társasházi kérdések

osztap,

Minden társasházi közgyűlési jegyzőkönyv kötelező kelléke a jelenléti ív.
A kifogásolt közgyűlés jelenléti ívén fel voltak sorolva az egyes épületekben lévő lakások, mellette a tulajdonos neve és a tulajdoni hányada. Aki megjelent a közgyűlésen, az a tulajdoni hányad utáni ponozott részen aláírta a nevét.
Mivel a jelenléti íven fel volt tüntetve az "idegen" társas betűjele a "G" és fel voltak sorolva a házban lévő tulajdonosok, a házban lévő lakások, ...stb, egyértelmű, hogy a másik társasház tulajdonosai is meghívást kaptak, ott voltak és szavaztak. Az előre kinyomtatott jelenléti ív űrlapon ugyanis már ott volt a nevük.
Úgy gondolom, ez a bíróságnak elég bizonyíték lesz, hogy egy másik társasház tulajdonosai is szavaztak és szavazatukat beszámították az összes szavazatok közé. A reális helyzet ismeretéhez tartozik, hogy mindkét társasháznak ugyanaz a társasház-kezelő cég a közös képviselője. Ezért volt lehetséges, hogy mindkét társasház tulajdonosainak névsorához hozzáférjen.

szomorú örökös,

Én nem a törvénytelen szavazásra mondtam, hogy bűncselekmény, hanem arra, hogy megakadályozhatja-e valaki, hogy fordulhatok-e a bírósághoz vagy nem. Megtilthatja valaki vagy nem. Mert ha valaki megtiltja vagy megakadályozza, akkor elő kell venni a Btk.-t és meg kell nézni, mennyiben meríti ez a cselekménye a "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,..." bűncslekmémnyt. Ehhez 1 szemtanú elég.
Arról van szó, hogy ha az van egy törvényben hogy én a bírósághoz fordulhatok (azaz ez számomra megengedett) akkor ezt senki nem akadályozhatja meg. Aki ereőszakkal vagy fenyegetéssel, ... stb. megpróbál eltéríteni, az már a Btk. szerint bűncselekmény.

arpad53

„elő kell venni a Btk.-t és meg kell nézni, mennyiben meríti ez a cselekménye a "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,..." bűncslekmémnyt. Ehhez 1 szemtanú elég.”
Tehát téged megfenyegetett a közös képviselő? Vagy nem történt ilyen? Ki akar megakadályozni, hogy bírósághoz fordulj? Az állítólagos „törvénysértés” ügyében már megtetted. Mit akarsz még elérni? Akasszák, négyeljék fel a közös képviselőt? Ha a bíróság megállapítja, hogy mégsem történt bűncselekmény, akkor mi lesz? Marad egy rakás költség, amit ki kell majd fizetned, mert nagy valószínűséggel a nyakadba varrják. :-O

„hiszen a törvénytelenséget egyszerűen "az utca embere", egy egyszerű járókelő is meg tudja állaítni.”
Az utca embere vagy az egyszerű járókelő inkább ne jogászkodjon. Bízza ezt a hozzáértőkre.
A törvények, jogszabályok értelmezése sokszor még a jogot tanult embereknek sem mindig egyszerű.

Szomorú örökös,

Ha finoman akarok fogalmazni, akkor igen, már "szóvá tették", hogy miért kell nekem a bírósághoz fordulnom, ... de ha itt ebben a fórumban is egy kicsit lejjebb beleolvas egy-két hozzászólásba, akkor itt is láthatja, hogy egyes kiváló nyelvérzékű hozzászólók már azt próbálják nekem elmagyarázni, hogy mi a különbség a lehetőség és a kötelező között.

Nos, ... a társasházi törvény is leírja és minden társasház alapító okiratában illetve SzMSz-ében is benne van, hogy vitás esetekben a bírósághoz kell vagy lehet fordulni. Természetesen már a "LEHET" is azt jelenti, hogy ha bárki ezt teszi, az nem törvényelenes.
Ha egy közös képviselő vagy egy közösség azt szeretné, hogy a társasház bármely - akár egyetlen - tulajdonosa ne forduljon bírósághoz, akkor kéretik a társasházi törvény minden pontját betartani. Ha ugyanis nem sértik meg a törvényt, akkor nincs értelme a bírósághoz fordulni. Ha viszont egy tulajdonos (akár egyetlen tulajdonos) is azt látja, hogy a közös képviselőt abszolút nem érdekli a társasházi törvény, akkor senki ne csodálkozzon azon, hogy a közös képviselőnek majd ott kell ülnie a bíróságon.

Minden vitás kérdés megoldádásának az alapja, hogy a tulajdonos egyrészt a közösséggel, másrészt a közös képviselővel próbálja megoldani az adott kérdést. Nos, miután ez megtörtént, de ennek semmi eredménye nincs, akkor felvetődik a "galambokkal való sakkozás" hasonlata, ... mert ezt, azaz az érteteln emberekkel való vitát máshoz hasonlítani nem lehet. Az, hogy "...itt az történik, amit a közösség akar..." az csak a törvényesség határáig mehet el. Törvényt sérteni a közösség, közgyűlési határozat réven sem követhet el. Erre találták ki azt a módszert, hogy aki ilyen törvénysértést tapasztal, az bírósághoz fordulhat. Igen, fordulhat, ... meg van neki engedve. Aki ezt így vagy megakadályozza vagy fenyegetéssel meg akarja akadályozni, (kényszerítés, fenyegetés) az a büntető eljárások közé tartozik.
Zárásként még annyit: Azt írja nekem: ... "Marad egy rakás költség, amit ki kell majd fizetned,..."
Ha megengedi nekem kedves szomorú örökös, - elmúltam már 18 éves - erről szeretnék én magam dönteni.
(A "rakás" az egyébként olyan dolog mértékegysége, amit most ide nem írok le...!)

Ha az épületek egy azonos helyrajzi számon vannak feltüntetve,akkor ott.egy Alapító Okirat lehet s az egy társasház. Tehát a közös képviselő helyesen járt el.

arpad53

„Ha ugyanis nem sértik meg a törvényt, akkor nincs értelme a bírósághoz fordulni.”

Viszont hogy mi a törvénytelen és mi nem az, azt hagyjuk meg eldönteni a törvényszék számára. Ez már nem a mi dolgunk. Ha pedig elbuksz, akkor egyetlen dolog vár rád: kifizetni a bírósági számlát, ami többnyire 5-6 jegyű szám.

Hogyan dönti el a törvényszék (megjegyzem, ebben az esetben az eleve a másodfok lenne csak, de az most mindegy), hogy valami törvénysértés-e ha nem is fordul hozzá a kérdező?

Nekem úgy rémlik, hogy a bíróság előtt általában két ellentétes álláspontot képviselő fél van, vagyis csak az egyiknek lesz igaza (az esetek többségében). De az meg csak akkor derül ki, ha egyáltalán bírósághoz fordul az egyik fél.

Milyen szankciókat lehet alkalmazni a társasház egyik tulajdonosával szemben, ha nem tartja be a szabályokat, amelyeket társasházi határozat ír elő?

• Ha nem fizeti a közös költséget, az világos, lehet perelni, végrehajtani stb.

És mi van olyan szabályokkal, hogy

• lépcsőháztakaríáts
• kuka kivitele
• tároló használati rendje

Ilyenek.
Van valami bevált gyakorlat? Ötlet?
Köszönöm

majd,

Az ilyen, a tulajdonosoknak cselekmények elvégzését előíró szabályok jogi úton kikényszeríthetetlenek. Ha meg is nyerne a társasház egy pert a tulaj ellen, hogyan hajtaná végre? Jön a végrehajtó a rendőrrel, és? Lelövik a tulajt, ha nem mos föl ott izibe? Ha a következő héten sem mos fel, akkor kezdik az újabb pert?

A megoldás az, hogy a háznak fel kell fogadnia egy takarítót, a költségét beépítenie a közös költségbe, és beszedni mindenkitől abban. Mint ahogy a legtöbb társasházban évtizedek óta csinálják is.

Magyarországon senkit nem lehet kényszeríteni semmire. Legfeljebb a rendőr/bíróbácsi föltesz 1-2 udvarias kérdést, amelyre érkezik vagy a totális csönd, vagy a kötelező jellegű Nyem teszek vajjomást! fordulat. Ezen felül azoknak van megkötve legjobban a keze, akik nem szeretnének szándékosan bűnözni. (Nagy hiba!) Legfeljebb arra lehet kényszeríteni hogy ne folytassa a bűnözést, amihez az összes Csillag együttállása IS kell! (Általában rejtett, külföldi skizofrén erdőkből megy a bűnözés!) Azon kívül marad a nyilvános megszégyenítés, pl. nyilvánosságra hozzák a profilképét, hát sajnos ez nem jó, mivel a bűnözők számára igazi dicsőség egy ilyen mozzanat megélése! 2025-re mostmár az összes magyarországi cella bö van kámerázva, így semmi baj nem történhet! Ha mégis, akárcsak a legapróbb bántódása esik , azonnali intézkedéssel jár, hosszabbítják a bántalmazó cellatárs büntijét, aztán azonnal lehet pörölni az Államot sokmilliós kárpira, ami gyakorlatilag azonnal megítélésre kerül a bevett gyakorlat szerint.

És ezen még azok a magyarországi "védő"ügyvédek sem segítenek, akik 20 ezer forintért lekérik az ellenségeink űtlevélképét, meg egyéb gonosz módszereket alkalmaznak! Pl levesznek tízmilliókat , megígérnek mindent, aztán szétteszik a kezüket, a Bűnöző pedig a nagy hátsóját a Börtönben....

drbjozsef

„a bíróság előtt általában két ellentétes álláspontot képviselő fél van, vagyis csak az egyiknek lesz igaza (az esetek többségében).
De az meg csak akkor derül ki, ha egyáltalán bírósághoz fordul az egyik fél.”
Azért a legtöbb ilyen társasházi esetben szerintem a pert indító személyes bosszúja állhat a háttérben.
Valamivel kapcsolatban a közös képviselő nyilván olyan döntést hozott, ami sérti az önérzetét.
Ezek után pedig megy a bíróságra, hogy „a csúnya közös képviselő törvényellenes dolgot csinál”".
Utána meg majd sír, mikor a bukott per költségeit ki kell fizetni.

Jelen esetben egy laikus lakó elkezdte olvasgatni a társasházi törvényt, majd a saját értelmezése szerint úgy gondolta, hogy törvénysértés történt. Ráadásul már bűncselekményt is vízionál egy-két cselekmény miatt. Mondhatni, hogy önkéntesen bevállalta a törvény képviselőjének a szerepét és úgy gondolja, hogy egy lehetséges perben csakis ő nyerhet. Na de mi van, ha mégsem? :-O Jól láthatóan nem lehet őt meggyőzni, mert ő már eldöntötte, hogy neki van igaza. :-)

Ezt értem.

De azt írtad, hogy hagyjuk a törvényszékre, hogy eldöntse mi törvénysértés és mi nem az, mert az már nem a mi dolgunk.
De hogyan dönti el, hogyha nem a mi dolgunk, és nem fordulunk a bírósághoz?
Engem a dolog menete érdekelne ilyen esetben.

drbjozsef

„azt írtad, hogy hagyjuk a törvényszékre, hogy eldöntse mi törvénysértés és mi nem az, mert az már nem a mi dolgunk”
Olvasás és értelmezés!
A kérdező már előre eldöntötte, hogy amivel bírósághoz fordul, az törvénysértés, mi több, már bűncselekményt is vízionál (ahogy írtam). Meg van 100 %-ig győződve az igazságáról (ami ugyebár „odaát” van). Én pontosan erre írtam, hogy majd a bíróság ezt eldönti, nem a kérdező kompetenciája a cselekmény minősítése. És hát megvan a hatalmas koppanás lehetősége is. Utána pedig lehet elkezdi árulni majd a házban a lakását, mielőtt a tartozás fejében elárverezik.

"A kérdező már előre eldöntötte, hogy amivel bírósághoz fordul, az törvénysértés, mi több, már bűncselekményt is vízionál (ahogy írtam). Meg van 100 %-ig győződve az igazságáról (ami ugyebár „odaát” van). Én pontosan erre írtam, hogy majd a bíróság ezt eldönti, nem a kérdező kompetenciája a cselekmény minősítése. És hát megvan a hatalmas koppanás lehetősége is. Utána pedig lehet elkezdi árulni majd a házban a lakását, mielőtt a tartozás fejében elárverezik."

Ez rendkívül gyakori a jogilag tapasztalatlan emberek körében. Pontosan ezért figyelem a hasonló (XDDDDD) eseteket a médiában!

„Olvasás és értelmezés!”

Ahá, most már értem, köszi.
De akkor ki az a "mi" ?
(„mert az már nem a mi dolgunk”)

Szeretne közösködni ez a hulladék. Evidens!

"Milyen szankciókat lehet alkalmazni a társasház egyik tulajdonosával szemben, ha nem tartja be a szabályokat, amelyeket társasházi határozat ír elő?"

Nagyon egyszerű. Saját módszerem.
Mikor harmadszirra tagadta mrg az ügyeleti hetén a takarítást,a szomszéd házamból odaküldtem a vállalkozót és megcsinálta. Kiszámlázta ennek a háznak. Az szmsz-módosítittuk,majd a közgyűlés döntött arról,hogy a vállalkozónak kifizetett összeget,közös költség tartozásként kell részére előírni. Kifizette és elköltözőtt.

osztap, Majordomus
Köszi.
Ezek szt a nem anyagi, pénzbeli kötelezettséget anyagivá fordítjátok, és akkor a szokásos úton egyszer csak be lehet hajtani.
Igen, ez megvalósítható, bár igen bonyi és hosszadalmas.
Az csak egy apróság, h ha jól tudom, perelni az albetétet lehet, és annak két tulaja van albetéten belül. Tehát a követelést mindkettő felé egyetemlegesen tudjuk csak érvényesíteni. Jól tudom?

Arról nem beszélve, hogy ez egy 3 lakásos társasház, nem is a társasházi trv, hanem a Ptk vonatkozik rá (közös tulajdon). Nincs közös képviselő, az egyik tulaj intézi az ügyeket, ha vannak, kvázi szívességből, mert ő ér rá leginkább. Nincs közös számla, nincs közös ktg, felújítási alap, semmi ilyesmi. Ha valamire költeni kell (javítás, lépcsőház világítás, ilyenek), akkor a szivességi tulaj megcsináltatja, kifizeti (előtte, javításnál az elfogadásra javasolt ajánlatot körbeküldi), és utána harmadolja a fizetnivalót.

Hát a fentiek miatt próbálok keresni valami eszközt, amivel rá lehetne venni a kérdéses tulajdonostársat, hogy tartsa be az együttműködés minimális szintjét. Pl. időnként vigye ki a kukát, a szelektív szemetet, a lomjait ne tárolja évekig a tárolóban szanaszét, hanem vigye el hulladékudvarba stb.

És ezeket nem tudom pénzre váltani semmiképp se, hiszen nem fogok valakit "rendelni", aki a kukát kihúzza, a lomjait összeszedi és elszállítja. Ezt tartom megoldhatatlannak, ezért próbáltam valami ötletet kapni.

Az utána elköltözött megoldás nagyon tetszene mindannyiunknak! Csak még nem tudom, erre hogyan vegyük rá :)
Köszi még egyszer, tudom, ezek apróságok a nagyobb társasházi ügyekhez képest, de megkeserítik a mindennapokat.

majd

„Pl. időnként vigye ki a kukát, a szelektív szemetet”
Amikor én a rokonommal laktam egy udvaron belül, akkor ott is vita volt mindez. A kis liba pofázott, hogy ha ő fizeti a szemétdíj rá eső részét, akkor én miért felejtem el időben kitenni a kukát és emiatt ugyebár nem viszik el. Holott reggel ő ment el mindig korán dolgozni, belefért volna neki is, hogy kitegye. Főleg hogy ő termelte bele a legtöbb hulladékot. Mondtam neki, hogy ez nem egyedül az én kötelességem, sajnálom. Ha erre nem képes, hogy a saját érdekében is kitegye reggel időben, akkor egye meg, amit főzött. :-)

majd

„Az utána elköltözött megoldás nagyon tetszene mindannyiunknak!
Csak még nem tudom, erre hogyan vegyük rá”
Meg kell keseríteni az életét, amíg ott van.
Aztán hidd el, önként és dalolva fog másik helyet keresni magának.

majd,

„Milyen szankciókat lehet alkalmazni a társasház egyik tulajdonosával szemben, ha nem tartja be a szabályokat, amelyeket társasházi határozat ír elő?”
Hogy kérdezel ilyet, meg albetétekről derilálsz, amikor nem is társasház? Nincs albetét, nincs alapító okirat?

Na mindegy. A lényegen nem sokat változtat, bár érvényesíteni nehezebb lesz, mert nem tudod SZMSZ-be, meg közgyűlési határozatba foglalni. Ha a két másik tulaj egyetért, hozhattok határozatot a Ptk. 5:78.§ szerint az 5:75.§-ra hivatkozva, ehhez a 2/3 bőven elég, amelyben megosztjátok ezeket a munkákat, akár belefoglalva azt is, hogy aki nem teszi, ahelyett vállalkozót hívtok, és annak költségét az fizeti, aki nem teljesíti az előírt kötelezettséget. Ha nem tetszik neki a határozat, pereljen be.

drbjozsef,

A leírásból ez egy társasház (van alapító okirat meg albetétek), csak nem választották, hogy a Tht. alapján műkődnek. Megtehetik, csak 3 lakás.

majd,

Olvasgasd a Ptk. közös tulajdonról szóló szabályait. Közgyűlés helyett a tulajdonosok többsége dönt, ahogy drbjozsef írta.

Perelni nem az albetétet lehet, hanem a tulajdonosokat. Itt konkrétan a felperes az a tulaj, aki fizetett, a "renitens" lakás két tulaja alperes lenne. Az alperesek szerintem nem egyetemleges felelősök, csak a saját tul. hányad után felelnek.

Ha pénzt akartok követelni, akkor számla, de legalább szerződés kell. Annak viszont nincs akadálya, hogy a másik két lakás tulajai közül az egyik számlázzon (pl. e.v. vagy a cége), ha a tulajdonosok többsége megbízta a feladattal.

osztap,

igen, így van, társasház vagyunk a Ptk alapján működünk.

Az nagyon izgi, hogy ha jól értem: az egyik tulajdonos megrendeli a javítást, számlát (v legalább szerződést) kér róla, kifizeti a saját lakossági számlájáról, és aztán ezt továbbszámlázza a kötelességét nem ellátó tulajnak?
De ez csak akkor működik, hogy e.v. vagy cége van? Magánemberként ezt nem teheti ezek szerint? (Vélem, hogy nem, mert hogy bocsát ki számlát) És akkor ebben az esetben a cége vagy ő, de egyéni vállalkozóként lesz a - mondjuk javítás - merendelője? Tehát nem a társasház / társasház egyik tulaja, hanem egy vállalkozás, melynek tulképp semmi köze a házhoz?
Ha nem teheti, ez akkor is elgondolkodtató, rágódom rajta.

De persze azt nem oldotta meg, hogy mit csinálunk a kukakihúzással meg hasonlókkal, pl. a lommal a tárolóban, amely miatt pl. a villanyóra megközelíthetetlenné válik. Szóval adott esetben még veszélyes is lehet.

Tehát amellett, hogy adtál egy gondolkodásra mindenképpen érdemes ötletet, végül is megerősdíted te is, hogy csak pénzügyi (pontosabban pénzbehajtási) szankció van, más eszközöm nincs.

majd,

Szerintem ha Ptk. közös tulajdon szabályai szerint működtök, akkor nincsen szükség cégre meg számlára. Megcsináltatod, kifizeted, aztán az ő részét követeled tőle, mint magánszemély. Hiszen nem a társasházi tv. szabályai vontakoznak rátok, hanem simán a Ptk.