közös tulajdon

köszi ildi
a héten megérdeklődöm, hány tulaj van, s megírom, ha van valami konkrétum.
szia

Kedves jokerking!

Először is azt kellene tudni, hogy az általad írt közös udvaros teleknek mennyi tulajdonosa van? Ezek milyen arányban tulajdonosok? Nem biztos, hogy 1/2-1/2!!! Az is lehet, hogy több tulajdonos is van nemcsak kettő!

A megosztás nem úgy működik, hogy felhúzok egy kerítést, mert a megosztás az előbb írt feltételektől függ.

Az, hogy az adott településen mekkora egy építési telek minimális nagységa szerintem az Önkormányzat rendeletben szabályozza.

Kedves Szakértők!
A kérdésem a következő:
Szeretnénk szüleimmel közösen megvásárolni egy telket (mezőgazdasági művelésből kivont terület épülettel). Az aktuális tulajdoni lapon nem szerepelnek az épület adatai (pl. alapterület). Lehetséges-e a következő módon megoldani a tulajdonjog megosztását:
a szüleim tulajdonjoga az épületben 50-50%-os,
a telek tulajdonjogát pedig hármunk között osztjuk meg (pl. 40-40-20%-os arányban)?
Felbecsülhetjük-e magunk az épület értékét?
A fenti bonyodalomkeltés oka az, hogy nagy valószínűséggel a telek megosztható lesz.
Előre is köszönöm a választ, és elnézést ha evidenciát kérdezek!

Sziasztok!
Van egy közös udvaros telek, melyen két különálló házrész van, külön tulajdonossal. Az egyik szeretné az udvart leválasztani. Sarki telek, tehát ha középen leválasztanák, mindkettőnek lenne külön utcára bajárója, mivel egy L alakú ház, így mindkettőnek marad egy háromszög alaku udvara. A bíróság arra hivatkozott, hogy kicsi a terület, de a szembeszomszédéknál ennél 3szor kisebbre is sikerült a dolog. Hozzáteszem a szomszéd munkahelyét tekintve közel áll a "tűzhöz". Van-e konkrét szabálya ennek, vagy konkrét udvarméret, vagy csak egyéni elbírálás kérdése az egész?
Köszönöm előre is.
Joker

nem lesz közös tulajdon, és nem árvezrezhetik el. Különvagyon maradt, és nem kell hozzá házassági szerződés, hogy ez így maradjon

Köszönöm as választ!

Kedves Paya!
A lakók 4/5-ének kell írásban hozzájárulnia az építkezéshez.
Ha valaki a hozzájárulást megtagadja, és emiatt nem jön össze a 4/5-ös támogatás, más lehetőség nincs, csak a hosszas pereskedés.
Javaslom, kezdd azokkal, akik biztosan aláírják, és ne hagydd abba, míg meg nem lesz a tulajdoni aránnyal számított 80 %-os hozzájárulás.
Üdv.

Éllo!Kérlek válaszolj ha van egy kis időd mert ma kell választ adnom a kivitelezőknek.

Sziasztok!Én először járok a forumon ugyhogy nézzétek el ha bakizom valamit.
Az én kérdésem a következő:Két lakást akarok egybenyitni,mindkettő az én tulajdonomban van.DE az átalakitással érinteném a ház közös tulajdonát ami amugy mindössze 1m és senkit nem zavarok vele.Tudnom kéne hogy a lakók hány%-a nak kell aláirnia hogy elfogadja az önkormányzat.Mit tegyek ha valaki(k) nem irják alá?Aválaszt miellöbb kérném mert sürgős és előre is ezer köszönet aki segiteni tud infokkal!

Köszönöm Bubó, ez jól hangzik.Kb. hasonló volt az én elképzelésem is, csak nem tudtam, hogy megengedik-e a jogszabályok.

Ez a dolog (az elővásárlási jog) nem így működik!

Javaslatom: egyáltalán ne foglalkozz a szomszédoddal (a tulajdonostárssal), hanem minden energiád a legjobb ajánlatot tevő vevő megszerzésére fordítsd!

Majd ha megállapodsz a Vevőddel, vételárban, fizetési feltételekben, stb, írassátok meg a szerződést egy ügyvéddel, és mielőtt a Földhivatalba bekerülne a szerződés, közvetlenül előtte kell azt megküldeni a „szomszé-dodnak”, ha 8 napon belül leperkálja az igazi Vevővel kialkudott összeget, akkor övé a ház, ha nem tud fizetni, akkor lemarad, alkudoznod semmikép-pen sem kell vele.

Addig a 8 napig, míg a szomszédod élhet az elővásárlási jogával, a Vevőd foglalóját az ügyvédnél érdemes hagyni, letétben.
Üdv.

Családommal egy közös udvarban lakunk egy másik családdal.Mi vásárolunk egy saját házat, a jelenlegit pedig elszeretnénk adni.Mivel oszthatatlan telek, a szomszédomnak le kellene mondania az elQvásárlási jogáról.Ha nem tudok megegyezni Vele az árban, meddig tarhat be nekem azzal, hogy nem mond le errQl a jogáról?

úgyhogy elvileg nem kell a másik tulajdonostárs hozzájárulása, de gyakorlatilag meg annál inkább - szerintem Bubó is így értette a dolgot ...

Sziasztok,

elvileg megterhelheti a saját tulajdoni hányadát, csak gyakorlatilag nem: a bank nem ad hitelt csak akkor, ha az egész ingatlant leterhelheti - ami érthető is: esetleges végrehajtás során ki vesz osztatlan közös tulajdonból tulajdoni hányadot - én nem vennék.

Ez alól kivététel, ha a megosztott használatról van szó, és az egyik rész gazdaságilag önmagában is teljesen jó használható azaz: pl. ikerház egy nayg telken, ahol fele-fele arényok vannak, de az egyik tulajdonostárs kizárólagosan használja az egyik házat, meg a hozzá tartozó elkerített udvart - ott más a helyzet.

Pontosítanék!
A tulajdonostárs mindenféle megkötöttség nélkül megterhelheti a saját tulajdoni hányadát, tehát NEM KELL A MÁSIK TULAJDONOSTÁRS HOZZÁJÁRULÁSA.
Ha az ingatlan "oszthatatlan", akkor sem!

Véleményem szerint az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelkonstrukcióknál csak akkor lehet az ingatlant fedezetként bevonni, és jelzálogjoggal megterhelni, ha a hiteligénylőn kívül a többi tulajdonostárs is - mint zálogkötelezett - aláírja a banki szerződést.
Tehát a résztulajdonos (bármekkora rész) tudta (hozzájárulása) nélkül a másik tulajdonostárs nem terheltetheti meg a közös ingatlant jelzáloggal, ha az oszthatatlan.
Ha a közös ingatlan pl. két lakásból áll, akkor használati jog megosztási szerződés kell, és akkor az egyik tulajdonostárs is, de csak a saját részét, megterheltetheti.
Üdv.

Kedves Bubó! A banki jelzálogot csak akkor nem jegyeznek be ha a közös tulajdon 1/2 -1/2 tulajdonrészben van, vagy más résztulajdonokra is vonatkozik ez a tilalom? Köszi

Nagyon szépen köszönöm a tanácsot, most már minden világos!!!!!!!!:)

Kedves Almáspite!
Itt a közös tulajdon nem azt jelenti, mint pl. a társasházi közös tulajdon, vagy a házassági vagyonközösség esetében!
Az egyik és a másik személy tulajdonában is 1/2 -1/2 tulajdoni részilletőség van, amivel szabadon rendelkezik. Persze nem korlátlanul, pl. banki jelzálogjogot nem jegyeznek be a másik 1/2 tulajdonos hozzájárulása nélkül.
De pl. el is adhatná, de ekkor a törvény szerint a másik 1/2 rész tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg (a külső vevővel szemben).
Hogy ez a törvény szerinti elővásárlási jog ne érvényesülhessen, ezért adja ajándékozási szerződéssel - magasabb illeték vállalása mellett - át a tulajdonrészét.
Azt is megtehetné, hogy az 1/2 tul. részilletőségéből csk 1/100-ot ajándékoz oda, azután pedig - miután már a magajándékozott is tulajdonostárs - a maradékot adásvétellel adja a tulajdonába, s ezzel egy csomó illetéket is megspórol.
Ezt a módszert csak nagyobb értékű ingatlannál szokták alakalmazni, mert ekkor két szerződés kell, és ugye az is költség.
Üdv.

Hát nagyon köszönöm a magyyarázatot, ezek szerint a fiam beleegyezése nem is szükséges ajándékozáskor, mint a lakás másik fele tulajdonosának?:(

Elnézést, hogy ezt mégegyszer megkérdezem, nem igazánértek ezekhez a dolgokhoz.

Almáspite!
Az első kérdésedre a válasz: igen.
Saját tulajdonával mindenki szabadon rendelkezik.
Ajándékozási szerződés esetén fel sem merül az elővételi jog, arra csak adásvétel esetén van lehetőség. Ezért kötnek ajándékozási szerződést.
Természetesen ingatlan esetén kötelező a szerződést írásba foglalni (ügyvéd vagy közjegyző!), és be kell nyújtani a földhivatalba. Csak így van értelme a dolognak.
Kötelesrészre az öröklésből kizárt örökösnek van joga, vagy ha az örökhagyó - bizonyos időtartamon belül, halála előtt - azért, hogy az egyik örökösét előnybe részesítse, neki ajándékoz valamit. Ebben az esetben az örökségbe be kell számítani a megajándokozott részére az előre megkapott dolgot.
Ha a házvezetőnő egyébként nem örökös, akkor erre az esetre ez nem vonatkozik.
Gondold el, ha én saját elhatározásomból, tiszta fejjel neki ajándékozok valakinek pl. egy másfél milliós világkörüli utat, mire a megajándékozott visszatér, én meghalok, az örököseim mi jogon követelnék a megajándékozottól az ajándék értékét?
Üdv.

Na jó, majd később, csak válaszol egyszer valaki részletesebben is.

Bocsi, de nem lehetne egy kicsit világosabban?
Jómagam teljesen laikus vagyok, tehát azt még mindig nem tudom, hogy egyáltalán a fiam beleegyezése nélkül Apám elajándékozhatja-e a saját tulajdoni hányadát? Kelle-e erről szerződést írni és be kell-e jegyeztetni a tulajdoni lapra?

És kérhetnék egy kicsit bővebb tájékoztatást erről, és arról is, hogy az ajándék hogyan lehet a kötelesrész alapja, ha már más tualjdonába került (megajándékozottéba)?

Bocsi, de szülinapom volt!

Valahol már írták, hogy az ajándék a kötelesrész alapja. (Másik topik)

Azt hiszem az ajándékozás 15 évig nem évül el! (Vagy valami ilyesmi)

Várj mindjárt kijavítanak!

Ugye előbb-utóbb (de jó lenne, ha inkább előbb) kaphatok majd választ a kérdésemre?