Még ez a legokosabb javaslat.
.
Nem nyúlsz a szomszéd tulajdonához. És az esztétikai hiányosságok sem látszanak. Épits saját puffer zónát.
kerítés "jog"
Kedves Fórumozók!
Egy apróságban szeretnék segitséget kérni. Alapvetően egy huszonpár éve épült utcafronti, közterülettel határos keritésről lenne szó. Ki lett mérve, kapott használatbavételit stb anno. Most felmerült az önkormányzatnál, hogy lehet, hogy fél méter hiba lehet a kitűzésben, belelóghat a közterületbe bizonyos szakaszokon... Egy anno teljesen papirosan épült keritéssel ilyen távlatból nem nagyon tudnak mit kezdeni nem? Földmérővel lett kiméretve, nem hiszem, hogy 20 éve ilyen pontatlanság lehetett volna... de lehet, hogy hiba csúszott valahova persze.
Mindezt ahelyett csinálja az önkormányzat, hogy megoldanák az utca közlekedési problémáit. Ami az, hogy veszélyes kilépni az aszfaltra, mert elütnek...
Közterület még csak el sem birtokolható, úgyhogy ha az a kérdés, akkor természetesen az építésügyi hatóság kötelezhet rá, hogy a telekhatárra helyezd át a kerítésedet.
Aztán, hogy ezt ki fizeti, vagy legalábbis kin hajtod be a költségeket, mert hibázott valaki, az a következő kör lesz.
„ utcafronti, közterülettel határos kerítésről lenne szó.”
Pedig általában ezek szoktak jó helyen lenni.
Lehet kintebb, lehet beljebb ez a két eset nagyon feltűnő,viszonyítani kell a jobb és baloldali szomszéd kerítéséhez. Ha egy vonalban van akkor általában stimmel.
drbjozsef:
Köszönöm szépen a választ!
Hmm, ez kellemetlen. Remélhetőleg tud lenni valami megegyezéses megoldás... netán megvenni a közterületet vagy hasonló. 1-2 m2 lehet max. Nagy szerencse, hogy teljesen hivatalosan lepapírozott a kerítés, mert így azért az önkori is besározta magát azzal, hogy kiadta a használatbavételit több mint 20 éve.... talán így jobb esélyek vannak valami kompromisszumos megoldásra.
Nehéz meglátni, hogy ki hibázott. Lehet, hogy 20 éve ez a fél méter hiba még benne lehetett a kimérésben vagy ennyivel elcsúszott a kivitelező a kiméréshez képest... ezt elég nehéz lesz behajtani a 20 évvel ezelőtti kivitelezőn, ha mégis az volna a hibás.
Zöldövezeti11:
Köszönöm a választ!
Sajnos az utca totál káosz, területeket sajátítgatott ki az önkormányzat kb 20 éve az út szélesítése miatt, csak nem mindenhol sikerült teljesen végvinniük ezt, ezért kicsit cikcakkos az utcafront úgymond.
Egyik oldalról stimmelünk a szomszéddal, másikon nehéz ezt kiértékelni, mert beljebb tették anno 2m-el a kerítésüket, viszont az önkormányzat sosem vette meg tőlük az előkerti részt, káosz.
A gond ott van, hogy az utca kanyarodik nálunk, a kerítésben van egy törés. Na annak a töréspontnak a hibája végett lóghat be elvileg a közterületbe a kerítés és 1-2 m2 terület a vitatott, ami ezen töréspont elmérésének eredménye lehet.
Mindegy, lesz kirendelve földmérő, meglátjuk mi az igazság... Igen kellemetlen helyzet. A szerencse, hogy nem vagyunk egyedül az utcában, elég globális hibáról lehet szó.
Üdvözlöm!
Társasházi kerítéssel kapcsolatban szeretnék információt kérni. A 10 lakàsos épület körüli telek magántulajdon, egyértelműen kijelölt telekhatárokkal. Ide szeretnék kerítést létesíteni. Az itt lakó 10 családból 9! szeretné, 1 nem. A közös képviselet szerint 100% os hozzájárulás kell ehhez. Ez valóban így van? Milyen lehetőség lenne ekkora többségi szavazattal a kerítés megépítésére?
Köszönöm a választ
Dpower,
„Tht.
38. § (3) * A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
...
56.§ (3). * Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”
Ez alapján azt mondanám, hogy egy most nem létező kerítés megépítése nem számít a fenntartás körébe, ezért igen, egyhangú szavazás kell hozzá.
Viszont felhívnám a figyelmedet, hogy ez a kiadás vállalásához kell.
Tehát ha a 9 lakó megszavazza a kerítés építését egyszerű többséggel úgy, hogy ők kilencen vállalják a költségeit, akkor megépíthetik. Nem látom be, hogy a kimaradó tulajdonostársnak ez jogos érdekét sértse, és eredményesen tudná megtámadni a határozatot bíróságon.
Aztán majd kitaláltok neki valami kellemes büntetést máshogy... :)
Dpower,
A közös képviselő arra gondolt, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz valamennyi tulajdonos egyhangú hozzájárulása kell, ahogy drbjozsef írja. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás kb. minden, ami "új szolgáltatást" biztosít, itt pl. meggátolja az átjárást.
DE: Ha a 9 tulaj kifizeti a kerítést, akkor a közgyűlésen jelen levő tulajdoni hányadok feles többsége is elég. Mert akkor az már a közös tulajdonban álló épületrészek (az udvar) használatáról, hasznosításáról hozott döntés (kerítést helyeztek el az udvaron).
A 10. tulaj megtámadhatná a feles döntést, arra alapítva, hogy a fenntartási költség miatt rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadást vállalt a társasház, HA a társasház lesz a kerítés tulajdonosa.
Miért? Ha a kilencek kerítést építenek, akkor a Ptk. 5:69. § szerint beépítés történik, és ha nem rendelkeztek másként, akkor a kerítés társasházi tulajdon lesz, a kilenceknek pedig vagyoni igényük keletkezik a társasházzal szemben. Ha pedig társasháznak ajándékozzátok, akkor a társasháznak ajándékozási illetéket kell fizetnie utána. Ha a végén a társasházé lesz, akármi módon, akkor a kerítés fenntartása a 10. tulajt is fogja terhelni, azaz rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás történt.
Ha rendelkeztek, hogy a Ptk. szerinti beépítés után marad a kilencek tulajdonában a kerítés? Az járható lehet. Ha pedig egy idő után elfelejtitek, esetleg a 10. tulaj is elköltözik, meghal, stb., akkor majd 15 év múlva a társasház elbirtokolja a kerítést. De akkor már jó eséllyel senki nem fog arra emlékezni, hogy hogy is épült oda a kerítés, és az nem is volt a társasházé.
drbjozsef,
Köszönöm a választ, a kivitelezés az építtető által kifizetett kártérítésből valósulna meg.Voltak hibák a házzal ezt az összeget peren kívül harcoltuk ki, saját befizetésre a tulajdonosok részéről nem lenne szükség.
Köszönöm mégegyszer, ezen az úton indulunk el. :-)
„saját befizetésre a tulajdonosok részéről nem lenne szükség”
A törvény a társasház kiadásáról, nem a tulajdonosok pótbefizetéséről beszél. A társasháznak pedig lesz kiadása, mert a kerítést nem építi fel senki ingyen.
Osztap,
Köszönöm szépen a segítséget.
A kerítésépítés semmiképpen sem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás
„a kivitelezés az építtető által kifizetett kártérítésből valósulna meg”
Mivel az a társasházat illeti meg, ha abból lesz fizetve, akkor a társasház fizeti, ergo 100% kell.
A szomszédom kerítése mellé szeretnék egy műanyag vagy acéllemezből készült összeszerelhető kerti szerszámos házat építeni. A kerités az én házam bal oldalán, a szomszéd jobb oldalán van (ha mindkét házat elülről, szembe állva nézzük).Kérdésem az, hogy a kerítéstől milyen távolságra építhetem fel a kerti házat? Milyen magas lehet a kerti ház?
Fazekas Ferencne
„Kérdésem az, hogy a kerítéstől milyen távolságra építhetem fel a kerti házat? Milyen magas lehet a kerti ház?”
Ezt mi itt a fórumon honnan is tudhatnánk, hogy a helyi építési szabályzatban mi van benne?
Egyébként meg felesleges volt még két topikot megnyitni ugyanezzel a kérdéssel.
A szabályzat szerint egyszer és egy helyen kell kérdezni.
Fazekas Ferencne
Javasolom a kérdést az építésügyi hatóságnak (kormányhivatalban) feltenni. Ott az is ki fog derülni, hogy ha pl oldalkertben akarsz építeni, az szabálytalan.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02