Tetőfedés kivitelezési hiba


nanemaaa # 2013.06.03. 07:32

jspapa
Nem kell magadnak építeni (nem is értesz hozzá, így nem is végezhetnéd el). De fogadhattál volna műszaki ellenőrt, akinek pont ezek a dolgok tartoznak a feladatai közé. A műszaki e ellenőr nem azonos a műszaki vezetővel, mert az utóbbi nem elsősorban a te érdekeidet képviseli, hanem a kivitelező alkalmazottja.

www.kovacsteto.hu # 2013.05.29. 16:31

Tisztelt Jspapa!

Látatlanban nehéz bármit mondani, de ha kilátszik a háló a fóliából, akkor az nem páraáteresztő, hanem párazáró. Abban van hálóerősítés, ott is csak a silányabb típusoknál! Viszont ennyi időt azért annak is ki kellene bírnia. Felmerül, hogy a fólia és a lécezés között nincs ún. ellenléc, ami a fólia és a cserép közötti részt a levegő számára megnöveli, átjárhatóbbá teszi, ezzel is elkerülve a fülledést. Remélem érthető volt és tudtam segíteni.

Üdv ifj.Kovács

jspapa # 2013.01.25. 21:12

Na szép!
Itt tartunk! Látom, akkor mégiscsak a végén az jön le tisztelt fórumozók, hogy aki építkezni akar, az vagy maga készítse el a házát, vagy legyen folyamatosan ott és ellenőrizzen.
Tehát a konklúzió, tisztelt tanult jogi "szakemberek". Itt Mo-n soha senkit sem lehet felelősségre vonni, csak azért, mert szar dolgot épít be vagy csinál. Azért is a tulajdonos vagy az építtető a hibás.
Köszönöm az "okos" hozzászólást, kiemelten nanemaaa-nak. Az Ő bölcselete igencsak elgondolkodtat azon, hogy... Na de hagyjuk...
Bízom benne, hogy azért akik ezt a fajta hozzáállást tanúsítják, csak kikopnak a társadalomból.

MajorDomus # 2013.01.24. 20:49

a szavatossági idő. 5 év,a fődarabok kivételével,amire 10 év,azon már jóval tul vagytok.
ez a hajó Elment.

wers # 2013.01.24. 08:14

Ez nem kivitelezési hiba.
Az átadás-átvételi dokumentáció részeként kellett(volna) egy szép vaskos papírhalmazt kapni a beépített anyagok megfelelőségi bizonylatairól - tartalomjegyzékkel, a beszállító és anyag megnevezésével, innen kiderül, mit építettek be. Normál esetben a fólia hét-nyolc év alatt nem öregedhet el, de hát vannak kivételek.

nanemaaa # 2013.01.24. 07:52

A fóliát 2005. májusában tették fel és a felszögelése után egy pár napra rá már rá is került a cserép.

Ezt bizony így szokták csinálni. A fóliának nem kell száradni, vagy kötni.... csak egy fólia. A cserépnek meg a tetőn a helye, ha cserépfedést akarunk. :)

jspapa # 2013.01.23. 19:34

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.

2005-ben építettünk egy családi házat.
A padlásteret nem használjuk azóta, csak tárolásra.
Lassan azonban szükség lenne rá, mert a gyerekek szép lassan növekednek és arra lehetne bővíteni.
A padlástér feltérképezése során fedeztük fel, hogy a szakszerűen felrakott cserép alatti páraáteresztő fólia néhány helyen szabályosan szétporladt.
A fóliát 2005. májusában tették fel és a felszögelése után egy pár napra rá már rá is került a cserép.
Sajnos sok helyen csak a háló maradt meg, így semmilyen funkciót nem lát el.

Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben milyen lehetőségünk van a garancia illetve szavatosság érvényesítésére illetve van e lehetőség valamiféle jogi lehetőségre.
A kivitelezést egy általunk megbízott céggel szerződés alapján végeztettük.
A beépített anyagokkal kapcsolatban nem sokat tudok sajnos.

izaziza # 2009.11.10. 14:57

Kedves Mazsola66 !

Én elhiszem, hogy Te így dolgozol és csinálod a vállalkozásod, de hidd el, hogy ez velünk így történt ahogy leírtunk. Tudom, hogy Te a másik oldalt képviseled, de hidd el, hogy nem minden ember egyforma.

Ehhez a fórumhoz jogi tanácsért fordultam, mert az ember ilyen esetben nincs tisztában azzal, hogy mit lehet ilyenkor tenni.

Az idő és a vállalkozás eredménye szerintem egyáltalán nem befolyásolja az ilyen stikliket, ahogy Te fogalmaztál.

Az építkezésünk folyamán nem egyszer, nem kétszer olyan dolgot is tett, amit inkább most nem írok le.

Kedves Immaculata !
Köszönöm a törvényi hivatkozásod.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.11.09. 10:17

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KMMÉM-BkM rendelet

Ahogy látom 5 év a szavatossági idő, tehát ezután már csak kártérítési követeléssel lehetne fellépni a kár bekövetkeztétől számított 5 éven belül, ahogy KBS írta.

MajorDomus # 2009.11.08. 12:25

Guba ! Én-nem épitési vállalkozó-vagyok hanem társasházkezelő cég-tulajdonosa és vezetője, és évente tizmilliós nagyságrendben kötök szerződéseket, tehát- némi joggal adok tippeket másoknak. Ha jobb ötleted van, a problémára szivesen fogadjuk hátha mi is tanulunk belőle

izaziza # 2009.11.08. 07:46

Kedves Mazsola 66,
Te miről beszélsz ? Úgy veszem észre, hogy fogalmad sincs hogy jelen esetben mi a probléma.
Először is szeretném felhívni a figyelmedet, hogy ez nem egy "mese".
1.
Neked az a hasznod, ha nem adsz a munkáról számlát, hogy az egész munkadíj adómentesen a zsebedbe megy.
2.
Sajnos tényleg nem vettük észre, mert megbíztunk a vállalkozóban (nem kellet volna), és hagytuk önállóan dolgozni, nem másztunk fel a tetőre ellenőrizni (tudod ez idő alatt mi is a munkahelyünkön voltunk).
3.
A számlához ragaszkodtunk, ezeket meg is kaptuk, de a vállalkozó indíttatására ezt anyagszámlaként számolta el.
4.
Ezt a megjegyzésedet értem a legkevésbé.
Milyen lefaragott költségről beszélsz ?
Te nem érted, hogy kifizettük a teljes költséget, csak a munkadíjról is anyagszámlát kaptunk ?

Lehet hogy te egy nagyon becsületes kőműves vagy, de akkor most szeretnélek felvilágosítani, hogy ILYEN SAJNOS LÉTEZIK, ÉS NEM MI TALÁLTUK KI!

guba # 2009.11.08. 06:50

Kedves Mazsola, és MajorDomus! Szerintem, jót tenne a szakszerűségnek, ha az építési vállalkozók nem osztanának jogi tanácsokat még itt a fórumon sem. Mindenki ahhoz szóljon hozzá, amihez ért.
"Egy kis homok, egy kis mész, kőművesnek nem kell..."

MajorDomus # 2009.11.07. 23:43

Én szurkolok neki, de 7 év- után-csak a -sóhivatalba mehet. 5 éven-belül lett-volna esélye, de ezután ha nincs irásban hosszabb-idő kikötve akkor is megszűnik a garancia ha bizonyitani tudja hogy- ki -volt a -kivitelező

nandy # 2009.11.07. 22:37

Szerintem egy szerződés ltérejöttének (bizonyos kivételektől eltekintve) nem feltétele az írásba foglalás... Bár az kétségtelen tény, hogy ha le van írva, akkor utólag könnyebb a bizonyítás.

Az viszont meglehetősen életszerűtlen, hogy egy építőopari vállalkozás csak az "anyagról" adjon számlát, a munkadíj meg el van felejtve. tehát szerintem ha bíróságra menne a kérdező - és jó ügyvédje van -, akkor még nyerhet is akár... Feltéve, hogy lesz kin behajtani...

MajorDomus # 2009.11.07. 19:57

Szerintem is halott ügy. A naivitásnak ára van. A garanciális kötelezettség 5 év ezután szavatossági igény érvényesithető. Na de szerződések nélkül? Ha a számlák is a nevetekre sźólnak, sima magánerős kivitelezés. Igyatok rá-hideg vizet. Én sem értek mindenhez, de arra szerződést kőtök ügyvéddel. A gyártó- honlapját a kivitelezés előtt is megnézhettétek volna. A garanciális kötelezettséget csak szerződés-alapján lehet érvényesiteni, mert az lehet 5 év vagy 20 év is ennek hiányában. Sajnos egyet tehetsz hogy levonod ebből a tanulságot.

izaziza # 2009.11.07. 16:11

Az Áfával pontosan tudtunk mit kezdeni, mivel a lakásunkat hitelből építettük. A számlákkal tételesen el kellett számolnunk a Bank felé. Az Áfának azt hiszem, hogy a 40%-át kaptuk vissza annak idején. Ahogy az előzőekben is írtam már, a számláink amelyeket a Bank felé is benyújtottunk, mind anyagköltségről szóltak.

Nem akartunk spórolni semmin, az alátétlemezt is megvettük. Akkor miért nem került beépítésre.

Úgy gondolom, hogy egy hozzá nem értő földi halandó akinek nem ez a szakmája joggal várhatná el azt, hogy ez a nem csekély összegű anyag amelyre 1M Ft-ot költ a megfelelő módon kerüljön beépítésre.

ragyasdezso # 2009.11.07. 13:03

Mazsola66

Az más kérdés, hogy a magyarországi vállalkozások...
Ott a pont!

ragyasdezso # 2009.11.07. 11:13

izaziza

Már annak gyanúsnak kellett volna lenni, hogy 20 év garanciát vállalt!

kismukk

És mit érne vele el? Jó lenne a tető?

izaziza # 2009.11.07. 07:39

A számlák a férjem nevére szólnak. Egy építési vállalkozóról van szó, akinek jelenleg is működő Kft-je van.

kismukk # 2009.11.07. 06:15

Kinek a nevére szólnak a számlák?
Bejegyzett iparos vagy csak "maszek ezermester"?
Még vannak lehetőségek a panaszra, pl. önkormányzat, működési vagy iparengedély bevonása.

izaziza # 2009.11.07. 05:55

Most már tudom, hogy mi is hibásak voltunk anno, hogy nem kötöttünk szerződést az építési munkákra, de így utólag már késő bánat. Ez volt az első építkezésünk.

Nem spórolni akartunk és Áfát csalni. A számlákat megkaptuk, csak nem munkadíjat, hanem anyagot számlázott. Ezt a megoldást ő kérte. Mi belementünk, mivel ennek nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk (sajnos). Amit kért, az becsülettel ki lett fizetve neki.

Rájöttünk arra is, hogy a munkadíjról azért nem kaptunk számlát, mert így a későbbiekben vele szemben semmi nem bizonyítható, vagy csak nehezen.

Azért ez valahol elszomorító, hogy megkárosítottak és mi szégyelljük magunkat azért, hogy a vállalkozó az elvégzett munkát nem a beépítési utasításnak megfelelően végezte el. Úgy gondolom, hogy egy építészt nem kell megtanítani arra, hogy egy tetőszerkezetet hogyan kell felrakni.

Nem hiszem el, hogy Mo-on jogi úton nem lehet semmit tenni az ügy megoldása érdekében. Egy tetőnek egy életen át ki kellene tartani, nem csak 7 év a kihordási ideje.

végrehajtó1 # 2009.11.06. 20:03

Ha 7 év múlva valaki egy ajánlatommal akarná bizonyítani, hogy mit csináltam, én is kikacagnám számlák, szerződések nélkül…

Én még szerződéssel is kiröhögném:)

guba # 2009.11.06. 18:23

Első körben nyilván igen, de ha a szavatossági igény érvényesítésére nyitva álló jogvesztő határidő is eltelt, akkor kártérítési alapon esetleg még fel lehet lépni. A felelősség akkor nyilván már csak vétkességi és nem objektív, ezért nehezebb a jogosult helyzete.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.06. 17:59

Az nem kártérítési, hanem a hibás teljesítésre alapozott szavatossági igény (árleszálíltás). Aminek csak akkor van helye, ha egyrészt még eblül van a szavatossági időn, másrészt ha a javítás nem lehetséges.

guba # 2009.11.06. 17:40

Teljesen igazad van Béla, az elévülés a kár bekövetkezésekor kezdődik el.
Mivel itt a kárt az értékcsökkent dolog és a hibátlan dolog közötti értékkülönbözet jelenti, gyakorlatilag a szerződés teljesítésekor már realizálódott a károsodás.
Kártérítést azonban, az elévülési időn túl is lehetne ebben az esetben érvényesíteni, erre a jogi lehetőség meglenne. A problémát én is a bizonyítási nehézségekben látom. Bár, tanúbizonyítással lehet, hogy nem esélytelen ez az ügy.