Sziasztok,
Kedves jogászok:
lehet alapítani elidegenítési és terhelési tilalmat haszonélvezeti jog biztosítására?
mert nekem nem érthető, hogy hogy lehet ezzel biztosítani a haszonélvezeti jogot, ami ugye független az ingatlan tulajdonosától, de egy ügyvédi iroda honlapján olvastam, hogy ilyet lehet...nekem ez meredek..
Köszönöm,
Egz
Nem magát a haszonélvezeti jogot biztosítja, hanem azt, hogy a tulajdonos személye ne változzon. Ezt akkor lehet ha szerződésen alapul a haszonélvezet jog.
Nem lehet.
A Nagykommentár azt mondja: „Az elidegenítési és terhelési tilalom célja kettős: (a) a dolog tulajdonjogát egy későbbi dologi várományos részére biztosítani (például az öröklési szerződés esetében): (b) a tulajdoni helyzet rögzítésével, valamint a terheléstől való megóvással valamely követelés kielégítését biztosítani. ”
És egyébként is csak a hitelezők érdekeiről beszél, haszonélvezőt még csak nem is említ.
De könnyen meg tudsz győzni: mutass egy tulajdoni lapot, ahol a haszonélvezetet elidegenítési tilalom biztosítja.
Szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetén a felek megállapodásán múlik, hogy jegyeztetnek-e be elidegenítési és terhelési tilalmat.
Pl. a tartási szerződésnél biztosítékként kiköthető a haszonélvezeti jog és elidegenítési és terhelési tilalom.
És bejegyeztétek?
Leszkóven László is lehetségesnek tartja az elidegenítési és terhelési jog tartási szerződés biztosítékaként.
"Az új Ptk. hatályba lépésével a gyakorlat várhatóan meg fog változni. Egyrészt a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása megszűnik majd – bár magam részéről tartok kerülő utak igénybevételétől – de továbbra sincs akadálya annak, hogy a tilalom a hitelezőnek valamilyen, a dologra vonatkozó jogát biztosítsa (pl. zálogjogát, de egyéb jog is szóba jöhet, pl. tartási jog vagy az ajándék visszakövetelésének joga stb.). Erre az új Polgári Törvénykönyv is lehetőséget ad (5:31–5:32. §§). Másrészt megszűnik az a korlátozás, hogy ilyen tilalmat csak az átruházással egyidőben lehet létesíteni, illetőleg az új kódex az elidegenítési és terhelési tilalom mellett megadja a (puszta) elidegenítési tilalom kikötésének lehetőségét is."
Köszönöm mindenkinek, továbbra sem értem, hogy logikailag haszonélvezet esetén ennek lenne helye, de ha a földhivatal bejegyzi...
Pedig van helye.
Én nem értek hozzá, de logikailag én se értem. Á lá józan paraszti.
Ez volt a kérdés:
„lehet alapítani elidegenítési és terhelési tilalmat haszonélvezeti jog biztosítására?”
Erre az nem válasz, hogy :
„Nem magát a haszonélvezeti jogot biztosítja, hanem azt, hogy a tulajdonos személye ne változzon. Ezt akkor lehet ha szerződésen alapul a haszonélvezet jog.”
Hiszen pont az volt a kérdés, hogy a "haszonélvezet biztosítására". Márpedig azt hogy biztosítaná egy TULAJDONOSRA vonatkozó elidegenítési tilalom?
Biztos lehet szerződésben elidegenítési tilalmat bejegyeztetni, de hogy az a haszonélvezetet nem fogja biztosítani, az biztos.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Mélyedj el a haszonélvezeti jog tartalma vonatkozásában. Nagyon nem mindegy a gyakorlatban, hogy ki a tulajdonos.
A gyakorlatban persze. Én is jobban örülnék Teréz anyának, mint Charles Mansonnak. De jogilag? Mi a jogi különbség Aladár és Béla tulajdonlása között, ha a haszonélvező Cecil?
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Van egy film. Egy óriás ágyút tervezett és készített egy belga mérnök Szaddam Husszeinnek. A felesége megrójja, hogyan készíthet ágyút egy ilyen elvetemült diktátornak. Erre mondja a mérnök: Szívesebben készítettem volna Teréz Anyának, de ő nem rendel tőlem ágyút.
Leszkóven kolléga a nagy igyekezetben alaposan elrúgta a lasztit. Méghogy elidegenítési és terhelési tilalom "az ajándék visszakövetelése jogának" biztosítására?!
Arra még csak csak hajlok a törvényszöveg alapján, hogy elhiggyem, a haszonélvezetet lehet így biztosítani (bár értelme nem sok), na de az "ajándék visszakövetelése joga"?! Hisz ilyet a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni, hogy lehetne bejegyezni a biztosítékát?
Miért, önállóan nem lehet bejegyezni elidegenítési jogot?
Ajándékozási szerződésben kikötöm, megajándékozott így elfogadja, akkor miért ne? A "jogi oka" nem számít, elég, ha a megajándékozó tudja az okát...
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
(bocsánat, elidegenítési tilalmat, nem jogot)
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Nem. Önállóan nem lehet.
Értem.
Miért? :)
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Na jó, finomítok, ez túl általános miért lett.
Miért nem lehet ajándékozási szerződést kötni, és abban elidegenítési tilalmat bejegyezni, ahol a tilalom hivatkozása a földhivatalhoz benyújtott ajándékozási szerződés lenne?
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
5:31. § (1) „Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében...”
Én ezt úgy olvasom, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog biztosítása érdekében. Már csak azért is, mert a következő mondat azt mondja: „ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.”
Márpedig az "ajándék visszakövetelésének jogát" a telekkönyvben nem lehet feltüntetni.
Tulajdonjog tárgya = lakás.
rá vonatkozó jog = pl. haszonélvezet.
Miért ne lehetne akkor haszonélvezethez rakni?
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Most kivel vitatkozol? Mondtam, hogy azt el tudom fogadni - bár nem értek vele egyet de lege ferenda.
Aztán az ajándékozásról volt szó.
Ezt láttátok már?
BH2007. 315.
Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó „dologra vonatkozó jogának” NEM tekinthető [1997. évi CXLI. törvény 17. § és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. §; 1959. évi IV. törvény 114. §, és 200. §]
Kiemelés tőlem, a nem szócska kimaradt a kivonatból, de az indokolásban egyértelmű az LB. (különösebb indokolás nincs, h miért nem:), mer' csak.
