Résztulajdon árverési vevő jogai

Adott egy lakás, amelynek több tulajdonosa van. A tulajdonrészek úgy oszlanak meg, hogy van három tulajdonos, akiké egyenként 1/6 rész és van egy negyedik is, akié 3/6 rész. Ez utóbbi tulajdonosnak haszonélvezeti joga van a teljes ingatlanra.

Az egyik 1/6 résszel rendelkező tulajdonos nagy összegű adósságot halmozott fel, ezért az ő részét most elárverezik. Az első árverés már megtörtént, de eredménytelenül zárult, mivel az egyetlen jelentkező a helyszínen megjelent tulajdonosoknak felajánlotta, hogy bizonyos összeg ellenében mégsem licitál (ez szerintem átverés volt, mivel a következő, három hónap múlva esedékes árverésen ismét ott lesz).

Mivel az ügyben már annyiféle, egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptunk, ezért szeretnék itt feltenni néhány kérdést, bizva abban, hogy szakmailag talán megalapozottabb véleményeket olvashatok.

1. Az adóson kívül még 1/3 résszel rendelkező további két tulajdonos licitálhat-e?
2. A második árverésen - a hivatalos tájékoztató szerint - már a becsérték 50%-ért megvehető a tulajdonrész. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefelé kell licitálni? Vagy a kikiáltási ár indul innen?
3. Amennyiben az 1/6 részt valaki az árverésen megszerzi, akkor a teljes ingatlannal kapcsolatban milyen jogai keletkeznek? Ezzel kapcsolatban kaptuk a legkülönbözőbb tájékoztatásokat. Az első árverésen megjelent "lefizetett" ember például azt mondta, hogy ha ő megveszi, akkor másnap jogi úton "kényszeríti" a többi tulajdonost, hogy adják el neki a tulajdonrészüket. Ezt valóban megteheti? Valóban kényszerítheti valaki 1/6 tulajdonrésszel a többi tulajdonost saját részük eladására? Illetve azzal is "fenyegetett", hogy másnap még be is költözik a lakás egyik szobájába mint résztulajdonos. Ezt megteheti annak ellenére, hogy a 3/6 résszel rendelkező negyedik tulajdonosnak haszonélvezeti joga van a teljes ingatlanra?

Ez utóbbi kérdés azért is fontos, mert számomra - az elmondottak alapján - úgy tűnt, hogy valamiféle "beépített ember" volt az első árverésen, aki szerintem a második alkalommal igyekszik majd felvinni az árat a lehető legmagassabbra. Persze lehet, hogy ez csak paranoia, de ki tudja?

A résztulajdonosoknak sajnos nincs annyi pénzük, hogy egy az egyben megvegyék becsértéken a tulajdonrészt, ezért erre a célra hitelt kívánnak felvenni, és nem mindegy az sem, hogy mennyit?

Az árverésre kerülő tulajdonrész becsértéke kb. 3 millió forint.

A következő (második) árverés kb. három hónap múlva lesz, ezért addig szeretnék jól felkészülni a témában. Persze ezt nem itt a fórumon, sokkal inkább egy jogi képviselő segítségével szeretném megtenni, de sajnos semmilyen ilyen irányú ismeretségem nincsen és mivel ingatlanügyekben már rengeteg visszaélésről hallottam, ezért nem is tudom, hogy kiben bízhatnék meg?

Senki sem tud segíteni?

1. Igen.
2. A kikiáltási áron kezdik, és ha azon nincs licitáló, akkor elindulnak lefelé. Ha egy bizonyos áron van jelentkező, akkor a licit ismét felfelé megy, amíg kialakul egy legmagasabb ár, amit már csak egy licitáló tart.
3. Igen, de nem egészen úgy. A tulajdonostársak bármelyike kérheti bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, de egyszer sem biztos, hogy a megszüntetés módja az lesz, hogy ő magához válthatja a többiek részét.

A másik fele a fenyegetésnek még ennyire sem igaz: csak a haszonélvező illetve az általa feljogosítottak jogosultak a használatra. Persze, a haszonélvezet megszűntével már egészen más lesz a helyzet.

Summa summárum: az illető egy árverési hiéne, akár fel is lehetne jelenteni zsarolásért.

Hát kicsi a valószinűsége, hogy egy új - 1/6 kb. 16 % -os tulaj fogja megszerezeni a többi tulajdonrészét !
Ráadásul van egy feles tulaj (3/6 (, aki ráadásul haszonélvező is, miért nem ő veszi meg a résztulajdont - ilyenkor bagóért hozzá juthat !

Ja gondolom a haszonékvező általában idős, nade az ő örökösei ? Vagy ök a további résztulajok ,
Egy idegen nem sok jó tesz ilyen bonyolult tulaj viszonyoknál.
Miért nem segítik ki a résztulaj társukat a többi tulajok ?

Ide árverés oda árverés - a többi résztulajnak az elővételi joga fenn áll - gondolom !
MI.

Nem.

Köszönöm az információkat! A közös tulajdon megszüntetése mit jelent pontosan? Egy lakás esetében ha ez megtörténik, akkor a bíróság gyakorlatilag kötelezni fogja az összes tulajdonost az ingatlan értékesítésére? Az semmit nem számít, hogy a többi tulajdonos nem akarja eladni az ingatlant? Ezt nem egészen értem.

Az árverésre bocsátott tulajdonrészt azért nem vette meg a többi résztulajdonos, mert egész egyszerűen nem sikerült az árverésig annyi pénzt összegyűjteni. A következő árverésre már hitelt próbálnak felvenni közössen, de nem biztos így sem, hogy a teljes becsértéknek megfelelő összeggel rendelkezni fognak.

Ebben a szituációban mi lenne a legjobb megoldás?

„A közös tulajdon megszüntetése mit jelent pontosan?”

A bíróság lehetőség szerint természetben osztja meg a közös tulajdonban álló dolgot. Ha ez nem lehetséges, vagy egyik tulajdonostárs sem kívánja, akkor lehetővé teszi, hogy valamelyikük magához váltsa a többiek részét. (A bentlakó akarata ellenére is kötelezni lehet.) Végül - ha nincs más mód - marad a kényszerértékesítés (értsd: árverés).
Olyan módot a bíróság nem választhat, amelyet egyik tulajdonos sem kíván.

Köszönöm a választ!
Ha szabad még egy-két kérdést feltennem, akkor arra lennék kíváncsi, hogy a "természetben osztja meg" kifejezés mit jelent pontosan illetve, hogyan teszi lehetővé a bíróság, hogy az egyik résztulajdonos magához váltsa a többiek részét? Ez utóbbi esetben ki mondja meg, hogy mennyit ér a többiek része? Illetve mennyiben érinti ez a haszonélvezeti jogot?

A végén kezdem: a haszonélvezeti jogot a tulajdonos-változás nem érinti. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a megváltandó eszmei hányad vételárában, akkor a bíróság szakértői vélemény alapján állapítja meg azt.
A természetbeni megosztást nem nagyon tudom másképp mondani. Pl. van egy nagy telek, rajta két tökegyforma ház. Az egész két személy 1/2-1/2 közös tulajdonában áll. A bíróság azt mondja, hogy innen kezdve ez két egyforma nagyságú telek, egy-egy házzal, egyik 1/1 az egyiké, másik 1/1 a másiké; elmehetnek.

Köszönöm a választ!

Azt értem, hogy a vázolt esetben az egyik ház az egyiké a másik a másiké lesz. De egy lakás esetén ezt nem tudom értelmezni. Szobánként lenne? Vagy lakás esetén nincs is ilyen természetbeni megosztás, és inkább a tulajdonrészek eladására kényszerítik a többi tulajdonost ilyenkor?

Azt mondtam: "ha lehetséges" a természetbeni megosztás. A lakások általában nem alkalmasak erre.

Sziasztok!
Szeretném megvasarolni egy lakas 1/2 tul hanyadat, lakottan, haszonelvező a hirdetmeny szerint nincs. A vetel utan kernem a kozos tulajdon megszunteteset. Jarhato es jogszerű ez az elgondolas? Esetleges buktatója van az ügynek?

Igen. Visszaélésszerű joggyakorlásnak minősülhet. (Már nem a vétel, hanem a közös tulajdon megszüntetésének kérése.) Azt mondja a józan és racionális bíró, hogy ha nem akarsz közös tulajdont, akkor ne vegyél közös tulajdont.

Hagyni kell időt a tulajdonostársnak. Rögtön nem ronthatsz neki egy megszüntetési perrel. Esete válogatja, de 8-10 hónap elegendő lehet.

Köszönöm a valaszaitokat. A visszaelesszeru joggyakorlas megallapitasa, ha jol ertelmezem ezek szerint teljesen birofuggo.
Ha jol gondolom, akkor ezen az sem segit, ha a tulajdonszerzestol mennyi ido telt el, mondjuk evek?

Nyilván de.

Azért ez jó hír. Köszönöm KBS.

Meg esetleg a dokumentáltan többszöri megegyezési kísérlet is nyomhat a latban, főleg ha az a piaci viszonyoktól nincs elrugaszkodva.

drbjozsef, koszonom.

Üdvözlök mindenkit.A kèrdèsem a következő;
Jelen inhatlanban amelyben lakom ,árverezès alatt van.
Meghirdettem találtam rá egy vevőt aki megvennè. Viszont az ingatlan több tulajdonossal rendelkezik.Azingazlan tulajdoni hányad rèszènek nagyobb rèsze az enyèm.Az adós is èn vagyok. Mit kell tennem a többi tulajdonossal szemben. Az ő hányadrèszük megfizetèsèvel kapcsolatban? Valamint közelesek e ? Hozzájárulni az eladáshoz? Köszönöm a segítséget.

Nem kötelesek eladni.
Feltételezem, csak a te tulajdonrészed van végrehajtás alatt.

Amit tehetsz, ha a vevő az egész ingatlant szeretné, hogy megkeresed őket, és megegyezel velük, mennyiért adnák el a részüket a vevőnek (vagy ő keresi meg őket).

A másik topikban másként van ugyanez a tényállás felvázolva. A kérdezőnek el kellene döntenie, melyik tényállás alapján várja a választ. Ha viszont csak szórakozni akar a fórummal, akkor menjen a jókedvével máshova...

Köszönöm József. Az egèsz ingatlanra szól az árverès.

Válaszoltam a másik topikban. Ebben itt még a topikcím sem illik a témához.

Te pengèzni jársz ide vagy segîteni? Bergera?