elidegenítési és terhelési tilalom


Egzoticside # 2018.08.27. 14:32

Sziasztok,

Kedves jogászok:

lehet alapítani elidegenítési és terhelési tilalmat haszonélvezeti jog biztosítására?

mert nekem nem érthető, hogy hogy lehet ezzel biztosítani a haszonélvezeti jogot, ami ugye független az ingatlan tulajdonosától, de egy ügyvédi iroda honlapján olvastam, hogy ilyet lehet...nekem ez meredek..

Köszönöm,

Egz

Dr.Attika # 2018.08.27. 15:27

Nem magát a haszonélvezeti jogot biztosítja, hanem azt, hogy a tulajdonos személye ne változzon. Ezt akkor lehet ha szerződésen alapul a haszonélvezet jog.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.27. 16:46

Nem lehet.

Dr.Attika # 2018.08.27. 17:56
Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.27. 19:06

A Nagykommentár azt mondja: „Az elidegenítési és terhelési tilalom célja kettős: (a) a dolog tulajdonjogát egy későbbi dologi várományos részére biztosítani (például az öröklési szerződés esetében): (b) a tulajdoni helyzet rögzítésével, valamint a terheléstől való megóvással valamely követelés kielégítését biztosítani.
És egyébként is csak a hitelezők érdekeiről beszél, haszonélvezőt még csak nem is említ.
De könnyen meg tudsz győzni: mutass egy tulajdoni lapot, ahol a haszonélvezetet elidegenítési tilalom biztosítja.

Dr.Attika # 2018.08.28. 03:38

Szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetén a felek megállapodásán múlik, hogy jegyeztetnek-e be elidegenítési és terhelési tilalmat.

Dr.Attika # 2018.08.28. 03:53

Pl. a tartási szerződésnél biztosítékként kiköthető a haszonélvezeti jog és elidegenítési és terhelési tilalom.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.28. 05:48

És bejegyeztétek?

Dr.Attika # 2018.08.28. 06:15

Leszkóven László is lehetségesnek tartja az elidegenítési és terhelési jog tartási szerződés biztosítékaként.

"Az új Ptk. hatályba lépésével a gyakorlat várhatóan meg fog változni. Egyrészt a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása megszűnik majd – bár magam részéről tartok kerülő utak igénybevételétől – de továbbra sincs akadálya annak, hogy a tilalom a hitelezőnek valamilyen, a dologra vonatkozó jogát biztosítsa (pl. zálogjogát, de egyéb jog is szóba jöhet, pl. tartási jog vagy az ajándék visszakövetelésének joga stb.). Erre az új Polgári Törvénykönyv is lehetőséget ad (5:31–5:32. §§). Másrészt megszűnik az a korlátozás, hogy ilyen tilalmat csak az átruházással egyidőben lehet létesíteni, illetőleg az új kódex az elidegenítési és terhelési tilalom mellett megadja a (puszta) elidegenítési tilalom kikötésének lehetőségét is."

Egzoticside # 2018.08.28. 08:47

Köszönöm mindenkinek, továbbra sem értem, hogy logikailag haszonélvezet esetén ennek lenne helye, de ha a földhivatal bejegyzi...

Dr.Attika # 2018.08.28. 09:05
drbjozsef # 2018.08.28. 09:30

Én nem értek hozzá, de logikailag én se értem. Á lá józan paraszti.

Ez volt a kérdés:

lehet alapítani elidegenítési és terhelési tilalmat haszonélvezeti jog biztosítására?

Erre az nem válasz, hogy :
Nem magát a haszonélvezeti jogot biztosítja, hanem azt, hogy a tulajdonos személye ne változzon. Ezt akkor lehet ha szerződésen alapul a haszonélvezet jog.

Hiszen pont az volt a kérdés, hogy a "haszonélvezet biztosítására". Márpedig azt hogy biztosítaná egy TULAJDONOSRA vonatkozó elidegenítési tilalom?

Biztos lehet szerződésben elidegenítési tilalmat bejegyeztetni, de hogy az a haszonélvezetet nem fogja biztosítani, az biztos.

Dr.Attika # 2018.08.28. 09:35

Mélyedj el a haszonélvezeti jog tartalma vonatkozásában. Nagyon nem mindegy a gyakorlatban, hogy ki a tulajdonos.

drbjozsef # 2018.08.28. 09:46

A gyakorlatban persze. Én is jobban örülnék Teréz anyának, mint Charles Mansonnak. De jogilag? Mi a jogi különbség Aladár és Béla tulajdonlása között, ha a haszonélvező Cecil?

Dr.Attika # 2018.08.28. 09:57

Van egy film. Egy óriás ágyút tervezett és készített egy belga mérnök Szaddam Husszeinnek. A felesége megrójja, hogyan készíthet ágyút egy ilyen elvetemült diktátornak. Erre mondja a mérnök: Szívesebben készítettem volna Teréz Anyának, de ő nem rendel tőlem ágyút.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.28. 10:44

Leszkóven kolléga a nagy igyekezetben alaposan elrúgta a lasztit. Méghogy elidegenítési és terhelési tilalom "az ajándék visszakövetelése jogának" biztosítására?!

Arra még csak csak hajlok a törvényszöveg alapján, hogy elhiggyem, a haszonélvezetet lehet így biztosítani (bár értelme nem sok), na de az "ajándék visszakövetelése joga"?! Hisz ilyet a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni, hogy lehetne bejegyezni a biztosítékát?

drbjozsef # 2018.08.28. 11:44

Miért, önállóan nem lehet bejegyezni elidegenítési jogot?

Ajándékozási szerződésben kikötöm, megajándékozott így elfogadja, akkor miért ne? A "jogi oka" nem számít, elég, ha a megajándékozó tudja az okát...

drbjozsef # 2018.08.28. 11:44

(bocsánat, elidegenítési tilalmat, nem jogot)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.28. 12:30

Nem. Önállóan nem lehet.

drbjozsef # 2018.08.28. 15:07

Értem.

Miért? :)

drbjozsef # 2018.08.28. 15:08

Na jó, finomítok, ez túl általános miért lett.

Miért nem lehet ajándékozási szerződést kötni, és abban elidegenítési tilalmat bejegyezni, ahol a tilalom hivatkozása a földhivatalhoz benyújtott ajándékozási szerződés lenne?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.28. 15:55

5:31. § (1) „Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében...

Én ezt úgy olvasom, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog biztosítása érdekében. Már csak azért is, mert a következő mondat azt mondja: „ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Márpedig az "ajándék visszakövetelésének jogát" a telekkönyvben nem lehet feltüntetni.

drbjozsef # 2018.08.28. 18:55

Tulajdonjog tárgya = lakás.
rá vonatkozó jog = pl. haszonélvezet.

Miért ne lehetne akkor haszonélvezethez rakni?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.29. 06:38

Most kivel vitatkozol? Mondtam, hogy azt el tudom fogadni - bár nem értek vele egyet de lege ferenda.
Aztán az ajándékozásról volt szó.

lewho # 2018.08.29. 06:50

Ezt láttátok már?

BH2007. 315.
Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó „dologra vonatkozó jogának” NEM tekinthető [1997. évi CXLI. törvény 17. § és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. §; 1959. évi IV. törvény 114. §, és 200. §]

Kiemelés tőlem, a nem szócska kimaradt a kivonatból, de az indokolásban egyértelmű az LB. (különösebb indokolás nincs, h miért nem:), mer' csak.