osztatlan közös tulajdon

Nanemaaa köszönöm szépen hogy segítesz!

Húúú ez kicsit bonyolult volt nekem így elsőre:). Majd megkeresem ezeket a paragrafusokat hogy értsem jobban.

Nekem egy magánokiratom van. Használatmegosztási szerződés.
Ennek 3 oldalas "szöveges" része ügyvéd által ellenjegyzett, és van egy vázlatraz az ingatlanról amin nincs ellenjegyzés csak a szerződő felek aláírása illetve az ügyvéd aláírása és tintás bélyegzője, és ezt a szerződés szöveges része, mint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét határozza meg.

Ezt csak azért mondtam hogy még jobban bonyolítsam a dolgot:).

Az igazából nem lenne baj ha a bíróság kérhetné bemutatásra az eredetit per esetén. Persze jobb lenne ha nem:).
A nagyobb probléma abból lehet, ha a bankok ragaszkod(hat)nak az eredeti szerződéshez.
Mert akkor kevés lehet a két eredeti.

Plusz kérdés:
Azt ugye jól tudom hogy a közjegyzői hiteles másolat készítésekor az eredeti szerződésre nem kerül semmi feljegyzés (pl másolati példány készült róla stb..).

Nem bonyolítottad túl, láttam már használati megosztási szerződést. :)

Az általam beollózottak alapján a bank nem kérheti az eredeti szerződés becsatolását. A közjegyző által hitelesített másolat azonosként értendő az eredetivel. Max a bank nem akarta ilyen részletesen leírni. Hiába sokba kerül a ténta, a pénz meg kevés. ;)

Most megfogtál! Nem lehetetlen, hogy rávezetik az eredetire, hogy másolatot állítottak ki róla. Közokirat esetében biztosan így van, de a magánokirat esetében nem vagyok benne biztos. Miért? Lényeges?

Bocs, nem tudtam hogy jogász vagy-e vagy csak műkedvelő:) nem olvastam vissza olyan alaposan.

Ez érdekes amit mondasz hogy szerinted -illetve a paragrafusok szerint- nem kérheti be a bank (már úgy hogy el is rakja) az eredetit.

Jó lenne ha így lenne.

Megkérdeztem egy közjegyzői irodát, a közjegyző-jelölt hölgy válaszolt és ő azt mondta az eredetire nem kerül semmi feljegyzés.
Nyilván nem lényeges, csak annyira féltem a dokumentumot hogy nem örültem volna ha rákerül valami újabb szöveg.
Bár gondolom ennek semmi negatív következménye nem lenne a szerződésre és annak használhatóságára nézve.

Ez már inkább már paranoia részemről:). Szeretem túlbiztosítani a dolgokat.

OK. No para, irány a bank.
Ha szereted a dolgokat túlbiztosítani, akkor vigyél magaddal sísapkát. Ha máskor akadékoskodnak is, de a sísapka láttán sokkal adakozóbbak. :DDD

Én csak lesek, pislogok és tanulok...
:)

Zsolt !
A közjegyző által kiadott hitelesitett másolatra irja rá-a - közjegyző,hogy azért készült mert a szerződés csak egy eredeti példányban létezík az ügyfélnél. Pont. M,országon a közjegyzői okiratot mindenhol kőtelesek elfogadni.

Inez !
Szép szemeid vannak !

Mala (mszp)

A helyzet nem most érdekes,most csak vitatott.
Arról homályositsad fel a t.társaidat,hogy a háznak még használatbavételi engedélye sincs,s ha nem az ép.engedély szerint épül meg a sz.hatoság nem fogja kiadni !
A társaházatokat nem fogja a földhivatal bejegyezni,mivel ahhoz a h.vételi engedély, a minden tulajdonos által aláirt Alapitó Okirat, s a szintenkénti alaprajz az alapdokumentuma, s a földmérő vázrajza a térképen. Enélkül. Nem lesz társasház,aminek sok kellemetlen következménye lesz. Ne épűljön meg a terasz, ha megépül- ne ird alá az Alapitó Okiratot amig vissza nem bontja.

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Vannak munkák amik nem engedély köteles eltérések. Ha ilyen eltérés van, akkor simán megkapják a használatbavételit. A terasz pl ilyen eltérés is lehet. A lényeg a szsrekezeti kialakításában van. Ha csak kiburkolja az udvart és úgy csinál teraszt az biztosan nem engedély köteles.

Itt teraszról van szó és nem a lakás elötti terület leburkolásáról,mert az ellen valószinűleg nem tiltakoznának a szomszédok. Mala elbontásról beszélt és nem (szem) felszedésről,tehát itt épitményről van szó ami az előzetes engedélyben nem szerepelt,tehát eltérés miatt elutasitható a h.engedély.

Tisztelt Fórum!

A menyasszonyomnak van egy osztatlan közös telken egy családi háza. A bejárati kaputól (az utcától) távolabb. A másik tulajdonos, hiába van az adásvételi szerződésben, hogy biztosítani kell szorgalmi utat a telek déli részén, nem tesz eleget. Kerítést állított, csak gyalogosan lehet eljutni a házhoz, és a telek déli részén, a szorgalmi útra még egy garázst is épített (illegálisan). Ameddíg ott lakott a menyasszonyom, nem akartunk konfrontálódni a másik tulajdonossal. Most eggyütt lakunk, és szeretnénk elindítani ellene pert(?). A kérdésem a következő lenne: Hova kell fordulni? Bírósághoz? Önkormányzathoz? Előbb fel kell szólítani a tulajdonost? Mi a teendő?

Nem szorgalmi hanem ,,szolgalmi,, utról van szó amit köteles biztositani. Először beszéljetek vele, barátságosan,de határozottan,hogy legyen ideje mondjuk 3 hónap az akadályokat megszüntetni.

Ha elzárkózik akkor először a Jegyzőnél kell birtokvédelmet kérni, ha ez nem hatásos akkor biróság, az ottani itéletre ugyanis végrehajtás kérhető,vagyis a birósági végrehajtó lebontatja a garázsát, s a keritését is.

Ha a telek méretei és beépítettsége a tervezett telakílakítás után is megfelelnek a helyi építési szabályzat előírásainak, valamint mindkét kialakuló földrészlet közútról, vagy közhasználatra átadott magánútról megközelíthető lesz, s mindkét telek önálló közműbekötésekkel ellátható, akkor természetben is megszüntethető a közös tulajdon a telek felosztásával. Ha bármelyik feltételnek nem felelsz meg, akkor nem. Ez utóbbi esetben szóba jöhet a használati megosztás, vagy az ingatlan társasházzá alakítása. Ezek által nem fogsz teljesen elkülönülni a társtulajdonostól, de egyértelműbbek lesznek a használati és a tulajdonviszonyok.

Bocs. Most vettem észre, hogy megfordult a lista, így nem az utolsó, hanem az első (topic indító) kérdésre válaszoltam. Meee nem figyeltem a dátumot. :(((((

Saját telken belül nincs szolgalmi jog. Max kialakult telekhasználat. A társtulajdonos ezek szerint a hozzájárulásotok nélkül tevékenykedik a közös telken, melyet nem tehetne.
Kár volt tétlenül nézni nem tudom meddig. 1 éven belül a jegyzőhöz, utána már csak a bírósághoz lehet fordulni birtokvédelemért.

Így igaz, szolgalmi jog közös tulajdonra nem alapítható. A használat és birtoklás tárgyában keletkezett viták eldöntése nem jegyzői, hanem bírósági hatáskörbe tartozik.

Kérdés miota van ez igy.
Ha nem tudom a házamat megközeliteni,akkor szerintem az birtokháboritás.
Az biztos hogy nem szabad hagyni,hogy a szomszéd a fejetekre nőjön.

Tisztelt Olvasó!
Sajnos joghézagot vélek felfedezni a társasházi lakás eladási szerződése és a társház szmsz-e között.
Az szmsz szerint az osztatlan közös tulajdonon bérelt gépkocsi beállás a lakás eladása után a közgyűlésre hatáskörébe kerül, ahol a soron következő igénylő bérelhetné tobább a parkolót.
Ezzel szemben társasház terülén gk beállóhelyet bérelő tulajdonos a lakása értékesítése során az adás-vételi szeződésben a parkolás bérleti jogát eladhatja a vevőnek. Gk parkoló osztatlan közös tulajdonon van,
nincs róla telekkönyvi bejegyzés!
A közös képviselő nem tudja érvényesíteni az szmsz-t,
mert arra nincs joga, hogy a betekinthesen a lakás adás-vételi szerződésébe, csupán az eladó esetleges korábbi tartozásaira hívhatja fel a figyelmet, hogy a vevő "tiszta lappal" vehesse meg a lakást.Így az eladó tulajdonos kijátszhatja az szmsz-ben szabályozottakat.
Régi tulajdonos eképp, szinte nem juthat parkolóhoz, mert az új tulajdonos ragaszkodik a gk parkolóra, mert mint fennen mondja, hogy ő fizetett érte.
Fizethetett, de nem a közösségnek.
Mit lehet tenni az szmsz kijátszó a közös területtel "üzletelők" ellen???
Köszönettel
Egy tulajdonos

Az udvari parkoló nem adható el, mivel osztatlan közös tulajdon. Ha valaki eladja a Lánchíddal és a Nyugati Pályaudvarral együtt, akkor majd a vevő fogja beperelni, hiszen őt csapták be. A közös képviselő max tájékoztathatja az szmsz-ről a vevőt, ha érdeklődik. Általában nem szokott, hiszen itt "csak" milliókról van szó, s magyar ember ilyen kis összegekkel nem olyan fukar, mint ha pl cipőt akarna venni. Ott bezzeg még a cimkét is megnézi, s fel is próbálja. Ez van.

Korábban már leirtam: senki sem adhat több jogot másnak mint amivel maga is rendelkezik (római jog)

A közös képviselőnek nem is kell belenéznie az adás-vételi szerződésbe,mert az itt nem releváns.

A társasházban a közgyűlés magához vonta a parkolók bérbeadásának jogát,ami természetes,mert a tv. Szerint a közös tulajdon használatáról elidegenitéséről,bérbeadásáról a k.gyülés dönt.

Ha a tulajdonos olyan szerződést köt eladáskor hogy a parkoló bérleti jogát is eladja,az semmis és érvénytelen ! Nem adhatja el azt ami nem az övé.

Kedves Válaszolók!
Köszönöm, hogy véleményükkel is hozzájárultak a társasházi szmsz létjogosultságához.
Szép napot kívánok!

Szépjónapot kívánok a tavasz első napján!

Egy kis "okosságra" volna szükségünk egy kellemetlen lakótárs helyre tételében!

Egy egymás mellett megépült ötlakásos sorházi társasház vagyunk! A lakások személyre lebontva önálló helyrajzi számmal bejegyezve saját tulajdonjoggal, míg a terület osztatlan közösségben egyben szerepel. A két szélső tulaj 23 éve lekerekítette magának a mellette lévő és azóta is használja az egy főre eső 1/5 területet, a középső három tulajdonosnak (egyik én vagyok)maradt az 50 m-re lévő további úszóteleknek nevezett senkiföldje!. Ez a telek semmire nem jó, csupán sportolásra fűnyírás sportágban ami 23 év távlatában elég unalmas. Most lehetőség lenne ennek a földrészletnek az eladása, (pedig ingyen is szívesen lemondanánk), azonban az említett bajkeverő szomszéd nem egyezik bele. Természetesen Ő birtokolja a terület 1/5 részét és még pénz is kellene neki a hozzájáruláshoz, magyarul zsarol minket, tudván a bíróságok nem igazán elégednek meg a 4/5-ös többségnek. (teljes hozzájárulással minek fordulnánk hozzájuk?)

Kérdésem: ki tud segíteni abban, hogy ezt a "senkiföldjét" 4=5-ös többségben eltudjuk adni, ebben az esetben mit segíthet a tulajdonközösség felmondása, megszüntetésem ert ezt a tippet is kaptam, de nem értem!
Köszönettel veszem mindenki segítségét
üdvözlettel
Gábor

A társtulajdonos elkülönülő használata szabályosabb, mint amit te most szeretnél. A közös tulajdont képező telekrész nem adható el. Ami a te lakásod előtt van, az sem a tiéd, hanem a közösségé. Ezzel szemben a szélső tulajdonos csak kizárólagosan használja a közöst, amit a társasház akár meg is engedhetene neki. Az más kérdés jelen esetben, hogy természetesen a közösség hozzájárulása nélkül nem keríthette volna le, és fel lehetne szólítani, hogy szüntesse meg a kizárólagos használatot. No de eladni??? Azt akkor sem lehetne, ha mindenki beleegyezne. Viszont arról esetleg dönthet a közösség, hogy pl a melletted lakó is kizárólagosan használja a te lakásod előtti területet is. Persze ha ezért valami díjat állapítana meg, akkor azt egyébként sem neked, hanem a közösségnek fizetné.

Az buli lenne, ha odaadnátok használatra valakinek s az vasárnap este odaállítana pl szalonnát sütni, meg keti partit rendezne az ablakod előtt 1 m-re.

Kedves Hozzászólók!

Adott egy egy szintes családi ház, amely osztatlan közös tulajdon a következő eszmei tulajdoni hányadok szerint: A-é 30%, B-é 30%, C-é 40%. A házban három különböző méretű lakás lett kialakítva. Ezekre a lakásokra van használati megállapodás is, amely szerint a lakók kb a következő arányú lakrészek (lakások) használatára jogosultak: A 60%, B 20%, C 20%. Azaz a tulajdoni hányadok eltérnek a használati hányadoktól.

Az A fél eladná a maga részét, mi megvennénk. Kérdés, hogy jó ötlet-e.

Ugyanis ha mi megvennénk, szeretnénk rendezni a közös tulajdont és kezdeményeznénk B-nél és C-nél a társasházzá alakítást. Viszont a társasházi külön tulajdonokat a használati arányok és nem a tulajdoni hányadok alapján szeretnénk.

1.Van erre mód? Azaz el lehet az alapító okiratot készíteni a közös tulajdoni hányadoktól eltérő külön tulajdonokról? Nem utasítja el a földhivatal?
2.Ha van, csak úgy van, ha fizetünk a tulajdoni hányadon felüli használati hányadért? Vagy lehet térítésmentesen is, ha B és C belemegy?
3.Tegyük, fel, hogy B és C belemegy a használati hányadok szerinti lakásokba. Visszatáncolhatnak később valahogyan?
A kérdés lényege végülis, hogy rizikós-e az ügylet, ha igen mennyire, és hogyan mérsékelhetők a veszélyek.

Tudom, hogy mindenképp ügyvédre lesz szükség, de nagyon hálás lennék pár első gondolatoért, tippért, hogy azt ne mondjam, tanácsért.

Köszönöm előre is!

Tisztelt fórumozók!
van egy osztot osztatlan közöstulajdonom.
lakoház+udvar.telekhatár az lakoház körül.
a régi szerzödés szerint 25 nm üzlethelyiség+25 nm telekrész az utcafronton a másik tulajé ezt ö eladta,
egy uj tulajnak a következö szerint 50 nm üzlethelyiség ami persze a valóságban nem létezik.
a vevöt tájékoztatam eröl de nem válaszolt semijenformában.
azt szeretném elérni hogy a szerzödést modositsa az eredetivel megegyezöen.mivel az uj szerzödés szerint ö
a telek részböl nem jogosult,csakk az üzlethejiségre
arra gondoltam hogy a bejárat elötti részt telekhatártol 2m (motivácios célbol)lekeritem!
kérdésem hogy megtehetem-e?tanácsokat elöre is köszönöm!
tisztelettel:solisoft