Á betüt agasszál a keritésre. Akkor Á-t láthat...
kerítés "jog"
Jó ez humornak is gyenge.
A tömör kapu ellen nem lehet kifogása.
A kapu a kerítés része. Nyilván a helyi építési szabályzat a területre áttört kerítést ír elő, ami annyit tesz, hogy legalább az 50%-ának átláthatónak kell lennie. Ha nincsenek különös részletszabályok, akkor elvileg elképzelhető, hogy a kapu tömör maradjon, míg a többi teljes egészében drótháló. Valószínűleg a dróthálós résznek magasabbnak kell lennie a kapunál, mert különben nem jön ki a matek.
A belátást pedig növény telepítéssel tudod majd megoldani.
bocsi,de mi indokolja ezt?
Nem zárhatom körbe
3 méteres kőfallal a kertemet?
MD
Ha helyi építési szabályzat nem engedni, akkor nem.
Akkor belül építek sövényt.
Sövényt inkább ültetni érdemes, építeni kevésbé.
Aha. Úgy is lehet?
Tisztelt Hozzáértők!
Adott egy telekhatár vita, amelynek a tárgya egy 100 méter hosszú, beton alappal és vas oszlopokkal rendelkező kerítés. A betonalap szélessége 12 cm, tehát 6-6 cm mindkét irányba az oszlop közepétől.
A kerítés oszlop közepe - tehát a kerítés középvonala - a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a kerítés teljes, 100 méteres szakaszán, ami esetünkben 90 cm, mert a digitális alaptérkép alapja régi alaptérkép.
A kerítés betonalap széle, a kerítés egy kis szakaszán - az igazságügyi földmérő szerint - a megengedett eltérésen kívül helyezkedik el, mert 93-94 cm-re helyezkedik el a jogi határtól. Ha a betonalapot is figyelembe vesszük, akkor a 100 méteres szakaszból a megengedett eltérésen kívüli rész maximum 1-2 méteres szakasz.
Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:
- Van-e annak jelentősége, hogy a kerítés középvonala a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a teljes 100 méteres szakaszán?
- Van-e annak jelentősége, hogy ha a kerítés beton alapját is figyelembe vesszük, akkor a megengedett eltérésen túli rész maximum 2 méter, a kerítés 100 méteres szakaszán?
- Megegyezés hiányában egyértelműen bontásra van ítélve a kerítés a teljes szakaszán, mivel egy kis szakaszon megengedett eltérésen túli vagy megoldás lehet a részleges bontás a 90 cm feletti eltérésű szakaszon?
Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Majd a bíróság eldönti.
Az egyébként nem mérvadó, hogy a kerítésvonal közepe hol van. Az már inkább, hogy a kerítésnek a teljes területével (alappal együtt) a saját telken kell állnia. Kivéve a hátsó kerítést, de erről egyelőre nem volt szó. Másik kérdés nyilván az lesz, hogy mikor épült a kerítés?
2015-ben épült az "oldal" kerítés, meglévő mezsgye pontokra, az akkori szomszéd szóbeli beleegyezésével, illetve a vitás telekhatáron közös nyitható-zárható kapu építésével. (Sajnos írásbeli megegyezés nem született, de a kapu megvan azóta is.)
A probléma az új tulajdonos megérkezésével kezdődött, amikor egy földmérés során kiderült, hogy eltérés van a természetbeni határ és a jogi határ között.
Sajnos a megépített kerítés értéke jelentősen magasabb, mint a szomszédtól elzárt terület értéke, de nem nagyon van lehetőség a megegyezésre.
A jóhiszeműség részünkről egyértelmű, mert egyeztetés/megegyezés történt a régi tulajdonossal és nem szándékosan lett megépítve a kerítés a régi/új tulajdonos telkére, csupán az akkori természetbeni határok lettek alapul véve. Sajnos a jogi határokat is megkellett volna vizsgálni..
Akkor elbirtoklás nyilván nem jöhet szóba. Mindenképpen per lesz belőle, ahol ha egyéb szabály nem tiltja, esetleg kezdeményezheted a telekrész (telekhányad) magadhoz váltását. Bár jobb lenne ezt megegyezéses alapon csinálni, úgy azért olcsóbb.
Azért a 90 cm-es szakaszért ajánlj fel neki 100 ezer ft-ot aztán hagyjon békén a következő 30 évre....
Csak ezt már foglald irásba...
„Csak ezt már foglald irásba...”
Mármint az ügyvéded foglalja írásba, mert a nélkül a földhivatal nem vezeti át a telekhatárrendezést. Ugyanis ez lenne a végső cél, hogy mindenki nyugodtan aludhasson.
Én is igy gondoltam mert a két szomszéd közötti irka az kevés lesz.
Sziasztok! Aki nem szeret sokat olvasni, annak a kérdésem röviden összefoglalva: elbonthatom-e a szomszéd által épített, nem karbantartott kerítést, ha a helyébe saját költségemen új kerítést húzok fel.
Részletesebben: adott egy kertvárosi ingatlan, ahol a hátsó szomszéd egy súlyosan alkoholista illető, aki rendkívüli módon elhanyagolta mind az ingatlanját, mind a velem határos kertjét. Mikor még nagyjából 10 éve először felvetettem neki az ötletet, akkor ellenkezett, mondván a kerítés az övé, ahhoz nem nyúlhatok. Az elmúlt években viszont már az udvarra sem lép ki, más gondoskodik róla (a lakásához csak egy apró kitaposott sövény van a másik oldalról). Az udvart teljesen benőtték a fák, bokrok, nyáron mellkasig ér a gaz, míg el nem szárad összel. Az egy dolog, hogy ezt jelzem idén az illetékes önkormányzatnak, de megunva a látványt és az előtte húzódó elhanyagolt drótháló kerítést, szeretnék egy kevésbé átlátható tömör WPC kerítést húzni a régi kerítés lebetonozott zártszelvényeit felhasználva (tehát minden marad ugyanott, csak a kerítés lesz más).
Ami bonyolultabbá teheti a kérdést, hogy az érintett kerítés nem csak az én ingatlanommal, de az oldalsó szomszédom hátsó kertjével is határos, így az érintett hátsó szomszéd kerítése gyakorlatilag két részre lenne osztva: szomszédom oldalán maradna a drótháló, míg nálam az új. Ez így mennyire kifogásolható?
Nem.
peterj
„Mikor még nagyjából 10 éve először felvetettem neki az ötletet, akkor ellenkezett, mondván a kerítés az övé, ahhoz nem nyúlhatok.”
És milyen igaza van! A telke az övé, a kerítés az övé. További kérdés?
Üdv! Nyithat kaput a szomszédos telek tulajdonosa arra a területre ami az enyém,de a másik szomszédnak van szolgalmi joga,mert csak úgy tudja megközelíteni a telkét? Ez a csekély értelmű idióta nem érti,hogy azért nincs lekerítve az a rész,mert a másik szomszéd jár be rajta. Neki természetesen van közútra nyíló kapuja,de az én utamon egyszerűbb bejárni a telke hátsó területére. Hiába mondtam neki ,hogy szüntesse meg erre nem hajlandó, mit tehetek?
foglaltnick,
A saját telkedre kerítést, kaput építhetsz. Annak a szomszédnak, akinek van szolgalmi joga, adsz kulcsot, a másiknak nem.
És a kapu másik oldalára kösd a kaukázusi juhászkutyát!
Szomorú örökös,
akkor nem maradt más, mint
1.) vagy nézem a dzsungelt odaát, míg valamelyik szerv nem intézkedik
2.) végigültetem sövénnyel a kertnek azt az oldalát
De nem úgy van, hogy a hátsó kerítés jobb oldali felének a karbantartása az én feladatom?
Bocs, ha hülyeséget kérdezek, de szerencsére eddig semmi ilyen problémába nem ütköztem, pedig volt pár szomszédom már.
A sövény olcsóbb és konfliktusmentesebb megoldás.
peterj
„nézem a dzsungelt odaát, míg valamelyik szerv nem intézkedik”
Segíthetsz nekik ebben, de többet nem tehetsz, hogy eltűnjön.
„végigültetem sövénnyel a kertnek azt az oldalát”
Nekem a hátsó kerítésem mellett végig oszlopos tuják voltak. Tavalyelőtt a szomszéd kivágta mindet, mert tönkrementek.
Azóta látjuk is egymást és rendszeresen köszönünk is. :-)
peterj,
Főszabályként nem kötelező kerítést építeni.
Ettől eltérhetnek az egyes önkormányzatok, előírhatják, hogy kötelező a kerítés építése az OTÉK szabályai szerint, de akár el is térhetnek attól.
Általában nem is kötelező egyébként, csak hát az emberek azért szeretik körbejelölni a területüket (egyesek úgy is, mint a kutyák).
Nézd meg a HÉSZ-ben, nálatok kötelező-e kerítést építeni, és ha igen, milyen szabályok szerint.
Ha kötelező, és ez a rész a szomszéd feladata, akkor a karbantartás is az ő feladata. De ha a drótkerítés egyébként nem lyukacsos (mármint, hogy átfér rajta egy medve), nem balesetveszélyes, akkor az, hogy azon át lehet látni az ő elhanyagolt kertjére, az sajnos az egyéni szocproblémád.
Ha nem kötelező, és ezt ő építette, akkor az az ő tulajdona, megint nem tehetsz vele semmit (ha nem balesetveszélyes).
De akár kötelező, akár nem, mindenki építhet kerítést, ha az teljes egészében a saját telkén áll. Feltételezve, hogy a mostani kerítés a szomszéd telkén, de legalább a telekhatáron áll, semmi sem tiltja meg neked, hogy saját kerítést építsél mellé. Sajnos az alapozását, oszlopait nem használhatod, és semmit sem erősíthetsz hozzá, de mellette olyan tömör kerítést építhetsz a saját telkedre, saját alapozással, saját oszloppal, amilyet csak akarsz.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02