Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

branco
Az eljárás megindulásának időpontja határozza meg a jogszabályi környezetet. Tekintettel arra, hogy január 1-el valamennyi építési jogszabály változott, így ebben is vannak eltérések.
A legfontosabb részek viszont nem változtak:

1. Csak akkor hívhatják fel az építtetőt fennmaradási kérelem benyújtására, ha a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetők. Bírság kiszabása a fennmaradási engedélyben történik. Ha nincs engedély, bírság sincs. Viszont akkor bontás lesz.
2. A bírság az építtetőt terheli, így az nem száll át semmiféle tulajdonosra. (Tulajdonossal szemben csak akkor járnak el, ha az építtető személye nem ismert.) Az építtetői jogállás nem azonos a tulajdonjoggal, a kettő alapból sem feltétlenül azonos ügyfélkört takar. Ha az építtető nem fizet, az köztartozásnak minősül és adók módjára behajtja az adóhatóság. Ha nem tudja, hát nem tudja.

tisztelt nanemaaa
a következö miatt fordulok önhöz
egy cég a telephelyén épitett egy kisebb /30m2/ irodát az épitési engedélyt persze késön adták be különbözö okok miatt,közben felépült és az elbirálás idöszaka alatt kint voltak szemlézni/egyébként nem értesitették erröl és nem is találkoztak velük csak levélben értesitették erröl öket ,hogy látják fel van épülve, de persze gondolom hogy ez nem befolyásolja az eljárást/
fennmaradási engedélyt kell kérniük és persze birság kiszabás lesz
1,Hogyan müködik ez ? megkaphatja a jelenlegi cég a jogerös fennmaradási engedélyt és a birságot ezután kell befizetni vagy a fizetésnek elöbb kell megtörténnie?
2,amennyiben meg van az engedély és közben a cég értékesitené az ingatlant ,a rászállhat -e az új tulajra a birság fizetési kötelezettsége amennyiben az elözö "bünös" cég nem fizeti be ,illetve visszavonhatja -e a hatoság az engedélyt a büntetés meg nem fizetése miatt ha azt az elözö cégen még behajtani se tudják
köszönöm

zsuzsanlk
Nem történt változás, könnyítés, mert tavaly sem kellett. ;)

Tisztelt Nanemaa!
Családunkkal keresgélünk kis kerttel rendelkező lakást, vagy házat. Képbe került 1 osztatlan közös tulajdonú házrész. Szeretném megkérdezni, hogyha a ház homlokzati ablakát kicseréltetnénk ugyanolyan szélességű erkélyajtóra, az engedély köteles-e? Idén történt-e valamiféle változás, vagy könnyítés ez ügyben, mert 1 önkormányzati alkalmazott az építési osztályon azt mondta, hogy nem kell engedély, építész azt mondta kell engedély.

Köszönettel:
Zsuzsa

geyza
Tekintettel arra, hogy az építési engedély 1992-es, az akkori szabályok szerint nem biztos, hogy lejárt annak érvénye. Az 1998. előtti szabályok ugyanis nem határoztak meg az engedély érvényére végső határidőt, mindössze a két éven belüli megkezdés kötelezettségét. Onnantól elvileg mindaddig érvényes az engedély, míg az építési munkát folyamatosan végzik. A folyamatos munkavégzésnek azonban nem állapított meg fogalmat a jogszabály, így elvileg az építési hatóság szubjektív döntésének eredménye, hogy az engedély alapján befejezheted-e a házat, vagy sem. Elvileg lehet az is folyamatos, ha minden évben egy téglát tettél a falba, ha az valóban valamiféle rendszerességgel történt.
Az egy másik kérdés, hogy 1992. óta sok víz lefolyt a Dunán, az akkori anyagok, szerkezetek és rétegrendek szerint megépített épületek ma már nem igazán számítanak gazdaságosan fenntarthatónak, így lehet, el kellene gondolkodni a tervek aktualizálásán. Ez esetben viszont megérné új építési engedélyt kérni a korábbi "lejárt engedély" alapján megépített szerkezetek felhasználásával új épület építésére. Egy átlagos építési engedélyhez képest annyival több a melléklete, hogy mellékelni kell egy szakértői véleményt is a meglévő szerkezetek állékonyságának igazolására. Én valószínűleg ezen utóbbi megoldást választanám, már csak azért is, hogy ne fűtésre költsem el az összes pénzemet ha készen lesz a ház.
(Bár elvileg az utólagos hőszigetelés és a nyílászárók korszerűbbekre történő cseréje nem építési engedély köteles, de nem ártana, ha nem hasraütésszerűen lenne megvalósítva, hanem egy arra jogosult tervező tervezné meg.)

Tisztelt Nanemaaa!

Szeretnénk megkérdezni az alábbiakkal kapcsolatban, hogy:
Budapesten belterületem 1992-ben, elkezdtünk egy földszint, tetőtér, a ház alatt felerészben alápincézett házat építeni jogerős építési engedély alapján. Szerkezetkész állapotban szomszédi irigység- gyűlöletkeltés miatt öt hónap múlva, a cserepezés előtt abbahagytuk az építési munkálatokat.
Közben évente, rendszeresen állagmegóvási munkálatokat végeztünk a házon.
21 év után, ebben az évben szeretnénk folytatni onnan ahonnan abbahagytuk. Kérdésünk arra irányul, hogy

• Mi ilyenkor a teendő? (mivel építeni, csak jogerős építési engedéllyel lehet és az építési engedélyünk van csak lejárt)

Tisztelettel: Géza

1. Igen.
2. Igen. Legalább is kellene. Fel kellene hogy hívjon 60 napon belüli fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Ez a 60 nap elég arra is, hogy eldöntsd, megkéred-e az engedélyt. Ha viszont nem kéred meg, akkor onnantól kényszerpálya, mert kötelező elrendelni a bontást.
3. Kimegy és megnézi.
4. Nincs. Elengedni, mérsékelni..stb nem lehet. Államigazgatásban nincs méltányosság, a törvényből is kikerült.

Köszönöm a választ!

Ha jól értem, a következő módon folytatható a történet (ha valamit nem jól értelmezek, kérem javítsanak ki):

• A használatbavételi engedély kérése előtt mi magunk lebontjuk a toldalékot, így elkerüljük a 200 E alapbírságot és a 4,5 M számított bírságot.
• Akár a használatbavétel során, akár önfeljelentés útján kijön a megfelelő hatóság, megállapítja a tényekt, kiszabja az alapbírságot. Ami itt jön, abban nem vagyok biztos: felajánlják a döntést, hogy a fennmaradást és a számított bírságot kérjük, vagy bontjuk a toldalékot?
• Amennyiben mi dönthetünk, úgy 60 nap áll rendelkezésre befizetni a 4,5 M Ft-ot, de vajon hány napunk van, ha a bontást választjuk? Hogyan ellenőrzik, hogy amegadott határidőre megfelelően elvégeztük a bontást?
• A tapasztalatok alapján, van lehetőség a kiszámított bírság egy részének elengedésére? Figyelembe vesznek bármilyen méltányosságot, anyagi helyzetet, azt, hogy jóhiszeműen jártunk el (módosítás utólag is beadható),egy esetleges önfeljelentés tényét, stb?

A válszokat előre is köszönöm!

• ipari épület (2. sor) 190.000 Ft/m2
• Nem. Jobban jársz, ha elbontod az egész toldalékot és átalakítod az épületet a terveknek megfelelőre.
• Az engedélytől eltérő részre, az alapterület növekményre. (Ha van egyéb eltérés is, azokat persze az építési munkanemüknek megfelelően szintén hozzáadják majd.) Eltérés = 40 %-os szorzó. (60x190.000x0,4=4.560.000)
• A bírság nem illeték. Az illeték, tervezési díj...stb a bírságon felüli költséged lesz. A bírságot ha nem fizeted meg, akkor adók módjára fogják behajtani. Legrosszabb esetben elárverezik az ingatlant és abból kifizetik. Ezek ismeretében mégis csak bontani lenne ésszerű.

Kedves Fórumozók!

A családunk 2004-ben kezdett építeni egy műszaki gazdasági övezetben lévő telekre egy műhelyt (építési engedély kérelemben műhely szerepel).
Az 5+2 év letelte után még 2x egy év hosszabítási kérelmet kértünk. Az ok prózai: az anyagiak és erőforrások miatt lassan halad az építkezés.

A tervek beadása és az engedély után elkövettük az alapvető hibát: a tevhez képest hosszabbra kezdtük építeni az épületet, mondván, hogy menet közben módosítási kérelmet adunk be.

Most, hogy az épület közelít a befejezéshez, kiderült, hogy a 245/2006 korm rendelet alapján a módosítási kérelemre utólag nincs lehetőség, sőt, a terven nem szereplő további kb 60 m2 miatt iszonyatos fennmaradási engedély költséget szabnának ki ránk.

Kérdéseim a következők:

• A 245/2006 rendelet szerint melyik besorolásba tartozik az épület?
• Könnyűszerkezetes épület lévén a toldalék oldalfalainak visszabontása esetén besorolható lenne a „Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti elemek” kategóriába?
• A fennamradási engedélyt a teljes épület alapterületre számolják, engedélytől eltérő építés (40%) szorzóval, vagy csak a plusz toldalékra, engedély nélküli (50%) vagy engedélytől eltérő (40%) szorzóval? A kérdés azért nagyon égető, mert a hivatalos alapterület 240 m2, a megépült 240+60 m2.
• Alapvetően mit tanácsolnának, hogyan álljunk hozzá a helyzethez? A részünkről elkövetett mulasztást elismerjük, az alapbírság és további ügyintézési költséget vállalnánk, bontani anyagi és lelki okokból nem szeretnénk, az általunk számolt közel 5 millió Ft fennmaradási illetéket képtelenek lennénk előteremteni.

Válaszaikat előre is köszönöm!

Jogerős döntés után kérelmet visszavonni nem lehet. Fellebbezni meg pláne.Megszűnt az ügy, nincs mit visszavonni.

„...annak meg mi értelme lenne, hogy lebontjuk, majd rögtön újraépítjük, hogy mentesülhessünk a bírság alól??
”
Pontosan ez! :D A rögtönnel azért óvatosan bánnék. Először lehetőséget kell adni a hatóságnak arra, hogy meggyőződjön arról, valóban megtörtént a szabályossá tétel. Ellenkező esetben nem csináltál semmit.
Egyébként van benne más logika is. Egy szabálytalanságot nem illendő jutalmazni.

Köszönöm a választ nanemaaa,

sajnos az már kiderült, hogy a fellebbezési időpont lejárt, ennél fogva abban sem vagyok biztos, hogy ha már a határozat jogerőre emelkedett vissza lehet-e vonni a kérelmet?
Azt nem tudom, hogy pontosan mit adott be a kivitelező, lehet, hogy használatbavételi és fennmaradási engedélyre együtt adtuk be. Módosításra a részünkről nem emlékszem...
Hmm... az biztos, hogy kéményre nem kellett engedély? Mert határozottan erre vetették ki a bírságot és azzal az indokkal, hogy engedély nélkül épült. Az előtető több mint 20 m2, úgyhogy az így is, úgyis benne lenne.
Most azon gondolkodom, hogy az működhet-e, hogy egyszerűen beadom, hogy szabályossá tettük ezeket az építményeket. Az benne van a határozatban is, hogy ha szabályossá tesszük ezeket a bírság megfizetésének határidejére akkor elengedi a hatóság a bírságot. Tennünk meg nem kell semmit, mert valójában a jogszabály változása miatt váltak szabályossá,már nem kell rájuk engedély. Persze mondhatják, hogy amikor indult az eljárás, akkor kellett, így annak kell megfelelnie az építménynek... de annak meg mi értelme lenne, hogy lebontjuk, majd rögtön újraépítjük, hogy mentesülhessünk a bírság alól?? (nyilván nem fogom elbontani, de a (jogi?)logika alapján ez lenne a megoldás)

Mindkét általad javasolt megoldás megfontolásra érdemes. Már csak az a kérdés, hogy ha visszavonnád a kérelmedet és újraindítanád az ügyet, akkor hogyan járna el az elsőfokú hatóság. Ugyanis már 2012-ben sem kellett engedély a 20 m2-nél kisebb előtetőkre. A kéményekre meg már régebb óta se.
Ugyancsak kérdés, hogy egy használatbavételi engedély kérelem alapján a hatóság hogyan adott fennmaradási engedélyt. Ahhoz neked legalább módosítanod kellett volna a kérelmedet.
Ezek alapján valószínűleg inkább fellebbeznék. A másodfok döntése és annak indokolása ugyanis köti majd az elsőfokú hatóságot. Ha pedig új eljárást rendelnek el, akkor abban az Étv alapján már érvényre kell juttatni az új építési szabályokat, ha az az ügyfél számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Azt viszont nem árt tudnod, hogy 2013. 01.01-től a fellebbezést kötelező indokolni.

Tisztelt Szakértő!
Mobilgarázs letételéhez kell-e engedély? Kötve van-e m2 nagysághoz?
Helyben joguk van bármilyen szabályozáshoz?
Előre is köszönettel.

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
építési engedélytől eltérően épült szabályos kéményre és előtetőre használatbavétel iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adott és bírságot szabott ki. Az eljárás 2012-ben indult, a határozat 2013-ban kelt.
Tudomásom szerint 2013-tól ezekre az építményekre nincs engedélyi kötelezettség, de legalábbis jóval kedvezőbb bírsági tételek vonatkoznak már rájuk.
A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e visszavonni a használatbavétel iránti kérelmet, hogy új eljárás induljon, amely során már az építtetőre kedvezőbb 2013-ban érvényes szabályok vonatkozhatnának.
Kérdés az is, hogy visszavonni, vagy fellebbezni érdemes? Azt nem tudom, hogy fellebbezés esetén újraindul-e az eljárás egyáltalán... összességében a lényeg az lenne, hogy hogyan lehetne új eljárás elrendelését elérni, illetve létezhet-e ezen kívül más megoldás is a problémára?
Köszönöm a segítséget előre is!

korom
Jogorvoslat joga megillet. Ki tudja? Hátha a másodfok kevésbé szőrös szívű: Ha már kormányhivatal...és ott alap feltétel a mosolygás, talán megváltoztatják.
Egyébként korai még siratni, várjuk meg az elsőfokú döntést. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk. ;)

Köszönöm szépen a választ ! Ha elutasítják ezek szerint semmit nem tudok tenni. Esetleg egy tárolót sem tudok felhúzni a telekre, hogy legalább eső ellen behúzodjak :(( ?

korom
"Mit tehetünk?"
Szomorkodhattok. :(

Állagmegóvás = meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.

Vékony a jég, a hatóság jó szándéka is kell hozzá, de ha szó szerint nézzük a jogszabályt, a kárelhárítás címszó alatt elvileg újjáépíthető. Persze csak építési engedély birtokában.

Szeretném megkérdezni,hogy pontosan mire lehet állagmegóvást kérni. Sajnos a nyáron leégett a 20 nm-es faházunk, csak a fűrdőszoba falai maradtak meg mert az téglából volt és az alap. Szeretnénk visszaépíteni az eredeti állapotra, de közben kiderült, hogy 2005 óta épitési tilalom van a mienkhez hasonló méretű belterületi hétvégi házas telkekre és nem valószínű,hogy megadják rá az engedélyt. Két éve vettük a nyaralót és a tulajdonos sajnos elfelejtett erről értesíteni bennünket. Mit tehetünk ?

Nem csak az építési napló hiányzik, hanem az egyes munkaszakaszok átadás-átváleti dokumentációja, a beépítésre kerülő anyagok megfelelőségi bizonylatai.

Ennek hiányában pl. be kellene vizsgáltatni a felhasznált beton minőségét akkreditált laborban stb.

Egyáltalán volt felelős műszaki vezető (és ha volt is papíron, járt az építkezésen?)

A kérdésed 2 további kérdéseket vet fel:
Veszel-e autót forgalmi engedély nélkül? Átveszel-e építkezést építési napló nélkül? Magyarul átvállalod-e a felelősséget a kivitelező helyett az elvégzett munkák szakszerűségéért?
Ha te leszel az új építtető és meg akarsz majd bízni egy kivitelezőt a megkezdett munka folytatására, akkor elvárod-e tőle, hogy egy ismeretlen szerkezetre készítsen a továbbiakban minőségi munkát úgy hogy teljes felelősséget is vállaljon a munkára?

Az a fenti kérdések tükrében huszad rangú, hogy ha kapsz egy építésfelügyeleti ellenőrzést, akkor az építésfelügyelő megbüntet téged, a műszaki vezetőt és a kivitelezőt is a napló vezetés elmulasztása miatt. Gondolom, hogy ezt a néhány százezer forintot szívesen kidobod az ablakon. Az esetleges kivitelezési hibákból adódó akár többmilliós kárról meg ne is beszéljünk.

Tisztelt Szakértő!

Vásárolni szeretnék egy jelenleg építés alatt álló házat. A házon van érvényes építési engedély, de sajnos nincs építési napló a házhoz. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben szeretném folytatni az építkezést milyen módom tudnám megoldani az építési napló hiányát?
Előre köszönöm a válaszát.

Nem ártana. Ha az eladó tudja igazolni, hogy a jelenlegi formájában 15 éve épült az épület, akkor esetleg ennek bizonyítékait is átadhatná a vevőnek. Sokkal tisztább lenne a kép, és az utólagos kellemetlenségek is elkerülhetők lennének.

Tisztelt fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.Engedély nélül épült házunkra több mint ötéve végleges fennmaradási engedélyt kaptam.Ezen az ingatlanon van még egy ház ami hagyatéki rendezés alatt áll, (vagyis egy helyrajzi számon szerpelnek).4 örököse van a másik ház és ingatlanrész tulajdonosának.Az egyik örökös potom pénzért akar mindenhez hozájutni és most azzal fenyeget hogy tűzvédelmi okok miatt lefogja bontatni a házunkat.Nagyon gonosz ember sok pénzzel.Az lenne a kérdésem hogy létezik-e ilyen, és ha mégis lebontanák akkor mi elhelyezés nélkül utcára kerülhetünk?
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves fórumozók!
Az lenne a kérdésem hogy a lakhatási engedély kérése hogyan változott 2013 január 1 jétől.Mert ugyanis mi családi házat építettünk és már lakható állapotban van beszereztük a közműnyilatkozatokat. Felhivtam az építési osztályt hogy mit kell még beszereznem hogy az használatbavételi engedély kérelmet be tudjam adni és ott azt a választ kaptam hogy janúár 1 jétől nem kell engedélyt kérni.Beköltözhetünk csak vigyek az építési osztályra egy saját kézzel írt nyilatkozatot hogy ekkor és ekkor beköltöem?Ők ezt tudomásul veszik és ennyi.
Ibolya