Kedves Zsoan!
Egy kérdésem lenne rögtön: mennyi az összes tulajdni hányad az adott társasházban?
Ezt azért volna jó tudni - és akárhogy próbáltam olvasni a tényállás rövid ismertetését, de lehet, hogy csak számomra nem derült ki -, mert a társasházaknál a szavazásnak van érvényességi küszöbe a szavazásnak: a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
Ha tehát az említettt 2762 tulajdoni hányad több mint az egész tulajdoni fele, akkor a szavazás érvényes volt. Fordított esetben a szavazás érvénytelen.
Ha érvényes volt a szavazás, akkor azt kell vizsgálni, hogy eredményes volt-e, azaz meg van-e az egyszerű többség?
Az egyszerű többség (vagy másképpen relatív többség) azt jelenti, hogy a jelenlévőket figyelembe véve az az álláspont "nyer", amelyikre a e legtöbben szavaznak: azaz ha 100 fős társasház van, amiben tegyük fel mindenkinek azonos tulajdoni hányada van, akkor legalább 51 tulajdonostársnak kell jelen lennie a határozat érvényességéhez. Egyszerű többséggel meghozandó határozat esetén, ha pl. az 51 főből 22 igennel szavaznak, 18 nemmel és 10 tartózkodik az egyszerű többség meg van.
Az 50%+1 szavazat már abszolút többséget jelent, ráadásul nem mindegy minek a viszonyában beszélünk 50%+1 szavazatról: az összes tulajdoni hányad, vagy a szavazáson jelenlévők 50%+1 hányada?
Ha a társasház lakói nem járnak el a közgyűlésre vagy ott sokan tartózkodnak, akkor ezt a passzívak bánják meg, ha nem szavaznak, avgy nem is mennek el, kénytelenek lesznek eltűrni azt amit a kevesek, akik egyébként az adott határoztahozatalnál relatív többségben vannak, megszavaznak.
Ez ellen egyébként úgy lehet védekezni, hogy minél többen kell részt venni a közgyűlésen és lehetőleg nem tartózkodni, azaz nem msokra bízni a döntést (aztán megszidni a többieket, hogy micsoda hülyeséget szavaztak meg.)
Ha azonban:
a közgyûlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetôleg a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidô elmulasztása jogvesztéssel jár. [Társasházi tv. 32.§ (1)]
(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
(3) E § rendelkezéseit a közös képviselônek (intézôbizottság elnökének) a 24. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell.
Leiterjakab
