Ja! Ha akár az egyezség, akár a per szóba jön, akkor ne felejtsd hogy legyen ez összekötve a telekalakítással is egyben, mert különben az ügynek csak a polgári jogi oldalát oldanád meg, s továbbra is a fejed felett lógna az építésügyi hatósági eljárás lehetősége.
Így van.
Én a 2. az alszámozással együtt kihagynám, vagy csak mint legutolsó lehetőséget venném számításba.
Szervusztok!
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Ha jól értelmezem, összefoglalva az alábbi lehetőségeink vannak.
2/1. Mégis szigetelünk, vállalva az annak ránk nézve esetlegesen negatív vonzatait, kockázatát.
2/2. A házunkat a szóban forgó homlokzaton szigeteletlenül és vakolatlanul hagyjuk; azaz megpróbáljuk eladni az arra a részre eső, már megvásárolt hőszigetelő és vakolatrendszert.
3. Mivel nem tudjuk, hogy annak idején ki építtette a két telek közötti kerítést; csak gyanítani tudjuk, hogy az már akkor is ott állt, amikor a nagyszüleim ideköltöztek, mert a szomszédok ősei vélhetően régebb óta itt laktak; kezdeményezhetjük a telkünk hivatalos újra kitűzését, hogy kiderüljön mi a miénk, és helyreállíttatjuk a telekhatárokat. Minden oldalon, mindkét szomszéd vonatkozásában.
S ha kiderül -amit most még csak gyanítunk-, hogy a rossz helyre épített kerítés miatt a szomszédunk nagyobb területet bitorol tőlünk, mint amit mi a túlépítés miatt az övéből, akkor mi indítsunk pert ellene?
(Ezt nem írtátok, ez saját gondolat. Némi iróniával.)
msism
Mellesleg, ha a szomszéd nehezményezi az átépítést és te neek ellenére folytatod a hőszigeteléssel, akkor simán rosszhiszeművé válsz, még ha egyes urak mást is mondanak. ;)
"Ami az előzetes kitűzést illeti.
A földmérő rokonnal bemértük a telket és a rajta lévő épületet.
Valamint a rendelkezésünkre bocsátott térkép adatait ránk nézve nagyon szigorúan véve, azaz eleve azt feltételezve, hogy mi hibáztunk, és átépítettünk szomszéd telkére, … a rokon megrajzolta autocad-ben a valós helyzetet is.
Ebből az derült ki, hogy ha átépítettünk akkor azt egy derékszögű háromszög alakú részen tettük meg, ahol az átépítés legnagyobb mértéke ~20–25 cm, és ez 6–8 fm-en csökken vissza nullára.
Azaz a falunk szöget zár be a telekhatárral."
Ebből számomra az derül ki, hogy a szomszéd nem vélelmezi az átépítést, hanem konstatálta. Magyarán beszéddel nem lehet a telekhatárt arrébb tolni, hogy a házad szabályos legyen. ;)
santal/kbs
Tudom, hogy Ptk-t idéztél.
Én viszont azt írtam, hogy az építési hatóságot nem fogja meghatni a Ptk. Ugyanis semmi köze hozzá.
Ő az építési törvény szellemében jár el, ergo bontat, ha kell. ;)
Hát akkor a szigeteléssel még mindig a saját földeden vagy !
Immaculata!
A helyzetünk tényleg bonyolult.
De legalább megoldásra törekszünk. Olyanra , ami mind nekünk, mind a szomszédunknak megfelelő lehet.
Egyebekben semmi bajom nincs a szomszédommal. Ha nem látom. És ez sem a mi családunk miatt alakult így.
Hogy „utálatos”-e?
Ez nagyon enyhe kifejezés.
Persze utálatosnak is lehet nevezni azt az embert, aki -mióta itt lakik- sosem dolgozott évi 2-3 hónapnál többet. Aki segélyekből, a gyerekei után kapott családi pótlékból, az illegálisan házilag főzött mindenféle alkoholos itókák árusításából, éjszakai lopkodásokból, a környékbeli mezőgazdasági területek terményeinek 'betakarításából' él.
Kapásból három eljárás folyik ellene, részegen vezetésért (a jogsiját be is vonták), majd részegen és jogsi nélküli vezetésért, a családtagjai bántalmazásáért.
Ezek azok, amiket időszakonként maga szokott elmesélni.
Szóval nevezhetnénk viccesen „utálatos”-nak is, de én magamban ennél sokkal cifrább kifejezésekkel szoktam illetni.
Írod, idézem:
„Egyébként pedig az új szomszéd tulajdonos attól a perctől tiltakozik a túlépítés ellen, amióta birtokba lépett.”
Sosem tiltakozott. Mert nem volt mi ellen tiltakoznia.
(Egyébként nem tulajdonos. Csak a férje a tulajdonosnak, aki mindent úgy csinál, ahogy ő parancsolja, mert tart tőle.)
A ház megépítése után következett a kerítés megépítése, azokon a részeken, ahol nem állt a ház.
Eredendően kőkerítést terveztünk, és ennek megfelelően lett kiásva a kerítés lapja is, de betonozás előtt meggondoltuk magunkat és drótkerítés mellett döntöttünk. Aminek lényegesen keskenyebb alap kellett.
A kőművesek kisebbre zsaluzták a kerítés alapját, de ostoba módon úgy, hogy ~10cm-ert a saját területünkből elhagytak a szomszéd javára. Azaz a házhoz való csatlakozásnál úgy látszik, mintha a ház lógna át tíz cm-ert a szomszédba és nem a kerítés fordítva.
Ebből gondolja a szomszéd azt, hogy átépítettünk.
Érdekes, hogy nem arra gondolt kapásból, hogy a kerítés van rossz helyen, pedig az épült utólag.
Egyébként még a kerítés építésekor sem lakott itt.
Szóval a szomszédot csak egyetlen dolog motiválja, az, hogy valamilyen módon pénzhez jusson tőlünk.
Egyszerűbb ez, mint elmenni dolgozni.
Egyébiránt nem kell attól tartanom, hogy bármilyen lépéseket is tesz ellenünk,mert ahhoz pénz kell.
Földhivatal, földmérő, ügyvéd... erre biztosan nem áldozna,mert akkor nem jutna a kannás borra.
A megoldást csak mi szorgalmazzuk.
Kedves Santal!
Én tudom, hogy ez az ügy baromira összetett és végre felfedeztél egy túlépítést, amire rögtön reagálni tudtál! Az, hogy a kérdező további szigetelést is végre akar hajtani, ami további területet vesz el az utálatos szomszédtól, annak felismerése már komolyabb gondokat okozhat nálad. Ezért ha egy ponton leragadtál én nem is próbálkoznék tovább nálad, sajnos se időn, se kedvem hozzád.
Kedves Immaculata!
Természetesen a hatályos Ptk-t idéztem félreértések elkerülése végett kihagytam azokat a részeket, amik nem tartoznak ide.
Az alapkérdések egyikére válaszoltam ezzel, mi van akkor, ha mégis a földje határain túl építkezett, mit tehet a szomszéd. Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy a föld megosztható, ezért fölösleges szócséplés arról beszélni ebben az esetben mi van, ha nem. ( A Ptk-ban ez is benne van egyébként.)
Emiatt hagytam ki pl. a rosszhiszemű túlépítés szabályait is.
A szomszédjogi szabályoknak semmi közük nincs a túlépítés szabályaihoz. Nem véletlenül külön tv.hely a törvényben.
Kedves KBS itt semmit sem tehetünk.:-)
„Sajnos nem tűzettük ki a házat építés előtt; hanem a kerítés elbontásakor egyből megásattuk az új ház alapját.”
Szerinted jóhiszemű volt? vagy csak Santal így mondta?Egyébként pedig az új szomszéd tulajdonos attól a perctől tiltakozik a túlépítés ellen, amióta birtokba lépett.
Ha azért mész át a szomszéd telkére, mert a saját házadon a munkálatokat onnan tudod elvégezni, az nem birtokháborítás, azt a szomszéd tűrni köteles. Éppenséggel a szomszéd követ el birtokháborítást, ha nem biztosítja számodra a bejutást.
Akkor a bontás kérdésében dűlőre jutottunk?
„A szomszédjognak meg végképp semmi köze a túlépítéshez.”
a birtokvédelemhez pedig van. Márpedig előre eltervezett birtokháborgatás van tervbe véve.
De az én gondolataimat csak én tudom követni:))
Nem helyesen, mert valami régi vacakot idézett a jelenlegi helyett:
Ptk. 109. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítőTúlépítés|3
(2) A szomszéd az egész földjének a megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
Ptk. 110. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a 109. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.
de ki akar itt Santallal kötekedni:)
„De, mi van ha a telek nem megosztható, mi van a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság kötelezi a tulajdonost, hogy a tulajdonát annyiért adja el, amennyiért a „jóhiszemű“ építő meg kívánja venni?”
Fordítva. A túlépítőt kötelezi, hogy vegye meg, annyiért, amennyit a telektulajdonos kér. Vagy amennyit az igazságügyi szakértő megállapít.
„(1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.”
Kivéve, ha...
Ráadásul itt nem a ráépítés, hanem a túlépítés szabályait kell alkalmazni. Amelyeket santal, nagyon helyesen, citált.
A szomszédjognak meg végképp semmi köze a túlépítéshez.
Na tessék! csak olvasgatni kellene a Ptk-t
Ptk. 106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.
Ptké. 21. § A Ptk-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.
Ptk. 98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
(1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.
????
Az építéshatóság bontathat anélkül, hogy az ügy a bíróságra kerülne.
A Ptk. két alternatívát ajánlott, megfelelő körülmények esetére. De, mi van ha a telek nem megosztható, mi van a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság kötelezi a tulajdonost, hogy a tulajdonát annyiért adja el, amennyiért a "jóhiszemű" építő meg kívánja venni?
De ha már Ptk.-nál tartunk (mellesleg megjegyezném, hogy a tulajdonjog fejezetet nagyon elcseszték)
(1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
:))
Úgy tűnik, ezúttal hiába, santal. Ragaszkodik a bontás mint szankció téveszméjéhez, Ptk. ide vagy oda.
Kedves Nanemaa!
Én a Ptk-t idéztem, arra az esetre, ha túlépítés történt volna.
Változatlanul óva intenélek az átszigeteléstől, mert aránytalanul megnőne a vételár..és a szomszéd tárgyalási alapja. Elég lenne csak annyit mondania, hogy "vagy megveszed az általam kínált áron, vagy megyek az építési hatósághoz, aki majd szépen bontat veled...és utána veszed meg az általam kért áron".
Magyarán addig kell tárgyalni vele, míg nem érzi, hogy milyen magasan is van az a nyereg. ;)
Nanemaaa!
Mivel mindenképpen pénzhez szeretne jutni a szomszéd, biztosan lesz megoldás. Előbb, vagy utóbb.
Csupán csak az kérdés, hogyan dönt.
Döntésében csak az befolyásolja, hogy számításai szerint melyik megoldástól remélhet több pénzt.
A hozzászólásaitokból úgy veszem ki, hogy per esetén sem járhatok sokkal rosszabbul, mint vétel esetén. Azaz ha adásvétellel a telekrészt megvehetném 1000-2000 Ft/m2 áron, (környékünkön ez a szokásos ára az önkormányzat által eladott kiegészítő telkeknek), akkor valószínűleg a kártalanítási perben sem kérhet ennél sokkal többet. Gondolom én.
Ha meg az derül ki hogy mi átépítettünk, akkor az is ki fog derülni, hogy a szomszéd (és régebben az idős pár is) a mi, azaz a nagyszüleim telkét is használta, mert rosszul lett megépítve a kerítés.
Alapból ez engem nem zavarna és még csak nem is akarnám visszaállítani az eredeti -földhivatali térképeknek megfelelő- helyzetet, de ha a mostani szomszéd a túlépítés miatt perre vinné a dolgot, mi is megkeressük a jogi módját kárunk orvoslásának.
Mondom ezt annak ellenére, hogy én magamtól nem vagyok híve az ilyen pereskedgetéseknek, és inkább hajlanék a békés megegyezésre, egy kávé mellett.
msism
Az a baj, hogy a bíróság nem kötelezheti eladásra. Viszont, ha megoldható a dolog telekhatárrendezéssel úgy, hogy utána a telek területek változatlanok maradjanak, akkor talán lehetséges.
Santal
Jóhiszemű szabálytalan építés fogalma az építésügyi jogszabályokban ismeretlen. :D
Nincs gond a telekméretekkel. Legalábbis a telekvásárlás miatt, telekmegosztás miatt nincs.
Előzetesen -amikor felvetődött bennem ez a lehetőség, főként abból az indíttatásból, hogy később se legyünk kiszolgáltatva a szomszédoknak; se mi, se majd a gyermekeink- érdeklődtem a helyi építési osztálynál is, akik szakhatóságként érintettek, és a földhivatalnál is.
Mindkét helyről azt a választ kaptam, hogy megvalósítható a telekmegosztás, azaz a hivatalok részéről nincs akadálya annak, hogy megvásároljunk a házunk mögötti szomszéd telkéből, egy részt.
Ha a szomszéd eladja.
Imacculata!
Saját földmérő lenne. Azaz én bíznám meg, és én fizetném a két telket érintő földmérő munkálatok elvégzésével kapcsolatban. (Ezt a munkát -gondolom- mellékállású vállalkozóként végzi, vagy társként érdekelt egy földméréssel foglalkozó vállalkozásban, mert főállásban a földhivatalnál dolgozik.
Az én szemszögemből mindez lényegtelen.)
Bárki is végezze az esetleges telekalakításunkkal kapcsolatos geodéziai teendőket, figyelembe véve a rendelkezésre álló földhivatali térképeket és a helyszínen fennálló helyzetet, biztosan nem lesz könnyű dolga.
Persze lehet, hogy ez az egész csak nekem, laikusnak tűnik ennyire bonyolultnak.
msism