kerítés "jog"

:)
Azért van, amikor már az előkészület is bűncselekmény. De a szándék tényleg nem.

Amíg csak akar keríteni, nincs birtokvédelmi kérdés. Szándékot törvény nem büntet. Ha így lenne, minden második férfit lecsuknának szeméremsértésért, vagy nemi erőszakért. :)

Kérj birtokvédelmet, a Jegyző majd eldönti kinek van igaza.

Kedves Fórumozók!

Szeretnék kérni egy segítséget az alábbi problémával kerületem szemben:
Kis családommal egy 3-as iker ház középső részében lakunk. A bejáratunk ugymond osztatlan közös tulajdonról nyílik. Van egy kis kertünk hátul, ahol jelenleg a hátsó kerítés drót kerítés. A kerítés mögött szintén ugyan olyan elrendezésű házak vannak. A hátsó szomszédom az az, akinek a kertemre néz a bejárata szeretne egy paraván jellegű kerítést feltenni a drót kerítésre kb 240 cm magasságig. A kertünk kb 6*5 méteres ( szóval nem túl nagy). Mi ezt nem szeretnénk mert túl összenyomja a teret és a kert egy részétől egy bizonyos időszakban elveszi a napfényt is... Utána jártam, hogy bár telek határon van a kerítés, de elvileg a jobb oldali és a hátsó kerítés a miénk. A kedves szomszéd mégis azt mondta hogy a kerítést ő felrakhatja, úgy hogy nem fúr nem heggeszt, stb azaz nem rongálja az én kerítésemet csupán oda kötözi... Kérdésem, hogy igaz -e ez illetve hogy ez ellen mit tudok tenni??? A 253/1997 OTÉK korményrendeletet olvastam, de konkrétan ilyenre nem találtam benne megoldást.
Előre is ksözönöm a segítséget!

Happy End

Köszönöm, én is pontosan így gondolom.

A 8 éves "nagyobbik" kisfiam csak annyit mondott még akkor, amikor megkaptam az idézést: Anya! De hát arrébb tettük a kerítést!

Igen, kicsit lazítottunk, az áthelyezett 9 méteres szakasztól nem messze koccintottunk a férjemmel. :)

További jó fórumozást és még egyszer köszönöm a jó tanácsokat!

Azért az egyenes dolgok előbb utóbb csak eredményre vezetnek.

Gratulálok és ünnepeld egy kicsit az eredményed.

Természetesen az itt kapott megerősítések segítettek elhinni azt, hogy a felperesnek nem sok keresni valója van, és segített abban, hogy bízzak az igazamban. :)

És az itt kapott tanácsok ?

Köszönöm, hogy segítettetek.

Meg volt a tárgyalás. Nem volt egyszerű, mert az ügyvédje egy úthengerként viselkedett, gátlástalanul állított hamis tényeket és egyszerűen alig volt lehetőségem rá reagálni, mert olyan szinten nyomult folyamatosan. Pedig én sem vagyok egy csendes típus.

Lényeg: először engedett a használat díj követeléséből, azt függővé tette, ha sikerült megegyezésre jutnunk,akkor eltekint tőle, de még mindig a teljes kimérési díjat meg akarta velem fizettetni. Aztán már elég lett volna, ha a felét fizetem a kimérésnek. De mivel egyértelművé tettem, hogy nem kívánok hozzájárulni a költségeihez, tekintettel az előzményekre, na akkor bedurrant az ügyvéd agya még jobban. Akkor már mindennel fenyegetőzött és a bíró úgy döntött, hogy újabb tárgyalást tűz ki. Szerintem elege lett a cirkuszból, amit nem is csodálok.

Na ekkor a felperes közbe vágott és kérte az eljárás megszüntetését a "jószomszédi viszony" (vagy inkább iszony :)) fenntartása érdekében, ami persze már tavaly novemberében sem volt sehol.

Természetesen ez ellen nem volt ellenvetésem, és hogy lássa milyen jó fej vagyok a 2100,-Ft perköltség megfizetését vállaltam, csak már legyen vége az egésznek. Ezt szinte már kérte tőlem a bíró, hogy ugye vállalom?

Mindenki lemondott a fellebbezési jogáról, így jogerőssé is vált a végzés, amit az eljárás megszüntetésére vonatkozóan kihirdettek.

Gyanítom, hogy jól sikerült összehozni a kereseti ellen kérelmet, csatoltan hozzá mindent, amit lehetett, a fényképeket is beleértve.

Legkésőbb a tárgyaláson a keresetre nyilatkoznod kell! A nyilatkozatodban kifejtheted, hogy a kereresetből mit ismersz el és mit nem. Amit nem ismersz annak elutasítását kell kérned a bíróságtól.
Mindezeken túl előterjeszthetsz bizonyítási indítványt is. Van amikor erre fel is hív a bíróság. A bizonyítási indítványban meg kell határozni, hogy mely tényt milyen bizonyítási eszközzel (tanú, szakértő stb.) kívánsz bizonyítani.

Nem egy nagy kaland. Ha nincs jogi képviselőd, akkor kérheted a bírót, hogy a jogaidról tájékoztasson.

Természetesen nem fogsz egy órás tájékoztatást kapni, de azért a semmitől több.

Én az egyenes korrekt hozzáállást tartom gerincesnek és általában eredményesebbnek is.

Az természetes, hogy akinek jogi képviselője van azon keresztül szólít meg. Sőt! Talán még a polgári perrendtartás elő is írja, hogy jogi képviselő esetén te is rajta keresztül szólíthatod meg őt. (Ebben nem vagyok biztos)

Köszönöm a segítő hozzászólásokat.

Valahogy én is gy gondoltam, de jó volt egy megerősítést kapni.

Holnap a tárgyaláson egyedül leszek, ügyvéd nélkül, ő a kezdetektől kezdve a jogi képviselőjén keresztül szólított meg.

Szerintetek mi részemről a megfelelő "viselkedés"? Nem akarok támadni, igyekszem majd tárgyilagos,higgadt maradni, bár már nagyon elegem van ebből az egészből.

Volt már valaki hasonló helyzetben, hogy saját magát képviselte egy tárgyaláson egy ügyvéddel szemben?

Ha a szomszéd nem méreti ki az ingatlanát, akkor nem tudta volna, hogy pontosan mennyit is kerítettél le a területéből. Ez az ő költsége, egyoldalú nyilatkozatnak számít. Ha nem fogadnád el, akkor rendelnek ki az eljárásban másik földmérőt és akkor azt már a pervesztes félnek kell viselnie.

A használati díj onnantól jár, amikor írásban felszólított arra, hogy helyezd át a kerítést és, hogy ameddig nem teszed, használati díj megfizetésére fog kötelezni. Ha ilyet nem kaptál, akkor nem lehet használati díj igénye.

Ja igen és persze nem tudtam telekhatárra letenni a kerítést a korábban felvázolt okok miatt, így most én vesztettem területet, de ez már mellékes.

Az ingatlan kimérés költsége érdekel egy picikét jobban. Lehet-e olyan szituáció, hogy az ő ingatlanának teljes hosszában és szélességében történő kimérésének költségeit nekem kell viselnem? Erre valami jogszabályhely esetleg? Én keresem, de nem találom. Se szóban, se írásban nem hangzott el, hogy a Felperesnek ilyen irányú igénye lenne felém, így aztán most a kereseti levélből értesültem erről az újabb "kívánságáról".

Nem szeretném, mert azzal jogalapot adnék arra, hogy miért is vagyunk a bíróságon, kvázi elismerném annak jogosságát. Gondolom a Felperes fogja majd kérni, hogy a bíróság állapítsa meg, a kereset összegszerűséget nem tartalmaz, de tartok tőle, hogy a 9 m2 nagyságú, fás hordalékos domb kb. 3 hónapos "használata" nagy összeget nem tehet ki, főleg úgy, hogy én kárt nem okoztam a Felperesnek, sőt hasznom sem származott belőle, csak munkám vele, a domborzati viszonyok miatt állt ott, ahol állt a kerítés. Két hónapja.

Jogalap? Nincs.

Ķerd a bíróságtól a díj megállapítását!

Kedves Fórumozók!

Korábban már írtam a telekhatár problémáról, ami odáig fajult, hogy annak ellenére, hogy áthelyeztem a kerítést kb. 2 hónapja a telekhatárra, mégis keresetet nyújtott be ellenem a szomszéd,mert hogy nem bocsátottam birtokába a 9 m2 területet, valamint kéri az ingatlanának/útjának teljes hosszában történt kiméretés költségének, valamint használati díjának megfizetését. A kereset március 5-én kelt, én március 15-el helyeztem át a kerítést (anélkül, hogy tudtam volna, hogy beperelt), a tárgyalás szerdán lesz.

Kérdésem lenne, hogy van-e valami jogalapja annak, hogy én fizessem az ő ingatlanának a kiméretés költségeit, amit megjegyzem akkor kellett volna megtennie, amikor megvásárolta és nem közel 2 év után. Egyébként fenti igényéről csak a bírósági keresetből értesültem, előtt az ügyvéddel folytatott levelezésben soha nem említett, mint ahogy a használati díjat sem. A földmérőt is ő bízta meg, én csak utólag értesültem arról, hogy ki lett mérve az útja.

Másik kérdésem, hogy a használati díj megállapítása mi alapján történik? Egy hordalékos, facsoportos domb 9 m2-ről van szó jelen esetben.

Előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat.

naposoldal: Közös megállapodás hiányában a bíróság fog dönteni a kérdésben.

T.fórumozók. Segítséget szeretnék kérni. Kerítésről lenne szó. Sarokházban lakunk. A frontvonal és a tőle jobboldali téglafal kerítésem néz az utcára. A jobboldali utcán lévő szomszédommal közös kerítésünk a kertjeinket választja el. Nekem hátsó kerítés, neki pedig baloldali. A házaink majd' 50 éve épültek. Azt mondja, hogy a közös kerítés oszlopait ők készítették és azóta elhunyt férjem engedélyt kért tőlük, hogy a műa.-os fémfonat hálónkat kifeszíthesse rá. Ezt a kerítést ugyanis nekünk kellett volna megépíteni,rendben tartani. Ez amúgy nem lenne könnyű, mert saját oldaláról nádszövettel vonta be.
Más ezzel kapcsolatos vitáink is vannak. Ez azonban az első kérdésem...kié a kerítés, milyen arányban? Ill. hogy festhetek oszlopot náddal a túloldalán? A választ előre is megköszönöm!

nanemaaa
Köszönöm szépen, én is így gondolom. Remélem a bíró is.

A tulajdonjogot nem döntik el az építési szabályok.
Ha valaki szabálytalanul épített - esetleg - attól még lehet az övé.
Az építésjogi követelményekben szerintem száz éve nem volt lényegi változás, mindenki csak a saját telkén építkezhetett (volna). Ebből adódóan nyilván a kerítésnek is a saját telken kellett (volna) állnia. ;)

nanemaaa!
Köszönöm. Azóta nyomoztam. Az 1964. évi III. tv. végrehajtásáról szóló, 30/1964.(XII.02.) Korm. rendelet az építési szabállyokról érdekelne, a kerítésről szóló része.
Egy 1966-ban épített kerités tulajdonjogához adna segítséget. (Akkor is saját telken kellett építeni - gondolom én.)

bimbus
1961-ben még nem volt internet, de pc sem.
Valójában nem látom értelmét ilyen régi jogszabályok fellelésének.