Építésügyi bírság, fennmaradási engedély


nanemaaa # 2011.02.10. 16:02

Attól függ, hogy mi volt a bontás elrendelésének az oka. Ha csak annyi, hogy az építtető nem volt hajlandó megkérni rá a fennmaradási engedélyt, akkor igen. Ha egyéb, akkor nem valószínű, bár kérni mindent lehet, max nem fog eredményre vezetni.
Bírság mértéke függ az építmény rendeltetésétől, szintszámától is.
Pl lakóépület esetében max 2 lakásosig 140.000,- FT/m2 építményérték alapján a bírság ennek 50 %-a.

csodry # 2011.02.17. 08:11

köszönöm a segítséget

Papi07 # 2011.02.28. 18:08

Kedves Fórumozók!

Azt szeretném megkérdezni, hogy az építési engedély utólag megtámadható-e, ha abban olyan dologra adtak engedélyt, ami jogszabályt sért. Konkrétan olyan helyre adtak támfal építésére engedélyt, ahol a terepviszonyok ezt nem indokolták. Két telek határán a terepszint ugyanaz volt, most több méterrel magasabb lett a szomszédos telek szintje.

Kalim Pál # 2011.02.28. 19:58

A terepszint általában megemelhető. Helyi rendelet szabályozza, hogy mekkora szintemelés (pl. 1 méter) felett van szükség bejelentésre, és mekkora felett kell engedélyt kérni az építési hatóságtól. Tehát attól, hogy a terepviszonyok nem indokolnak támfalat, még lehet jogszerű a dolog.


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

Papi07 # 2011.02.28. 20:17

Jelen esetben 4 méter emelésről van szó, ez a támfal magassága, plusz a tetején van egy 1,5 méteres kerítés. Az építtető kapott egy bontási határozatot, viszont csak
1.2 métert hajlandó visszabontani. És itt hivatkozik ő az építési engedélyben foglaltakra. Viszont szerintem az építési engedélyben szabálytalanul engedélyezték az indokolatlanul magas támfal építését.

Kalim Pál # 2011.02.28. 20:23

Értem én, de miből gondolod, hogy szabálytalanul történt az engedélyezés? Amint utaltam rá, ilyen jellegű kérdésre nehéz lesz válaszolni, mert helyi rendeletben kerül szabályozásra a terepszint megemelése, illetve a támfal építése.


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

Papi07 # 2011.02.28. 20:38

Én is úgy tudom, hogy 1 métert lehet engedély nélkül emelni a szinten. Ha nem indokolja semmi a nagyobb emelést, akkor hogy adhat az építési hatóság mégis engedélyt? A szomszédos telkeken élők érdekeit nem kell figyelembe venni? Ezeknek a telkeknek az értéke nagy mértékben csökkent, a szabálytalanul építkező telkének, aki teraszos kialakításra kapott engedélyt, és ezzel szemben
vízszintesre töltötte fel a telkét, pedig jelentősen nőtt.

Kalim Pál # 2011.02.28. 21:01

Legalább három szabályozási eset van:

  • bizonyos méret alatt egyáltalán nem engedélyköteles a terepszint megváltoztatása,
  • bizonyos méret alatt bejelentésköteles, és
  • bizonyos méret felett engedélyköteles.

A konkrét értékek a helyi rendeletben szerepelnek, ezeket senki sem fogja tudni megmondani neked, javaslom, hogy a település honlapján keresd meg a helyi építési szabályzatot.

A terepszint megváltoztatása bizonyos korlátok között a tulajdonos szabad döntésén alapul, nem a szükségszerűség vagy az indokoltság dönti el. Persze sokszor az is beleszól a dologba, de alapvetően a tulajdonos dönt arról, hogy akar-e változtatni a terepszinten vagy sem.

Az építési hatóság elsősorban műszaki szempontból vizsgálja a kérelmet. Ha a támfal műszakilag kivitelezhető, és a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, köteles engedélyezni!

Természetesen a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak érdekeit is figyelembe kell venni a kérelem elbírálásánál, de ez soha nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy egy építkezés miként befolyásolja a szomszédos ingatlanok értékét. Egyrészt, mert ennek megítélése nem tartozik az építési hatóságra, másrészt meg azért, mert akkor soha egyetlen építési engedélyt sem tudnának kiadni. Telekvásárlás előtt mindig érdemes tájékozódni a beépíthetőség szabályairól, és ilyenkor nem csak azt kell nézni, hogy az én telkemre milyen épület építhető, hanem azt is, hogy a környező telkekre milyet építhetnek. Ha ugyanis a környék építési övezeti besorolása alapján lehet építeni akár 7.5 méteres homlokzatmagasságú épületet is, akkor könnyen elképzelhető, hogy valamelyik szomszédom fog ilyen magas épületet építeni, és ezzel bizony kitakarhatja pl. az én gyönyörű panorámámat. Nyilván ilyen esetekben is értékcsökkenést fogok elszenvedni, mégsem mondhatom, hogy a szomszéd építkezése jogellenes volt.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy először érdemes lenne tisztázni, hogy valóban jogszerűtlen-e a szomszéd építkezése. Önmagában egy 4 méteres szintrendezés még nem feltétlenül jogellenes. Akkor sem, ha ezzel a szomszédos ingatlanok veszítenek az értékükből.


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

Papi07 # 2011.02.28. 21:57

Ő már megkapta a jogerős határozatot a bontásra, most már csak annak mértékén megy a vita. Az indoklás tartalmazza a szomszédok érdeksérelmét is. Kár, hogy képet nem lehet feltölteni, mert nagyon durván néz ki. ahogy ez a telek a szomszédos telkek fölé magasodik.

Kalim Pál # 2011.02.28. 22:08

Szerintem a szomszédok érdeksérelmére történő hivatkozással az építési hatóság átlépte a hatáskörét, de ez nem tartozik a tárgyhoz.

A bontást elrendelő határozatnak a mértéket is tartalmaznia kell, úgyhogy ezen nem mehet vita. Ha nem tartalmazza, akkor értelemszerűen az eredeti állapotot kell helyreállítania.


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

nanemaaa # 2011.02.28. 22:11

A jogerős határozat nem csak a kötelezettre, de a hatóságra nézve is kötelező, így azt végre is kell hajtani. Ha valóban van jogerős döntés, akkor a végrehajtás mértéke már nem lehet alku tárgya. Valami nagyon nem stimmel abban amit elmondtál.

Ákibáki # 2011.03.24. 14:07

Sziasztok!

SOS tanácsot kérnék:
családi háunk építése során néhány nyílászáró mérete 10-20 cm-vel eltért, mert az építész nem szabvány méretű ablakokat tervezett be, mi meg azt raktunk be. Egy ellenőrzés során az ép. hat. ezt észre is vette, nem bírságoltak meg, de be kellett adnom módosított engedélyre kérelmet.
A valóságnak megfelelő méretet 4 ablaknál nem engedélyezték: az OTÉK szerint oldalhatáron álló épületnél tetősík ablak nyílófelülete 0,4 m2-nél nagyobb nem lehet. A terven a 6080-as méret van, valóságban 80100. Aránytalanul sokba kerülne kicserélni a meglévő ablakot. Mire számíthatok egy használatavételi eljárás során, ha észre veszik? (már pedig tudnak róla...)
Elbontathatják az ablakokat, vagy építési bírság mellett kérhetjük a fennmaradási engedélyt?

nanemaaa # 2011.03.24. 14:53

Fennmaradásit nem kaphatsz építésügyi jogszabályt sértő építményre. Ez az eljárás nem arról szól, hogy szabálytalan építményeket az ember "megváltson". A bírságot nem ellentételként, hanem azért fizeted, mert engedély nélkül építettél egyébként szabályos építményt, vagy építményrészt. (magyarán nem a produktumért, hanem magáért a tevékenységért)

A használatbevételi engedélyt nem fogod megkapni, az ablakokat ki kell bontanod, és az előírt méretűre cserélned. Ha még most épül a ház, olcsóbb most megcsinálni, mint egy véglegesen elkészült, frissen festett, mázolt épületet széttrancsírozni.

nanemaaa # 2011.03.24. 14:58

Egyébként a hatóság (ügyintéző) igencsak méltányosan járt el, akár az állását is kockáztatja azzal, hogy nem fennmaradási engedély megkérésére szólított fel, hanem "megengedte", hogy elvégzett építési munkára utólagosan kérj építési engedélyt.

Mivel azt írtad, hogy "4 ablaknál nem engedélyezték", az azt jelenti, hogy már van döntés, hogy mit kell tenned. Magyarán pont azt, amit leírtak.

Dinnyus # 2011.04.04. 17:43

Üdvözletem Mindenkinek!

Röviden vázolnám a helyzetet. Egy éve vásároltam egy ingatlant. Ehhez az ingatlanhoz a 70 -es években mindenféle engedély nélkül hozzáépítettek. "a térképmásolaton nem szerepel a hozzáépített rész"
,ebből gondolom.
Jelenleg, én, a hozzáépített részt felújítottam, új homlokzat és tető.
Olvastam, hogyha az épület 10 évnél idősebb, a fennmaradási kérelem benyújtásakor, nem kell bírságot fizetni.
Most az én helyzetemben is érvényes -e ez???
A felújítás alatt az alapterület nem változott, viszont a tetőszerkezet teljesen ki lett cserélve. Valamint a falazat is jelentős változáson ment keresztül.

Megjegyzés
Szomszédaim hajlandóak, olyan nyilatkozatot aláírni, amelyben alátámasztják, hogy az épület több mint 10 éve áll. Amivel nem állítanak valótlan, de az épületrész állaga és kinézete nem ezt sugallja.

nanemaaa # 2011.04.05. 08:21

Akkor most lesz 10 éved, hogy reménykedj, nem buksz meg. A felújítás is engedély köteles lett volna. :D
Így hát "mentesültél" attól a bírságtól, ami egyébként sem téged illetett volna, és helyette szereztél magadnak egy újat a szabálytalan építéssel (felújítással).

Dinnyus # 2011.04.06. 16:16

Köszönöm a választ.

Egyben megragadnám a lehetőséget és kérdeznék egy újat.
Mi a helyzet az utólagos építési engedély kérésével.
Mi a menete ennek? Helyzeteben lehet- e ez megoldás ?
Forduljak a hatóságok felé, kockáztatva azt, hogy saját magam buktatom le, magamat, vagy próbáljam meg kibekkelni a következő 10 évet?

nanemaaa # 2011.04.07. 10:36

"Utólagos építési engedélyt" fennmaradási engedélynek hívják. A fennmaradási engedély az építtető, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult külön jogszabályban meghatározott tartalmú kérelme alapján megadható, ha az építési engedély utólagos megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetőek. A fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabni. A bírságot a megfizetésre rendelkezésre bocsátott időn belüli bontás esetét kivéve elengedni nem lehet.

nanemaaa # 2011.04.07. 10:37

Kezdj el bizonyítékokat gyűjteni és tárolni, hogy majdan tudd igazolni, ha már eltelt a 10 év. ;)

paralelogramma # 2011.04.11. 10:35

Kedves Fórumozók!

Tavaly vásároltunk egy telket kis házikóval, amit idén szeretnénk tovább bővíteni. Időközben a szomszéd háznak új tulajdonosa lett, aki a telken már meglévő ház mellé mégegyet szeretne építeni. Be is adta engedélykérelmét az önkormányzathoz, aztán az építési engedély kiadása előtt úgy döntött el is kezd építkezni. Mi ezt megdöbbenve láttuk fel is keretük az építési hatóságot, ahol megmutatták a terveit (összesen 2 papírlapból állt a dokumentáció: az egyik a földszint alaprajzát a másik pedig az emelt alaprajzát ábrázolta). Ezek után bejelentést tettünk, leállították az építkezést, és a dokumentumok hiányossága miatt elutasították az engedélyt is. Az övezet kialakult állapotú, minden ház az utcafronton helyezkedik el, így a szomszéd már meglévő háza is. A kb 75 nm-en alap, amit sikerült engedély nélkül felhúznia nincs összekötve a már meglévő házzal és majdnemhogy a telek közepén helyezkedik el.

Idén beadta a fennmaradási és továbbépítési engedély kérelmet, amit meg is kapott. Most egy 50nm-es házat szeretne építeni a 75 nem-es alapra, amelyben van konyha fürdő és nappali. Szoba pedig nincs. Továbbra sem áll összeköttetésben a régi házzal.

Az építési bírságot a jelenlegi tervalapján, tehát a ház alapterületére, 50nm-es alapra számították és nem a ténylegesen megépített 75 nm-re. Rendben van ez így?

Építhet-e úgy a telek közepére, hogy nincs összekötve a már meglévő házzal? Megbontva ezzel a kialakult állapotot? (ha összeköti akkor redben van? Mert akkor is kilóg a sorból.)

Adhatnak-e olyan házra építési engedélyt amelyben nincs szoba és emiatt nyilvánvaló, hogy majdan tovább akarja (akár engedély nélkül is) építeni?

Hú, ez nagyon hosszú lett. Ezer köszönet, ha valaki válaszol.

para

nanemaaa # 2011.04.12. 08:54

Kérdéseidre választ a határozatból, illetve a hatóságnál lévő tervekből, illetve a helyi építési szabályzatból kaphatsz.
Általánosságban annyit lehet mondani, hogy semmi sem lehetetlen, ha azt jogszabály nem tiltja. ;)
A 70 m2-es alap lehet azért is, mert az 50 m2-es épületnek lesz egy 20 m2-es terasza, amihez szintén kell alap. De, ha "csak" alapon nézzük, akkor sem lehet kifogásolni, ha egyébként szabályos.

Dinnyus # 2011.04.27. 16:00

Kedves nanemaaa!

Szeretném megkérdezni, hogy a fennmaradási engedély kiadásakor, az építésügyi bírság megállapításának mi az alapja???
Az épület alapterülete, vagy a légköbméter, esetleg, valami más?
Illetve, ennek mennyi a mértéke?

Válaszod előre is köszönöm.

nanemaaa # 2011.04.28. 11:08

Igen...is!
Részletesen nem írom le, a 246/2006.(XII.5.) Korm rendeletben megtalálod. Függ a szabálytalanul végzett munka fajtájától (felújítás, bővítés....stb), az építmény rendeltetésétől, alkalmasint a készültségi foktól is. Pontos számokat pontos adatok (és tervek) birtokában lehetne adni. De mivel az építési hatóságnak ezen kérdésben semmiféle mérlegelési lehetősége nincs, a jogszabály pedig elég egyértelmű, így pl a tervező is kiszámíthatja neked, miközben készíti a fennmaradási terveket.

SZ.A. # 2011.05.03. 16:06

Sziasztok, a kérdésem a következő: A szomszédommal közös garázssoron lévő, egymás melletti garázsaink újjá lesznek építve, mert leégtek. Az építési engedélyünk folyamatban van. Mindkettőnk garázsának (20m2/db) felépítése ugyanazon építési engedélyben szerepel, mivel szerkezetileg egy építménynek számít.A szomszédom azonban már megcsinálta a betonalapot, valamint egy szerelőaknát is.Egy hét múlva jönnek az Építéshatóságtól helyszíni szemlét tartani. Én, aki még nem álltam neki a munkálatoknak számíthatok-e a szomszédom miatt bűntetésre, illetve ő milyen mértékű bírsággal számolhat? A szerelőakna a tervrajzokon nem szerepel.Mivel közös az építési engedélyünk, őmiatta, csúszni fog-e az én munkálataim kezdetének lehetősége? Neki kell-e fennmaradási engedélyt kérni és mik annak a következményei?
Köszönöm előre is: SZA

SZ.A. # 2011.05.03. 16:16

Én átolvastam, de lehet, hogy nem jól értelmeztem a 246/2006-os Kormányrendeletet. Ha a mi garázsaink darabonként 500.000Ft-os értékkel bírnak, akkor ennek az értéknek kell az engedély nélküli építés miatti bírságot 0,005-tel kiszoroznom? Az 50.000,-Ft.