Kié a garázs

Üdv mindenkinek!

Nagyapámék 25 éve építettek egy garázst egy önkormányzati társasház kertjében. Építési engedéllyel természetesen.
10 éve az önkormányzat eladta a társasházi lakásokat (4 db összesen), már csak valami közös kis folyosó rész az önkormányzaté.
Mióta világ a világ, a garázs után adót fizetünk, mint kvázi tulajdonos.
Kérdés az, hogy ki a garázs, mert tudtommal a földhivatalban sincs nyilvántartásban (?)

Azt tudom, hogy ha idegen telken épít valaki, akkor az építmény a telek tulajdonosáé, de akkor mire fizetjük az adót a garázs után? Illetve sajátunként használjuk, rendben tartjuk, akkor elbirtoklás?

A létesítéskor nyilván kötöttél egy területhasználati szerződést, és kaptál tulajdonosi hozzájárulást a garázs építéséhez. Amit nem írtál le az az, hogy a garázs vélhetőleg nem állandó jellegű építmény és ezért nincs benne az alapító okiratban, és nincs feltüntetve az ingatlannyilvántartásban sem. (az fel sem merül, hogy engedély nélkül építetted)
A fentiek alapján a felépítmény a tiéd, az alatta lévő telek a társasházé. A garázsod mindaddig maradhat a helyén, míg a tulajdonos (társasház) fel nem bontja a területhasználati szerződést és nem "kér meg szépen", hogy bontsd el a garázsodat.

Az adót meg azért fizeted, mert bevallottad. Ha nem lenne garázsod, de bevallanád, hogy van, akkor is fizethetnél. :)

Értem. Nem az enyém a cucc, csak szerettem volna tisztázni a szüleim számára a kérdést :)

éspersze: köszönöm!

Nane.. -minden lényegeset leirt, a kérdés az hogy a jogviszonyt akarod-e rendezni?
Szerintem vedd meg a garázs alatti telket a háztól, s van egy 2 milliós garázsod,ami most a negyedét sem éri,mert bármikor lebontathatják Veled. Hosszu távon megéri mig valakinek eszébe nem jut hogy bérleti dijat kérjen Tőletek.
A garázs után helyi adót fizetsz az Őnkormányzatnak.

Hasonló kérdésem lenne a témanyitóhoz:

A 60-as években épült társasházban lakom. A 80-as években egyes tulajdonosok garázsokat húztak fel az udvarra (ami osztatlan közös tulajdon). Hely hiányában nem minden tulajdonos tudott így cselekedni, "aki kapja, marja" alapon ment a dolog. Feltételezem, hogy a garázsok részben építési engedéllyel, részben anélkül épültek; illetve kérdéses, hogy kötöttek-e a társasházzal területhasználati szerződést (egy alábbi hozzászólásból feltételezem, hogy ennek meg kellett volna történnie). A garázsok jelenleg "A" típusú felülépítmény kategóriába tartoznak, legalábbis, ez szerepelt az adásvételimen, amikor ide költöztem.

Most szeretnénk rendezni a garázsok jogviszonyát a súrlódások elkerülése érdekében. A kérdésem az lenne, hogy milyen megoldást javasoltok, illetve milyen lehetséges megoldások vannak. Olyan megoldás lenne ideális, amely sem a köz, sem a garázstulajdonosok érdekeit nem sérti túlságosan. Feltételezem, hogy a garázstulajdonosok csak minimális anyagi áldozatra készek a rendezés érdekében; de a köz jogosan vár valamilyen ellenszolgáltatást a garázsok alatti terület használatáért. Abban viszont mindenki egyetért, hogy nem lenne célszerű elszakítani a garázstulajdonlás jogát a lakástulajdonlás jogától, hogy "idegenek" ne járhassanak be az udvarra.

Előre is köszönök minden tippet vagy útmutatást!

Legalizálni csak úgy tudod, ha be tudod venni az alapító okiratba. Ehhez viszont kellene ép hatósági engedély. Illetve ma már méretfúggő a dolog. Alapító okirat módosítás + esetlegesen pótlólag beszerzni az engedélyeket (pl fennmaradásit) nem olcsó dolog.

A legolcsóbb, ha a t.hát úgy dönt, a felépítmény tulajdonosoknak kizárólagos használati jogot biztosít az építmények által elfoglalt közös tulajdonú telekre, s ezt beleteszitek az szmsz-be. Ott egyből szabályozható az is, hogy ezért bérleti díjat, használati díjat ...miegymást kell fizetni. Akkor legalább "házon belül" a dolog rendezett lesz.

Több-megoldás-van.
Amennyiben a garázsok használói tartós megoldást szeretnének,akkor- vegyék meg a terűletet a társasháztól. Ezzel a társasház nagyobb összegü bevételt, a garázstulajdonosok pedig tulajdonjogot s kb.200 %-os értéknövekedést realizálnak.
Az Alapitó Okiratban ha ezek bekerűlnek, a garázsokra elővételi jogot lehet alapitani a lakástulajdonosok javára,igy a kűlsősők kihullanak.
A garázstulajdonosok fizethessenek 5 évi részletre,igy nekik sem tragikus, a társasház is jól jár.
Az Szmsz-ben elő lehet irni közős költség fizetést nekik, ne bérleti dijat mert az adóköteles - amit esetenként a közgyülés állapit meg.

Köszönöm a válaszokat! Jól értem, hogy a "telek megvétele" azt jelentené, hogy a garázs külön albetétre kerül az ingatlannyilvántartásban? Ezzel kapcsolatban lenne néhány további kérdésem:

- Az alapító okiratban csak elővételi jogot lehetne megállapítani ezekre az ingatlanokra, vagy lehetséges kifejezetten megtiltani, hogy lakástulajdonnal nem rendelkezők megvehessék őket (mármint, az így albetétesített garázsokat)? Azért kérdem, mert, ha adott helyzetben az elővételi joggal nem él senki, akkor a garázs eladható lesz nem lakástulajdonos számára.

- Ezáltal pedig, a mindenkori garázstulajdonos tulajdonjogi hányadot szerez a közös tulajdonú részekben (vagyis a telekben és a lakóház közös tulajdonú részeiben)?

Ha ennyire fontos a lakástulajdon és a garázytulajdon együvé tartozása, akkor az is megoldás lehet, hogy az alapító ikratot, úgy módosítsák, hogy a laás és a garázy egy külön tulajdon legyen. Ezáltal nem fog növekedni az önálló albetétek száma, a tulajdoni lapon pedig feltüntetésre kerül, hogy "x. számú lakás a hozzá tartozó y. számú garázzsal".

Megtiltani nem lehet, az A.Okiratban ki lehet kötni az elővételi jogot.
A kűlsős tulaj természetesen része/tagja lesz a társasháznak.

Ha sok garázs van és mindenki a házban lakik akkor jó megoldás amit Nanestb ir, célszerű egy teljesen uj A. -O-t késziteni.

Üdv,

ha a th alapító okiratban a lakásokhoz tartozó garázsoknak nincs külön helyrajzi száma, csak az került feltüntetésre, hogy melyik garázs (az alaprajzon 1/a-val jelölt a 9-es albetéthez tartozik) melyik lakáshoz tartozik, akkor a garázst tudom-e külön értékesíteni egy a házban lakó tulajnak? Ha igen, később ezt megtámadhatja-e valamilyen ok folytán a lakás leendő vevője vagyis az új tulajdonosa? Köszönöm!

Nem. Benne van az alapító okiratban, hogy a lakáshoz tartozik. Nyilván a tulajdoni lapon is így szerepel (lakás + garázs)
Persze, ha módosítjátok az alapító okiratot....

A tulajdoni lapon nem szerepel a lakás...

Bocsánat! A garázs nem szerepel természetesen a tullapon nem a lakás :)

Akkor az önálló albetét.

Remélem az Alapitó Okiratban benne van!
Nézd meg.

Nincs benne, nem önálló albetét. Az alapító 70es évekbeli és csak annyi van benne, hogy az xy tulajdonát képező 2. emelet 1. számú lakás és az alaprajzon 3/a-val jelölt garage (!)

Akkor az éppen elég!

Vagyis külön nem tudod eladni!

Kedves Fórumozók!
Én egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, egy emeletesházas környéken van egy garázssor ahol úgymond egyiknek tulajdonosan vagyok, de viszont nincs tulajdoni lapja. A garázssor valahogy 78-ban épült igazából sehol nem szerepel hogy ott garázssor van (25 db garázs,14m2/db), pedig egy almérő villanyóra is van minden garázsban. az lenne a kérdésem hogy merre induljak hogy szerepeljen valahol és tulajdon lapja legyen.
Kinek milyen tapasztalata van ilyen ügyben

előre is köszönöm minden ötletet tapasztalatot

A földhivatalba!
Nézd meg kié a telek!