osztatlan közös tulajdon

Nem lesz ebből baj? Továbbá gondolok itt a perköltségre is.

TF!

Március 27-én volt elsőfokú eljárás, harmadik tárgyalása, ahol a felek szünetelést kértek, egyetető tárgyalás lefolytatása iránt. Apám igazából ezzel nem értett egyet, ezért beszélt az ügyvédi irodavezetővel,- az ügyet képviselő ügyvéd főnökével - melyre a vezető közölte, nincs értelme a szünetelésnek, vissza a bíróságra az ügyet. Ápr. 8-án kelt a kérelem, mely azt tartalmazza, hogy apám kifejezett kérésére folytatódjon az ügy, és nem járul hozzá, az egyeztető tárgyaláshoz. 2 hét telt el. Félek hogy a bíró hülyének fogja nézni a felperest. Másik, hogy sajna a bíró és az ügyet képviselő ügyvéd is hajlik az alperes felé. Nem lesz ebből baj?

Köszönettel!

Mielött birósághoz fordulsz,elöbb az ügyészség,
De vigyázz,neked kell bizonyitanod,hogy mit adott el.

:) Mennyi hülyeséget írtál össze!

Hogy adhatná el az ingóságokat, meg az ingatlant a haszonélvező!

Nézd meg pontosan, hogy a haszonélvezet mire terjed ki, mert szerződéssel létrejövő haszonélvezetnél csak arra terjed ki, ami a szerződésben szerepel. Ingóságokra nagy valószínűséggel nem. Úgyhogy amit eladott a haszonélvező, azt jogtalanul tulajdonította el, fel is jelentheted őt, kártérítést is követelhetsz és mint alább írtam megtámadhatod a szerződést.

A haszonélvező, a nevéből is adódóan használója az ingatlannak. Azt csak a te hozzájárulásoddal építheti át.

Az átépítéssel vigyáznék, lehet tulajdonjogot akar szerezni magának.

Nem gonosz a törvény.

Támadd meg a haszonélvezetre vonatkozó szerződést mindazon indokokkal, amit itt előadtál.

Kedves MajorDomus!

A kapcsolatom jó volt az apámmal, de nekem 4 gyerekem van, nem lehettem éjjel-nappal apuval, elég sokat dolgozom, napközben a feleségem járt át. Az utolsó napokban olyan fájdalmai voltak, hogy csak néha tért magához, mert folyamatos kábításban volt. Valószínűleg ilyen félig magához tért állapotot használt ki a nagynéném arra, hogy alá írassa vele a papírt a haszonélvezetről. Most már csak annyi a gondom, hogy ennek a szuper haszonélvezeti törvénynek köszönhetően, hogy nem tehettem be oda a lábamat, már nincs mit perelni. Eladta az összes apunál tárolt vagy használatra odaadott, illetve általam apunak vásárolt SAJÁT holmimat és apunak is az összes ingóságát. A nyomok is eltűnő félben vannak mert a házat is elkezdte, - gondolom a befolyt összegből, - átépíteni. Azért fura törvény az, hogy én öröklök ingatlant, ingóságot és ő lakja, ő adja el azokat, amiket én örököltem. És most már bizonyítani sem tudok semmit. És sajnálatos amikor az ember 4 gyerekkel,- összesen hatan,- 50 négyzetméteren lakik és emellett van egy 90 négyzetméteres házban fele tulajdona, ami 2 szobás, amit 1 ember lakik és még csak be sem tehetem a lábamat oda. A 2 ház ráadásul,- mint egy ikerház,- össze is van építve és milyen jó lenne például a legnagyobb fiamnak, ha legalább neki lenne külön szobája. Siralmas törvények.... Miért mindig a gonoszt védik a törvények...?
Most azt várom, mikor adja el a fél házamat. Gondolom azt is megteheti....

vagy kivásárolni a szerződést!

Ha közös megegyezéssel nem sikerül a szerződést megszüntetni, akkor ki kell várni a lejáratot.

várni kell négy évet.

határozott idejű szerződés?

akkor nem!

Nem fog menni valószínűleg.

Egy osztatlan közös területben vásároltam február 25-én 5 ha szántót, amely bérbe volt adva és még hátra van a bérleti időből 4 év. A bérlő azt mondta, hogy március 01-től felbontja közös megegyezéssel a bérletet, de tegnap közölte, hogy meggondolta magát és csak nem bontja fel. Még nincs vetve semmi a területbe, mi ilyenkor a teendő, mert szeretném birtokba venni. köszönöm előre is a válaszokat.

Támadjátok meg a szerződést

Egy osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlan 2/10-ed részét vettük meg a tavalyi évben.
Az adás-vételi szerződés megkötésekor a zártkert másik 3 tulajdonosától, (8/10 rész ) elővásárlásról lemondó nyilatkozatot kellett kérnünk.
A múlt héten viszont eladták úgy az ingatlan 6/10 részét, hogy bennünket nem kérdeztek meg, annak ellenére, hogy jeleztük, hogy ha eladó lesz az ingatlan valamelyik része -mi megvennénk.
Időközben változott a törvény? Vagy bennünket nem kellett volna értesíteni?
Van valamilyen jogorvoslati lehetőségünk?
Előre is köszönöm a válaszokat!

ténykeg van ilyen törvény,tanulmányozd a Ptk

,,a haszonélvezet,,cimű fejezetét!

a haszonélvező engedélye nélkül nem
léphetsz be a házba sem!

az ingóságokat perben követelheted,
de tiéd a bizonyitási teher!

csak megjegyzem,hogy nem lehetett jó kapcsolatod apáddal,ha ilyen hagyatékot
kaptál

hiszen ezzel kizárt a vagyonból mig nagynénéd él!

normális apa ilyet nem tesz,csak akkir,ha a fiu nem normálisan áll a dolgokhoz!

Segítség kellene. Tudni szeretnék 1-2 konkrét és néhány általános dolgot. A helyzet a következő: édesapámnak és a húgának volt egy háza, amely osztatlan közös tulajdonuk volt. Édesapám Októberben meghalt, a részét én örököltem. Mivel van saját házam, nem tartottam használati igényt a szóban forgó házra, azt a nagynéném lakja a továbbiakban. Apunak a volt szobájában akartam néhány ritkán szükséges holmit elhelyezni, amolyan raktárfélének használva. Nem bútorokról volt szó, a gyerekek néhány értékesebb játéka például, amit az egyik már kinőtt, de a másiknak nagy még, néhány üres, csak nyaralásra használt bőrönd, stb. Eddig nem is volt gond, ma átmentem érte és néhány holmimat kirakott és közölte velem, hogy azonnal vigyek el onnan mindent, amit odavittem, mert nem használhatom. (Közben a hagyatéki eljárás során kiderült, a tulajdoni lapról, hogy holtig tartó haszonélvezettel ruházta fel apám a halálán, a nagynénémet). Mivel a hagyatéki eljárás kezdetén én ezt nem tudtam, nem foglalkoztam vele. Most kiderült, hogy amiket ott hagytam eddig, ami apué volt, azt sem hozhatom el, mert csak az ingatlan lett leltárba véve, az ingóságok nem. Gyakorlatilag van egy fél ház tulajdonom, amiből egy szobát sem látogathatok, ugyanis állítólag törvényesen kizárhat a házból és az öröklött ingóságokat sem hozhatom el, mert, ha ő azt állítja, hogy nem apué volt, nekem kell bizonyítani, meg pereskedni, meg költeni rá és akkor is csak a (fél)tulajdonosa leszek, a háznak, ami csak költségekkel jár. Tényleg van ilyen törvény, hogy egyik tulajdonos kizárhatja a másik tulajdonost, csak azért, mert ő haszonélvező is???? És tényleg pereskednem kell az öröklött ingóságaimért csak azért mert senki nem mondta nekem, hogy az ingóságokat is leltárba kellett volna vennie a leltár készítőnek? Így, hogy tulajdonostárs lettem, ez jogokkal is jár vagy csak kötelezettségekkel? Mik illetnek meg ebben a közös tulajdoni viszonyban és mit kell elviselnem, mert csak ő a haszonélvező?

Köszönetel

Egy osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlan 2/1 részét vettük meg a tavalyi évben.
Az adás-vételi szerződés megkötésekor a zártkert másik 3 tulajdonosától, (8/10 rész ) elővásárlásról lemondó nyilatkozatot kellett kérnünk.
A múlt héten viszont eladták úgy az ingatlan 6/10 részét, hogy bennünket nem kérdeztek meg, annak ellenére, hogy jeleztük, hogy ha eladó lesz az ingatlan valamelyik része -mi megvennénk.
Időközben változott a törvény? Vagy bennünket nem kellett volna értesíteni?
Van valamilyen jogorvoslati lehetőségünk?

Előre is köszönöm a válaszokat?

Természetesen az lenne a legegyszerűbb módja, na de jelen helyzetben ezt csak az egyik fél akarja a saját javára, nincs megegyezés az ügyben...

megegyezéssel többre mentek mint a BH val!

Egyező akarattal miért ne?

Tisztelt Fórumozók!

Közös tulajdon keletkezett ráépítéssel, a tulajdoni hányadokról az építés végén megállapodtak, bejegyezték. Lehetséges a tulajdoni hányad módosítása utólag? (Az ingatlanhoz azóta nem nyúltak.)

Szerintem nem. Konkrét BH van az ügyben?

2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
27/A. §29 A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.
29 Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2014. II. 1-től.

Gondolom, például NAV adatbázisból, mert elvileg az ingatlan bérbeadása is adóköteles. :)

nem fogod elhinni!

megkérdezi! !!