Osztatlan közös tulajdon / kilakoltatás

Amig otthon vagy addig van állandod.

Arra kaphatsz ideiglenest.
Azt a tulaj is elfogadja.

szasza19 !
amúgy ha az új bérbeadó belemegy az ideiglenesbe az miért nem jó ?
A mama ha törli az állandót, a hatóság automatikusan törölni fogja az ideiglenest ( ha lesz kapacitás rá ). Na de neked lesz egy lacimkártyád amin állandó és ideiglenes cim is lesz - amig le nem jár !
Amúgy állítólag 40 ezren fognak hasonló cipőben járni. A jővőben akinek nincs állandó lakása az ideiglenest sem létesíthet (halkan jegyzem meg : ekkora ökörséget ?? )

szasza19 !

kibékülni a mamával !!

Sziasztok!
Elköltöztem otthonról, most intézem az ideiglenes lakcímet, azért lehet csak ideiglenes mert albérletbe költöztem. sanjos a édesanyámmal rossz a viszony ezért ö úgy gondolja hogy a már elköltözöm akkor soha vissza ne menjek, ezért ki akar jelenteni de én meg nem tudok állandó lakcimet mert az albérlet tulaja nem engedi. Ilyen estben mit lehet tenni?
Köszönettel: Szasza

Ez sajna igy van . Mint ahogy az is,hogy m indenki hibás csak mi nem.

Az a kérdés mivel fordult a szomszéd a birósághoz ?

A szerződést támadta meg a vevővel, vagy kérte a közös tulajdon megszüntetését. ?

A közös tulajdon megszüntetése iránti perben a feleket tulajdoni hányadaik arányában kötelezik a perköltség viselésére.

Ami a többit illeti: nagyon nem szeretem ezeket a hatásvadász, érzelmi megnyilvánulásokat jogi kérdésekben. Az önfelmentést, felelősségáthárítást meg különösen nem.
Ha valaki osztatlan közös tulajdonban vásárol tulajdoni hányadot, akkor annak arra is számítania kell, hogy a társtulajdonos bíróságtól bármikor kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ha pedig éri, akkor a bíróság meg is fogja szüntetni. Ez nem 2008-as szabály, hanem legalább 50 éves. De lehet, hogy 1700.
Az első tévedésen - magán a vásárláson - túl is számos hibát követett el a testvéred. A bírósági eljárást megelőzhette volna, ha korábban talál vevőt, és szerződést köt vele. A társtulajdonos (nem szomszéd) ekkor is gyakorolhatta volna az elővásárlási jogát, de csak a vevővel kialkudott áron.
Aztán a perben még mindig kérhette volna, hogy ő vehesse meg a társtulajdonos részét. Mondjuk, ezt még most is kérheti - ha még nincs ítélet.

Tisztelt Jogi Fórum !

Testvérem nevében keresem fel önöket. Teszem ezt azért mert Ő már teljesen elkeseredett és hitveszetté vált.
A problémája a következő. Családjával (2 kiskorú gyerek) ,egy osztatlan közös tulajdonba lévő családi ház külön bejáratú lakásába laknak. Ezt így vették meg 11 évvel ezelőtt.
A közelmúltban úgy gondolták, hogy a 48nm –es lakás már kicsi nekik és nagyobbra cserélnék. Ezt úgy szerették volna megvalósítani, hogy ezt eladva hitellel kipótolva vásárolnának egy nagyobbat.
A szomszéd és egy állítólag 2008 évében hozott törvény azonban közbeszólt.
A szomszéd úgy döntött ,hogy igényt tartana a házrészre, de természetesen nem a piaci értéken hanem jóval alacsonyabb áron. Piaci érték ma kb.: 15 MFt és ő ennek feléért szeretné megvenni. Ezért bírósághoz fordult. A bíróság (szakértőkkel) megállapította ,hogy 8 MFt –ot ér és ,hogy KÖTELESEK ennyiért eladni az ingatlant úgy, hogy a felét csak részletbe fizetné ki a szomszéd . Ez természetesen azt is jelenti, hogy a pert a testvéremék elvesztik és még a perköltséget is nekik kell állniuk. Így a vételárból már csak kb. 5 MFt marad. Ennek fényében úgy döntenének, hogy nem adnák el és még gyűjtögetnek.
A probléma az, hogy a bíróság KÖTELEZI őket, hogy adják el.
És hova menjenek két gyerekkel?
Az lenne a tisztelet teli kérdésem:, hogy tényleg ki lehet így valakit rakni az otthonából?
Tényleg a hozott a törvényhozás egy ilyen képtelen törvényt, és ezt az alkotmánybíróság jóváhagyta?
Két gyerekkel az utcára kerülhet valaki úgy, hogy rendes adófizető állampolgár, köztartozások nélkül?
Van értelme megfellebbezni az elsőfokú bíróság döntését, vagy ez is csak pénzkidobás lenne?
Van valami felsőbb szerv akihez fordulhatnak pl.: Alkotmány bíróság, ombudsman stb..? (vagy az csak a kisebbségnek jár)
Hányan kerülhetnek így utcára?

Nagyon várom válaszukat.Köszönettel