Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Zozi69 # 2011.11.01. 21:23

Szolnoki családi házam udvarán szeretnék egy garázst építeni, tervezett munkálatok előtt szeretnék érdeklődni a jelenlegi jogszabályokról.
A garázs amelyet építeni szeretnék nem téglából hanem lemezből készülne, szükséges-e ebben az esetben a garázst megterveztetni, valamint építési egedély szükséges-e hozzá?
Terveim szerint a garázs nem a ház folytatásában épülne, hanem az udvaron az előttem lakó szomszéd kerítésétől 1 1/2 méterre. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi-e a fent leírt helyre építeni a garázst?
Segítségüket előre is köszönöm!

nanemaaa # 2011.11.02. 07:44

eteles
Ez így ebben a formában nem igaz. Az OTÉK szerint egy lakáshoz legalább egy gépjármű elhelyezéséről kell a saját telken belül gondoskodni. A hangsúly a "legalább"-on van! ;)
Az azonban mindenképpen megjegyzendő, hogy ez építésügyi szabály, ami mindössze arra jó, hogy a lehetőséget, mint műszaki megoldást biztosítsa. A polgári jogi megállapodások (szerződések) lehetnek ettől gyökeresen ellentétesek is. Arra ugyanis a hatóságnak nincs joga és lehetősége, hogy a tényleges tulajdonjogi kérdésekbe és a használat módjába belekotyogjon. Így könnyen előfordulhat, hogy egy lakás tulajdonosnak lesz 4 garázsa, és a többi lakás tulajdonosnak esélye sem, hogy autót vegyen és azt a telken tárolja.

nanemaaa # 2011.11.02. 07:49

Zozi
Az építmény elhelyezésére vonatkozó kérdésedet a területileg illetékes építésügyi hatóságnak tedd fel. Ők fognak tájékoztatni a helyi építési szabályzat előírásairól.
A garázs építése általában bejelentés köteles tevékenység. Ugyanakkor az általad tervezett könnyűszerkezetes megoldás már építési engedélyhez kötött. (Mindkét esetben egyébként kell tervező, tűzvédelmi szakértő és terv is.)
Ugyanakkor felhívom a figyelmedet, hogy a hatályos tűzvédelmi szabályzat szerint könnyűszerkezetes épületet csak ÉMI engedéllyel rendelkező szerkezeti rendszerből, vagy egyedi műszaki specifikációval rendelkező rendszerből lehet építeni. Egy ilyen műszaki specifikáció elkészítése és jóváhagyatása több millió forint, így nem mindig az olcsóbbnak látszó megoldás az olcsóbb.

gabriella1 # 2011.11.04. 12:54

Kérdésem lenne, hogy egy perben a bíróság az épületre elfogadta a fennmaradási és továbbéptési engedélyt, de a tereprendezés vonatkozásában új eljárásra kötelezte az építtetőt. A terepen pedig az utca teljes hosszában lévő garázs fölé megépült egy teljes utcafonti szélességű víztározó és szennyvíztározó, amit az utca és az én oldalamon támfal fog közre aminek a tetejére földet is emeltek, s így a garázs fölötti magassága több, mint 3 m. Az lenne a kérdésem, hogy ez a vitatott terep, illetve az erre épült tározók az épület részei, vagy sem. Számunka az lenne az érdekes, hogy a támfal mögé bujtatott és ezzel megemelt terepen az építmények a tereprendezés részeként, csak a megengedett magassságig készülhessenek el. Szóval a lakóépületre kapott használatba vételi engedély az a terepen lévő egyéb építményekre is alkalmazható?

nanemaaa # 2011.11.04. 14:56

„Szóval a lakóépületre kapott használatba vételi engedély az a terepen lévő egyéb építményekre is alkalmazható?”

Nem. Az engedély arra vonatkozik, amiről rendelkezik.

gabriella1 # 2011.11.04. 17:47

Köszönöm amit írt, de az önkormányzat műszaki osztálya szerint a laképülethez hozzátartozik a szennyvíz és csapadékvíz tárol, ami - ahhoz hogy elképzelhető legyen a kialakítása - támfalszerűen a 8 m széles garázs tetejére épült 7,5 m szélességben és 3 m magasságban /2,5 betonépítmény 0,5 m földtömeg/. Ez az építmény és a rátett föld tömeg a földből kiemelkedő háztól kb. 10 méterre van. Mi ezen a tereprendezésen vitatkozunk és
ebben a vitában mi is azt gondoljuk, hogy az építmény nem az épület része. DE, akkor a műszaki osztály, amely nálam sokkal-sokkal jobban kell hogy ismerje a hatályos rendelkezéseket és előírásokat, akkor hogyan mondhatja azt, hogy ezek az építmények az épület részei, amire az ideiglenes használatbavételi engedélyt megadták.
Az ideiglenes használatbavételi engedély felsorolja az épület részeit, illetve helyiségeit, de ezt nem sorolja fel benne. Erre a felvetésemre a műszaki osztály azt mondja, hogy az evidens, hogy azt nem sorolja fel.
Bármit leír köszönöm, mert valóban nem tudjuk mitévők legyünk az értelmezés vonatkozásában.

nanemaaa # 2011.11.04. 19:27

Két dologról beszélünk. A szennyvíztároló egy műtárgy, ami ráadásul sajátos építményfajta és a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor, ha egy épület részét képezi egy ilyen fajta tároló "terület?", akkor az az épület szerves része és akkor építési engedély + használatbavételi engedély köteles. Legrosszabb esetben pedig bejelentés.

Az igaz, hogy egy épület használatbavételekor vizsgálni kell a járulékos építmények meglétét is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedély pl pótolja a vízügyi hatóság által kiadandó engedélyt. Minden hatóságnak megvan a maga hatásköre, döntései is csak a hatáskörükbe tartozó kérdésekre vonatkozhatnak.

„...akkor hogyan mondhatja azt, hogy ezek az építmények az épület részei, amire az ideiglenes használatbavételi engedélyt megadták.”

Fogalmam sincs.
Az ideiglenes használatbavételi engedélynek is vannak kritériumai. Pl az, hogy csak önálló rendeltetési egységre adható. Egy műtárgy nem lehet önálló rendeltetési egység (szerintem).

gabriella1 # 2011.11.04. 23:53

Hát köszönöm a válaszait, és azt, hogy időt szán rám, de sajnos most aztán inkább összezavarodtam, mint világosabban látnék. Ugyanis a bíróság hozott egy jogerős ítéletet, mely szerint az épület esetében a fennmaradási és továbbépítési engedélyt elfogadta, s ennek alapján a műszaki iroda kiadta az ideiglenes használatba vételi engedélyt, de a tereprendezés vonatkozásában a bírság az építtetőt új eljárásra kötelezte, ezért ebben az új eljárásban határozódik most meg, hogy mi az épület és mi nem.
Miután a két tározó a garázs tetején támfalként is szolgál,ezek együttesen a garázs magasságát további 3 méterrel emelik meg. A vita azon megy, hogy ezek a műtárgyak az épület részei-e vagy sem. Ha nem akkor bontással szabályossá kell-e tenni, illetve a tereprendezés során ezt 1,5 m-re vissza kell-e bontania vagy sem.
Amikor az ideiglenes engedélyt megkapta az építtető, azon a határozaton nevesítetten nem szerepel sem a szennyvíztározó, sem pedig az esővíztározó. Egyébként a szennyvíz tározóra nincs szükség, mert csatorna van, a víztározóban pedig a házban lévő úszómedence és nem az esővíz kering.
Ha beleunt felvetéseimbe, akkor eddig is köszönöm, mindazt amit leírt, s próbált ügyem kibogozásában segítségemre lenni.

nanemaaa # 2011.11.05. 08:01

OK, ezek szerint a probléma adott. Válasz pedig a tervekből lenne kiolvasható (remélhetőleg), amit pedig az elrendelt új eljárásnak kell tisztáznia.
Véleményem szerint ezekre a kérdésekre itt a fórumon nem fogsz választ kapni, kivéve, ha az illetékes építési hatóság "zembere" is fenn van a fórumon, mert tervek nélkül ez nem bírálható el.

gizi30 # 2011.11.20. 10:01

Helló!
Az én esetem a következő: Családi ház utcafronti oldalfalába garázskaput építettem be. A nyílás 6.7m2. Fennmaradásit adnak, de mekkora lehet a bírság összege? Illetve befalazott nyílás újbóli megnyitására van-e lehetőség, ez ügyben kell-e bárkivel is egyeztetni, engedélyt kérni?
A választ előre is köszönöm.

sz.k. # 2011.11.29. 16:56

Üdv.A következő problémám van:Építettünk egy víztározót,úgy gondoltam,hogy minden engedéllyel rendelkezünk.Már megkaptuk a vízjog-üzemeltetési engedélyt.Viszont a földhivatal értesített minket,hogy ők erre nem adtak engedélyt!Én azt sem tudtam,hogy tőlük kell!...???

FöMö # 2011.12.01. 06:11

Tisztelt Cím, Szakemberek!

Adva van egy lakóépülettel beépített ingatlan, melynek hátsó telekrészében egy nagyméretű, fedett-részben nyitott géptárolóként használt épület áll (15 x 9m, ~4m-es építménymagassággal).

A szomszédos ingatlan tulajdonosa most illegális épület címén bejelentést tett a hatóságnak.

A géptároló 7-10 évvel ezelőtt létesült, építési engedély nélkül. A telekbeépítés szabályai közül a hátsókertre vonatkozó 6m nem teljesül, a kijelölt építési hely határán kívül esik.

  1. kérdés) Mi úgy nyilatkoztunk, 10 évnél régebbi az épület, kinek kell ezt bizonyítani?
  2. kérdés) Mit tehet a hatóság?
  3. kérdés) Kaphatunk rá fennmaradási engedélyt? Esetleg ideiglenes épületként?
  4. kérdés) A tulajdonos a sógornőm, nem lakik az ingatlanban, szóbeli engedélyével apósom használta azt, ő hozta létre az épületet, de már meghalt.

Az ingatlan tulajdonosa mentesülhet az esetleges bírság alól? Az örökösöket terhelné a bírság?

Válaszuk előre is köszönöm.
FM

nanemaaa # 2011.12.01. 09:14

gizi
Bírság: 6,740.0000,5= 134.000 Ft
Nyílás kibontása elvileg lehetséges, ha a befalazáskor az áthidaló bent maradt. Ellenkező esetben építési engedély kell rá.
Kibontás csak akkor lehetséges, ha ezt egyéb szabály nem tiltja.

nanemaaa # 2011.12.01. 09:15

jav
A számítás valamiért nem úgy jelent meg, ahogy leírtam.
Pontosítva:
6,7 x 40.0000 x 0,5 = 134.0000 Ft

nanemaaa # 2011.12.01. 09:23

FöMö

  1. A hatóság folytatja le a bizonyítási eljárást, ergo ő bizonyít. A bizonyítás része lehet az ő szakmai megítélése is, és a te nyilatkozatod annak a cáfolata. Ezt majd mérlegeli, hogy melyik bizonyítékot milyen súllyal fogja figyelembe venni. Magyarán nem biztos, hogy érdemes ölbe tett kézzel várni a dolog végét. Ha megdönthetetlen bizonyítékod van, azt nem árt előadni. ;)
  2. PL bontat, ha 10 éven belülinek ítéli a szabálytalan építést
  3. Ha nem felel meg az épület a rá vonatkozó szabályoknak és a szabályossá tétel lehetősége kizárt (mert pl rossz helyen van) akkor kizárt a fennmaradási engedély megadása.
  4. Alapból az építtetővel szemben járnak el. Ha az építtető személye nem ismert, akkor a tulajdonossal szemben. Építtetői jogállás alapból nem örökölhető, így az örökösök elvileg nyugodtan alhatnak. Kivéve, ha az ingatlanban tulajdonossá váltak.
Immaculata (törölt felhasználó) # 2011.12.01. 11:03

Elég lett volna 3 pontban válaszolni, még jó, hogy nem volt ott egy 5. is.

dolfilara # 2011.12.01. 12:07

Tisztelt Fórumozók!

2001-ben kiadott építési engedély,ami gondolom már lejárt, viszont nincsen meg a használatbavételi engedély.Olvastam valahol, hogy ilyen esetben a fenntarthatósági engedélyt kell kérni.
Hol kell kérnem?,mennyi a bírság? mennyi idő mire megkapom?Jogilag ez ugyanaz mint a használatbavételi engedély?Mert a bank a végtörlesztéshez azt kéri,hogy a tulajdoni lapon legyen rajta, hogy a használatbavétel folyamatban van.

segítséget és a válaszokat előre is köszönöm

Dolfilara

nanemaaa # 2011.12.01. 17:12

dolfi
Ha elkészült az építési munka arra használatbavételi engedélyt kell kérni (az építési hatóságtól), ha egyébként terv szerint épült az épület. A fennmaradási engedély és a hozzá tartozó bírság (aminek összegéről jobb nem beszélni) a szabálytalan építésekhez társul.
Ügyintézési határidő 30 nap.
Tulajdoni lapra sosem fog felkerülni, hogy használatbavételi engedélyezés folyamatban, mivel a bejegyzési kérelmet csak a jogerős használatbavételi engedély, valamint az épület feltüntetési vázrajz benyújtásával lehet beadni.

nanemaaa # 2011.12.01. 17:14

imma
5. pont 3.
vagy amit akartok. :-))))

dolfilara # 2011.12.02. 03:45

Kedves Fórumozók!

A javaslatotokra vagyok kíváncsi, , ha az épitési engedélyem 2001-es, de mivel csak most készült el a ház most szeretnénk megkapni a használatbavételi engedélyt.Olvastam,hogy fennmaradásit kérhetek,mert lejárt az építési engedélyem.Ez tényleg így van? Illetve a ház a mérnök hibája miatt eltér a tervrajztól.A loggia tetőszerkezete nem egy síkban van a tetőtel, mert akkor 1,6 m lenne a loggia és törpéknek jó lenne,de nekünk nem.Ezért meg kellett a tetőt a loggia fölött emelni,hogy használható legyen.Az utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy hány méterre kell lennie a garázs falának a kerítéstől?Van-e ilyen törvény?
Válaszokat előre is köszönöm

nanemaaa # 2011.12.03. 18:02

Nem. De a tervtől eltérés miatt mégis fennmaradási lesz.
Nem csak a tervező hibája. Ha nem lehetett terv szerint megépíteni a loggiát, akkor le kellett volna állni és újabb engedélyt kérni. 15 napos ügyintézési határidejű eljárás olcsóbb lett volna, mint majd most a bírság lesz.
Nincs rá országos szabály, esetleg a helyi építési szabályzatban. Ha ez előkert, akkor az utcában kialakult, vagy 5 m, ha helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik. Az viszont mindenképpen elvárható, hogy a garázs használható legyen.

vadvirág (törölt felhasználó) # 2011.12.03. 19:35

Az ügyintézési határidő 60 nap.Van ahoo még ez sem elég, a lányom augusztus végén adta be a fenmaradési engedély kérelmét megfelelő dokumentációval,és a mainapig még semmi.
Épp tegnap kérdezte meg az ügyintézőt és még elö semm vette a beadott iratokat. Még Ö vomta kérdőre miért sürgös? Igen a szocpol miatt sürgös lenne.
Ennyit a hivatali ügyintézésekről, és egy regényt tudnék irni ezzel kapcsolatban,

vadvirág

1tanácstalan # 2011.12.05. 11:14

Tisztelt Szakértők!
Az alábbi problémával kapcsolatban kérném a segítségüket:
A néhány éve tulajdonomban álló belterületi ingatlanon van egy általunk garázsnak használt, nyitott építmény. 6 db vas oszlop tartja a tetőt, fala, zárt oldala nincs, míg nem volt autónk, szerszámok, kerti bútorok tárolására használtuk. Idén ősszel beton aljzatot kapott. Ha helyszíni szemlére kijönnének a polgármesteri hivataltól, akkor ezt rögtön garázsnak titulálnák? Kb 17 nm2 az alapterülete. Az építő annak idején nem kért rá semmilyen építési engedélyt, mivel ő is csak szerszámtárolónak használta. ( Az oldalát eső ellen fóliával védte). Ha garázsnak véli a hivatal, akkor kérni kell rá fennmaradási engedélyt? Problémát jelent még, hogy a szomszéd kerítésétől kb 2 méterre található. Az járható út, hogy az előző tulaj lenyilatkozza, hogy több, mint 10 éve épült meg? E nyilatkozat valóságtartalmát hogyan ellenőrzi a hivatal? Halottam olyanról, hogy állítólag néhány éve műholdas felvételeket is elemeznek a hivatalban, hogy a kérdéses ingatlanokon adott időpontban mi volt megtalálható. Igaz ez? Szeretnénk, ha rendben lenne minden a kis telkünkön, ezért is kérem segítségüket, amit előre is nagyon szépen köszönök!

nanemaaa # 2011.12.05. 17:14

A legtöbb településnek valóban van légi fotója, van amelyiknek több is. A szomszéd tanúnyilatkozata egy a bizonyítékok sorában. Ugyanakkor felhívják a figyelmet a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
Ha az építményben autó áll, az valóban garázs, függetlenül az anyagától, vagy a szerkezetétől. A 10 év valóban jogvesztő, ha fennáll, akkor nincs mitől félni.

Ha a tető által elfoglalt terület 20 m2-nél kisebb, és aláteszel egy kerti asztalt 4 székkel, akkor az simán lehet pihenés céljára szolgáló kerti tető, ami engedély nélkül építhető. A legfeljebb 20 m2 alapterületű (vetületű) kerti tető létesítésére nincsenek szabályok, az az építési telken bárhol elhelyezhető és a telek beépítettségébe sem számít bele.

1tanácstalan # 2011.12.06. 09:55

Kedves nanemaa!

Köszönöm a választ. Ezen a lábon álló kerti tetőn már elég sokat gondolkodtunk, h ha nem lenne autónk, a meglévő építményt akkor is garázsnak vennék, vagy akkor már lábon álló kerti tetőnek? Mitől függ vajon, hogy az ügyintéző minek veszi?