osztatlan közös tulajdon

Ne keverjük a szezont a fazonnal. Az adásvételi szerződés az eladó és a vevő közötti jogviszony. Amiről te beszélsz, az a telekhasználati szerződés, amit viszont a vevőnek majd veled kell megkötnie. Ha akarja. Ha erer nem tart igényt, akkor az egész telek osztatlan közös tulajdon marad.

Bár osztatlan közös tulajdon esetében nem világos, hogy mit keres m2 megjelölés a tulajdoni hányad helyett, de azért nem ártana, ha a szerződés valóban valós tényeket tartalmazna. Ez nekem kissé arra utal, hogy a vevő már most tudja, hogy az üzletet bővíteni fogja, és majd ezzel a szerződéssel akarja bizonyítani, hogy ő már így vette, tehát ne őt büntessék, ha kiderül. Elég hülye az eladó, ha ilyet aláír.

A másik topicban már válaszoltam erre !

Ha az eredeti szerződésben 25 +25 m2 volt akkor csak van telekrésze is ! Támadd meg a szerződést ! Ha osztatlan közös tulajdon akkor a vevővel szemben elővételi jogod is van ! Megkérdeztek erről ?

Ha a telek osztatlan közös tulajdon, akkor a szerződést neked is alá kell irni ! Van használati megosztási szerződés ?

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal kapcsolatban. Az ingatlanról amit tudni kell. 682 m2-es telken álló családi ház, udvar, üveges műhely. A házban jelenleg a pincében és az udvaron üzemel az üveges műhely, a földszinti szintjén egy közel 180 m2-es lakás van kialakítva ( nagyszüleim laktak itt), valamint a padlástéren két önálló kialakítású garzonlakás, jelenleg az egyikben lakok édesanyám örökségét érvényesítve, erre a lakásra van egy használati megállapodás. Azonban az ingatlan többi részére nincsen semmilyen megosztási és használati megállapodás se a régi tulajdonosok, se a jelenlegi azaz kettőnk között.
Közel egy éve folyik köztünk a tulajdonjog rendezés, mivel én kényszerből ( nem tudok hova és miből elköltözni) lakok ott, ő meg szeretné az üveges műhely miatt az egész ingatlant, így vitatkozunk a megváltási árakról stb. jelenleg már kimerítettünk részemről minden perenkívüli egyezkedést és keresetet nyújtanék be a bíróságra.
A kérdés a következő lenne. A lakásom 41 m2 területű, a jelenlegi tulajdoni hányadom 5/16-od rész, ami annyit jelent, hogy a tulajdoni hányadom tekintetében a 682 m2-es ingatlanból 213.125 m2 területet használhatnék, ebből mindösszesen a 41 m2 lakást tudom használni, mivel a másik tulajdonos az egész udvart befedi az üvegesműhelyével, jelenleg a másik lakást és a földszinti lakást pedig egy albérlő lakja az én beleegyezésem és megkérdezésem nélkül, arról nem is beszélve, hogy a garázsokat se tudom használni az ingatlanon, és még lakáskulcs és egyéb kulcsaim sincsenek a használathoz, pedig a hagyatéknál kértem. Kérdés, milyen elszámolási formája van ilyen esetben a többlethasználatnak és az albérlővel kapcsolatban hogyan számoltathatnám el a másik tulajdonost.

Válaszokat előre is köszönöm.

Orsy

Gyűjts egy kis pénzt és -fogadj űgyvédet, de óvatosságból sikerdijban egyezz meg vele. A perelt összeg X %-a az övé,de csak ha nyer.

Vesziteni nem fog az biztos,de kérdéses mennyi idő alatt, s ezalatt neked elfogynak a tartalékaid.

Az albérlőt csak a te hozzájárulásoddal fogadhatja be, s a bevétel 31 %-a a tied, 5 évre visszamenőleg. Ebből már kitelik az ügyvéd, s akkor kezdődhet az alkudózás. Minimum egy 1,5 szobás lakást kérj a tulajdonrészedért.

„a jelenlegi tulajdoni hányadom 5/16-od rész, ami annyit jelent, hogy a tulajdoni hányadom tekintetében a 682 m2-es ingatlanból 213.125 m2 területet használhatnék, ”
Nem, nem azt jelenti.
De ez nem is számít, ha egyszer a közös tuajdon megszüntetését kéri valamelyik tulajdonostárs.

Csak itt nem erről van szó,hanem arról-hogy a többségi tulajdonos magához váltaná az 5/16-od részt, kőzben semmibe veszi a kisebbség jogait,például albérlőket tart az ő tulajdonában.

Köszönöm a válaszokat :)

Az ügyvéddel nem lesz gondom és a sikerdíjával sem, mivel ingyen vállalta egyéb okok miatt..
Kérni fogom a közös tulajdon megszüntetését mindenképp a bíróságon és a többlethasználati díjat is, ahogy MajorDomus írta és ezt én is így gondolom, hogy mivel osztatlan közös tulajdonról van szó és nincs használati megállapodás, kivéve az én lakásomra, így nem rakhatna albérlőt az ingatlanba.
A másik újdonság a dologban, tegnap a másik tulajdonos állag megóvásra hivatkozva eljutatta hozzám a jogi képviselőjével azt a levelet, melyben közlik, hogy a Ptk. 142 § (1) bekezd. alapján bármelyik társtulajdonos elkezdheti az állag megóváshoz szükséges dolgokat és a költségeit a többi társtulajdonos köteles tulajdoni hányadának tekintetében azt viselni.
Ez igaz is..azonban, tekintettel arra, hogy tetőszerkezet és egyéb más munkákat akarnak csináltatni, az mind veszélyeztetné az én lakhatásomat. Már régebben én is utána érdeklődtem a tetőszerkezet javításának és mivel padlásrészen lakok annak egy megoldása csak az, hogy a lakásom ablakait ki kell venni, és a felettem lévő részt elbontani, hogy a tetőszintet helyrehozzák, azonban így nem fogok igazán lakni a saját lakásomban, ráadásul úgy, hogy a munkások ki be járkálnának amíg én dolgozok stb. Viszont amíg én az ingatlanban lakó vagyok addig a másik tulajdonos igazából csak üveges tevékenységet folytat az ingatlan ( szinte egész területén, elég sok veszélyes hulladékkal pl. ólóm)
Mindenképp köteles leszek a rámeső beruházás költségeit fizetni? Mert nem igazán értem miért kéne közel 2 millió forintot azért fizetnem, hogy én onnan szabadulni szeretnék, ő meg magáénak akarja az ingatlant. Ha én el tudok egyszer onnan költözni én 2 milliós adósságot fogok fizetni ( hitelből) amíg ő élvezi az felújított ingatlant. Ennek van értelme? ahelyett hogy inkább kifizetné az én részemet és utána csinálna azt az ingatlannal amit akar.
Nem tudom mennyire tudtam most mindezt érthetően leírni, de remélem nem túl zavaros.

„többlethasználati díjat is, ”

Ezt nem kérheted, mert együtt lakjátok az ingatlant.

A tetőszerkezet átalakításához építési engedély kell. Egyszerűen ne járuljál hozzá. Ha meg elkezdi az átalakítást engedély nélkül, jelentsd be a jegyzőnek.

Albérlőt a te hozzájárulásoddal költöztethetett volna be.

Egy kicsit lehet rosszul írtam, a másik tulajdonos nem lakik ott az ingatlanban, neki csak egy üveges cége van ott, tehát csak üzleti,-gazdasági tevékenységet folytat.

imma !

Szerintem kérhet,mert 31 %-ban tulaj, s csak 10 %-ot használ, a többi 21 %-át a másik tulaj gyakorlatilag kisajátitotta.

Ha van ügyvédje miért nem ,,homályositja ,, fel a jogairól ?

Mivel elég sokat bukhatok a dolgon, így biztosabbnak érzem, ha máshol is megérdeklődöm ebben a témában a véleményeket...ezért elnézést kérek, és sajnos az ügyvédem elég elfoglalt így eddig ritkán tudtam vele értekezni, így magam próbálok kicsit utána érdeklődni és olvasni ezeknek a dolgoknak, hogy utána az ügyvéddel valami okosat ki tudjunk majd találni..remélem nem sértettem azzal senkit se h elméletileg van ügyvédem és itt ólálkodok a kérdéseimmel...:)

Tisztelt Fórumozók!

Egy telken van két házrész, amelyhez osztatlan közös tulajdonban lévő udvar tartozik egyetlen kapubejáróval. "Használati megállapodás" nincs, viszont a korábban kialakult használat több, mint 15 éve változatlan. Az udvart két részre osztja egy "átlátható" kerítés, amelynek egyik oldalán lévő udvarrészt, az egyik házrész tulajdonosa, míg a másik oldalit a másik házrész tulajdonosa használja a kialakult használat alapján.

Az egyik tulajdonos a korábban kialakult használat alapján a használatában lévő udvarrészen melléképületet, kerítést illetve új utcai kapubejárót (pl. autónak) építhet-e, vagy ahhoz szükséges a másik házrész tulajdonosának hozzájárulása? Illetve ha ezt megteszi, akkor az ellen a másik hozzá nem járuló tulajdonos tehet-e valamit?

Köszönöm a válaszokat előre is,

xyzuv

Igen.
Igen. Legalább is a melléképület vonatkozásában biztosan.

Sziasztok!
van egy ház, ami a testvéremmel közös, a szüleink hagytak ránk.Nekem már családom van picibabánk, a tetsvéremnek is családja van, mindeketten máshol lakunk, nem abba a házba, de minden számlát, minden adóságot, a ház körüli munkát is, csak én meg a párom csinálja.
a háznak sok a dósága lett, és rájöttem hogy végülis az adóságokon kívül nem örököltem semmit, a testvérem nem enged elvinni a házból semmit.Le lehet mondani a házról??
Köszönöm a segítséget:)

„a háznak sok a dósága lett”
Annak aligha. Inkább a tulajdonosainak.

A házat (pontosabban a tulajdoni hányadodat) elajándékozhatod, ha a megajándékozott elfogadja. De azzal nem vagy előrébb, hiszen a tartozásod megmarad, csak már fél házad se lesz.

Kínáld fel a tulajdonostársnak megvételre, vagy együtt átok el. Ha neki nem kell, és az eladásba sem megy bele, akkor indíts pert a közös tulajdon megszüntetésére.
Lehet, hogy avégén elárverezik az egészet, de akkor legalább látsz belőle valami pénzt is. Ha lesz egy kis szerencséd, talán az adósságok törlesztésére elég lesz.

A ház hogy szerez adósságokat? Éjszakánként eljár gépezni a kaszinóba?

átok el = adjátok el.... Bocs

Sziasztok!

Vásároltunk egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlant, rendelkezünk használati megállapodással, és természetben fallal illetőleg kerítéssel teljesen elválasztott a két ingatlanrész. Külön víz és villanyóránk van, de a gáz csak a másik ingatlanrészen van benn. Tudtommal egy telekre kétszer nem köttethető be, ezért tőlük kellene áthozni, és külön mérőórát felszerelni. Kérdésem az lenne, hogy ők ezt megtagadhatják-e, vagy kérhetnek-e érte bármilyen anyagi ellenszolgáltatást.

Segítségetek előre is köszönöm!

Üdv.

Gábor

Társasházzá kellene alakítani az ingatlant.

Tisztelt Jogi Fórum !

Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan 10 különböző hányaddal rendelkező tulajdonossal. Két tulajdonos ( 30/75 résszel ) bent lakik az ingatlanon lévő házban. Több év óta nem lehet velük megegyezni sem abban, hogy kivásárolják a többi tulajdonos hányadát, sem abban, hogy egyben (akár lakottan is ) eladjuk az ingatlant. Az ingatlant meg lehetne osztani két részre amelynek egyik részét építési telekként értékesíteni lehetne. Viszont a tulajdonosok közt ebben sincs megegyezés. (Ki kerüljön az ingatlanos részre és ki az üres telek részre.) Úgy tűnik az áldatlan állapot feloldására nincs más megoldás mint az árverezés. Kérdésem az, hogy ezt az összes tulajdonosnak kell kérni, vagy elég egynek is.

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia. (Az mindegy, hogy alperesként vagy felperesként.)
De egyáltalán nem csak a kényszerértékesítés az egyedüli megszüntetési mód.

Keresd meg a helyi gázszolgáltatót,elmondják a lehetőségeket.
Ha a szomszédnak kizárólagos használati joga van,akkor is köteles megengedni a munkálatokat,mert te ott is tulajdonos vagy, de nem használod.

Miki...

Össze kell ülnötök megbeszélni, mert az árverezés senkinek sem jó.

Ha nem jön össze, bármelyik tulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését, de ehhez be kell perelnie a többí 9-et.

Erre utalt KBS

Segitséget kérnék az alábbiakra:
osztatlan közös tulajdon, három tulajdonos-társsal. 2003-ban kötött használati megállapodást szeretnénk módositani. 2009-ben új tulajdonos vásárolt hányadot, akkor mi kértük a megállapodás megváltoztatását, a telekhasználat tulajdoni hányadokhoz igazodó megosztását. Azóta sajnos nem tudunk megegyezni, annak ellenére, hogy elismerte, hogy többet használ, mint a tulajdoni hányada. A többlethasználati dij emlitésekor kinevetett, hozzájárulásunk nélkül bővitette a házrészét. Mivel indokoljam a birósági per előtt igényem, különös tekintettel, a "körülmények lényeges megváltozására". /A duplájára emelkedett jelzálog-hitel, vagy azon a tulajdoni részen is jelzálog van? /
Köszönöm szépen a választ.

Kérjétek a közös tulajdon megszüntetését.
Ha társasházzá alakitjátok az albetétesitéskor már arányos hányadok lesznek. Igaz az Alapito Okiratot minden tulajnak alá kell irnia !