Ja és most jön a slusszpoén.
A kutatásokból kiderült, hogy minden további nélkül sikerülhet az elbirtoklás (LB/Kúria határozatok). Itt sem a rendezési vonal sem a rendezési terv nem perdöntő.
Csakhogy az elbirtoklást nem lehet telekkönyvileg bejegyeztetni, mert a bejegyzéshez meg kell osztani az utcát. Azt pedig csak a tulaj önkormányzat teheti meg.
Tehát ha úgy gondolja az önkormányzat nagy ívben tesz a bírósági döntésre, és a joghézagot kihasználva megakadályozhatja a bejegyzést.
De ez még nem minden.
Az önkormányzat a helyi építési szabályzatban meghatározhat minimális területet az utcára és az ingatlanra is. Tehát ha mondjuk 1000nm minimális területnagyságot mond az utcára vagy az ingatlanra, akkor a földhivatal nem záradékolja a változási rajzot. Ekkor pedig nincs megosztás vagy bejegyzés.
Ez a helyzet amikor van EU meg emberi jogok meg alkotmánybíróság.
Amikor volt fehérteror, döbrögi uraság és zsidóüldözés akkor így nézett ki a törvény („1937. évi VI. törvénycikk a városrendezésről és az építésügyről”):
„14. §
(1) Az építésügyi hatóságnak a telek beépítésére vagy bekerítésére adott engedélye alapján a teleknek a városrendezési terv szerint út céljára szükséges részét kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül közterületként le lehet jegyezni, a városrendezés terve szerint feleslegessé vált közterületet pedig a telekhez hozzá lehet jegyezni.
(3) Az előző bekezdések értelmében a le- vagy hozzájegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül kérheti.
”
Szerintem ez elég nagy szégyen...
