osztatlan közös tulajdon

1974- ben a Magyar Állam volt a tulajdonos, de a régi már elbontott épületek lakásonként külön tulajdonban voltak a bérlők használatában.

A bérlők, akik egyben az építtetők is voltak, mikor magántulajdonba vehették, még a régi már lebontott épületeket tartalmazó tulajdoni lappal vették meg.

Az évek alatt aztán többször öröklés , adás-vétel következett be, hol az egyik, hol a másik lakáson, de ma is a régi épületek, tulajdoni hányadok vannak a tulajdoni lapokon.

Azt szeretném tudni, hogy a létező, de nem bejegyzett épületek, autómatikusan a lebontott épületek helyébe léphettek-e, és akkor külön tulajdonnak számítanak,

vagy míg nincsenek bejegyezve a mindenkori tulajdonosok közös tulajdonát képezik?

Az attól függ, hogy a régi kamrak hogyan szerepelnek a tulajdoni lapon, kinek a nevére vannak bejegyezve.

4 lakásos társasház bérlői 1974-ben még a lakások magántulajdonba vétele előtt kérvényezték, hogy a régi udvari garázs, műhely és 3 db fáskamra helyett minden lakáshoz egy-egy nagyobb méretű garázsként is használható kamrát építhessenek. Az építési engedélyen a „a jelenlegi romos kamrák helyén 4 db kamra építése” szöveggel az engedélyt megkapták, így építőközösségbe tömörülve megépítették az új kamrasort, de elmaradt a földhivatali bejegyzés. Azóta a magántulajdonná vált lakások többször gazdát cseréltek adás-vétel, öröklés, stb. által, de a tulajdoni lapon még ma is a kamrák építése előtti elbontott épületek szerepelnek.

Kérdés: A kamráknak mi a tulajdoni formája?

1. Közös tulajdon, mert nem történt meg a lakásonkénti bejegyzés, ami a tulajdoni hányadokat is érinti fogja!
2. Külön tulajdon, mert a külön tulajdonként bejegyzett kamrák helyett épültek, annak mintegy „jogutódai”, ha más is a méretük.

Előre is köszönöm a választ.

Köszönöm a válaszokat. :)
Még próbálunk tárgyalni, de ha nem sikerül, marad a per.

Nem lesz egyszerű a külföldön élő tulajdonosokkal.

Akkor lásd ObudaFan javaslatát.

A mi célunk az lenne, hogy az egész telek a miénk legyen.

Az lehet. De az nem az ingatlan megosztása. Nem okos dolog ilyet megvenni.

Ha jól tudom ezt hívják használati megállapodásnak?

Amikor az édesanyám előtti tulajdonosok elváltak, készült vagyonmegosztás, ez tartalmazza a telek két részre való választását kerítéssel. Édesanyámék már ebben az állapotban vették meg.

„kettéosztották telket. ”
Vagy ebben tévedsz, vagy abban, hogy közös tulajdon.

Köszönöm a kommenteket. A pert próbáljuk elkerülni, de mivel ennyire képtelenek bármilyen megegyezésre, valószínűleg elkerülhetetlen lesz.

Én is való későinek érzem, de nem én voltam eddig a mi részünk tulajdonosa. Nemrég derült ki számomra (kb. 1,5 éve), hogy a másik rész még a 35 évvel ezelőtti tulajdonos nevén van.
A telek története: A ház egy házaspáré volt, ők elváltak, kettéosztották telket. Az egyik felét megvette édesanyám, nálunk minden átiratás, közműbevezetés rendben volt. A másik felét a nagynéném vette meg e férjével, de nem iratták át, semmi közművet nem vezettek be. Később elváltak, a nagynéném maradt a telken, de továbbra sem volt átiratva. A nagynéném 2004-ben elhunyt és 2-3 év múlva beköltözött az ő volt férje, de nem lakni, hanem vmilyen műhelyt üzemeltetett. Miután a volt férj átesett egy agyvérzésen a telekrészüket valahogy átiratták a 35 évvel ezelőtti állapotra, ami már természetesen nem volt érvényes (a nagynéném halott és volt egy válás is). A volt férj gyorsan átajándékozta az ő részét a gyerekeire, a nagynéném részét a hagyatéki tárgyalás után írták át az ő gyerekei nevére. Így kaptunk 4 tulajdonost, aki közül egy külföldön él, a másik állami gondozott. Velük nem tudtunk dűlőre jutni.
Én az egészről akkor szereztem tudomást, amikor átiratták a telket, azóta próbálok megoldást keresni. Azért fordultam a a fórumhoz, mert nemrég óta vagyok én a tulajdonos és a telek megvásárlásának felajánlásával nem értem el cél. Bár még reménykedem, hátha vmelyik tulajdonos meggondolja magát és én lehetek a többségi tulajdonos.

Amari83

Meg lehet próbálni egy pert a közös tulajdon megszüntetése iránt.

„ nem közösködnék velük.”
Nem késő már egy kicsit ezen gondolkodni?

Tisztelt Fórum!

Segítséget kérnék. Van egy telekrészem, ami a teljes terület 1/2 része. Kb. másfél éve a telek másik fele eladóvá vált és mi jeleztük, hogy szeretnénk megvenni, de nem tudjuk azonnal kifizetni. Összesen egy tárgyalásunk volt a tulajdonosokkal és kiderült számunkra, hogy nem hajlandóak semmilyen alkura a telek árát illetően. A múlt évben volt több állítólagos vevőjük, de a nekünk küldött elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatban mindig volt vmi, ami nem szabályszerű volt, vagy a telekkel kapcsolatban nem valós dolgokat tartalmazott, ezért egyik sem jött össze nekik. Ezért most ránk haragszanak és továbbra sem hajlandóak tárgyalni. Most már lenne pénzünk egy részét megvenni, de nem tudjuk hogyan. A legnagyobb hányaddal rendelkező tulaj nem szándékozik nekünk eladni (a fentiekben leírtak miatt), és ha egy másik tulajdonostársnak adja el abba nem is szólhatunk bele, mert ez esetben nincs elővásárlási jogunk. Ráadásul minden közmű nálunk van, és a történet ismeretében nem közösködnék velük. Előre is köszönöm, ha vki tud tanácsot adni.

„mintha tulajdoni hányad alapján történő fizetés az egyes albetétek hányada szerinti fizetésként is értelmezhető lenne az idézett paragrafus. ”
Bizony.

Kösz a segítséget, de még most sem tiszta: mintha tulajdoni hányad alapján történő fizetés az egyes albetétek hányada szerinti fizetésként is értelmezhető lenne az idézett paragrafus. Nem egyértelmű számomra, hogy az osztatlan közös tulajdonú albetétek tulajdonosaira is vonatkozik. A közös költségeket általában az egyes lakásokra állapítják meg, nem a tulajdonosokra. Persze lehet, hogy azért, mert általában ez áll. Én egyébként azért nem tudom használni, mert az önkormányzati üzletnyitási bejelentést újabban nem fogadják be csak mindkét tulajdonos aláírásával. Hiába a szerződés a másik tulajdonossal a használatra, hiába van kizárólagos birtokomban - amit nem vitat - az önkormányzat újdonsült baromsága miatt zsarolási pozícióban van. Ha emiatt üresen kell álljon, legalább a közös költséget tőle szedjék, ezt szeretném. De ha egyetemleges a fizetési kötelezettségünk, nincs értelme a cirkuszt csinálni.

24. §21 (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

„Csak a tulajdoni hányadod után vagy köteles közös költséget fizetni.”
Ezt azért többen vitatjuk.

Nem. Megteheted.

Az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni a másik tulajdonos engedélye nélkül is.

Csak a tulajdoni hányadod után vagy köteles közös költséget fizetni.

Az lenne a kérdésem, hogy az 1/2 tulajdonban lévő, de a mások tulajdonos beleegyező nyilatkozata nélkül nem használható társasházi (üzleti) ingatlan esetében a közös költség fizetési kötelezettség egyetemleges-e. Megtehetem-e, hogy csak a felét fizetem, anélkül, hogy később tőlem hajtanák be? Vagy álljon tovább üresen, én meg fizessem a költségeket, melyeket a másik tulajdonost terhelő jelzálog, és fizetésképtelensége miatt soha nem tudok majd behajtani?

Igen, nem.

5 éve váltam el, azóta nem volt vagyonmegosztás. A közös házban az ex él, semmi együttműködésre nem hajlandó. Mit lehet tenni? Konkrétan, rendelkezhetek-e a saját 1/2 részemmel, pl.elajándékozhatom-e, úgy, hogy az ajándékozott be is költözne? Kiadhatom-e albérletbe az 1/2 részem?
köszönöm a választ

Tarsashaz osztatlan kozos tarolojanak tulajdoni hanyadat nem ertem. Lakasomhoz van 26/1000. Az mit jelent? Lakasom 42nm. Ezek a szamok mik? Hany nm tarolo jar ezek szerint? Elore is koszonom a valaszt!

Tisztelt Fórum!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben. Van egy osztatlan közös földterületem édesanyámmal és bátyámmal közösen, amin egy gazdasági épület (tanya) is van. Eddig bátyámmal műveltük, szemre megfeleztük a területet, egyik felét ő művelte, másikat én (édesanyám idős, ő már nem bírja, csak 1/4-ed tulajdonrésze van az osztatlan közösben.) Most jelezte bátyám, hogy ő sem kívánja tovább művelni, ezért vagy vegyem meg tőle, vagy ő eladja másnak. Én nem akarom megvenni az ő részét, viszont a kérdésem az, hogy ebben az esetben ő eladhatja vad idegennek az osztatlan közösből a rá eső tulajdonrészét? És ha igen, akkor előtte ezt ki kell méretni, ez a bátyám dolga lenne ilyen esetben? Illetve a gazdasági épület (tanya) tulajdonjogát is eladhatja idegennek? Mert elég fura helyzet lenne, hogy vad idegennel kéne megosztozzam az épületen, kulcsot adni neki, stb. Kérem, aki jártas ebben, adjon választ, köszönöm!