Telekhatárra épített ház problematikája

Én úgy tudom, minden földhivatali térképet digitalizáltak már.
De mindegy.
Bontásra semmiképpen nem fognak kötelezni, a megvásárlandó földterület pedig nem lesz értékesebb attól, hogy hőszigeteled a házadat.
A szomszéd köteles biztosítani a bejárást a munkák elvégzéséhez, erre akár a jegyzővel köteleztethedet is.

Ha meg pénzt szeretne, akkor neki kell megfogalmaznia az igényeit, neked különösebb tennivalód addig nincs, míg nem áll elő konkrét követeléssel.

Mekkor fake! Mondom a kulcsszót: digitális térkép.

Üdvözlök Mindenkit!

Nagyon kellemetlen helyzetbe vagyunk.
Családi házunkat a 2000-2003 időszakban építettük. Ugyan 2003-ban megkaptuk a végleges lakhatási engedélyt, de anyagi okok miatt nem tudtuk befejezni.
Egyebek mellett a külső hőszigetelés és a vakolás is elmaradt.
Most szeretnénk megoldani és mivel a ház telekhatárra épült, megkerestem a szomszédot, hogy engedje, hogy a munkák idejére bemehessünk a telkükre.
Beleegyezett, majd később teljesen mást mondott, azóta többször is mindig mást és mást ... nem egyszerű a helyzet.
Sajnos a napi kapcsolatunk sem kifejezetten baráti.
Ezért arra gondoltam, hogy felajánlom, megvesszük a házunk mögötti telekrészt (1 m-es csíkot), azzal a céllal, hogy a későbbiekben se legyen gond, ha karban kell tartania házat, stb.
Előzetesen természetesen egyeztettem a helyi építési osztállyal és a földhivatallal is. Hivatalos oldalról nem lenne akadálya.

Amikor megkerestem a szomszédot a javaslatommal, ő közölte velem, hogy jó is lenne ez, mert szerinte amúgy is ráépítettünk a telkükre, és a családja szerint be kellene, hogy pereljenek minket, mert akár bontási engedélyt is kérhetnek, és/vagy kártérítést is.
Teljesen ledöbbentem.
Azt már másoktól is hallottam az utcánkban, hogy azt terjesztik, hogy mi ráépítettünk az ő telkükre, és pénzhez szeretne ebből jutni, de nem gondoltam, hogy ennyire komolyan beleélte magát.

Mindehhez tudni kell, hogy amikor mi elkezdtünk építkezni, akkor a szomszédban még nem ők laktak, hanem egy kedves idős pár, akikkel gyerekkorom óta jó kapcsolatom volt. (A mi telkünkön régen a nagyszüleim éltek.)
A mostani problémás szomszéd, már azután költözött ide, miután mi lakhatási engedélyt kaptunk.
Ők, mint az idős pár unokája és társa, elvileg azért költöztek ide, hogy segítsék a betegeskedő időseket, akik az ideköltöző unokával eltartási szerződést kötöttek.
Az idős pár sajnos nagyon hamar meghalt. (Bár ahogy bántak velük, talán jobb is így nekik.)

Mi engedéllyel építkeztünk a telekhatárra. Az engedélyben az is benne volt, hogy a határon lévő falhoz tatozó ereszrész 60 cm-el lóghat át a szomszéd telek légterébe. Betartottuk.
A gondom csak a fallal van.
Sajnos nem tűzettük ki a házat építés előtt; hanem a kerítés elbontásakor egyből megásattuk az új ház alapját.
Szándékosan biztosan nem építettünk át.
De mi van ha mégis átléptük a saját határunkat???
/Én ugyan több helyen bent hagytam a régi kerítésből oszlopokat, és az új kerítések, és a ház alapja is ettől beljebb lett a saját telkünkön megépítve..., de amikor a minap a földhivatalnál jártam és kikértem a térképet, ledöbbenve tapasztaltam, hogy iszonyú régi, kézzel rajzot, skiccelt rajzuk van csak, és az abban foglaltak igen hiányosak. pl. az utcabeli telkeknek csak a szélességi mérete szerepel a térképen (az is pontatlanul), a hosszúsági nem.
A megtekintett rajzok alapján lehet, hogy a már több mint negyven éve megépített kerítések, épületrészek sem jó helyen épültek a környező telkeken. Vagy rosszul lettek feltérképezve, megrajzolva.
A földhivatalnál is azt mondták, hogy tudják, hogy a mi településrészünkön nagy a fejetlenség, kavalkád ezekkel az adatokkal./
Ezek alapján, hogyan tudnám bizonyítani, hogy mi márpedig jól, jó helye építkeztünk??

A lényeg a szomszédom ugyan hajlik rá, hogy eladja a házunk mögötti csíkot, de azon spekulál, hogy jobban járna, ha megvárná amíg hőszigetelünk (mert a szigetelés szerinte már biztosan átlóg majd), és akkor kezdene ellenünk eljárást.
Azzal a hátsó szándékkal, hogy a szigetelt ház és fal, és ezáltal a telkére esetlegesen átépített rész is értékesebb lesz (amit mi biztosan nem bontatnánk majd el), és így nagyobb összegű kártérítésre tarthat igényt? Mert a pénz és annak nagysága itt a lényeg.

Nagyon elkeseredettek vagyunk.
Ha abból indulok ki, hogy valóban rosszul építkeztünk és átlógunk:

• Mit tehet eben az esetben a mostani szomszéd?
• Milyen lehetőségei vannak?
• Milyen módon kérhet kártalanítást és annak mi a számítási alapja?
• Az nem számít, hogy amikor 2003-ban a lakhatási engedélyt megkaptuk, akkor még az idős pár lakott itt, és ők nem kezdeményeztek velünk szemben ilyen jellegű eljárást?

Ha valakinek volt már hasonló tapasztalata, vagy szakértőként lenne javaslata, kérem ossza meg velünk.
Köszönettel: msism