kerítés "jog"

Nem.

Sziasztok! Aki nem szeret sokat olvasni, annak a kérdésem röviden összefoglalva: elbonthatom-e a szomszéd által épített, nem karbantartott kerítést, ha a helyébe saját költségemen új kerítést húzok fel.

Részletesebben: adott egy kertvárosi ingatlan, ahol a hátsó szomszéd egy súlyosan alkoholista illető, aki rendkívüli módon elhanyagolta mind az ingatlanját, mind a velem határos kertjét. Mikor még nagyjából 10 éve először felvetettem neki az ötletet, akkor ellenkezett, mondván a kerítés az övé, ahhoz nem nyúlhatok. Az elmúlt években viszont már az udvarra sem lép ki, más gondoskodik róla (a lakásához csak egy apró kitaposott sövény van a másik oldalról). Az udvart teljesen benőtték a fák, bokrok, nyáron mellkasig ér a gaz, míg el nem szárad összel. Az egy dolog, hogy ezt jelzem idén az illetékes önkormányzatnak, de megunva a látványt és az előtte húzódó elhanyagolt drótháló kerítést, szeretnék egy kevésbé átlátható tömör WPC kerítést húzni a régi kerítés lebetonozott zártszelvényeit felhasználva (tehát minden marad ugyanott, csak a kerítés lesz más).
Ami bonyolultabbá teheti a kérdést, hogy az érintett kerítés nem csak az én ingatlanommal, de az oldalsó szomszédom hátsó kertjével is határos, így az érintett hátsó szomszéd kerítése gyakorlatilag két részre lenne osztva: szomszédom oldalán maradna a drótháló, míg nálam az új. Ez így mennyire kifogásolható?

Én is igy gondoltam mert a két szomszéd közötti irka az kevés lesz.

„Csak ezt már foglald irásba...”
Mármint az ügyvéded foglalja írásba, mert a nélkül a földhivatal nem vezeti át a telekhatárrendezést. Ugyanis ez lenne a végső cél, hogy mindenki nyugodtan aludhasson.

Azért a 90 cm-es szakaszért ajánlj fel neki 100 ezer ft-ot aztán hagyjon békén a következő 30 évre....

Csak ezt már foglald irásba...

Akkor elbirtoklás nyilván nem jöhet szóba. Mindenképpen per lesz belőle, ahol ha egyéb szabály nem tiltja, esetleg kezdeményezheted a telekrész (telekhányad) magadhoz váltását. Bár jobb lenne ezt megegyezéses alapon csinálni, úgy azért olcsóbb.

2015-ben épült az "oldal" kerítés, meglévő mezsgye pontokra, az akkori szomszéd szóbeli beleegyezésével, illetve a vitás telekhatáron közös nyitható-zárható kapu építésével. (Sajnos írásbeli megegyezés nem született, de a kapu megvan azóta is.)

A probléma az új tulajdonos megérkezésével kezdődött, amikor egy földmérés során kiderült, hogy eltérés van a természetbeni határ és a jogi határ között.

Sajnos a megépített kerítés értéke jelentősen magasabb, mint a szomszédtól elzárt terület értéke, de nem nagyon van lehetőség a megegyezésre.

A jóhiszeműség részünkről egyértelmű, mert egyeztetés/megegyezés történt a régi tulajdonossal és nem szándékosan lett megépítve a kerítés a régi/új tulajdonos telkére, csupán az akkori természetbeni határok lettek alapul véve. Sajnos a jogi határokat is megkellett volna vizsgálni..

Majd a bíróság eldönti.
Az egyébként nem mérvadó, hogy a kerítésvonal közepe hol van. Az már inkább, hogy a kerítésnek a teljes területével (alappal együtt) a saját telken kell állnia. Kivéve a hátsó kerítést, de erről egyelőre nem volt szó. Másik kérdés nyilván az lesz, hogy mikor épült a kerítés?

Tisztelt Hozzáértők!

Adott egy telekhatár vita, amelynek a tárgya egy 100 méter hosszú, beton alappal és vas oszlopokkal rendelkező kerítés. A betonalap szélessége 12 cm, tehát 6-6 cm mindkét irányba az oszlop közepétől.

A kerítés oszlop közepe - tehát a kerítés középvonala - a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a kerítés teljes, 100 méteres szakaszán, ami esetünkben 90 cm, mert a digitális alaptérkép alapja régi alaptérkép.

A kerítés betonalap széle, a kerítés egy kis szakaszán - az igazságügyi földmérő szerint - a megengedett eltérésen kívül helyezkedik el, mert 93-94 cm-re helyezkedik el a jogi határtól. Ha a betonalapot is figyelembe vesszük, akkor a 100 méteres szakaszból a megengedett eltérésen kívüli rész maximum 1-2 méteres szakasz.

Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:

1. Van-e annak jelentősége, hogy a kerítés középvonala a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a teljes 100 méteres szakaszán?
2. Van-e annak jelentősége, hogy ha a kerítés beton alapját is figyelembe vesszük, akkor a megengedett eltérésen túli rész maximum 2 méter, a kerítés 100 méteres szakaszán?
3. Megegyezés hiányában egyértelműen bontásra van ítélve a kerítés a teljes szakaszán, mivel egy kis szakaszon megengedett eltérésen túli vagy megoldás lehet a részleges bontás a 90 cm feletti eltérésű szakaszon?

Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Aha. Úgy is lehet?

Sövényt inkább ültetni érdemes, építeni kevésbé.

Akkor belül építek sövényt.

MD
Ha helyi építési szabályzat nem engedni, akkor nem.

bocsi,de mi indokolja ezt?

Nem zárhatom körbe
3 méteres kőfallal a kertemet?

A kapu a kerítés része. Nyilván a helyi építési szabályzat a területre áttört kerítést ír elő, ami annyit tesz, hogy legalább az 50%-ának átláthatónak kell lennie. Ha nincsenek különös részletszabályok, akkor elvileg elképzelhető, hogy a kapu tömör maradjon, míg a többi teljes egészében drótháló. Valószínűleg a dróthálós résznek magasabbnak kell lennie a kapunál, mert különben nem jön ki a matek.
A belátást pedig növény telepítéssel tudod majd megoldani.

Jó ez humornak is gyenge.
A tömör kapu ellen nem lehet kifogása.

Á betüt agasszál a keritésre. Akkor Á-t láthat...

Bálint!
Értem. Akkor Ti Állam vagytok az államban...

groszfater:
Igen. Egyébként jogosan. A helyi rendeletben a mi területünkön ilyen a szabályozás.

.

Balint!

"És köteleztek, hogy legalább 50%-ban átlátható kerítést létesítsek."
Biztos, hogy köteleztek? Határozatban jogorvoslati lehetőséggel?

Tisztelt hozzáértők!
Vettünk egy házat egy előkelőbb városkában. A két szomszédos ház között van 5 méter távolság, ahol a kerítés áll, rajta a kétszárnyú kapuval. Jobbról 120 cm kerítés. Balról 80 cm kerítés. Közte 3 méter kapu. Az önkormányzat leszedette az egészről a belátásgátló hálót, amit még 10 éve az előző tulajdonos rakott fel. És köteleztek, hogy legalább 50%-ban átlátható kerítést létesítsek. Így most persze 100 %-ban átlátható és nem komfortos, nincs privát szféra.
Megtehetem-e, hogy a két kis kerítésmezőt az előírások szerint alakítom, de a kaput teljesen tömören leburkolom?
OTÉK a kapuról csak annyit mond, hogy ne nyíljon kifelé. Helyi rendelet pedig csak annyit, hogy a kapu és az úttest közötti közterületen mit csinálhatok. Nincs definiálva az, hogy a kapu a kerítés része és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá. Pillanatnyilag sem országos, sem helyi szinten nincs tiltó rendelkezés a kapu tömör kialakításával kapcsolatban.
Vélemény?
Szép napot! Bálint

Ez logikus lenne,de nem valószínű hogy hajlandó lesz rá.

Gabry.
Biztos megéri 4-5 méterért 25 év jó szomszédi viszonyt elrontani? Én ennyi év után, ha már meglett neki engedve annó, + úgyis van kerítés és ha nincs más célod a területtel. Valószínűleg eladnám neki, ha add egy jó árát és fizeti a költségeket.

Gabry,

(azt azért hozzátenném, hogy a csatorna és az elektromos bekötésre jó eséllyel kaphat szolgalmi jogot a telkedre, ha az műszakilag máshogy nem oldható meg, vagy jelentős többletköltséggel járna, neked pedig csekély érdeksérelmet okoz. Ez legfeljebb kicsit presszionálni jó, de másra nem biztos. A kerítés az persze más kérdés, azt át kell építenie.)

Köszönöm Szépen .
Megfogadom " drb " tanácsát .
Nem akarok önkényeskedni . A törvényes utat tartom a számomra az egyetlen helyes megoldásnak .
Még egyszer köszönöm a jó és jó szándékú tanácsokat .
Nyugodtabban döntök így .