Új építésű ingatlan birtokba vétele

Egy lakoparkban vásároltam egy új építésű lakást. A bejaraskor felvettük a hibalistat,ez februárban volt. A beruházó legközelebb csak a teljes vételár kifizetése után engedne be a lakásba. Azt hiszem így zsákbamacskát vennék,mert nem győződhetnek meg a hibák kijavításáról és az azóta végzett munkálatokról,mert történtek meg egyéb falerősítési munkálatok is. Mennyire jogszerű ez az eljárás? Köszönöm!

Miért rugózol ezen?
Van 5 év garancia és újabb 5 év lakásszavatosság.
Az átadás után a hibalistát átadod a közös képviselőnek aki továbbitja a kivitelező felé.

„ Mennyire jogszerű ez az eljárás?”

Miben állapodtatok meg? Annak ismeretében neked kell tudni.

Egyébként igazad van:

1. Átadás-átváteli jegyzőkönyv alapján kell(ene) kifizetni az utolsó részletet. Ha így állapodtatok meg. Miért kellene fizetned, ha pl. nem működik a fűtés, lift, vagy beázás van stb.
2. Kellett volna garanciális visszatartásban megegyezni, hogy az 5 év alatt ha a beruházód felszívódik akkor legyen miből javíttatnod a hibákat. Ha nincs hiba vagy teljesít/javít a beruházó akkor 5 év múlva megkapja a pénzét.

Ha nincs ilyen visszatartás akkor a még fel nem szívódott kivitelező is tud memóriazavarral küzdeni, mik is a kötelezettségei. Elég gáz, ha ezt több év macera után a bíróság erősíti meg, közben meg folyamatosan ázik a tető.

„Ha nincs hiba vagy teljesít/javít a beruházó akkor 5 év múlva megkapja a pénzét.”
5 év múlva? Hol élsz Te? :)

Egyébként az ötlet nem rossz, ha veszek egy cipőt, csak a 80%-át fizetem ki, a maradékot majd két év múlva, ha nem megy szét a szavatossági idő alatt...

„5 év múlva? Hol élsz Te? :)”

hmmm... kb. 100 ilyen szerződést láttam. Na nem lakásépítés.

A konsturkcióban 5% + 5% visszatartás van. Minden résszámlából a megrendelő visszatart 5+5%-ot. Az első 5% a végátvételig, a második 5% 5 évig. A második kiváltható bankgaranciával - persze ehhez kell egy bank is.

Nagyberuházásoknál csak így szerződnek,. Ezért meglepő a magánlakásoknál ez a teljesen kiszolgáltatott lakásvásárló. Ő fizet és még neki diktálnak.

Egyébként mernék fogadni rá, hogy a beruházó is így szerződik az ő kivitelezőivel.

Ha valaki építeni akar, annak híre gyorsan terjed, a kivitelezők ott fognak tolongani munkáért. A beruházó diktálja a feltételeket, persze ezek már a pályázati szakaszban ismertek. Nem kötelező elvállalni a munkát.

Nem lakásépítés?
Hja kérem, a stadionépítéseknél/autópályaépítéseknél/vasútépítésnél szerintem vannak ennél érdekesebb feltételek is...

Persze, majd Tibi 5 év múlva fizet a hulladék lakásáért az átadás utáni napon megszűnő projektcégnek. Hogyne.

Látom, csak stadion építésben tudsz gondolkodni. Kár veled vitatkozni.

„Persze, majd Tibi 5 év múlva fizet a hulladék lakásáért az átadás utáni napon megszűnő projektcégnek. Hogyne.”

Pont erről beszélek, ha nem vennéd észre. Megszűnik a szerződő fél, akkor mit kezdjen a garanciális jogaival? Hulladék lakás??? Új építésű..... főleg.
Ki az a Tibi?

Én úgy gondolom, hogy jogos a kérdező félelme. Miért fizetne ki teljes vételárat azért, amiről előtte nem győződhetett meg, hogy valóban elkészült? És amiről nem esett szó eddig, vajon van-e használatbavételi engedély kiadva a házra, és az abban felsorolt hiányosságok elkészültek-e? Mert ilyen és hasonló problémákkal legtöbbször a lakás vásárlók csak ezen eljárások keretében találkozik.
Visszatérve drbjozsef cipő vásárlási példájára, visszakérdeznék, hogy vajon megveszi-e a cipőt a nélkül, hogy előtte felpróbálná, és menne benne pár kört az üzletben?
Csillaghegy
Ha van egy kis szerencséd, a hibák kijavításának ténye benne van az építési naplóban. Arra persze nincs garancia, hogy valóban el is készültek-e a javítások. Meggyőződésem, hogy látatlanban semmit nem szabad kifizetni. Kivéve, ha a szerződésben kifejezetten benne van, hogy a vevő zsákbamacskát vásárol.

"kivitelezők ott fognak tolongani munkáért. A beruházó diktálja a feltételeket, persze ezek már a pályázati szakaszban ismertek"

Hihi!

2020-ban naponta kellett vadászni a kivitelezőt(nem családi ház,42 lakásos társasház!) mert egyszerre 3 épitkezésen dolgozott az embereivel.
Közölte,ha valami nem tetszik holnap levonul.

Igy csak 6 hónapot csúszott a határidő.

Végül befejezték rendesen,
Szeptember helyett igy februárban lehetett költözni. De azt felejtsétek el jogy a beruházó diktál a kivitelezőnek!

Itt a melós diktál.
Tegnap jött a 6 vízszerelő,ma már csak 4-en jöttek,mert Zuglóban a csúszás miatt a kötbér napi 300 ezer ft,ezért az ottani kivitelező 22.000 ft-ot fizet egy napra. Ennyiért átmennek oda dolgozni.

Szóval ez így működik!

„2020-ban naponta kellett vadászni a kivitelezőt(nem családi ház,42 lakásos társasház!) mert egyszerre 3 épitkezésen dolgozott az embereivel.”

Ezt nem értem. Egyszer kell szerződni, és azt jól. Na meg jól választani, kivel szerződsz. Lehet, hogy amikor megpályázza HASITASI Kft beígér fűt-fát meghát a legóccsób....

Ha szép vastag kötbérrel szerződtél, akkor oldja meg, hogy legyen embere vagy kemény forintocskái bánja.

„Igy csak 6 hónapot csúszott a határidő.” Normál esetben egy ilyen nem, hogy a hasznot elviszi de keményen mínuszba megy a kötbérrel.

Hogy ez elméletben milyen jól hangzik...

„Itt a melós diktál.
Tegnap jött a 6 vízszerelő,ma már csak 4-en jöttek,mert Zuglóban a csúszás miatt a kötbér napi 300 ezer ft,ezért az ottani kivitelező 22.000 ft-ot fizet egy napra. Ennyiért átmennek oda dolgozni.”

Tán Zuglóban tudnak jó szerződést kötni :))))

Mióta megszületett a döntés a "rozsdaövezetről"
egymást ölik a beruházók a kivitelezőkért.

wers
A lakások 43 és 96 milló ft/db között lettek lekötve és 90 %-ban kifizetve.

Amit te nem tudsz,különben nem irtad volna meg a hsz-t: ez úgy működik,hogy a vevők a beruházó számlájára fizetik be a pénzt,amit a hitelt nyújtó bank zárol!

Miután a lakások befizetett vételára meghaladja a bank által nyujtott hitel+kamatok összegét,a bank leemeli a neki járó pénzt. S akkor oldja fel a számla zárolását.
A beruházó csak ekkor jut hozzá a számlájához és felveheti a "maradékot" !
Akkor jut a teljes pénzéhez ha eladta az összes lakást!

Szóval igaza van drb..-nek, ez elméletben szépen hangzik,de a gyakorlat egészen más!

Ja, 1,9 milliárd ft-ról van szó.

MD.
„Amit te nem tudsz,különben nem irtad volna meg a hsz-t: ez úgy működik,hogy a vevők a beruházó számlájára fizetik be a pénzt,amit a hitelt nyújtó bank zárol!”

Bár így lenne. De mint a napi sajtóból is rendszeresen lehet értesülni róla, a beruházó szépen elteszi a pénzt és nem utalja át a banknak. A bank önhatalmúlag nem nyúl senki számlájához, így magától nem zárol semmit. A beruházás befejezése közelében a beruházó szépen megsértődik és levonul, a bank pedig elárverezi a lakás tulajdonosok által már kifizetett lakásokat. Illetve mivel neki is van szíve, így felajánlja a tulajdonosoknak, hogy ha még egyszer kifizetik a vételárat, akkor megtarthatják a lakásaikat. Utoljára ilyen eset kb 2 hete volt a híradóban. Ja. És a beruházó, meg a kivitelező lényegében ugyanaz, legfeljebb van egy csomó alvállalkozó, akiket szintén nem fizetnek ki.

Ez igy van!
Az Unicredit számlájára kellett befizetni a pénzt.
A bank ilyen feltételekkel folyósitott kb.2 milliárd hitelt.
A beruházó ingatlanfejlesztő kft. A kivitelező külső cég.

Hidd el utánanéztem,én is láttam már karón varjút az ingatlanszakmában az elmúlt évtizedekben.

Én is tudok a szegedi esetről,éppen ezért változtattak a bankok is hitelezésen. A zárolás meg a hitelszerződés feltétele.

Nekem 3 sima társasházi hitelnél is van zárolt felújitási számla amin nem rendelkezhetem,arra mgy a hitelkeret,s az általam leigazolt teljesités után a bank fizeti ki vállalkozót.

Sok minden változott az elmúlt években.

Nem kell ehhez Szegedig menni, az országban számos helyen előfordult, most áll a bál egy pesti beruházásnál éppen ugyanúgy.
Lehet, ez is fertőző, mint a covid. ;)

A Szegedi ügynél 2x fizették ki a tulajok a lakásukat.
Ezért óvatosabbak a bankok is.
Senkinek nem hiányzik az évekig tarto pereskedés.

„Amit te nem tudsz,különben nem irtad volna meg a hsz-t: ez úgy működik,hogy a vevők a beruházó számlájára fizetik be a pénzt,amit a hitelt nyújtó bank zárol!”

Mi köze van ennek a kérdéshez, hogy kell-e fizetni, nem megfelelő teljesítés eseten, kell-e kötbért kikötni, ill. a garancia érvényesítésére tanácsos-e a kifizetésből visszatartani.
Az eredeti kérdésre: Ha ki kell fizetnie szerződés szerint a teljes vételárat anélkül, hogy látná mire fizet, akkor az a szerződés rossz.

Teljesen más kérdés, hogy lenyúlja-e ill. mire költi el a beruházó a vevők pénzét. Remélem erről majd rácsok mögül elmélkedhet hosszú ideig.

Mint írtam van az építőiparnak olyan része, ahol a szakma számít. Na ez nem a lakásépítés.

Sajnos ez nem igy működik.

Addig kulcsot sem kapsz,mig a vételár nincs kifizetve.

Ha szerencséd van,akkor a beruházó helytáll a hiányosságokért és kijavittatja.
Egyébként látja hogy mire fizet,mivel már az épitkezés kezdetétől árulják a lakásokat,amit többször meg lehet nézni.

A kérdésre már korábban választ adtam, szerintem kicsit te vitted félre a témát.
De megerősítem, hogy ha egy szerződésben rögzítve van, hogy lakást vásárol az illető, és annak elkészültét követően fizet, akkor a beruházó hiába jön félkész állapotnál, hogy neki pedig most fizessenek. Egyébként meg nyilván kellene lennie a két fél között valamiféle egyezségre jutásnak, hogy mindketten elismerik a teljesítést.
Ha olyan a szerződés, hogy van egy bizonyos vételár megjelölve, és nincs teljesítéshez kötve, az indok pedig a csak, no ilyen szerződést azért valljuk be ritkán látsz. ;)

Kedves Fórumozók!

Egy apró új építésű lakások átvételekor felmerülő kérdést szeretnék feltenni. Ha a műszaki leírás leírt egy belmagasságot és attól van pár centiméter eltérés azzal nemigen lehet tenni semmit felteszem nem? Tehát bár nincs is említve sehol, de valamennyi százalék tűrés belmagasságnál is van, akár alapterületnél szokott lenni nem? Természetesen nem feszegeti az OTÉK-os 250cm-t, de 267 helyett 263. Sehol nincs 263 felett, tehát nem az "átlagos" szó az, ami a helyzetben szerepet játszana, ez sehogy sem lesz átlagosan sem 267...