„Azt hittem a bírságon kívül a fennmaradás plusz költség amit hasonlóan számolnak.”
Végül is van. Úgy hívják, tervezési díj, amit a tervezőnek fizetsz ki a tervezésért. No meg a földmérő se dolgozik ingyen, ami az épületfeltüntetéshez kell majd a földhivatalhoz.
Úgy néz ki hogy ez kidobott pénz lesz....
Sziasztok,
egy ingatlant szándékozom megvásárolni, ami 70-80 között épült tervrajzok hiányában, és azt tapasztalom, hogy a térképmásolat és az ingatlan eltérnek egymástól. Egy beépített terasz illetve fedett gang nem szerepel a másolaton, a garázs és az épület többi része igen. Az építmények több, mint 20 évesek ezért gondolom fennmaradási engedély kérhető rá. Azonban a térkép másolaton lévő építmények összesen 150nm, ami túllépte a telekhez tartozó 25%-os beépítettségi határt (135nm). Valamint a térkép másolaton teljesen más utcanév szerepel.
Kérdésem, hogy lehetséges a túllépés úgy, hogy a térképre is felvezették? Lehet valamit rosszul mértünk?
Illetve hol tudok utánajárni, hogy az emelet rész lakótérnek minősül-e?
Köszönöm előre is a segítséget,
Tamás
„Az építmények több, mint 20 évesek ezért gondolom fennmaradási engedély kérhető rá.”
Kérhető. De semmi garancia rá, hogy fogsz is kapni. Csak szabályos építményre lehet fennmaradási engedélyt adni.
„Kérdésem, hogy lehetséges a túllépés úgy, hogy a térképre is felvezették?”
A kérdésnek így nincs értelme. De ha az a kérdés, hogy a szabálytalan épületet, vagy épületrészt feltünteti-e a földhivatal, arra a válasz egyértelmű nem.
„Illetve hol tudok utánajárni, hogy az emelet rész lakótérnek minősül-e?”
Az építésügyi hatóságnál. De mi ennek a jelentősége a kérdéseid tükrében?
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!
Készpénzzel vásárolnánk és egyszer elfogjuk majd adni, lehet hitelesnek. A következő években teljeskörűen felújítanánk és azzal párhuzamosan szeretnénk jogilag is rendezni az eltéréseket.
Mint írod, a telek jelenleg túlépített, tehát alapból fennmaradási engedély nem adható rá. Ugyanakkor a beépítettség mértékét lehet kompenzálni önként vállalt, határidőre történő bontással. Hogy mennyit kell, és műszakilag lehetséges-e csak egy épület felét elbontani, majd megtervezi a tervező. Ha a beépítettség megfelelővé tehető, akkor már csak az lesz a kérdés, hogy egyébként az épület elhelyezését, kialakítását tekintve megfelel-e a helyi építési szabályzatnak és az országos építési követelményeknek. De ez is tervezőre bízható kérdés, hiszen a tervnek ezt igazolnia kell.
A jelen állás szerint közömbös, hogy az emeleti részre van-e engedély, milyen rendeltetésre, vagy az is a jelen fennmaradási engedélyezési eljárás részét fogja képezni.
Ha most akarod venni, az elég érdekes élethelyzet, mert gyakorlatilag zsákbamacskát akarsz venni. Lehet, jobban járnál 100 darab kaparós sorsjeggyel. Kérje meg az eladó a fennmaradási engedélyt, és ha megkapta, és fel is van tüntetve, akkor vedd meg csak az ingatlant. Így lenne tiszta az ügy. Bár gyanítom, akkor kapásból megnőne a vételár, ha rendezett lenne a telek és rajta az épületek sorsa.
Most már csak az a kérdés,minek veszed meg ha úgyis el akarod adni,és eladáskor a te vevőd fog ugyanebbe beleszaladni.
Fogadd meg nane..tanácsát. Mielőtt lépsz beszélj a tervezővel. Ők "bejáratosak" mert napi kapcsolatban vannak az épitési hatósággal.
Egy bizyos: mivel 10 éven túli az épités, nem köteleznek bontásra.
Neked az a biznisz ha a tervező azt mondja: megoldjuk a fennmaradásit. Akkor nyomott áron megveszed az ingatlant,még alkudhatsz us ha szembesited a tulajt a helyzettel. Bár szerintem ő tudja. Ha kibulizod a fennmaradásit dupla áron eladod.
Segítséget szeretnék kérni. Vásároltunk egy zártkerti telket gazdasági épülettel, mely a 80-as években épült. Az épület nincs feltüntetve a térképen. Az építésre volt engedély, de nem fejezték be, lapostetős maradt. Mi megcsináltattuk a tetőt, a későbbiekben szeretnénk beépíteni a tetőteret. Az eredeti tervek szerint is be volt építve a felső szint. Azt szeretném megtudni, hogy mi a teendőnk, hatósági bizonyítványt vagy fennmaradási engedélyt kell-e kérni rá, számíthatunk-e valamilyen szankcióra, folytathatjuk-e az építkezést, ha igen, akkor eltérhetünk-e az eredeti tervektől.
Köszönöm a választ.
Az épirsi engedly kb. 5x lejárt,ma meg már nem kell.
Szerintem csak a fennmaradási engedély a járható út,de akkor már előbb épitsd be a tetőt.
Mivel 10 évnél régebbi már nem bontathatják le veled.
Majordomus
„de akkor már előbb épitsd be a tetőt....Mivel 10 évnél régebbi már nem bontathatják le veled.”
Viszont a tető és annak beépítése már nem lesz 10 éves...
Megesküszik hogy 20 éve igy van. Ki tudja bizonyitani?
Egyébként a bontási határozayot az ingatlanra adnák ki arra pedig már nem lehet.
Majordomus
„Megesküszik hogy 20 éve igy van. Ki tudja bizonyitani?”
Elég hozzá egy rosszindulatú szomszéd szerintem.
Hát ha 40 éve nem tűnt fel senkinek...
Köszönöm a válaszokat. Lehet, hogy a tető miatt megbüntetnek? Vagy lebontathatják? Ha most beépítenénk a tetőteret eltérhetünk az eredeti tervektől?
Mate
Innen indult a kérdés:
„Vásároltunk egy zártkerti telket gazdasági épülettel, mely a 80-as években épült.
Az épület nincs feltüntetve a térképen. Az építésre volt engedély, de nem fejezték be, lapostetős maradt.”
Most itt tartunk:
„Lehet, hogy a tető miatt megbüntetnek? Vagy lebontathatják?”
Szerintem egy kis sunnyogással meg lehet oldani a dolgot, ha nem valljátok be őszintén, hogy ti építettétek a tetőt rá.
„Ha most beépítenénk a tetőteret eltérhetünk az eredeti tervektől?”
Legalább most egyelőre a tervek alapján csináljátok már meg! Akkor lehet hivatkozni rá, hogy így épült 1980-ban.
Akkor legalább van esélyetek rá, hogy a hatóság megadja rá a fennmaradási engedélyt. Utána majd alakítotok rajta kicsit.
Egyébként nekem is volt egy építési engedélyem és egy melléképület bővítésem, ami kb. félig, vagy még addig se volt kész, mikor megvettük édesanyámmal az ingatlant. Ezek után mi mestereket fogadtunk és befejeztük az elkezdett épület-bővítést. Ezek után bementünk a hivatalba, hogy szeretnénk használatbavételi engedélyt kapni rá, mert elkészült. Akkor közölték, hogy nem is lett bejelentve az építkezés kezdete. Sajnos némi zsebbe csúsztatott pénzzel lehetett már csak megoldani, de kaptunk rá végül használatbavételit. Azóta is áll az épület - immáron engedéllyel.
Köszönöm a segítséget. A kapott válaszok miatt tettem fel az újabb kérdéseket, nem tudom melyik úton lenne érdemes elindulni. Egy ismerősöm olyan variációt is mondott, hogy építsük meg ahogy szeretnénk, utána ez alapján terveztessem meg (fennmaradási dokumentumnak nevezte talán), ezután kérjek fennmaradási engedélyt. Nem értek hozzá, nem tudom melyik lenne jobb.
Mate
„Egy ismerősöm olyan variációt is mondott, hogy építsük meg ahogy szeretnénk, utána ez alapján terveztessem meg (fennmaradási dokumentumnak nevezte talán), ezután kérjek fennmaradási engedélyt. Nem értek hozzá, nem tudom melyik lenne jobb.”
Én laikus vagyok, akárcsak az ismerősöd. Így gondoltam, hogy ha legalább az eredeti tervek alapján fejezitek be az épületet, akkor kisebb baj lehet belőle, mikor fennmaradásit kértek rá. Utána már szerintem akár az is lehetséges, hogy átalakítsd később. Én így gondolom, hogy két menetben simán megoldható. De nem kizárt, hogy egy hozzáértő jogász is válaszol majd rá és eldől a kérdés.
Kedves Szomorú örökös!
Köszönöm szépen a választ, lehet, hogy igazad van. Reménykedem, hogy egy jogásztól is kaphatok segítséget. Azt elfelejtettem leírni, hogy az ismerősöm azért tanácsolta, hogy először építsünk, utána a tényleges szerint terveztessünk, mert az eredeti, 40 évvel ezelőtti épület is eltér picit a tervtől.
Első lépésben keress egy tervezőt aki napi kapcsolatban van az épitési hatósággal,nem utolsósorban ismeri a települési épitési szabályzatot.
(és a helyi kiskapukat)
Kedves Majordomus!
Köszönöm szépen a tanácsot.
Majd ird meg mire jutottál!
Sziasztok!
Építünk egy 890 nm-es telekre 177 bruttó nm-es családi házat. 30% beépíthetőség van. Így 267 nm-t lehet beépíteni. Marad 90 nm.
Jelenleg viszont található rajta egy gazdasági helyiség ami 135 nm, később ebből lenne a garázs, tároló és egyéb dolgok. Tehát a terven 45 négyzetméternyi részt ki is írt bontásra a tervező. Így megkaptuk az építési engedélyt. Rajta van a rajzon is a gazdasági épület. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben lehet e kérni a fennmaradási engedélyt a 45 nm-re is? Nem szeretnék ugyanis bontani belőle semmit. Ennek milyen költsége lenne?
Előre is köszi, aki válaszol!
Rp526
„Építünk egy 890 nm-es telekre 177 bruttó nm-es családi házat. 30% beépíthetőség van. Így 267 nm-t lehet beépíteni. Marad 90 nm.
Jelenleg viszont található rajta egy gazdasági helyiség ami 135 nm, később ebből lenne a garázs, tároló és egyéb dolgok.”
Szerintem a kérdésedre te magad megadtad a választ. Még laikusként is így látom:
„a terven 45 négyzetméternyi részt ki is írt bontásra a tervező. Így megkaptuk az építési engedélyt.”
Nem az építési engedély a lényeg, mert nem az alapján lakhatsz benne majd, hanem a használatbavételi engedély.
Ha az engedélytől eltérően építesz, akkor nem fogod rá megkapni, az szinte biztos, már most borítékolom.
„A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben lehet e kérni a fennmaradási engedélyt a 45 nm-re is?”
Tervmódosítással minden további nélkül. A garázs marad, a családi ház pedig 132nm-es lesz.
Egy esetben kaphatsz hatósági bizonyítványt a megmaradó garázsra : felépíted így, ahogy most tervezed, és 10 évig nem veszi észre senki, hogy túlépítetted a telkedet. Új építésnél ennek az esélye nem túl nagy, pláne, ha tényleg "építési engedélyed" van, nem pedig bejelentésköteles volt csak az építkezés. Engedély esetén a használatbavételihez ellenőrizni fogják az építkezést.
A HÉSZ megszegésével épített építményt, ha azt 10 éven belül észreveszik, bontani kell.