem jó. Persze mindenki más is mert mindenki
ilyet kapott. Ez volt az utolsó történés az ügyben azóta semmi. (öt éve volt) Hosszú csend után 2022 év közepén bejelentette
a közös képviselő,hogy lemond és a helyét egy cég fogja átvenni. Összehívták a lakókat és megszavaztatták. Nem tudtunk ott
lenni így a faliújságra függesztett jegyzőkönyvből értesültünk róla,hogy a közgyűlésen nem jelent meg elég lakó,ezért harminc
perc elteltével megismételték így elég volt a pár ember. (ergo: megszavazták a céget mint közös képviseletet ellátó cég)
Innen már csak sorolom:-emelkedett a közös költség négyzetméterenkénti ára,emelkedett a szemételszállítási díj, önkényesen
megváltoztatta (a mi esetünkben) a többiekéről nem tudok semmit a lakásunk méretét.Tetőtérben lakunk a hasznos négyzetméter 35.9 egyébként 47. Tizenhat évig 35.9 után fizettük a közös költséget most szerintük 44 után kell. Jeleztem a cégnek,hogy a mi lakásunk nem lett nagyobb erre azt válaszolták hogy a földhivatalból kikért tulajdoni lapból ez derült ki.
Hívtam ma a földhivatalt,ott azt mondták,hogy a mi tulajdoni lapunkon nincs feltüntetve négyzetméter lakásonként hisz
osztatlan közös tulajdon. Nem tudok mást tenni mint elküldöm a cégnek az adásvételi szerződésünk másolatát ahol fel van tüntetve a hasznos négyzetméter. Fél évvel ezelőtt ismét volt közgyűlés a szokásos forgatókönyv szerint ismét pár ember
ismét megszavazták,hogy társasházzá alakuljunk olyan opcióval,hogy minden lakó egy éven át havi 10000 Forintot fizessen be
a számlára és akkor megpróbálják elindítani a társasházzá válást. Eszem ágában sem volt befizetni ezt az összeget.Fizettük
a közös költséget és a szemét díjat. Erre most küldtek egy levelet,hogy el vagyok maradva a célbefizetéssel (Társasház alapítás költségei) melynek alapja-albetét. Illetve a megemelt négyzetméter utáni közös költséggel. Most ebben csatázunk egymással.
Közöltem velük,hogy már egyszer fizettünk a semmiért. Most így állunk. Ezért érdeklődtem,hogy ez a rendes gazdálkodás körét
meg-e haladja. Egyébként az összes dokumentumban amit a cég kifüggeszt úgy kezeli az ingatlant és minden mást is mint ha már Társasház lennénk.

Nem tartozik a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások közé ez a tétel.
.
De eléggé nagy katyvasz lehet nálatok.

drb.. kérdései jogosak,ezeket válaszold meg.

tothze,

Itt most valami anomália van.
Ha nem vagytok most társasház, akkor miféle "közös képviselő" cég van? Mi az, hogy ő szavaztat meg? Mi az, hogy 10%? Hiszen közgyűlés (legalábbis a Tht. értelmében vett közgyűlés) sincsen.
Ki kötött ezzel a céggel szerződést? Mire?
Fizettek közös költséget? Milyen alapon?
És megannyi kérdés felmerül még a határozatok könyvétől az SZMSZ-en át a házirendig.

Ha nem vagytok társasház, akkor a Ptk. közös tulajdon fejezete szerint működtök.
Aszerint a határozathozatal szótöbbséggel megy, tulajdoni hányad arányosan. Itt szó sincs arról, hogy egy "közgyűlés" határozatképes 10%-kal is akár. Nincs "megismételt" közgyűlés, ahol már a jelenlévők szavazata is elég.

Szólítsd fel a céget, hogy igazolja, hogy a Ptk. 5:78.§ szerint megvan az ÖSSZES tulajdoni hányad több mint 50%-ának a szavazata a döntéshez. Ha nincs, akkor kenjék a hajukra.

Üdv.Fórumozók! A közös képviseletet ellátó cég pénzt szed be azért (havi szinten) ,hogy majd valamikor Társasházzá
alakuljunk. A kérdésem az lenne,hogy ez (a rendes gazdálkodás) körét meghaladó kiadás vagy sem. Jelenleg osztatlan közös tulajdon a 30 lakásos ingatlan. A döntést 10 százalékkal szavaztatta meg. Köszönöm a választ.

Pontosabban: csak a társasház vehetne fel hitelt a lift építéséhez!

A bank által megkövetelt % arányban.

Nekem legutóbb 51 %-ot írtak elő,vittem 94%-ot irásbeli szavazással.
Magánszemélyek lifközössége a bank számára nem partner.

Amit drb.. leírt,az pontosan úgy van. magánszemély vesz fel hitelt,egy lift most 21 millió ha a helye megvan.

Hogy ki lesz a hülye aki bevállalja hogy a többek fizetik neki 10 évig a részletet?

Ha eladja a lakását akkor viszi magával a liftet?

Az a megoldás hogy készül egy okirat a "liftes társulat" részéről, hogy a tulajdonosok vállalják a lift költségeinek fizetését.
Az szmsz-t módositani ell ennek megfelelően ahhoz elég az 50%+ szavazat.
Ezt követően a közös képviselő rendelje el az írásbeli szavazást ezzel az írásban ismertetett feltétellel.
Ha nem kell fizetniük,az ellenzők is hozzájárulnak.

Az a kérdés,milyenek az erőviszonyok?

Milyen %-ot képvisel az ellenzék?
Ha 10 %-nál többet akkor reménytelen az ügy.

Laciapu51,

Tekintve, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, tehát 100% egyetértés kellene a határozathoz is, ezért a hitetlfelvételhez is a bank ugyanezt a határozatot, és 100% egyetértést követelne meg.
Társasházként ehhez hitelt nem vehettek fel.

Hogy magánszemélyként, valamilyen adóstársi közösségként milyen lehetőségek vannak a gyakorlatban a bankoknál, azt nem tudom, de sajnos nem gondolom, hogy repesnének az örömtől. Hiszen az építmény meg menne a társasházba, nem lenne fedezet, önállóan egy lift az nem fedezet.
Ha felajánlotok fedezetet, mondjuk a saját lakásotokat jelzálogba, akkor valszeg lehet, de hát ki fog a szomszédokkal egyetemleges adóssá válni, aki bármikor elköltözhet, vagy nem tud töreszteni, stb. Nagyon necces.

Tisztelt Fórumozók!
2023.06.11-én a lift építésével kapcsolatosan felmerült még egy kérdés. Ha megalakul a "liftes közösség" hogyan tudunk felvenni az építéshez kölcsönt (pl: OTP kölcsön)? Ehhez milyen szavazati arány szükséges a lakóközösség részéről, vagy a liftes közösség önállóan is köthet hitel-szerződést? Milyen lehetőségek vannak?
Válaszukat előre is köszönöm! Domján Lászó

Amit írsz az logikus is lenne csak sajnos ez nem igy működik.
(Émi Önkrmányzat szőrözik)

„Hogy fog bekerülni az Alapító Okiratba mint közös tulajdon?”
Miért kellene? A Tht. 9. §-ban én csak épületrészek felsorolását látom, az épületberendezésekét nem. Mivel a törvény több helyen használja az épületrészeket és mellette külön az épületberendezéseket (pl. 1. § (2), vagy 56. § 2.3.3. és 3.), ha akarta volna a jogalkotó, a 9. §-ba is beírta volna, hogy a berendezéseket is fel kell sorolni.

„Hogy köt rá a közös képviselő karbantartási szerződést és fizeti ki a közös költségből,amit úgye mindenki fizet.”
Mint minden másra, ami a társasház tulajdona. Ha van fűnyírójuk, azt is javíttatják valahogy... Én nem feltétlen kódoltatnék, pláne ha csak 1-2 tulaj van, aki nem fizetett az építésbe. Ellenben a közös költségbe beépíteném a fenntartást mindenkinek.

Ha ez ilyen egyszerű lenne.

Hogy fog bekerülni az Alapító Okiratba mint közös tulajdon?
Hogy köt rá a közös képviselő karbantartási szerződést és fizeti ki a közös költségből,amit úgye mindenki fizet.
.
Abban drb..nek igaza van hogy kódosra kell a liftet megcsinálni mert hirtelen sok gazdája lesz.
..
S akkor arról nem is beszéltünk,hogy önkormányzati nyilvántartásba kell venni, ahhoz A.Okirat, Émi felülvizsgálat,központi nyilvántartás stb.

Annyit tennék drbjozsef kommentjéhez hozzá, hogy ha a tulajdonostársak egy része felépíti a liftet, akkor az az ő közös tulajdonuk lesz, nem a társasházé. A működtetés, javítás, költségelszámolás stb. gyorsan bonyolult tud lenni, ha van a lakóközösségen belül egy kisebb "liftes" közösség, pláne, ha aztán azok közül néhányan elköltöznek, meghalnak, stb. Épp ezért érdemes még az építkezés előtt elfogadni egy közgyűlési határozatot (a jelenlevők feles többsége elég), ami utasítja a közös képviselőt, hogy kössön az építőkkel egy ajándékozási szerződést, és fogadja el a liftet mint az építtetők ajándékát a társasháznak. Az építők meg kössék meg ezt a szerződést a társasházzal még az építés előtt.

Ezzel a kész lift a társasház tulajdonába kerül, és innen a társasháznak kell megszerveznie és fizetnie a fenntartást.

Laciapu51,

Igen, ez nyilvánvalóan a rendes gazdálkodás körén kívül esik.

Ugyanakkor, a törvény csak a rendes gazdálkodás körén kívül eső költségek viselésére írja elő a 100% egyetértést.
Ha azok, akik meg szeretnék építeni a liftet, összedobják rá a pénzt, akkor magához a határozathoz, hogy a társasház közössége engedi a lift megépítését, elég csak a sima feles többség egy közgyűlésen (szerintem még a jelenlévőké is elég).

Persze, ha erre képesek, van rá elég pénzük, akkor én biztosan kártyásra vagy kódosra csinálnám meg, és akkor csak azok is használhatnák, akik fizettek bele pénzt.

Tisztelt Fórumozók!
75 lakásos társasház vagyunk. Kb. a 60-as évek végén épült úgy, hogy a tervek szerint lift is lesz benne. Ennek megfelelően meg is épült a lift gépháza, a hozzá tartozó aknával és az un. süllyesztékkel. Az építkezés során azonban a lift beépítését kispórolták. Most a lakóközösség szeretné megépítettni a liftet, de sajnos van aki ezt ellenzi. A Közös Képviselő szerin ez a munka a rendes gazdálkodást meghaladó beruházás lenne, ezért 100%-os szavat szükséges hozzá. Kérdésem az lenne, hogy valóban így van-e, és ha igen akkor van-e valami más megoldás arra, hogy a lift megépüljön? Nem vagyok jogász, csak egy olvasójuk, remélem a kérdésemet azért érthetően tettem fel! Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Domján László

Ha közterületre "néz" a kerítés akkor esélyes hogy az önkormányzat beleszól az ügybe.

Kérdezzétek meg őket.

pumukli1

„Közös tulajdonként fel van sorolva az alapító okiratban a telek határoló kerítése.”

Akkor nem vitás, újra kell építeni.

„Arról hogy milyen kerítés nem rendelkezik. Megbeszéltük hárman, hogy drótkerítésre fogunk szavazni.
Ha a földszinten levőknek ez nem tetszik, akkor saját költségükön olyat építenek amilyet csak akarnak.”

Ennek azért járjatok utána még szavazás előtt részletesen, nehogy aztán a településkép miatt bontassák el veletek később. Az nem jelent semmit, hogy máshol is láttál olyat, az sosem lesz mérvadó összehasonlítási alap. A hivatalos végszót a helyi építési iroda fogja kimondani. Vagy esetleg keresd meg azt a hatóságot, aki a lebontást elrendelte, ők is lehet okosabb választ tudnak rá mondani. Ha viszont a földszinten levők mást akarnak, mint ti, akkor is azt a részt muszáj lesz belőle bevállalnotok, amibe a drótkerítés kerülne, nem terhelhetitek rá a teljes költséget erre a két lakóra. Talán ezt hívják egészséges kompromisszumnak. De ha településképileg nem felel meg a drótkerítés, akkor kénytelenek lesztek a teljes költséget közösből rendezni, hiába is tiltakozol itt (is) ellene.

„Nekünk így is százezrekbe fáj a hülyeségük, hogy feketén lett felépítve a lebontott kerítés.”

Miért is? Hány éves a ház? A talajviszonyok is simán megváltozhattak a megépítés óta, amikor ráadásul te még csak a ház közelében se voltál, mint tulajdonos. Ne fújj rájuk ezért, rossz viszony lesz utána belőle - bár már most úgy sejtem, hogy a jó viszonynak lőttek.

Közös tulajdonként fel van sorolva az alapító okiratban a telek határoló kerítése. Arról hogy milyen kerítés nem rendelkezik.
Megbeszéltük hárman, hogy drótkerítésre fogunk szavazni. Ha a földszinten levőknek ez nem tetszik, akkor saját költségükön olyat építenek amilyet csak akarnak. Nekünk így is százezrekbe fáj a hülyeségük, hogy feketén lett felépítve a lebontott kerítés.

Na,szóval mi is van az Alapító Okiratban a keritésről?

pumukli1

„Már tudom, hogy a bűnözők általában nem a legélesebb elmék, de azért nagy valószínűséggel a gyorsabb megoldást választanák a behatolásra.”

Vagy inkább arra a megoldásra fognak ők is szavazni, ahol a legkisebb megerőltetés nélkül, észrevétlenül be tudnak menni. Na most az nem az utcafront lesz, hanem annak a kerítésnek a hűlt helye, ami ellen te foggal-körömmel tiltakozol most. Szerintem engedd ezt el, nem megy ez neked.

Egyébként meg Majordomus nagyon szépen leírta - ő épp egy közös képviselő - hogy ha volt kerítés és az szerepel is az alapító okiratban - ahogy emlegetted már, hogy a kizárólagos használati jog is ott van rögzítve - akkor azt a kerítést vissza kell építeni a hatályos helyi településkép szabályozás alapján. Mivel ha nem építed vissza, akkor szerintem - én laikusként is felfogom - alapító okiratot kell módosítani, hogy az a valóságot tükrözze, ahhoz pedig ti hárman édeskevesek lesztek, kell(ene) hozzá a másik három személy is. És nem a két alsó lakó kizárólagos költségén, hanem közös költségből, mivel az közös tulajdon. Pont!

Szomorú örökös
Aki be akar jutni az udvarba annak először a szomszéd területére kell behatolnia, majd átsétálni a lebontott kerítés helyén, végül átmászni az alsó tulajdonos kerítésén. Nem lenne egyszerűbb az utca felől egyetlen kerítésen keresztül bejutni a közös udvarba? Már tudom, hogy a bűnözők általában nem a legélesebb elmék, de azért nagy valószínűséggel a gyorsabb megoldást választanák a behatolásra.