6 lakásos társasház

Kedves fórumozók!

Mivel elolvastam már minden, a témába vágó bejegyzést, feltenném bátortalan kérdéseimet.
Lakást vettem egy négy lakásos, 1967-ben épült társasházban (kilencvenes években készült alapító okirat), ahol a közelmúltig még közös költséget sem fizettek, esetlegesen dobták össze a szükséges minimumot. Mivel rendbe szerettem volna tenni a ház ügyeit, ezért a többség eldöntötte, hogy fizet közös költséget, illetve kötöttünk extra biztosítást az osztatlan közös tulajdonban lévő részekre. Tekintettel arra, hogy van a négyből egy lakás, aki nem hajlandó fizetni, illetve semmiben részt venni (például az állagmegóváshoz szükséges, beázó tető javíttatásában), ezért arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes lenne a társasházi törvény alapján működnünk, mert a közös költség hátralékot csak így tudjuk ráterheltetni a lakására.
1, Jól értelmezem a törvényt, hogy a társasházi törvény szerinti működésről az egyszerű többség dönthet?
2, Ha a képviseletet elvállalom én (gyakorlatilag már úgyis azt csinálom, én kezelem a ház számláját stb.), az SZMSZ elkészítésén kívül lesz még a háznak valamilyen más kötelezettsége is (különböző bizottságok vagy egyéb)? Esetleg az SZMSZ vonatkozásában tud valaki segíteni, mert se jogász nem vagyok, és soha sem foglalkoztam még ilyen dolgokkal?

Előre is köszönöm a segítséget.

Illetve arra is vonatkozik, hogy a közös tulajdonú részek nem tulajdoni hányad arányában vannak meghatározva így a közös teherviselés sem e szerint van felosztva. Aminek mondjuk akkor van nagyobb jelentősége, ha van 2db 32 nm garzon, a 100 nm lakások mellett. Egyébként csak ezért szerintem fölösleges módosítani az alapító okiratot, vagy változtatni az eddigieken, mert semmi egyéb különbség nincs. Ugyanúgy közösen kell dönteniük mindenben, és a többség döntése a mérvadó ebben az esetben is.

A kizárólagos tulajdonú részeket és a közös tulajdonú részeket az alapító okirat meghatározza. A lakások a földhivatalban önálló albetétekként nyilvántartásra kerülnek. A közös tulajdon szabályai szerinti működés nem erre vonatkozik, hanem arra, hogy nincs lakógyűlés, meg közös képviselő, hanem minden kérdésben közösen kell dönteni, illetve a többiek hozzájárulását be kell szerezni.

Hogy őszinte legyek én nem tartom elképzelhetőnek, hogy manapság olyan több lakásból álló ház létezzen (kivéve persze ha családtagok laknak együtt) ahol eleve nem kö9tötték volna ki, hogy a lakások magántulajdonban vannak, és a közös használatú helységek pedig osztatlan közösben. Tehát eleve elég elméleti a kérdés.

Akár felül is írhatják. De mivel ebben a kérdésben az új törvényben mindössze annyi a változás, hogy megadja a lehetőséget a T. háznak, hogy dönthessen, ha tházként kíván működni, így ameddig ilyen tartalmú döntés nincs, marad az osztatlanként történő működés.
Én legalább is úgy értettem, hogy erre vonatkozott a kérdés.

Szerintem a tv módosítások automatikusan felülírják az alapító okirat működésre vonatkozó részeit. Az Szmsz-t szokjuk módosítani az új szabályokhoz, de mostanában olyan sűrűn változik, hogy azt se:)

Még pontosabban:
A kérdező szerint az alapító okirat még a régi társasházi törvényen alapul, amelynek rendelkezései alapból nem adtak lehetőséget a társasház tagjainak arra, hogy döntsenek.
Ma már dönthetnének, de pont az ellenkezőjét akarják, magyarán, hogy közös tulajdon szabályai szerint működhessenek. Ez meg alapból megvan nekik. ;)

Én is így gondoltam :). Így viszont kissé megtévesztő a válasz, mert látni kellene mi van az alapító okiratban.

Hogy pontosabban fogalmazzunk: 13§ (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.
Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Tehát nem alapból mondja ki, hogy 6 lakásig osztatlan közös, hanem dönthet róla, és döntés hiányában osztatlan közösként üzemel. Azt viszont nem tudni, hogy volt-e ilyen döntés...

Azért ennek fussunk neki mégegyszer. Tételezzük fel hogy van egy társasház, ami mondjuk 1978-ban jött létre. Az alapító okirat szerint (amit természetesn minden tulajdonostársa aláírt) a lakások külön tulajdonban, míg a közös használatú területek osztatlan közös tulajdonban vannak. Azt akarjátok mondani, hogy ebben az esetben a tulajdonosok akarata ellenére a teljes házra osztatlan közös tulajdon jön létre ?

Andi
Nem vagy képben. Nem az volt a kérdés, hogy társasház-e, hanem az, hogy milyen formában működik. ;)
Természetesen van alapító okirat, erre a kérdező is utalt. Viszont nincs szervezeti és működési szabályzat, de van helyette ptk. Meg a társasházi törvény, mely kimondja, hogy max 6 lakásig alapból a ptk osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. ;)

Szerintem ha alapító o van, akkor már th. Ha nincs, akkor osztatlan közös.
THT 5-9§ egyértelműen kimondja, ha alapító okirat létrejön...
Azt meg visszacsinálni szerintem nem naon lehet, társasház megszűnésre nincs szabályozás, max akkor szűnik meg, ha lebontják.

MDómusz
De!
1977. évi CLVII. törvény 21. § (3) Az olyan társasházban, amelyben legfeljebb hat lakás van, a 21-38. §-ok helyett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(21-38. §-ok a th szervezetéről a közgyűlésről, a közös képviselőről és a számvizsgáló bizottságról szólnak.)

Magyarán a törvény szerint a 6 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonos szabályai szerint működött.
Ettől eltérően az alapító okirata sem rendelkezhetett. ;)

Nane..
Nem !

Az Alapito Okirat egyertelmuen rendelkezik arrol hogy a t.tv. Alapjan mukodnek. Ezt nem lehet kozgyulesi hatarozattal megvaltoztatni csak akkor ha minden tulajdonos (100 %) jelen van es igennel szavaz.
Tehat jol gondolod t.tv szerint.

1. Igen - nem
2. Nem.

(Az 1997. évi ttv szerint a legfeljebb 6 lakásos társasházak a ptk osztatlan közös tulajdon szabályai szerint működtek. Más lehetőségük nem volt. A 2003. évi ttv. ezzel szemben arra biztosít lehetőséget a 6 lakásos társasháznak, hogy dönthet úgy, a ttv szerint akar működni. Magyarán amíg ilyen döntés nem születik, marad az osztatlan közös tulajdon szabályai szerinti működés)

Tisztelt Fórumozók!

6 lakásos társasházban vettem egy kis lakást. A ház Alapító Okirata 1994-ben a tulajdonostársak egymás közötti viszonyát az 1977.évi 11.sz tvr.rendelkezései szerint szabályozta és azóta az Alapító Okiratot nem módosította a ház.

Nem tudok olyan Közgyűlési Határozatról, amely szerint a T.Ház a ptk. közös tulajdonra vonatkozó előírásai szerinti működési formát választotta volna.

Mindenki másként értelmez mindent,attól függően, kinek mi az érdeke -közben lassacskán ránk dől a ház...
A befizetett közös költség éppen csak a legalapvetőbb kiadásokat fedezik.

Kérdéseim:

1./ Meg tudná-e mondani valaki - ennyi információ birtokában - hogy jól gondolom-e: a társasházi törvény szerint kellene működnünk.

2./ Be kell-e valahova jelentenünk, ha mégis a ptk.szerint kívánnánk a jövőben működni?

Nagyon örülnék, ha valaki segítene eligazodnom...

Köszönöm kedves MajorDomus!

Már sok jó tanácsot kaptam Tőled hivatalos ügyintézéseim során.

Én nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni az ügyvéd urat, inkább beviszem a Földhivatalba a mi két eredeti példányunkat és egy másolatot.

Ha azt mondod, hogy mi is beadhatjuk, akkor inkább ezt a békésebb utat választom. Nem tudom ilyenkor a már beadott mellékletek még bent vannak a Hivatalban, vázrajz stb. amit már az ügyvéd úr beadott? Mert akkor csak egy alapító okiratot kell másolatban benyújtani (+ a két eredeti) és közjegyzővel hitelesíteni?

A jővő héten be is viszem, mert szeptember 12-vel törlik, a tulajdoni lap szerint, vagy ez a bejegyzés azt jelenti, hogy már törölték is?

Köszönöm szépen a választ!

Nincs kulonosebb gond szerintem, azert torolte a fh. Mert hataridore nem lett benyujtva a hianypotlas.ha az ugyvedet a heten nem tudod elerni, akkor kersd meg az ugyvedi kalarat, s kerd meg oket hogy ,,gyakoroljanak nyomast,, az ugyved urra.
az alapito okiratot s nellekleteit ismet ve kell nyujtani, ezt mar meg teheted te is, mertazugyvedi ellenjegyzes rajta van, albetetenkent 6000 ft lesz a behegtzesi illetek,ha mar be van fizetve, akkor az bukott penz, az ugyved urtol el kell. Kerni mert o hibazott. a tobbi koltseg nem veszett el. Szerintem az ugyved ismet benyujtja s pont. A kerdes csak a szolgaltatasi dij lehet amit a foldhivatal ker.

Tisztelt Fórumozók!

Elnézést kérek, hogy ismét segítséget kérek, de a határidő miatt sürgős lenne tudnom, hogy mitévő legyek?

Szeretnék ssegitséget kérni, az alábbiak szerint:

2009. decemberében felkértünk egy együgyvédet a Társasházi Alapító Okirat elkészítése, megállapodtunk az ügyvédi díjban, melyet 2 részletben átutaltam a számlájára. Ügyvéd Úr december 14-én benyújtotta a Földhivatalba bejegyzésre az Alapító Okiratot, mely széljegyként rá is került arra.

Sajnos sorba jöttek a problémák, mivel kiskorú az ingatlan 1/2 rész tulajdonosa a Földhivatal kérte a Gyámhatósági engedélyt, Ügyvéd Úr nem váltotta ki a tulajdoni lapot, még 400.000.- Ft önkormányzati jelzálog is bonyolította a helyzetet (időközben az önkormányzat jóváhagyta a bejegyzéshez)

Én folyamatosan e-mailekben mindíg érdeklődtem ügyvéd úrtól, hogy hogyan áll az ügyünk és mindíg azt mondta, hogy folyamatosan készülnek a hiánypótlások. Magam is sokat segítettem, mert

beszereztem a kiskorú édesapjától az elismerő nyilatkozatot a kizárólagos szülői felügyeletről
eljártam az önkormányzatnál, beszereztem az értékbecslést a gyámhivatal részére
Ezek után értesített a gyámhivatal,hogy kirendelték az ügygondnokot a kiskorú képviseletére, ekkor az ügyvéd urat is értesítették, aki új alapitó okiratot készített, az egész családnak aki érintett, alá kellett újból írni, ez megtörtént 2010.06. 01-én, melyett az ügygondnok aláírt és be lett nyújtva záradékolásra a Gyámhivatalnak.

Időközben a gyámhivatal is ügyvéd úr is és érintett unokahígom is szabadságon voltak. 2010–08–27-én bement unkahúgom a gyámhivatalba, hogy érdeklődjön záradékolva van-e már az alapító okirat, mivel az ügyvéd úr nem értesített bennünket. Kiadtak nekünk 5 pl-t és azt mondták, hogy benne van az ügyvéd úr példánya is. Ekkor már tudtuk, hogy nem nyújtotta be a Földhivatalba, ezt többszöri érdeklődésünkre nem mondta, hanem azt, hogy ügyünk folyamatos. (az érdeklődő e-mailek kb. 20 db. el van mentve.)

Mi kiváltottunk egy tulajdoni lapot és meglepve láttuk, hogy a társaházi bejegyzés törölve 2010. szeptember 12-vel. Irtam ügyvéd úrnak de nem válaszol, sem e-mail-re, sem telefonra. (Űgyvéd Úrnak még van addig esetleg lehetősége bevinni az anyagot?)

A kapott 5 pl. záradékolt Alapító Okiratból 3pl-t az általa megadott irodába átvételi igazolással kolleganőjének átadtam a Földhivatali bejegyzés érekében 2010–08–26-án, nekünk maradt 2 eredeti példány.

Szeretnék tanácsot kérni, hogy most ebben a helyzetben mit tudunk tenni, vagy teljesen reménytelen az ügyünk és elveszett a pénzünk, az ügyvédi díj, az eljárási ktg-ek, a közjegyzői hitelesítés, az ügygondnoki díj? Nem a mi hibánk, mi nem ismerjük a jogot és azt hittük mindent intéz az ügyvéd úr, mi mindíg folyamatosan érdeklődtünk a mai napig is.

Tisztelettel és köszönettel:

Kyra
mivel a terulet kozos, ezert mindenkinek hozza kell jarulnia,ezert ment hozzad alairasert. Ertem en, higy nem kozos penzbol epul,de a terulet kozos.

Nincs gondom a tetőablakkal, sem a plusz két ablakkal a homlokzaton.:)

De a kerítéskapu a közös kerítésen van, ahogy a tetőablakom a közös tetőn, a két ablakom a közös homlokzaton.

A kérdésem csak annyi volt, hogy ha mindhárom akkor lett készíttetve, amikor még a t.ház épült, plusz költséget számolt fel mindegyikre a kivitelező, akkor ennyi, most már nem lehet mit tenni, hiába a közös "területeken" van. Tehát a kaput nem lehet visszacsináltatni eredeti állapotába, kerítésnek, a tetőablakot nem lehet visszacsináltatni, leszedetni és a többi....

A faház nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, mivel nem közös faházról beszélünk, hanem az egyik tulajdonos saját faházáról, amit nem a kertjébe akar tenni, mert nem akarja, hogy a kertjéből ez területet vegyen el, hanem az előkert részébe, a közös területre.

Hát még egyszer köszönöm, megpróbálkozom velük megértetni, amit itt írtatok.

Az a baj, hogy mivel sorházakról van szó, azt hiszik, hogy a ház, amiben laknak, kívül-belül a tulajdonuk.

Válaszoltam is. Majd megnézem s elküldöm mégegyszer. Egyébként az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium honlapján. Ne higgy a közösnek én most csinálok egy fűtés korszerűsítést az Öko keretében.tudomásom szerint meg van hosszabbítva jövőre is.

"Nem mindegy hogy a fekujitas egyharmadat kifizeti az allam, ha beleteszitek a teto hoszigeteleset, akkor be lehet vinni az öko programba ott 50% nyerhető." Major Domus, hol lehet ennek a pályázati lehetőségnek utána járni?

A mi kk-nk állítja, hogy megszűnt az állami támogatásos pályázati lehetőség, és valami napelemre akar benevezni bennünket, de annak nem sok értelme van. 20 éve nem felel meg a műszaki követelményeknek a nyílászáróink, a panelhézagokon átfütyül a szél, és denevérek laknak benne, a tetőnk most lesz 10. éves, nincs költségmegosztónk, az egész utcában nekünk a legmagasabb a fűtésszámlánk, és nem történik semmi.

Írtam neked privit is, nem kaptad meg?

Kyra
ha 4-en meg tudtl egyezni, akkor 3 kivetellel mindenben dőnthettek, s a kisebbsegre nézve az kötelező. Az egyik ilyen kivétel (faház építése beton alappal, "a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás" amihez valamennyi tulaj beleegyezése szükséges. Szmsz és házirend letölthető a netröl de tudunk küldeni is.
Lenyeges ,kulonbsegekkel,s elonyokkel jar a tarsashazi mukodes,
vedd komolyan amit irtam az ltp-rol. Nem mindegy hogy a fekujitas egyharmadat kifizeti az allam, ha beleteszitek a teto hoszigeteleset, akkor be lehet vinni az öko programba ott 50% nyerhető.
amiert valtanotok kell tarsashazra:
az allami tamogatast csak adoszamra folyositjak, ehhez adoszamot kell kerni, evente egyszer beadtok egy 0-s adobevallast papir alapon, nem kell ugyfelkapu. A kozos kepviselo lehetsz te is, szmsz-t kuldunk, szamvizsgalo bizottsag nalatok nem kell.
a kerites kozos tulajdon, az nem csak a te gondod s koltseged, hanem mindenkie, a tetoablakkal mi a gond ?

Már mondtam: hogy mihez kell egyhangú döntés és mihez nem, az sok mindentől függ. Attól is, hogy a társasházi törvény vagy a Ptk. szerint működtök. Hadd ne idézzem be a fél törvényt és a Ptk. vonatkozó fejezetét.

Mit akarsz csinálni a tetőablakoddal?, Befalazod?