Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Résztulajdon árverési vevő jogai

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.01.12. 18:31

OFF
Inkább köszönd meg neki a választ, amelyet a másik rovatban kaptál. Arra meg joggal ugrik bárki, ha ugyanaz a kérdező két különböző helyen különböző tényállással adja elő a kérdését. Senki se szereti ugyanis, ha csuklóztatják.
ON

www.kbs-ugyved.hu

Kymco #   2019.01.12. 17:15

Te pengèzni jársz ide vagy segîteni? Bergera?

gerbera317 # e-mail 2019.01.12. 17:12

Válaszoltam a másik topikban. Ebben itt még a topikcím sem illik a témához.

Kymco #   2019.01.12. 16:58

Köszönöm József. Az egèsz ingatlanra szól az árverès.

gerbera317 # e-mail 2019.01.12. 16:30

A másik topikban másként van ugyanez a tényállás felvázolva. A kérdezőnek el kellene döntenie, melyik tényállás alapján várja a választ. Ha viszont csak szórakozni akar a fórummal, akkor menjen a jókedvével máshova...

drbjozsef # e-mail 2019.01.12. 16:11

Nem kötelesek eladni.
Feltételezem, csak a te tulajdonrészed van végrehajtás alatt.

Amit tehetsz, ha a vevő az egész ingatlant szeretné, hogy megkeresed őket, és megegyezel velük, mennyiért adnák el a részüket a vevőnek (vagy ő keresi meg őket).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kymco #   2019.01.12. 15:59

Üdvözlök mindenkit.A kèrdèsem a következő;
Jelen inhatlanban amelyben lakom ,árverezès alatt van.
Meghirdettem találtam rá egy vevőt aki megvennè. Viszont az ingatlan több tulajdonossal rendelkezik.Azingazlan tulajdoni hányad rèszènek nagyobb rèsze az enyèm.Az adós is èn vagyok. Mit kell tennem a többi tulajdonossal szemben. Az ő hányadrèszük megfizetèsèvel kapcsolatban? Valamint közelesek e ? Hozzájárulni az eladáshoz? Köszönöm a segítséget.

tatabanyai # e-mail 2018.11.25. 19:15

drbjozsef, koszonom.

drbjozsef # e-mail 2018.11.25. 16:04

Meg esetleg a dokumentáltan többszöri megegyezési kísérlet is nyomhat a latban, főleg ha az a piaci viszonyoktól nincs elrugaszkodva.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

tatabanyai # e-mail 2018.11.25. 10:25

Azért ez jó hír. Köszönöm KBS.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.11.25. 09:44

Nyilván de.

www.kbs-ugyved.hu

tatabanyai # e-mail 2018.11.25. 09:35

Köszönöm a valaszaitokat. A visszaelesszeru joggyakorlas megallapitasa, ha jol ertelmezem ezek szerint teljesen birofuggo.
Ha jol gondolom, akkor ezen az sem segit, ha a tulajdonszerzestol mennyi ido telt el, mondjuk evek?

Blackjack21 # e-mail 2018.11.24. 18:21

Hagyni kell időt a tulajdonostársnak. Rögtön nem ronthatsz neki egy megszüntetési perrel. Esete válogatja, de 8-10 hónap elegendő lehet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.11.24. 18:11

Igen. Visszaélésszerű joggyakorlásnak minősülhet. (Már nem a vétel, hanem a közös tulajdon megszüntetésének kérése.) Azt mondja a józan és racionális bíró, hogy ha nem akarsz közös tulajdont, akkor ne vegyél közös tulajdont.

www.kbs-ugyved.hu

tatabanyai # e-mail 2018.11.24. 14:49

Sziasztok!
Szeretném megvasarolni egy lakas 1/2 tul hanyadat, lakottan, haszonelvező a hirdetmeny szerint nincs. A vetel utan kernem a kozos tulajdon megszunteteset. Jarhato es jogszerű ez az elgondolas? Esetleges buktatója van az ügynek?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.29. 21:22

Azt mondtam: "ha lehetséges" a természetbeni megosztás. A lakások általában nem alkalmasak erre.

www.kbs-ugyved.hu

kishal # e-mail 2008.07.29. 20:23

Köszönöm a választ!

Azt értem, hogy a vázolt esetben az egyik ház az egyiké a másik a másiké lesz. De egy lakás esetén ezt nem tudom értelmezni. Szobánként lenne? Vagy lakás esetén nincs is ilyen természetbeni megosztás, és inkább a tulajdonrészek eladására kényszerítik a többi tulajdonost ilyenkor?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.29. 12:55

A végén kezdem: a haszonélvezeti jogot a tulajdonos-változás nem érinti. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a megváltandó eszmei hányad vételárában, akkor a bíróság szakértői vélemény alapján állapítja meg azt.
A természetbeni megosztást nem nagyon tudom másképp mondani. Pl. van egy nagy telek, rajta két tökegyforma ház. Az egész két személy 1/2-1/2 közös tulajdonában áll. A bíróság azt mondja, hogy innen kezdve ez két egyforma nagyságú telek, egy-egy házzal, egyik 1/1 az egyiké, másik 1/1 a másiké; elmehetnek.

www.kbs-ugyved.hu

kishal # e-mail 2008.07.29. 11:18

Köszönöm a választ!
Ha szabad még egy-két kérdést feltennem, akkor arra lennék kíváncsi, hogy a "természetben osztja meg" kifejezés mit jelent pontosan illetve, hogyan teszi lehetővé a bíróság, hogy az egyik résztulajdonos magához váltsa a többiek részét? Ez utóbbi esetben ki mondja meg, hogy mennyit ér a többiek része? Illetve mennyiben érinti ez a haszonélvezeti jogot?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.28. 08:35

A közös tulajdon megszüntetése mit jelent pontosan?

A bíróság lehetőség szerint természetben osztja meg a közös tulajdonban álló dolgot. Ha ez nem lehetséges, vagy egyik tulajdonostárs sem kívánja, akkor lehetővé teszi, hogy valamelyikük magához váltsa a többiek részét. (A bentlakó akarata ellenére is kötelezni lehet.) Végül - ha nincs más mód - marad a kényszerértékesítés (értsd: árverés).
Olyan módot a bíróság nem választhat, amelyet egyik tulajdonos sem kíván.

www.kbs-ugyved.hu

kishal # e-mail 2008.07.28. 07:55

Köszönöm az információkat! A közös tulajdon megszüntetése mit jelent pontosan? Egy lakás esetében ha ez megtörténik, akkor a bíróság gyakorlatilag kötelezni fogja az összes tulajdonost az ingatlan értékesítésére? Az semmit nem számít, hogy a többi tulajdonos nem akarja eladni az ingatlant? Ezt nem egészen értem.

Az árverésre bocsátott tulajdonrészt azért nem vette meg a többi résztulajdonos, mert egész egyszerűen nem sikerült az árverésig annyi pénzt összegyűjteni. A következő árverésre már hitelt próbálnak felvenni közössen, de nem biztos így sem, hogy a teljes becsértéknek megfelelő összeggel rendelkezni fognak.

Ebben a szituációban mi lenne a legjobb megoldás?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.27. 23:18
matthiasi # e-mail 2008.07.27. 20:14

Hát kicsi a valószinűsége, hogy egy új - 1/6 kb. 16 % -os tulaj fogja megszerezeni a többi tulajdonrészét !
Ráadásul van egy feles tulaj (3/6 (, aki ráadásul haszonélvező is, miért nem ő veszi meg a résztulajdont - ilyenkor bagóért hozzá juthat !

Ja gondolom a haszonékvező általában idős, nade az ő örökösei ? Vagy ök a további résztulajok ,
Egy idegen nem sok jó tesz ilyen bonyolult tulaj viszonyoknál.
Miért nem segítik ki a résztulaj társukat a többi tulajok ?

Ide árverés oda árverés - a többi résztulajnak az elővételi joga fenn áll - gondolom !
MI.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.25. 13:26
  1. Igen.
  2. A kikiáltási áron kezdik, és ha azon nincs licitáló, akkor elindulnak lefelé. Ha egy bizonyos áron van jelentkező, akkor a licit ismét felfelé megy, amíg kialakul egy legmagasabb ár, amit már csak egy licitáló tart.
  3. Igen, de nem egészen úgy. A tulajdonostársak bármelyike kérheti bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, de egyszer sem biztos, hogy a megszüntetés módja az lesz, hogy ő magához válthatja a többiek részét.

A másik fele a fenyegetésnek még ennyire sem igaz: csak a haszonélvező illetve az általa feljogosítottak jogosultak a használatra. Persze, a haszonélvezet megszűntével már egészen más lesz a helyzet.

Summa summárum: az illető egy árverési hiéne, akár fel is lehetne jelenteni zsarolásért.

www.kbs-ugyved.hu

kishal # e-mail 2008.07.25. 12:40

Senki sem tud segíteni?