A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás

A bank, igaz a covid közbeszólt 4 hónapig vizsgálta a hitelkérelmet.
Erre van egy sereg jogászuk.
Hidd el,ha szerintük rendben van a 34%-os tulajdoni hányaddal meghozott közgyűlési határozat,akkor neked sem kell ezen problémáznod.

Egyébként évtizedek alatt 100 társasházban több ilyenbe futottam bele amit a kedves tulajdonosok egy része szeretett volna keresztűlvinni.

Lift építése a 3 emeletes házban,vegyük meg az üres telket mellettünk parkolónak,váljunk le a távhőről épitsünk gázkazánokat a tetőre,épitsünk saját hőközpontot,vegyük meg az eladó üzletet stb.

Na ezek mind meghaladják a rendes gazdálkodás körét de nehéz volt őket lebeszélni.
Szóval a lepukkant házak korszerűsítése,felújítása nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét.

Ahol ez nem történik meg,ott inkább rendetlen gazdálkodásról beszélhetünk.

Kedves Fórumozók.
Hasonló,társasházi méretlen fővezeték felújítása kérdésben fordulnék a fórumhoz.Társasházunk is fel szeretné újítani a közös méretlen fővezetékeket,a szintenkénti villanyórákig.Tehát a a villanyóráktól a lakásokig nem.A lakók nagy többsége ezt meg is szavazta,viszont van 1 ember aki szerint ez meghaladja a rendes gazdálkodás körét.Tulajdonképpen az egész onnan indult,hogy legyen legyen lehetőség aki szeretne majd a jövőben 32Amperra bővíteni.egy kb 50 éves villamos hálózatról van szó,ami a mai igényeket nem tudja kielégíteni.Többször volt már biztosíték kiégés/zárlat hiba a földszinti elosztószekrényben
A közgyűlési határozatba belekerült ez a jövőbeni 32Amperra bővítés lehetősége,és ez a kapaszkodó a kérdéses lakónak,olyannyira,hogy a bíróság szerint is ez már meghaladja a rendes gazdálkodás körét.
Ilyen esetben van lehetőség továbbmenni a társasháznak vagy mi a teendő?
Míg a hercehurca zajlott,az idei közgyűlésen árajánlat is lett elfogadva és az ezévi költségvetés tervezetbe is be lett tervezve a felújítás összege,amit szintén elfogadtak24-2 arányban a lakók.

„Ilyen esetben van lehetőség továbbmenni a társasháznak vagy mi a teendő?”

A bíróság döntésével szemben?
Persze. Megcsináltatjátok, (akár kivéve a renitens lakóét), és nélküle fizetitek ki. Akkor az nem a társasház költsége, nincs köze hozzá.

Fellebbezésre gondoltam...

Az műszakilag nem lehetséges.Teljes felújítás szükséges,hiszen máshogy az EON nem fogja átvenni,csakis ha a 2022-es szabványnak megfelelő a kiépítés.+Becsatlakozó gerincvezeték cserét nem igen lehet megoldani úgy,hogy 1 lakó kimarad belőle.

és oké,hogy nélküle kifizetjük,de a társasház közös pénzéőből történne a felújítás,nem +befizetésből,nem látom hogy lehetne megoldani,hogy nélküle fizessük.

"Persze. Megcsináltatjátok, (akár kivéve a renitens lakóét), és nélküle fizetitek ki. Akkor az nem a társasház költsége, nincs köze hozzá."
Ezt valahogy nem gondoltad át!

„Ezt valahogy nem gondoltad át!”
Melyik részét?

Ha műszakilag nem leválasztható, akkor az övét is ki kell fizetni.
Ha nem akarjátok összedobni, akkor nincs mit tenni.
Persze, fellebbezni azt lehet, nem tilos, nem ismerem az ítéletet, de ez a kérdés általában pont a határeset környékén billeg, minden bíróság máshogy ítéli meg, minden eset más, nem ismerjük a részleteket. Akár esélyetek is lehet. Ha nincs külön plusz vezeték az éjszakai áramnak, ahogy az előtted kérdezőnél volt, ami már egyértelműen egy fejlesztés, nem felújítás, akkor akár nyerhetnétek is. Mert egy 20 éves elektromos rendszert nem egy húsz évvel ezelőtti technológiával csak új berendezésre kell cserélni, ha a "szokásos" amper emelkedett azóta - és emelkedett - akkor ez bele kellene férjen szerintem.

De mi lenne, ha tényleg összedobnátok, és akkor maradna a háznak majd későbbre másra pénze? A renitens lakót pedig jogszerű eszközökkel és halálra lehet szívatni... :D

Anigery101,

Fellebbezni lehet, de van erre még egy évetek? Nem lenne egyszerűbb hozni egy új határozatot, szigorúan olyan szöveggel, amiben nincs benne a 32A? Rendes gazdálkodás körét nem haladja meg, feles többség...

A műszaki tartalom attól még szerintem maradhat ugyanaz, főleg, ha a tervező azt mondja, hogy tűzvédelmi okokból kell a nagyobb teljesítmény, tekintettel a múltbeli kiégésekre/zárlatokra.

Hülyék azért nem vagyunk,saját pénzen felújíttatni és ő ugyanúgy élvezi az előnyét...

Milyen retorziókra számíthat a társasház/KK ,ha esetleg a fellebbezés folyamat alatt a munka el lesz végezve de a II.fok is megsemmisíti a közgyűlési határozatot?

osztalap

Februárban amikor az árajánlatot elfogadta közgyűlés,ott már nincs szó bővítésről,felújítás szerepel mindenhol.Árajánlattal kapcsolatos napirendi pontnál és a költségvetés tervezetnél is.

Amit megtámadott az egy tavalyi közgyűlési határozat,amiben úgy szerepelt.Az is egy szerencsétlen megfogalmazás miatt..

A kúria állásfoglalásában találtam egy ilyet:

"gáz alapvezeték felújítása, cseréje – a rendes gazdálkodás körébe tartozik"

Ez ugyan miben különbözik egy villamos méretlen hálózat cseréjétől?Gáznál is a mostani szabványoknak kell majd megfelelni,pl 50éve nem kellett strangonkénti elzáró csap,most kell,akkor a + csapok az már bővítés?Ha nem miért nem?

Kár,hogy a villamos méretlen hálózatról nincs szó az állásfoglalásban.

https://kuria-birosag.hu/…efoglalo.pdf

Anig...
Semmilyenre.
A bíróság hoz egy itéletet. Valakinek igazat ad,de azt nem fogja kimondani hogy helyre kell állitani az eredeti állapotot.

Ha ezt a pert végigviszitek a Kúriáig nyerni fogtok.

A felújitás és korszerűsités nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás!

Ezen az alapon egyetlen társasházat sem újitanának fel.

ÜTH (ügyeletes társasházi hülye) minden épületben van.
.Én minden évben végzek 1-2 épületben hálózatfelújitást mert 60 éves alu rendszer van kátránypapir szigeteléssel. Mindig van aki tiltakozik mert nem akar többet fizetni.
Tavalyelőtt az Üth feljelentett a rendőrségen és a Jegyzőnél hogy nincs 100 % beleegyezés? Ő továbbra is a régi közös költséget fizette.

A rendőrség lezárta az ügyet hogy nem bűncselekmény,a Jegyző új határozat hozatalra utasitotta a közgyűlést mert alacsony volt a részvétel(sic!).
Kiirtam az írásbeli szavazást 87 % igen lett.

Elvégeztük a munkát,az Üth lakásának kivételével(fal átfúrása a kismegszakitó táblába bekötés).
Három napig bírta áram nélkül,addig a családja elvitte magukhoz.

A lánya jött tárgyalni.
Befizették a hátralákot, a lány beengedett a lakásba,elvégeztük a munkát,azóta béke van.

Ja és a slusszpoén,kiderült hogy aki megtámadta a méretlen villanyvezeték felújítását liftet szeretne,és szerinte az nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét,de a villamos felújítás az igen. Sosem volt lift a társasházban.Ezen kívül az sem zavarja,hogy egy 50 éves agyonterhelt hálózatról még 1 liftet is üzemeltetni mennyire jó ötlet.

Az üth...

Sajnos.És egy ilyen emberrel próbáljunk megegyezni.

Kedves Szakértők!
Egy 5 lakásos társasház vagyunk, alapító okirat ugyan létezik, de hivatalosan nem vagyunk társasház ezért ha jól gondolom ptk szerint működünk.
A társasház az osztatlan közös tulajdonban lévő kertből parkolót akar csinálni. ha jól tudom ez rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás ezért ptk szerint egyhangú határozat szükséges. Viszont több, különböző véleményt is találtam arról, hogyha egyhangú döntés nincs, akkor ezt sima többséggel keresztül lehet-e tolni akkor, hogy ezt az ezt megszavazó többség finanszírozza?
Sérül-e az én kisebbségben maradt érdekem akkor, ha a parkoló csak és kizárólag az én házrészem elé kerül, és a jelenlegi parkosított kilátásom parkoló autókra fog nézni úgy, hogy a parkolás egyébként máshol jelenleg is megoldott, garázsa is van minden lakónak, mégis mindenképpen az előkertet akarják erre a célra használni.
köszönöm

drb1984,

„Egy 5 lakásos társasház vagyunk, alapító okirat ugyan létezik, de hivatalosan nem vagyunk társasház ezért ha jól gondolom ptk szerint működünk.”
Öööö... ezt rágjuk meg még. Alapító Okiratot írt egy szomszéd unalmában egyik szombat este, aztán berakta a fiókba? Ez esetben nem vagytok társasház valóban.
De tulajdonképpen mindegy is : a Tht. szerint ha a legfeljebb hat lakásos társasház határozhat úgy, hogy a Tht. szerint működik, ilyen határozat hiányába valóban a Ptk. alapján működtök. Feltételezem, hogy ez utóbbi a helyzet, vagyis társasház vagytok ti, csak nem a Tht szerint üzemeltek. Ha mégsem társasház, akkor meg eleve Ptk.

Igen, egy parkoló kialakítása nem a rendes gazdálkodás körébe tartozik (Tht.56.§(3)), DE valóban csak a költségvállaláshoz kell a minősített többség.
Vagyis az egyszerű többség megszavazhatja a parkoló létesítését, ha annak költségét ők maguk állják.

„Ptk. 5:78.§(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;”

Ettől független, hogy a Te érdeked sérül-e a parkoló miatt, az milyen mértékben okoz neked hátrányt esetleg kárt.
Ha NEM szavazod meg a kialakítást, ÉS úgy érzed, hogy a többség által hozott határozat sérti a jogos érdekeidet, akkor bírósághoz fordulhatsz, és megtámadhatod a határozatot. Nem evidens a kérdés, mert ha máshol, máshogy is megoldható a parkolás, akkor van esélyed, de az, hogy közelebb lesznek az ablakodhoz autók, az _önmagában_ nem feltétlenül jogellenes érdeksérelem. Más emberek is élnek utcára néző ablakokkal...

drbjozsef,

köszönöm.
Társasházi alapító okirat az létezik a 80-as évekből, de se szmsz, se közgyűlés, se közös képviselő.

ezek szerint akkor ez a cikk nem helyes: https://ecovis.hu/…sashazunkban

"Azonban nem csak az anyagi vetülete fontos ennek a kérdésnek. Nagy Úr akkor sem építheti meg a liftet, ha vállalja, hogy annak teljes költségét megfizeti, ebben az esetben is szükséges a társtulajdonosok egyhangú, 100%-os egyetértése."

A jelenlegi udvaron egyébként igen, most is elfér egymás akadályozása nélkül a 4 autó, és jelenleg is mindenki bent parkol, de mivel valakinek nem tetszik a saját helye, ezért egészet a kertbe akarják áttelepíteni az ablakaim alá.

drb1984,

„Társasházi alapító okirat az létezik a 80-as évekből, de se szmsz, se közgyűlés, se közös képviselő.”
Nem baj, nem is kell, ha 5 lakás van, és direkt nem határoztatok a Tht. alkalmazásáról.

Szerintem nem helyes. A törvény egyértelműen fogalmaz. Ugyanakkor kicsit félrevezető a példa : Nagy úr természetesen nem építhet egyedül liftet, legfeljebb akkor, ha a tulajdoni hányada meghaladja az 50%-ot, vagyis egyedül többségben van. Mert az érvényes határozathoz kell a többség (osztatlan közös esetén szerintem a tulajdonosok 50%-a, nem a közgyűlésen jelenlévőké mint egy megismételt társasházi közgyűlésen, hiszen nincs is közgyűlés a Ptk. alapján), csak nem minősített többség. Az a költségviseléshez kell.

„A jelenlegi udvaron egyébként igen, most is elfér egymás akadályozása nélkül a 4 autó, és jelenleg is mindenki bent parkol, de mivel valakinek nem tetszik a saját helye, ezért egészet a kertbe akarják áttelepíteni az ablakaim alá.”
Valakinek? Neki nincs szerintem többsége. De ha rajtad kívül a többiek is akarják, akkor már peched van.
A legjobb mindig, minden szempontból a közös megegyezés. Próbálj beszélni velük, megértetni, hogy milyen kellemetlenséggel jár neked, így nem tudod elfogadni, ha belekezdenének, pert fogsz indítani, kérve ideglenes intézkedésként az építkezés azonnali felfüggesztését a per végéig. Hátha közösen ki tudtok találni valami kompromisszumot.

drbjozsef, nagyon szépen köszönöm a válaszait!

Egyébként vannak olyan értelmezések, ahol a 100% hányad kell a rendes gazdálkodás körét meghaladó határozat megszavazásához akkor is, ha a költségeit nem egyformán osztják ki a tulajdonosok. Nem mondom, hogy nem logikus, de speciel a Tht. is pont ugyanígy fogalmaz : a kiadásokhoz kell a teljes egyetértés.
A te szempontodból még kedvezőbb is lenne, ha így értelmeznék (vagyis csak 100%-kal lehetne egyáltalán a munkálatokat eldönteni), ugyanakkor a sérelmed szempontjából tulajdonképpen mindegy : ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy jogosak a fenntartásaid, akkor úgysem engedi az átalakítást. Ha viszont úgy, hogy alaptalanok, akkor a bíróág ítélete pótolhatja az egyetértésed hiányát, és átalakíthatja a kertet a többi tulaj az akaratod ellenére is.

Kezdjük az elején!

1. Úgye 5 lakás van. Rajtad kívűl 4.
Csak kettőt kell meggyőznöd arról hogy támogasson és a terv megbukott.
.
2. A törvény egyértelműen fogalmaz:
minden tulajdonos jogosult a közös tulajdon használatára,de senki sem teheti ezt a többi tulajdonos érdekeinek sérelmére.
.
3. Közöld ac felekkel, hogy pertibdítasz a kisebbség érdekeinek sérelme miatt a bíróságon.
.4. A normálisabbnak tűnő 2 szomszédot külön-külön hívd félre és súgd meg neki hogy a jó viszonyra való tekintettel nem akarod hogy nekik komoly perköltségük merűljőn fel emiatt.

Sok sikert.
.

A kormányhivatal a társasház kerítésének egy részét elbontatta annak dőlése miatt, aminek a társasház eleget is tett. A kormányhivatal helyreállításra nem írt elő kötelezettséget, illetve az önkormányzati rendelet sem kötelezi a kerítés építését. A tulajdonosok egy része a kerítés visszaépítését szorgalmazza. (Jelenlegi tudásom szerint 50 százalék tulajdoni hányad alatt vannak, de mindössze 1 tulajdonoson múlik) A kapott ajánlat alapján közel 10 millió forintba kerülne, mivel a talajviszonyok miatt a kerítés alapját támfallal kellene megerősíteni.
A kérdésem az, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül -e? Milyen többség kell a beruházás elfogadásához?
Számít -e az, hogy az említett kerítésszakasz két tulajdonos kizárólagos használati joggal rendelkező területén van? A terület le is van kerítve a többi tulajdonos elől. Tehát milliós összeget kellene fizetnem ha átmegy a javaslat úgy, hogy a területet nem is használhatom.

pumukli1,

Szerintem ha azt se az önkormányzat nem írta elő, se a HÉSZ nem teszi kötelezővé a kerítést, akkor az csakis a rendes gazdálkodáson kívüli lehet. Az összes tulajdonos beleegyezésével lehet újraépíteni - legalábbis a társasház költségére, az érintett tulajdonosok saját költségre persze megcsináltathatják.