Telekhatárra épített ház problematikája

Üdvözlet!

Kérdezném tisztelettel a hozzáértőket, hogy oldalhatáros beépítésnél mi az a távolság amennyivel "beljebb lehet jönni " a telekhatártól az épülettel, hogy szabályos legyen és oldalhatáson állónak minősüljön. HÉSZ szerint előírt oldalkert az oldalhatárral szembeni oldalon 4 méter.
Köszönöm

Még mindig: mi a gond az ablakkal?

Szomorú örökös
Köszi. Így igen, elképzelhető. Viszont onnantól nem beszélhetünk polgári perben szerzett jogról szerintem. Szóval jobban jár a két érintett, ha közös nevezőre jut valahogyan.

nanemaaa

„Bár én nehezen tudom elképzelni, hogy egy eredeti fa tok hogyan tud megfelelő csatlakozást biztosítani
agy teljesen más szisztémájú legalább 3-as ütközésű műanyag ablaknak.”

OFF
Ez nagyon egyszerű! Anno én is így cseréltem ablakokat az előző lakhelyemen. A tokot nem akartam megbontani, mert nem bíztam benne, hogy rendesen áthidaló van-e felette és nem akartam még több gondot magamnak. Ezért teljesen kitakarítottam a régi tokot - még a zsanérokat is - és olyan ablakot kerestem eleve, ami pontosan méretre belefér a régi tokba. Ezek után azon kívül, hogy megfelelő tömítést raktam az illeszkedési felületekre, csavarokkal rögzítettem az új ablakot, ami onnan kezdve tökéletesen zárt végre, nem úgy, mint az elődje. Szerintem azóta is így van. Igaz én fa bukó-nyíló ablakokat kerestem eleve, mert utálom a műanyagot, de szerintem a szisztéma ugyanaz.
ON

Hm.
Tulajdonképpen azt nem értem hogy mi baja van az új szomszédnak az ablakkal?

Alighanem határeset a tényállás. 10 éven túl létesített ablak esetén birtokvédelemben egyedül a bíróság jogosult eljárni. Ott is van 10 éves jogvesztő határidő, de mivel az ablak ki lett cserélve, így már 10 éven belülre került. Elvileg megszüntettetheti a bíróság az ablakot. Egyedüli szalmaszál, hogy az eredeti tok a helyén maradt. Bár én nehezen tudom elképzelni, hogy egy eredeti fa tok hogyan tud megfelelő csatlakozást biztosítani agy teljesen más szisztémájú legalább 3-as ütközésű műanyag ablaknak. Azt hiszem, itt valami nem igazán pontos tényállást kaptunk, mert ez kb a lehetetlen kategória.
Abban egyetértek az előttem szólókkal, hogy az építésfelügyeleti hatóság valószínűleg nem fog a témával foglalkozni.

Mivel idős, kevés jövedelmű az érintett tulajdonos, alighanem a szomszéddal történő megállapodás lenne a leginkább célra vezető.

Akkor a birtokvédelem kiesett.

Kedves osztap!

Megint csak köszönöm a segítséget! :) Az "új" tulaj is 3-4 éve vette a házát. Eddig nem zavarta :)

Szép hétvégét!

balabasl,

Az építéshatóság semmit nem csinál majd, mert tíz évnél régebben áll a ház és az ablak is.

Az új tulaj birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől, ha egy évnél nem régebben lépett birtokba, egyébként a bíróságtól.
A jegyzőnek elő van írva az érdekek kiegyensúlyozása, a korm. rend. 1. f) szerint.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
A bíróságot nem köti a rendelet. De szomszédod hivatkozhat a joggal való visszaélés tilalmára a Ptk szerint. Az új tulaj elvégre látra, hogy ott az ablak, ami a szolgalmi útra néz. Azt is tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az építéshatóság nem fog semmit csinálni, a tízéves limit miatt. Mégis megvette a házakat. Sőt, elbontatta a kerítést, ami miatt most már be lehet látni az udvarára is.

Ha az új tulaj elfogná a fényt, pl. egy új kerítést építve közvetlen az ablak elé, a szomszédod maga kérhet birtokvédelmet a jegyzôtől.

Valószínűleg valamilyen köztes döntés születik, pl. a fólia, amit írsz. A végén nemcsak egymást fogják utálni, hanem a döntést is. De legalább sokba fog kerülni. Jobb lenne megegyezni.

Nem vagyok szakértő a témában,de nem hiszem hogy egy 60 éves állapotot egy mai tulajdonszerzés tudna megváltoztatni.

Kedves Fórum tagok!

A szomszédom háza telekhatárra épült vagy 100 éve. vegyes falazatú tehát nem mai darab.
A közös határon levő falon van egy kétszárnyú ablak. Jó eséllyel ez az ablak már az építés környékén, de hogy 50-60 éve ott van, az biztos.
10x éve a fa keretbe berakatta a műanyag ablakot.

És akkor a történet. Időközben az érintett telekszomszédnál tulajdonoscáltások voltak, majd az új tulajdonos, felvásárolt kettő házat. A házakhoz a telekhatár mellett vezetett a szolgalmi út, A kerítéseket lebontotta és egybe nyitotta egy nagyobb kertre, majd megjelent a szomszédomnál, hogy takarítsa el az ablakát.

Azt tudom, hogy szabályosan nem lehet ott ablak, csak az a pici X méter magasságban.
De ez az ablak nem most és az elmúlt 20 évben kreálódott.

Ha az ablakot befalaztatják, akkor ablak nélküli sötét szoba lesz belőle. A másik szoba is ablak nélküli, egyedül az előszobán van ablak...

Gondolom, megeggyezés nem fog játszani. A szomszédom önszántából nem fogja befalazni az ablakot, hiszen akkor ablaktalan lesz lényegében a ház/lakás.

Ha hivatalos irányba terelődik a dolog, akkor mire számíthat a szomszédom?
Kötelezhetik a befalazásra, kisebb ablak berakásra, vagy mivel évtizedek, század óta ez a felállás, akkor hagyják ezt az állapotot.
Gondolom fényáteresztő fóliát felrakna a szomszédom, de több rugalmasság nem hiszem hogy lenne benne. Ja igen. kisnyugdíjas... kb. a küszöböt rágja... azaz még mesteremberre sincs pénze.

A tanácsokat nagyon köszönöm!

marad a másik "ökörszabály",hogy utcafrontról nézve,a jobb oldali kerítés a
miénk,a másik a szomszédé. Ennyi.

„bocsi.ökörszabály alapján ha az oldalhatár felén kerítés állt a felén meg az épület képezte a "kerítést",akkor az épület helyén lévő sávon is a szomszéd kell hogy kerítést építsen. Tekintettel arra is hogy ő bontotta le a "térhatároló" eszközt.”

Valóban volt valami hasonló szabály a 60-as, 70-es években, de azóta nincs. Az alapkérdés az, hogy kinek van kerítés építési kötelezettsége az adott telekhatáron. E tekintetben szinte közömbös, hogy ki építette anno a fél kerítést. Ha nem tudnak megállapodni a szomszéddal, akkor bíróság majd dönt a kérdésben.

bocsi.ökörszabály alapján ha az oldalhatár felén kerítés állt a felén meg az épület képezte a "kerítést",akkor az épület helyén lévő sávon is a szomszéd kell hogy kerítést építsen. Tekintettel arra is hogy ő bontotta le a "térhatároló" eszközt.

drbjozsef
Ez természetes, hogy a helyi építési szabályzat előírásairól adnak tájékoztatást, hiszen ez a polgármester részére deklarált feladat.
De mint írtad is, a kerítés építésről nem adtak tájékoztatást. Megjegyzem, ha a helyi építési szabályzatnak lennének a kerítésekkel kapcsolatos létesítési előírásai, arról is kellene adniuk tájékoztatást. Ugyanis a helyi építési szabályzat akár meg is tilthatja bizonyos területeken kerítés építését, vagy akár magassági, anyaghasználati megkötéseket is megfogalmazhatna.

"Ezzel nem értek egyet, ugyanis nincs rá hatáskörük."
Nekem küldtek tavaly előtt egy szép táblázatot, övezet megnevezéssel, beépíthetőséggel, lakóegységek megengedett számával, minimális zöldfelülettel, satöbbi, satöbbi. A kerítésről mondjuk nem volt benne semmi asszem.
Hiába a kormányhivatal az építéshatóság, tájékoztatni a helyi dolgokról azért még tud az önkormányzat is.

„Egyébként van lehetőség a helyi polgármesteri hivataltól kérni egy "KÉRELEM – ADATLAP FŐÉPÍTÉSZI TÁJÉKOZTATÁS KIADÁSÁHOZ" nevű irattal kikérni a területre vonatkozó összes adatot. Abból kiderül egyértelműen.”
Ezzel nem értek egyet, ugyanis nincs rá hatáskörük.

A kerítés építési mizéria mindig is elég nyakatekert volt, soha nem volt igazán kategorikus meghatározása.
Jelenleg az OTÉK arra az esetre tartalmaz előírást, ha a hatóság rendeli el kerítés építését. Ez viszont igen ritka eset, jó ha 20 évente egyszer alkalmaz ilyet az építési hatóság.
Általánosságban elmondható, hogy kerítés építési vita esetén a kérdést eldöntő hatóság maga a bíróság.
Kialakult állapot kérdésében általánosnak mondható, hogy azé a kerítés, aki építette. Meg kell nézni, hogy ki felé áll a kerítés oszlop, mert akkor valószínűleg ő építette a kerítést. Nyilván, ha a fele az övé volt, akkor bontás után a másik fele is az övé lenne. Kivéve, ha olyan helyen épített, ahol egyébként nem lett volna köteles.
A korábbi szabályok, amikor még az építési hatóság feladata volt a kerítés építése módjának meghatározása az alábbiak voltak (most kifejezetten csak az oldalkerítésre koncentrálok):

1. Általánosságban a telekkel szemben állva jobb oldali .
2. Oldalhatáros beépítési mód esetén (és itt igaza van a dr-nak abban, hogy ma nem a konkrét telekhatárra építésről szól a fáma, hanem az építési hely telken belüli elhelyezkedéséről) azon az oldalon, amelyen az épület áll (jelen esetben, amelyhez az építési hely csatlakozik.
3. A legszebb szabály: A helyben kialakult kerítésépítési szokások szerint.

No, innentől legyen valaki okos. ;)

navi1987,

Majd nanemaaa kijavít, ha tévedek, de szerintem ez oldalhatáros beépítésnek számít így is, mert a törvény által említett "építési hely" az csatlakozik a telekhatárhoz akkor is, ha maga az épület nem. (Azt tippelném, hogy az általad "szabadonálló"-ként aposztrofált épületek is 1-2 méteren belül vannak a telekhatárhoz, tehát nincs valódi oldalkert, ezért ezek NEM szabadonállóak valójában, hanem jogilag oldalhatárosak, csak nem a telekhatárra építve).
Ha ez így van, akkor a törvény szerint a jobb oldali kerítést sem neked kell építeni és fenntartani, hanem a szomszédnak, ha oda csatlakozik az építési helye.

Egyébként van lehetőség a helyi polgármesteri hivataltól kérni egy "KÉRELEM – ADATLAP FŐÉPÍTÉSZI TÁJÉKOZTATÁS KIADÁSÁHOZ" nevű irattal kikérni a területre vonatkozó összes adatot. Abból kiderül egyértelműen.

Az utcában pedig sok ház oldalhatárra épült, nagyjából fele-fele arányban a szabadonállókkal.

drbjozsef,

Próbálom pontosítani a dolgokat, lehet nem jól fogalmaztam.
A telkem saroktelek, utcafrontról nézve balra nincs szomszédom, jobbra van, innen bontották le a házat, közvetlen telekhatárról, itt kerítés sem volt a ház szakaszán, konkrétan a ház volt a "kerítés". Régóta lakatlan volt, egy vállalkozó megvette, ő bontotta és építkezett rá, azóta talált rá vevőt.
Az én házam nincs telekhatárra építve.
A 9-es pont szerint, ameddig a házat nem bontották le, addig a szomszéd felelőssége volt a kerítés építése/karbantartása.
Most, hogy újat építettek, a telekhatárral párhuzamosan, nagyjából 1 méter távolságra, változott ez a helyzet?

navi1987,

Nem bonyolult ezt kibontani : oldalhatáros építésű a terület nálatok? A te házad oldalhatáron áll? A másik szomszédé?

A házon kívüli kerítést, ami eddig a régi ház mellett volt, azt ki építette, ki tartotta karban? Kinek a telkén áll?

Persze, csak ezt értelmezze valaki, a jelen esetemben.... :)

"(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja."

Elvileg az utcafrontról nézve a jobb oldali rész a tied,a másik a szomszédé. Elvileg...

drbjozsef,

Köszönöm a gyors választ!

A 10-esben említett dolgokkal tisztában voltam, csak a lebontott épület megzavarta a képet.
Most perpill 20 méteren nincs kerítésem, mert lebontották a régi házat, építettek a helyére, de a telekhatártól kb 1 méterre.
A 9-es szerint, amíg a bontás nem volt, és a régi ház állt, a szomszédhoz tartozott az egész jobb oldali szakasz, jól értem?
Most, hogy új ház épült, de egy kicsit arrébb, változott valamit a történet?